Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

1 12 A tudomány világa 1982. FEBRUAR 13. Az .ókorban élt Plinius az- izal hogy réztartatonú .oldatba áztatott gabonamagvakat a veszélyes üszögbetegség el­len. megvetette a napjaink­ban is nélkülözhetetlen csá­vázás alapját. A növények szaporításához használható magvakkal terjedő többféle károsító szervezet ellen ugyanis az egyik leghatéko­nyabb, megelőző hatású , vé­dekezési eljárás a maiglfer- tőtlení'tő csávázás. A vető­magvakon kívül a hagyma, gumó, rizómai, hagymagumó és más hasonló szaporító­anyag nyugalmi állapotában, Valamint a különféle állo­mányú és állapfatú dugvá­nyok. sőt táglabb értelemben a szervátültetéshez, vagyis a szemzéshez, oltáshoz alkal­mas szemzőhaj tások, oltó- veteszőfc. esetenként alany- csemeték esetében alkalma­zott vegyszeres vagy hőha­táson alapuló kezelés a fe­lületükre tapadt vagy bel­sejükben levő káros élőszer­vezetek ellen, szintén a csá­vázás körébe tartozik. A csávázás egyaránt hatá­sos lehet a különféle szapo­rítóanyagok külsején és a bennük jelen levő baktériu­mok, gombák és többféle ví­rus, valamint rovarkártevők egyike-másika, esetenként egyszerre mindegyikük ellen. A vegyszeres csávázás ha­gyományosan lehet nedves, valamint száraz, vagyis por- csávázás, illetve pépes csává­zás. és ritkábban gázosítás. Hatóanyaguk alapján is rendszerezhetők a csávázó­szerek. Nemrég még csak a higanytartalmú csávázósze­rek voltak használatosak. Csávázóoldatként a magvak ‘és a hagymák, dugványok kezelésére egyaránt 0,1—0,25 százalékos hígításban alkal­mazhatók és egymás után két-iháirornszbír is felhasz­nálhatók, ha közben az el­fogyott oldatott ugyanolyan mennyiségű oldattal pótol­ják. A magvakat, hagymá­kat, gumókat 10—15 percig az oldatban kell tartani, utána tiszta vízzel leöblíte­ni, és vagy elvetni, kiültet­ni vagy leszárítani a továb­bi raktározás előtt. A dug­ványokat viszont elültetésük előtt csak bele kell márta­ni néhány percre az oldat­ba! Annak ellenére, hogy a higanytartalmú nedves- és porcsávázók kiváló baktéri­um-, valamint gombaölö ha­tásúak. az utóbbi időbeni igvékeznek veszélvtdienebb szerekkel helyettesíteni őket, amire ösztönöznek az erős méreghatásuktól időmként kisebb-inagytoibb számban el­hulló állatok és méginkább a megnyomorodó emberek. Ezért egyre több kevésbé veszélyes Captán, Thiuram, HMTD vagy Zineb bázisú szerves csávázószer kerül forgalomba a korábban ál­talánosan használt réz- és réztartalmúaik felváltására is. Közöttük «igyancsak. ta­lálhatók a nedveseken kívül száraz porcsávázók. Ezek tal'kumporral is keverhetők 1:4 arányban, hogy növeked­jen a mennyiségük és így a csávázásira kerülő anyag ötszörös mennyiségével ösz- szekevarve, majd 5—40 per­cig alaposan rázva, úgyneve­zett folöscsávázás módján használhatók. Á vetőmag­vak parcsávázása egy kilo­gramm magra számítva mindössze néhány grammnyi — 1—5 g — csávázószer felhasználással jár. Egyre fontosabb a nátron­lúg is. miint csávázószer, mert a tízperces magáztatás- hoz alkalmas b—.1,5 százalé­kos oldata sok növénynél kiváló’ vírusölő. Utána sem szabad azonban elfeledkezni az azonnali folyóvizes öblí­tésről. Ugyanis akárcsak az egyéb csávázószerek többsé­ge, olyan erős fiziológiai ha­tású, hogy a csírát hajtás- kezdeményt körülvevő bur­kok felületén meetaoadt és , az ott megtelepedett csak- * nem valamennyi mitoroszer- vezetet és azok szaporítőkép- leteit elpusztítja, közben a csírát illetve haitáskezde- ményt a burkolata óvja a csávázószer rájuk szintén kárbs hatásától, de csak ad­dig. amíg a burok sértetlen. Ezefcután az is érthető, hogy miért eltérőek a csé- vázássai kapcsolatos véle­mények és- eredmények, s mennyire fontosak az előze­tes próbacsáyázások a ku­darc elkerüléséhez. Azon kí­Újfajta hallásvizsgálat Bécsi kutatók az úgyne­vezett nyelvaudometriával kísérleteznek. Ez egy új módszer, amellyel az agyké­reg felületén elhelyezkedő sejtek elektromos tevékeny­ségének mérése, vagyis az elektronenkefalogram alap­ján meg tudják állapítani, hogy valaki felfogta-e egy szó értelmét, vagy sem. Az elektroenkefalogram adatait számítógép értékeli ki, s így másodpercek töredéke alatt megállapítható, hogy valaki megért-e például egy idegen nyelvet — a kísérleti sze­mély esetleges ellentétes ál­lításától függetlenül ÉPP így, függetlenül a megvizsgált személyek kije­lentéseitől, leleplezhető -a tettetett nagyothallás, ha az agy megfelelő része a hal­lott hangra reagál. A vizs­gálat legfontosabb alkal­mazása azonban ennek a fordítottja, amikor csecse­mők valóban fennálló hal­láshibáit állapítják meg ez­zel a módszerrel. Fény vesités— tápoldattal Fásítják a tengerparti ho­mokkő-kopárokat a Lett SZSZK-ban. A termőtalaj nélküli homokkősziklákon alig van a növények számá­ra hasznosítható tápanyag, ezért a fenyőfacsemetéket megfelelő tápoldattal telí- . tett tőzeglabdával ültetik el. A tápoldat a növények fej­lődéséhez szükséges összes ásványi sókat, mikroeleme­ket tartalmazza, és ezt a fenyők gyökereikkel a tő­zeglabdából lassanként fel­vehetik. A csapadék nem tudja ki­mosni a tápanyagokat a tő­zegből, csak a gyökerek szívják fel őket, a fa igé­nyei szerint. A megfelelően előkezelt tőzeg a csapadék- ' vizet visszatartja, ezért a kis fenyők gyökerének közvet­len környezete nem szárad ki. így a sovány talajon is igen jól fejlődnek a külön­ben igényes fenyőfajok. Az elmúlt évek kedvező tapasz­talatai alapján ebben az év­ben már ötmillió fenyőfa­csemetét telepítenek ezzel a módszerrel. D világ szénkészlete Az olaielllátásnak a nvolc- vanas évek közeliére előre­jelzőit szűkössége, valamint az atomerőművek énítésé- nev növekvő költségei is­mét vonzóvá tették a sze­net. Még viszonylag csekélv gazdasági növekedés és ered­ményes anvaemag takarítás mellett is fokozottabb sze­ren hárul maid a szénre, mint alternatív energiahor­dozóra. A feliismerés termé­szetesen nem úi: sok ország és sok kőolaitársasáfi ishosz- szú ideie igyekszik biztosí­tani a masa számára a vi­lág meglevő széntartalékait. A szenet viszonylag könv- nvű kitermelni, és a kész­letek maidnem korlátlanok. A technológiailag és gazda­ságilag ielenleg feltárható szénkészletet 637 milliárd tonnára becsülik, ebből 493 milliárd tonna a kőszén és 144 milliárd tonna a barna­szén. Közel 40 százaléka van Ázsiában (beleértve a Szov­jetunió t). maidnem 30 szá­zaléka Észak-Amerikában és 20 százaléka EruÓDában, A legiélenitősebb készletek az Egyesült Államokban van­nak. az összes szén 37.8 szá­zaléka Az Egyesült Államo­kat követi a Szovietundó 17.3' százalékkal. Kína 15.5 szá­zalékkal. Anglia 7.1 száza­lékkal. India 5.2 százalék­kal az NSZK 5.5 százalék­kal’. ’-alamint Ausztrália és Dél-Afrika. egyenként: 4.2 százalékkal. A ma kitermel- hetőnek számító készletek. amelvek az elméletileg meg­levő összkészletnek Dusztám. 6 százalékát teszi ki. a mai kereslet mellet még minddé elegendőek arra. hogv 250 éven át fedezzék a fogvasz- tá«t. A kiteimelhető készle­tek a technikai feilődés elő­rehaladtával a lövőben va­lószínűleg még bővülni fog­nak A szakértők aorólékosan elemezték a költség viszonyo­kat is más energiaforrások vonatkozásában- és részlete­sen foglalkoztak azokkal a környezeti Drabléimákkai. amelvek a fokozott széniéi- használás során szükségsze­rűen előláfllnak. Bár főleg ökológiai téren még sok kér­dést. tisztázni kell. meg van­nak győződve arról hogv a tokozott szénfelhasználás gazdasági feltételei adottak. Számításba vaszik azt is. hogv a szén nem Csornán energiahordozóként ion szá­mításba. Az ioarilag feilett tőkés országokban szervezet­ten folynak a kutatások a kőszén gazdaságos gázzá valló átalakítására. Igv lehetővé válik a szén energiáiénak nagyobb mértékű hasznosí­tása. és ugyanakkor nem marad vissza annvi szennye­ző égéstermék. A szénből n vert gáz vegvioari tovább- feldolgozása is ielentős. Képünkön: nagv teliesít- ménvű exkavátor egv kül­színi szénbányában. Végleg győzött a kicsi Amerikában a raktárak­ban áll hatalmas mennyisé­gű új vagy használt „or­szágúti cirkáló.” Az autó­ipar az autózás történetének legnagyobb eladatlan új autókészletét halmozta fel. A Ford Corftinentáljából pél­dául egy teljes fél évi ter­més a raktárakban öregszik, pedig a gyár detroiti veze­tősége külön prémiumot ígér a kereskedőknek és el­adóknak a nagyobb autók eladásáért. A benzimzalbálók helvett divatba jönnek a takarékos kicsi modellek. A General Motors Chevette nevű mo­dellje, amely az Opel Ka­dett rokona, • szépen fogy. De legjobban a külföldi cé­gek. jártak; minden negyedik eladott kocsi a tengerentúl­ról, Európából vagy Japán­ból jött. Nagyon bevált üzlet lett a Volkswagen Pennsylvaniá­ban épült gyára. Évente több mint 300 ezer Rabbit (Golf), Dasher (Passat) és Sliroceo típusú Volkswagen kocsit adnak el Ameriká­ban. A legnépszerűbb, min­den negyedik eladott Volks­wagen a dízel Golf, ezért a típusért rajonganak leg­jobban az amerikaiak. Hosz­szú ideig hajlandók várni a "megrendelt példányra, sőt a kevés üzemanyagot fogyaszt tó dízel Golf azonnali szállí­tására a vevők tetemes fel­árat fizetnek. A Daimler— Benz is kihasználja a dizel- autók iránti rajongást. Az Amerikában eladott Merce­des kocsik kétharmad része dizelmóíoros. A legnépsze­rűbb a csak Amerikában árusított turbodizel (300 SD). A nyugatnémet autógyár­tás sztárjairól azonban ha­marosan le kell mondaniok: fcz amerikaiaknak. A Por­sche már nem árulja Ame­rikában a 43 000 dolláros Turbót, és a Mercedes is lemond a 6,9 litert fogyasz­tó típusairól; ezek már nem felelnek meg az amerikai üzemanyagfogyasztási és környezetvédelmi előírások­nak. A Volkswagen sikerét lát­va japán autógyárak is ér­deklődést mutatnak kis fo­gyasztású típusok Ameriká­ban történő összeszerelése iránt. Képünkön: Volkswagen Golf kocsi összeszerelése az USA-ban. Speciális tapadó­korongos szerkezet segítsé­gével a szélvédő-üveget he­lyezik be. Termesztett algák ■ A Fülöp-szigeteken újab­ban termesztésbe vették az „Eucheuma” nevű vörös- moszatokat, amelyeknek ha­talmas telepei a sekély vizű tengerekben néhány ponton az aljzathoz rögzülve élnek. E moszatokból ugyanis — a baktériumokkal végzett kí­sérletekhez — jó táptalaj, úgynevezett agar-agar ké­szíthető, s kivonható belő­lük egy olyan poliszacharid (összetett szénhidrát) is, amelyet az élelmiszer- és a vegyiparban sűrítő és ko­csonyásító anyagként hasz­nálnak. Eddig a több méter hosszú algaíonalakat fáradságos munkával gyűjtötték össze a tengerből. Most a termesz­tésüket úgy végzik, hogy a rövid darabokra vágott al­gákat 12 négyzetméteres ke­retekre feszített műanyag hálókhoz kötik, és a kerete­ket cölöpökhöz rögzítik az alig egy méter mély vízben. E moszatdarabokból fejlődő telepek hamarosan benövik az egész hálót, s a kerettel egyszerre nagy tömegben kiemelhetők a vízből. A Fü- löp-szigeteki kutatók hu­szonkét algatörzs között ta­láltak egyet, amelynek a naponkénti növekedése eléri az öt százalékot. Ennek a törzsnek az évi hozama 40 tonna hektáronként. \ ­A Fülöp-szigeteken az ed­dig létrehozott mintegy 1000 Eucheuma-farmon — majd­nem mind 0,5—1 hektáros ,kisüzem” — évenként 7000 tonna vörösmoszatot ter­mesztenek. 9—18 méterről Kézi talajmintavétel Nincs rá mindie lehető­ség l-nev a oróbafúrások- hoz és a talari mi ntavételhez teheriárműre szerelt, moto­ros működtetésű fúróberen­dezéseket vegyenek i génvbe. Ilven alkalmakra ausztrál szakemberek kézi fúrót szerkesztettek. A kis kézi fúrószerkezet mindössze 18, kg súlvú. Különlegesen szí­vós acélból készült, magv me­netemelkedésű. 75 millimé­ter átmérőiű csigafúróból és a |i i m íniumcsövekből kialakí­tott hosszabbító közdarabok­ból álli. A fúró kib. öt for­dulattal 30 centiméternvdre hatol be a homokos vagv agyagos tálaiba. Két személv két óra alatt mintegy 18 méteres mélységig fúrhat le véle (9 méter mélységig egv ember is elvégezheti véle a munkát.) A talaimintálk ki­ürítése céliából a fúrót időnként ki kelt emelni. Egv szintén könnyű és hordozható géni haitásű vál­tozatát is kidolgozták.- Ehhez a változathoz egv kis ben­zinmotoros aggregét tarto­zik. amélv oJaiszivaittvút for­gat. Gumicsővel csatlakoz­tatható hozká a kézzel tar­tott és irányított fúrószáron levő motor, amelv a fúróit forgatia. E berendezéssé! — könnvű tálaiban — akár 50—60 méter mélvre is le lehet fúrni. vük hoev bizonyos csávázó­szerekre egyes növények kü­lönösen érzékenyek, miint a HMTD-re a paradicsom és a rézre a tulipán, azt is jó tudni, hogy amennyiben többféle szerrel kívánnak csávázni, a gombaölőszerrel végzett csávázás legyen az utolsó. Figyelmet érdemel az is, hogy egyes csávázószerek az anyagtartalmuknak köszön­hetően nem hátrányosak, hanem éDDen ellenkezőleg1, csírázás-serkentő vagy egyéb kedvező mellékhatást vált­hatnak iki. vagyis a növény- egyedek életfolyamatait köz­vetlenül serkenthetik. így többek között eaves hi- ganytartalimiű szerek a ká­ros élőszervezetek elpusztítá­sa mellett serkentik a keze­lésben részesített növényrész “illetve növény fejlődését. Hasion ló kedvező hatást válthat ki a rézeáliic is, mii­vel. a növények anyagcseré­jében fontos szerepe van, több enzim minit az aszikor- bimsav, ésl imák oki sajátos fémalkotórészeként serkenti a fotószintézist. Az arzén- tartalmú csávázószerekjjel kapcsolatban is megállapí­tottak serkenltőhatálst. A kemoterápiás kezelése­ken kívül a hűtőterápiás ke- aetések bizonyulhatnak leg­jobbnak a vírusok ellen. Elsőként az őszibarack négy vírusbeteeséee. a vírusos sárgaság, a vírusos arpógyü- mölcsűség, a termés baiöz- davörösödés és a rozefctáso- dás gyógyításában értek el ilyen módon eredményeket, mind nyugvó állapotban le­vő fiatal oltványoknál, mind a szemezőhajtásoknál. Elterjed ti a hőterápiához tartozó melegvizes csávázás is az amarillisz- nárcisz- és jácinthagymáknál a tő- és szárflonáLféreg ellen. Ebben az esetiben a nyugalmi álla­potban levő hagymákat és gumókat 2,5—4 órán át 43'—44 Celsius fok hőmérsék­letű vízben, áztatják ülteté­sük, vagy már a tárolásuk előtt. A kardvirág haevmo- gumóinál is eredményes kí­sérletek folynak a melegvi­zes kezeléssel. Komiszár Lajos Növényfertőtlenítés—csávázás

Next

/
Thumbnails
Contents