Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
12 hónap 12 község 1982. FEBRUÁR 13. Szolnok „bolygója” Ide álmodják a láncházakat, e három sor új ház folytatásaként Emberek Tó-szögben kanunk, hiszen otít állunk mi is a „nagykalap” szélén ... így a nagyközségi tanács elnöke. — Sokat nvom a latban a helyi és a szolnoki gazdasági szervezetek támogatása. Nélkülük nem jutottunk volna idáig, ahol most tartunk. A felszabadulás előtt egyetlen járda volt itt. az is a községházától a főjegyző lakásáig vezetett. Most. meg. látta ugye. jócskán száműztük a sarat. A villany csak 1948-ban váltotta fel a pis- lákoló petróleumlámpát nálunk. Víz is kellett, középü- letek. lakóházak... 1965-től a szolnoki vízműtől kanjuk az ivóvizet. Átalakult a falu kéne is. már a századelő pa- roq-+M7ai sorra kicserélődtek. sőt elérkezett az emeletes házak divatja ... — mutat ki az ablakán. Nagy Pál. a tiszavárkonvi tanácstagi csonort vezetője summázza a társközségeik véleményét: — Legutóbb a részleges tanácsválasztást megelőző ie- lölőgyűlésen is megmondták, hogy kellemesen csalódtak. Megkülönböztetett módon figyelnek rájuk a tanácsi vezetők. Igaz. a területi összevonást a két termelőszövetkezet egyesülése megelőzte, összeszokott addigra a két falu néne. vezetőik is megtalálták helyüket, az új felállásban. Várkonv is megkania a kellő támogatást: ott az ABC-áruház. felújították a bekötőutakat... Amikor óvodát kellett bővíteni vagy az iskola központi fűtését megoldani. mi kaptuk a többet. Ezért vártunk türelmesen a vízorobléma megszüntetésére is. Az végre sikerült, most a tószegi iskolabővítésen a sor... ' Példákat is említ a város- körnvékiség előnyeire, amit a kisebb társközségekben is éreznek: a városi színvonalú szakorvosi ellátást, a Volán sűrített autóbusziáratait. amelyek igazodnak az el- és idejárok igényeihez és ha beszólnak Szolnokra a szippantókocsiért. másnap már nincs gond a szennyvízzel. A futballpálva --»llett. Jászkaraienő felé haladva három szén házsor mutatja: itt terjeszkedik tovább a falu. A hatodik ötéves terv időszakában 2.7 millió forintot költ a tanács úi énítési telkekre, előközművesítésre. éven*» 28 család rakhat fészket ezen a területen. — Eddig kölcsöntámoaa fással segítettük építkező dolgozóinkat. tavaly 75 ezer f~- rint jutott erre. Személvenként 10—15 ezret kaptak, meg kedvezményes szállítási lehetőséget. Az idén olyan csoportos- építkezési formát szeretnénk megvalósítani, ami kedvezőbb kölcsönfelté- telekkel. szervezett formában születhet meg. iól illeszkedik a községiéi lesztés közén- és hosszútávú tervébe, s a község képét is javítaná. Dobozi Gyula, a Mezőgén tószegi gyárának igazgatója a tervek mellett arról is beszél. mennyire szeretik településüket a tószegi munkások. Nem. sajnálják az időt. az energiát az utcák, a parkok. a terek szépítésére, a gyermekintézmények fejlesztésére. Szocialista brigádjaik ott segítenek, ahol kell. A gyár két hektárnyi ligetében tavaly felavatott sportkombinátot se csak maguknak épíTévedés ne essék, nem szolnoki üzemet látunk! A Petőfi Tsz orsózóüzemében százan, füles; nők. szövődéknek gyártanak félkész terméket bérmunkában. Hegedűs Istvánná, aki hét éve itt dolgozik 3000—3400 forintot keres: aki alig esztendeje hagyta ott szolnoki munkahelyét az itthoniért, a 17 éves Sza bó Teri is eléri a 2700-at tették, családostól ideszoktak a dolgozók, más munkahelyekről is rendszeresen jönnek a tömegsport rendezvényekre. Esetenként ott tartja az iskola a tornaórát is. Az elmúlt 3—4 évben sorsa születtek az együttműködési megállapodások a tanács és a helybeli üzemek között a gyermekintézmények fenntartására, a közművelődési intézmények segítésére. a tanácsi beruházások megvalósítására, a sportlétesítmények fenntartáséra. 1976—1980 között fejlesztésre 315, fenntartásira 402 ezer forint támogatás jött össze, e mellett még 62 millió forinporgatók. a város közelsége meghatározó, igényesek az itt élők is! Csiinosítgatiák. korszerűsítik a házakat, jönnek kölcsönért is. Olyan a forgalmunk. hogy kinőttük ezt a kis házat, mielőbb jobb megoldást kellene találnunk. A munkaképesek egvhar- mada helyben dolgozik, mellettük azonban ..kijárok” négyszázan. Nincs munkaerőgond. van munkalehetőség. Javult az ellátás, most a szolgáltatások színvonalának jobbításával is szakcsoportot szervez az áfész: idén megkezdik az iskola bővítését: négy új tanteremmel új foglalkoztatóteremmel gvaraAz ősi foglalkozások egyikének mai művelője Vágó Vince apjával együtt alapító tagja volt a Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnek (apja az apósától leste el a vesszőfonás titkait). Vágó Vincét öt férfitestvére követte a szövetkezetbe, s onnan ment nyugdíjba -egyik lánytestvére, néhány hónapja pedig a felesége is. Igazi kaskötő dinasztia tot meghaladó társadalmi munkát is teljesítettek. Nemcsak a két községben lévő munkahelyek központjaival válik a kapcsolat mind tartalmasabbá. hanem az eljáró dolgozókat foglalkoztató üzemek vezetőivel is. Nem véletlen. hogy a két társközségből mintegy 400 bejáró munkást foglalkoztató Tisza- menti Vegyiművek igazgatója olyan megállapodást írt alá. amelyben öt év alatt 600 ezer forint támogatásról biztosítja dolgozói lakóhelyének fejlesztésiét. Mert dolgos, szorgos emberek a tószegiek .. . Pontosan ezt mondja róluk Tóth Imre is. a takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója. aki a területi pártalao- szervezet titkára is egvben. Született tószegi, úgyszólván mindenkit ismer. — Amikor ’73-ban idejöttem, alif 8 milliós betétállományt kezeltünk, most 34 milliót, aminek 80 százaléka a' tószegieké, a többi várko- nyi. tiszaienői vezsenvi. vegyesen. Tavaly több mint ötmilliót takarítottak meg. főként az állattartásból, mert a legtöbb család azzal egészíti ki a jövedelmét. No. nem kupodik az óvoda, s amint kitavaszodik. a Petőfi Tsz a volt székházat átalakítja öregek napközi otthonává — mert fiatalokra és idősekre egyaránt gondolnak. Épül. szépül, fejlődik Tószeg. A város és a nagyközség között kialakult kapcsolat igazi jelentősége később kamatozik. Az együttműkö- déshen vannak még lehetőségek a városi vezetők tehetnek azért, hogy a falu megrendelései ne szoruljanak háttérbe, hiszen nem mindegy. hogy nyáron javítják az utat Tószegen, vagy októberben ... A megyeszékhely. Szolnok és szomszédja üzemeiben változatlan szorgalommal dolgoznak a szülők. Talán mire ma óvodás gyerekeik maid a helytörténeti szakkörben szűkebb hazájuk legújabb történetével foglalkoznak. már nem csak a bronzkori leletekről beszélnek. Hiszen az idén kezdik meg a felderítő fúrásokat a határban a kőolajkutatók. Talán a fúrótornyokat is együtt emlegetik majd Tószöggel s a Kucorgóval.. . ? Rónai Erzsébet Fotó: T. Katona László A tószegi ABC. ahol disznóölési időszakban sorba se kell állni. A várkonyiak büszkék arra. hogy az ő áruházuk ellátása ezt is ..lepipálja” Mészáros József tanácselnök: — Ott állunk a „nagykalap" szélén... déli ipartelepre bejárók száma. Igen. a nagyközségből. Mészáros József tanácselnök a jelen ..boncolgatása” közben utal a közelmúlt évek jelentős közigazgatási változásaira: — Pesit megyéből 1950-ben kerültünk át Szolnokba. Huszonöt évvel később. 1975- ben lettünk Szolnok városkörnyéki községe, két évvel utána emelkedtünk nagyközségi rangra, amikor közös tanáccsal társközségünk lett Tiszavárkony ... Speciális együttélési helyzet alakult ki... — ... amelyben a tradíciók tisztelete, őrzése mellett az újat gyorsan befogadó partnereknek bizonyultak a nagyközség vezetői t— idézem dr. Tóth Évát. a Városi tanács vb-titkárát. A városi pártbizottság is megállapította nemrégiben, hogy a kialakult újszerű munkakapcsolat jó lehetőséget biztosít az együttgondolkodásra, cselekvésre. az érdekek egyeztetésére — az önállóság tisztelet- bentartása mellett. Mit hoztak a mindennapok? — A várkonyiak úgv fordultak Tószeghez, mint mi Szolnokhoz: többet, jobbat vártak a korábbinál anyagiakban is. Nem éppen a városi tisztségviselők, jó szándékán múlt és múlik, hogy mit öt ven éven át szolgálta a múlt században Tószeg és Tetétlenpuszta határában Farkas Mátyás földesurat egy pásztorember: Csonka Hatodikos gyerekek idézik a költőt, mesélnek a régi időkről. Cseppet se bánom, hogy a jelenkor életének jobb megismeréséért a múltba bepillantani Zákány Gábor történelemtanár helvtör- íténeti szakkörét kerestem Tószegen. Pedig a Laposhalom — a nép nyelvén a Kucorgó — világhírű lelőhely, rétegei pontosan mutatják a bronzkor relatív időrendiét Közép-euróoában. s e fontos tájékozódási ponton ió száz esztendeje angol, holland, francia, német régészek, s az egész magyar régészettudo- mánv színe-iava megfordult. Elkap a gyerekek lelkesedése. ahogy a szorgos oász- toremiberek életmódjáról beszélnek. Maguk gyűjtötte cserepeket szednek elő. amelyeket még korongolás nélkül. ^kézzel formáltak sárból az ős lak ók. — A házakat is sárból építették. A Kucorgónál 28—30 réteget mi is ..olvasunk”, ezer év alatt ennyi ház épült egymás fölé... — Az első' írásos nvom I. Lajos korából maradt fenn. de a népvándorlás előtti időkben is ezer évig lakott terület volt már... — magyarázzák. egymás szavába vágva. Megtudom: árvíz idején a falu szögletként állt ki az elszabadult folyó vizéből, amely csaknem . körülölelte. Olyankor a Lapos-halomra Márton. Neve ott szerepel a falu halotti nyilvántartásában: a hű szolgálatnak megadott végtisztességet Aranv János is megénekelte: menekültek, ott kucorogtak az emberek. Észak felől volt egy tó, a Fényes, ami a Ger- je—Perie szabályozásakor tűnt el. annak is van már yagy száz éve — így áll ösz- sze a nevek eredete. Az elpusztított falu népe — másokhoz hasonlóan — a környező városokban talált menedéket a török ideién. A hazatelepülök aztán terményeiket. portékáikat hordták a városi Piacokra, vásárokra Mi maradt fenn az ősi foglalkozásokból? A kaskötő. a cserepes a földmíves, az állattenyésztő. a vadász — sorolják a gyerekek, noha szüleik közül már egy se tartozik az átörökítők közé. valamennyien az iparban dolgoznak. Szabó Ildikó édesapja a szolnoki MEZÖGÉP-nél üzemvezető. Cser Erikáé szintén bejár Szolnokra, a Tiszamenti Vegyiműveknél árubeszerző, ugyanott ács- állvánvozó a harmadik kislány. Fazekas Ildi aoia is. Szolnok terjeszkedése -bizony meekurtította a szétszórt. nagy tanvavilágú település hajdani. 18 ezer hold- nyi területét, ám a földműveléssel foglalkozó — korábban a nagybirtokokon cselé- deskedő — emberek közül a megyeszékhely ipara eevre többnek nyújt biztos megélhetést. Ma már ezerre tehető a több mint négy és félezer lakosú nagyközségből az alig 6—8 kilométerre lévő ,,Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza. Hová ö most indul, nem csekély út lesz a! Nincs is benne mód. hogy gyalog odaérjen: Mint urat kell vinni fekete szekéren. Harminchat ökör van fogva a járomba ... Majd csak bévontatják a paradicsomba. Hát még a kíséret! az egyszer a fényes: Előtte a gulya, utána a ménes ..
