Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 13. Földszintes albérletek Történelmi lecke, _____ n emcsak fiúknak Dr. Bállá Klárától, a me­zőtúri városi tanács főelő­adóiétól tudom, hogy a iog szerint az számít albérlőnek, akii egv tanácsi bérlakásban kiveszi a lakás felét. Hogv miinek nevezik a családi há­zaikban nem tulajdonosként, nem családtagként lakókat? Rájuk nincs kifejezés a jog­szabályokban. ezért szereDel- nek iobb híján úgy a köztu­datban. hogy albérlők. A köztudat... Ki ne hallott volna már el­képesztő legendákat nyerész­kedő főbérlőkről, akik ki­használva megszorult ember­társaikat. csillagászati ősz- szegekért adják ki az ócska sufnikat. A róluk szóló tör­ténetek egy része igaz lehet, de ki tudja bebizonyítani? Annak viszont, hoav az efféle rémhírek lábra kelhet­nek. az az oka. hogy a csa­ládi ház tulajdonosa annyit kér az albérletért, amennyit akar. Semmiféle korlátozás nincs, olyan sincs, aki elle­nőrizze a bérleti díiak indo­koltságát. Sőt. tulajdonkép­pen összesített nyilvántartás sincs az albérlőkről, együtt szerepelnek a többi ideigle­nes lakóval. Mi sem természetesebb, mint hogv az albérletek ára helységenként más és más. Az á Szolnokon munkát ka­pott leánv. aki a kertváros egyik családi házához ragasz­tott szobáért 1500 forintot, fizet, az ugyanolyan színvo­nalú albérletért a-nem is tá­voli Törökszentmiklóson feleannyit fizetne. Vagy még kevesebbet. * * * Mint például M. J har­mincegy éves fiatalember aki feleségével és két kis­gyermekével a hetedik esiz- tendőt kezdte meg az idén egv törökszentmiklósi albér­letben havi 550 forintért. Az utcában, ahol M. J. la­kik, sok az albérlet. A háztu­lajdonosok többsége egyedül álló idős, ember- nyilvánva­lóan nv'ugdíikiegészítésként adták ki családi házuk egv részét. M. J. és családja egv hajdani istállót bérel, amit úgy ahogy lakhatóvá alakí­tottak. (Talán riasztó az is­tálló szó. az épületen azonban nem látszik egykori funkció­ja.) A lakás egv szobából konyhából és kamrából áll. A szobát olaikálvha. a konvhát széntüzelésű sparhelt fűti. — Tanácsi bérlakásra ad­tuk be az igényt 1978-ban — mondja M. J. — Az albérleti díjban nincs benne a világí­tás. fűtés, az én négyezer fo­rintos fizetésemből képtele­nek voltunk félretenni, ezért a feleségem, aki 1976-tól eve­sen volt. tavaly ismét elhe­lyezkedett. A mo^as fiatalember, ha akarná se tudná egyenesre felnyújtani a kezét a szobá­ban: a mennyezet fullasztóan alacsony, ráadásul leit is. M. J. azonban nem akarja kinyújtani a kezét, abban reménykedik, hogy még az idén megkapják a tanácsi bérlakást, ahol kedvére bepó­tolhatja a nyújtózkodást. A szoba falán gyanús térkén, amélyet a talajvíz rajzolt, és amelyet nem takar el az öreg szekrény sem. A két újnak látszó heverő, a gverekáav ~s a könyvespolc gondos és rendszerető kezek nyomát viseli. — Hát. így lakunk mi. re­mélem nem sokáig már... — nyújtja láPáttenVerét bÚCSÚ­Z^'ul M. J. * * * A mezőtúri városi tanács ügyfélszolgálati irodájában dr. Bállá Klára főelőadó ke­zeli a lakóskérelmek egv ré­szét. amellett a gyámügye­ket is. — Az albérlők közül csak azok szirénéinek nálunk nyilvántartásban. akik ta­nácsi bérlakásra adták be az igényüket. a kérelemben* ugyanis feL kell tüntetni, mi­iven körülményeket szeret­nének felváltani. Jelenleg 262 lakásigénylésit tartunk számon, az igénylők fele al­bérlő. Természetesen előnyt élveznek a gyermeküket egyedül nevelők és a nagy- családosok. Az előbbiek öt- venen. az utóbbiak tizen­nyolcán vannak. Az egyelőre kevés tanácsi bérlakás vár­hatóan az idén megszaporo­dik. és nyolcvan kérelmet kielégíthetünk. Azt még dr. Bállá Klára se tudja pontosan, mennyit kér­nek Mezőtúron az albérletek­ért. Ismertei szerint nvolc- száz forintnál kezdődik, és 1400-nál végződik az albérle­tek ára. R. Z. egv a város központ­jához közeli házban bérel szoba-konvhás. lomkamrá­val is rendelkező lakrészt ha­vi ezeregyszáz forintért a feleségével és egv gyermeké­vel. Fiatal házasok nem is m-- zőtúriak. ezért (is) kénytele­nek voltak 1978-ban meg­elégedni a hivatalosan ..kom­fort nélküliként” számon tar­tott albérlettel. R. Z.-t munkahelyén kere­sem. de hiába, mert kiszál­lásra ment. A feleségét vi­szont otthon találom. — gyesen van — mondják. Párlépésnvi szobájuk ab­laka az udvarra néz. A sa­rokban az olaikálvha ontia a meleget. — Mikor adták be a Ia- kásigénvlésüket? — kérde­zem R. Z.-nét. — Rögtön az ideköltözé- sünk évében. 1978-ban. Ta­nácsi bérlakást kértünk, és tudom, hogv jogosultak va­gyunk rá. mert az egv főre jutó jövedelmünk a család­ban nem éri el a 2 ezer 500 forintot. A konyhában beszélge­tünk. a szobában ugyanis a hároméves kislányuk alussza ebéd utáni álmát. — Milyen viszonyban van­nak a főbérlővel? — Jó. nagyon iór Zsuzsa "héni egv kicsit a nagymamát pótolja Tímeának, a lányunk­nak. De elég ritkán van itt­hon. napközben piacolni iár. Délután viszont beiön. még meséket is mond a gyerek­nek. Este pedig megengedi, hogv nála nézzük a tévét, mert nekünk nincs. — Az ideköltözésük óta emelkedett-e az albérleti díj? — Tavaly márciusban, két­száz forinttal. Szerintem n^m fizetünk sokat, tudok olyan­ról. aki majdnem kéte^^él tart. igaz. a miénknél vala­mivel nagyobb és fürdőszo­bás lakrészért. A kapuban háromszor is elismétlii. hogy a világért se írjam ki a nevüket.. Bele kell egyeznem, különben seő az első albérlő, aki erre kért. Csak tudnám, miért ez az óvatosság ? * * * P. is csupán azután hajlan­dó az albérletről beszélni, miután szavamat veszi, hogv névtelen marad. Rutinos albérlő, középisko­lás korában kezdte, maid felnőttként is folytatta, egy­másután több helységben. Jelenleg Szolnokon lakik egv olvan házban, amelyben a tulajdonos kifejezetten albér­letre szánt apró ..lakásokat” épített. P .a megyeszékhely­től húsz kilométerre iár dofl- gozni. és általában sötétedés után éj- ..haza”. — lev persze alaposan fel­szökik a villanyszámlám', de ha nappal1 llennék otthon, ak­kor is égetnem kellene a villanyt állandóan, mert a szobán nincs ablak, az ajtó pedig a folyosóra nyílik. — simítja kétfelé fekete baju­szát P — Persze, mit várjak havi kilencszázért teszi hozzá némi éllel. P. nősülés előtt áll 1976- ban adta be Szolnokon a la­kásigényét az édesanyjával egv tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásra. — Eléggé hátul kullogok á lakást kapók sorában, de ta­lán ha megnősültem, és eve- rekem is lesz. előbbre kerü­lök. Unom. rettenetesen unom az albérlősködést Ki ne unná meg? Csak­hogy mindaddig szükség van rá. amíg nem épül elegendő lakás. Filmankét Angi Veráról: Szokatlan csend, kamaszko­ron túljutott fiúk. lánvój} lesik a szoba repedéseit. Az előadó — neves filmszakem­ber — .mentő kérdésekkel” igyekszik szólásra bírni a hallgatóságot. Csak nagy ne­hezen sikerül. — Én csak azt nem értem — mondia egv igen csinos, ám nvelvhelvességi szabá­lyainkkal hadilábon álló lányka —. hoav ez az Angi Vera miért csinálta, amit csinált. Nem is igen tudom elhinni, hogv ilyesmi, ekko­ra árulás, vagv mi. megtör­ténhet. Nem akarom, hogv megsértődjön a rendező elv- társ. vagv az író elvtórs. de olvan ez az Angi Vera. mintha kitalálták volna az egészet. Ilven iánv nincs, alki ilyet csinálna! Ha sze­retek valakit bemegyek hoz­zá. ha akarok ha nem. nem. magánügy, de utána fel nem adom. nincs az a ..po­litika”. vagv mii amelVik ilven mélyre züllesztene ... ! A többiek bólogatnak. Nem ismernek, el sem tud­nak képzelni emberveszeitő politikát. Még nincsenek húszévesek! Az okokról őszintén beszéltek A találkozó végén az an­két vezetője fásultnak tű­nik: — Jó. hoav nem ismerik azt a világot. De miért nem értik Angi Vera modelljét? Nem kérhetjük számon, de — ha más forrásból! nem is. iskolái tanulmányaik alapián — szélesebb körű ismereteiknek kellene lenni a magyar múltról. 1848--at. 1919-et mi sem éltük meg. a mai derékhad, a mindig prédikáló öreaek”. mi sem történész kandidátusként jöt­tünk a világra, mi sem tud­tunk semmit a forradalmak­ról. az ellenforradalmakról, dé érdeklődtünk nyitottak voltunk. Néhány ipari szakmunkás- képző intézetben próbáltunk tájékozódni, mennyire ér­dekli a fiatalokat a törté­nelem. müven a műveltség­eszményük. magyarságtuda­tuk? Igazaa.tóhelvettes: — Drukkolok, hoav meg tudia szó iá Itatni őket. Ne­hezen beszélnek, nem tud­ják iól kifejezni magukat. Igen hézagos a szókincsük, sainos... A ..megszólaltatásra” váró jnóisod- és harmadéves ta­nulók két elit szakma leg­jobb iái. Heti két-két óráiban tanulnak — eltérés szak­mánként. évfolyamonként lehetséges — magvart. és történelmet Osztályzatuk — az említett, két tárgyból aiz általános iskolai eredmé­nyükhöz viszopvitva — ál­talában — edv ..kalkulus­sal” rsökkent. — Mire kell aondolnunk. fiúk. miért nem meau” a maavar. a történelem? Hümmöaés. maid begya­koroltnak tűnő válasz: — Most már a szakmai tárgyak a fontosak. Nem mindegy mennyire tanuliuk meg a szakmát.. A magvar meg a történelem, már nem annyira fontosak. . Van ellenvélemény is: — Szerintem, meg éppen naavon lényeges, hogv leg­alább a saiáit nyelvét iól is­merje az ember Hogv t.udia a helyesírást! Meg hogv mi. miért, úav történt, ahoev--- Az se mindegy, ha maid mi is apák leszünk, tudtok ta­nítani a gyerekünket Na­gyon fontos a művelődés a mi világunkban Igazgató (I.): — Nekünk kimondatlanul is szigorúan mea van tiltva, hogv a tanulók etőiskolázott- sását kritizáljuk. De én is azt vakom növeli, ki elfödi a bait! A tantervi követel­ményeknek 15 százalékban — intézeti szinten mondom! — tudunk megfelelni. Hu­szonöt—harminc százalékos aránv kellene ahhoz, hogy kettes osztályzatot, adhas­sunk. Sainos... — Mit lehetne tenni? — A humán tárgyak óra­száma igen alacsony. De to­vábbmegyek: a műveltség társadalmi presztízsét kelle­ne emelni, hogv többet, ér­ien. aki többet tud! S ami­kor a műveltség társadalmi presztízsét, hangsúlyozom. a iól. pontosan elvégzett mun­kára is gondolok. — Adva van eav — a le- hetöséaekhez kévést — mű­velt iól képzett ifiú szak­munkás. s eav másik, aki évven nem ilven-- Az ..Élet”-ben műven az esé­lyük? — A munkaerőhiánnyal küszködő cégek megkérde­zik-e: hányassal véaez.téL »fiam mutasd a bizonyítvá­nyodat. ki volt a mestered? Formális. 1.20—1.5C forint orabérkülönbséa adódik, de ha az a feltételezett, gyenge szakmai tudással, hiányos műveltséggel induló ifiú jobban spekulál, ha protek- torai is vannak, egyáltalán nem kerül háttérbe a job­ban képzettel szemben. Sőt... A fiatalok olvasmányélmé­nyei? Válaszok: ..József At­tilát szeretem, mert. szénen ír az anviáról: A bűnügyi regényeket olvasom, mert iz­galmasak: Sellő a pecsét­gyűrűn. azt olvastam: He- mingwavtői az Akiiért: a ha­rang szól. az tetszett mert az olvan kalandos.” Pető­fit eav fiatalember nevezte mea kedves költőiének, eav másik Victor Hugo könyveit emlegette szeretet­tel. — Miivan történelmi re­gényeket olvastatok, amelyek közeli vaav távolabbi múl­tunkkal ismertetnek mea? Bizonyára olvastak Jókaiit. Mikszáthot Móriczot. Illés Bélát, s ki tudia még kit. de a hirtelen kérdésre nem vá­laszoltak. — Meglehetősen sok az elfoglaltságuk. Nem sok szabad ideiük van. A törté­nelmi tananvaa is zsúfolt, annyira hoav a, Martinovics összeesküvés már csak „kis­betűs”' rész az eavik tan­könyvben. Külön szót érde­melnének a tankönyvek, tisztelet, a kivételnek — mondia a beszélgetésben részt vevő szaktanár — Az merő formalizmus, hoav eav- eev már kiadott tankönyv vitájába bevonták a gyakor­ló pedagógusokat is. Nem régen voltam eav ilven esz­mecserén — de minek? Mi­előtt kiadnák a tankönyvért, akkor kellene megvitatni, nem utólag! — Fiúk. müven történelmi filmeket láttatok? — Az Egri csillagokat.. — Én méa láttam a Rá­kóczi hadnagyát! — A Tenkes kapitányt — mond iák lelkesen aztán csend ... — A Húsz órát nem lát­tátok? Dp igen. ketten is látták, ám nem gondolták hoav az is történelmi film. Filmet a honfoglalásról? — A gyerekek már beté­ve tud iák. hoav a pionírok hogyan hódították mea a Vadnyugatot. Csak moziba kell iámiuk nézniük kell a tévét De — néhánv hete — elhűlve olvastam eavik te­kintélyes lapunkban hoav mennyire nonszensz lenne ha valaki a honfoglalásról akarna filmet készíteni?! Szabadna tudnom miért? Véleményeket kértem a ta­Ta.lán túlzónak tűnő. de lénveaében megszívlelendő vélemérvt mondott, a felnö­vekvő ' generációk történeti tudatát alakító tényezőkről eav másik intézet köztiszte­letben álló tanára: nulóktól a Névtelen várról. Olvan volt., amiilvén. mara>- kodianak ezen a kritikusak, a gverekak szinte kivétel nélkül élvezettel nézték vé­si e. Az igén v tehát erre megvolna ezekben az em­berkékben ... ! Senki se fe­ledje. a mi tanulóink otthon keveset kaotak. - Érthetetlen — legalábbis számomra itt az iskola néev fala között — a már meglevő. a nevelés szolgálatába állítható szelle­mi kincseinkkel való gazdál­kodás is. Gondolok ifit a maavar drámára, a tíz. húsz évvel ezelőtt készített iobb -maevar filmekre. Eav új­szülöttnek minden vicc úi! De nálunk — eav-két év alatt — lefut efiv film. nem tűzik műsorra. Vaav kérde­zem: hol a maavar dráma a színházak műsoráról. Egy­általán az a kevés, amennvi létezik! Sok még a tennivaló Iaazaató (II.): — Az a taoasztalatom. hoav a szakma oktatásának ioeos • hanasúlvozásakor mintha egv kicsit átestünk volna a ló másik oldalára. Mondiuk. hangsúlyozzuk, amennvi re fontos a neve­lés ugyanakkor lemondunk — különböző kényszerítő körülmények hatására — az érzelmi nevelés fontos esz­közeiről. lehetőségeiről. Az inaskor rég a múlté. De nem elégedhetünk meg azzal, hogv a régi keservek­hez viszonyítunk Ténykér­dés hogv a szak műnk áskéo - zők tanulói hangversenyekre járnak — tömegesen bérlet­tel — színház- és mozi láto­gatók kü'önböző hasznos is- ko’-; és nem intézeti szak- V 'rökben művelhetik magu­kat. De az .is ténv. hogv a vi­déki uverekék többségé 12— 14 éves korában volt elő­ször színházban, gyermekek­nek szóló darabot emlékeze­tük szerint nem láttáik, szín­házi élményeikkel jobbára csak a lakóhelyükhöz és is­kolájukhoz legközelebbi színházhoz kötődnek A mu- sorodlitika és a tanulok életkori sajátosságai között az esetek többségében ifién éles ellentétek mutatkoznak. foöalma.zzák meg eev har­madik intézet tanárai. ' Ieazeató (I.): — Valaiki a múltkor íav érvelt amikor a szakmun- káskéDzásben mutatkozó ba­jokat ostorozta: ...szocialista államunk súlvos anvaai ál­dozatokat vállal azért, hogv művelt szakmunkásokat, ne­veljünk!” Szerintem már a megfogalmazás kiindulási alaoia is téves. A felnövek­vő generációk nevelése1'^ nem áldozatot vállalunk, ha­nem alaovető kötelességünk­nek teszünk eleeet iól. rosz- szul Sokkal inkább azon kell gondolkodnunk, hoav lehe­tőségeink határán belüli' mi.t tehetünk — szervezeti in­tézkedésekkel netán i.skola- tíous- és tantervmódosítás­sal — a nevelés hatékony­sága érdekében. Nem keve­sebbről van szó mint a le­endő munkásság műveltségi szintiéről! S ezzel talán még e°v kicsit le is egyszerűsí­tettem a kérdést. Gondoljuk végig ... Előbb-utóbb meg­bosszulja mafiát — úira a mi intézetünkről szólok — h«>~" a közismereti táravak mé — eredményességi mű­éi irodalomé ■> történele­mé — eredménvesséai mu­tatói 0.6—0.8 tizeddel elma­radnak a szakmai táravak — e°vébként szerény — át- ’■><m mögött. S ezzel talán ■Summázva is válaszoltam a maga kérdésére. horJv mi- 1 ven nek ítélem meg nevelő­munkánkat Adott körülmé­nyek között — minden jó­akaratunk ellenére — elma­radunk a kívánatostól. Tiszai Lajos Bendó János Lesz mivel kedveskednünk a Juliannák­nak, Zsuzsannáknak: a rákóczifalvi Rákó­czi Tsz alcsiszigeti kertészetében ezer cse­répben három színben pompázik a jácint, és szedik a másik koratavaszi virágot, a nárciszt is. A nőnapra már tízezer szál tu­lipánt, és a március elejére kinyíló fréziá- ból is mintegy négyezer szálat szállítanak a kertészek a termelőszövetkezet hét szol­noki virágüzletébe. (T. F.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents