Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 12 A kézikaszától a kombájnig Tslem könyvből — de könyvekkel .y. ónvvékből nem lehet megtanulni gazdálkodni de kon’-vek nélkül nem lehet iól gazdálkodni”. — Erdei Ferenc szavai úev véliük. ma s időszerűek, sőt, nao- iain^oan amikor a mező­gazdasági ismeretek mind rővidekb idő alatt elavul­nak. eevre időszerűbbek.''Ám van-e alván ..mérleg”, amellvel oontosan mértiető volna a szakirodalom hatá­sa. a könvvek szerene me­zőgazdaságunk feifődéseben. eredményedben? Nincs ilven. mint ahoev annak ideién mérhetetlen volt Tessedik Sámuél. Széchényi István, vagy éDDen a költő. Berzse­nyi Dániel a mezőgazdasági termelés korszerűsítését sür­gető munkáinak hatása is. Mérhetetlen, a szó mindkét érteimében. A Mezőeazdasáai Könyv­kiadó az elmúlt negyedszá­zad alatt 11 ezer szakmun­kát ielentetett mee 35 mil­lió Déldánvban. A könvvek mind- gazdára találtaik. Mondhatnánk: úi munkaesz­közzé váltak az aerárszaik- em be rek kezében. Tóta Ernő. a néev község határán gazdálkodó kőtaliki Adv Endre Termelőszövet­kezet általános elnökheívet-' tese két évtizede dolgozik a mezőgazdaságban. — A termelőszövetkezet­ben ielenlea huszonhat, egyetemet, főiskolát, kilenc- venkét közéDiskolát végzett szakember dolgozik. Szak­munkásaink és betanított munkásaink száma eléri az ötszázat A törökszentmikló­si mezőgazdasági szaikközéD- iskola kihelyezett, tagozatán ieien’eg is sokan tanulnak. Ezek a fiatal szakemberek úi friss ismeretekkel kerül­nek ki az iskoilanadbol. Nem félnek az úttól, a korszerű­től sőt masuk sürgetik a modern technológiák, mód­szerek bevezetését. Ezzel azt Is ieleztem. hoev ismerik azokat. Hogv honnan? Egy­értelmű. hogv a szakkönv- vekből. szakfolvóiraitakból. Az igazság ugyanis az. hogv a dinloma. a szakmunkás- bizonvítvánv csak beléDŐt jelent egv hosszabb tanulási folyamat megkezdéséhez. A mezőgazdaságban a gvakor- lat vizsgáztat, de ez a vizs­ga már naDrákész ismerete­ket követel. Lehet hoev év- rő1 évre. hónaoról hónamia mást. — Az elmúlt évtizedekben óriási változások történtek a mezőgazdáságban. — Az már a múlté, hoev a kéaikaszátóL a kombájn mellé kellett agitálni az em­bereket. hogv a lófogat he- lvett el kellett fogadtatni a traktort, a kaiDálás helvet.t a vegyszeres gyomirtást., a kézi feiés helvett a génit. Megjegyzem a 60-as évek eleién ezek még élő gondok voltak. Különösen az idő­sebb gazdák vették nehezen tudomásuk hogv az ősök ia- * oasztalatai mellé ezentúl könyvekből szerzett tudásra, is szüksége lesz a paraszt­embernek. A kőtelki könvvtár veze­tői e. Vonáné Széli ndi Sarol­ta szerint ma furcsa kettős­ség figyelhető meg a falusi ember életében. — A termelőszövetkezet­ben naevüzemii módon, kor­szerű eszközökkel gazdál­kodnak. a háztájiban azon­ban mée az évszázados ha­gyományok szerint. Az em­ber azt. hihetne, hoev falun különösen nagv keletie van a mezőgazdásági szaikkönv- veknek amelvek közü.l ió- néhánv foglalkozik a kis- kertműveiés. a háztáii ál- latartás kérdéseivel is. A könvvtár mezőgazdasági szakkönvvállománvának használata ezt. cáfolni lát­szik Persze figyelembe kell vermi azt is. hogv éooen a közéogeneráció tagjai akik nedi" többnyire háztáii gaz­dálkodással is foglalkoznak, hiányoznak a könvvtárláto- eatók közül. A mezőgazda- sági szakirodalomnak sok­kal nagyobb propaganda kellene, de a könyvtárnak aligha van média nagyobb propagandára, akkor, amikor a mezőgazdasági könvvhó- napra megjelent, negvveníé- le újdonság közül a mai na­piig még egyetlen egv sem érkezett meg Kőtelekre. Jogos a kérdés: mit pro­pagáljon a könvvtár? Szá­molni kell persze azzal is. hoev a község lakóinak kü­lönösen a bejáróknak lehe­tőségük van arra. hogv vá­roson szerezzék be a szá­mukra szükséges könyveket. — Az hoev hánvan élnek ezzol a lehetőséggel nvomon követhetetlen — íolvtatia a könvv táras. A termel őszö- vetkezet agrárszakemberei bizonyosan Éooen ezért in­kább a népszerűsítő, isme­retterjesztő könyveket, vásá­rolta mee a könvvtár. A korszerű ismeretek megszerzésének létezik •"-s útia is. A termelőszövetke­zetek irányításával, támoga­tásával dolgozó mezőgazda­sági szakcsoportok taeia.i'mik gvakran tartanak előadáso­kat agrárszakemberek. Nagy­körűben például, ahol négy­százötven termelő foglalko­zik zártkerti gyümölcster­mesztéssel. Németh Gábor a szakcso­port vezető ie mondia: — A termelőszövetkezet nem csupán génekkel vagv például a repülőgépes per­metezés biztosításával segíti munkánkat, rendszeresen el­látogatnak hozzánk szakem­berei is. Ezeken az. előadá­sokon. az idős 70—80 éves emberek is részt vesznek és a gyakorlatban alkalmazzák is a hallottakat. Azt sem mondanám, hogv nem olvas­nak ha a könyveket nem is mindenki, de a friss, úi ku­tatási eredményeket közlő sz.akfolvói ratokat valamenv- nvien böngészik. Enélkül ma már nem is lehetne eredmé­nyesen gazdálkodni. T. E. Ízelítő Szolnok megye népművészetéből Néprajzi kiállítás nyílik ma Szegeden Hilton-napok Szombathelyen Hilton-napok kezdődtek tegnap Szombathelyen. Az elmúlt évben a vasiak mu­tatkoztak be szép sikerrel Budapesten, a Hilton Szál­lóban. s most viszonozzák a vendéglátást a Hiliton-naook- kal december 11-én, 12-én, és 13-án. A megyeszékhely Derkovits-termében és bár­jában vendégszerepel a Hil­ton Szálloda. A vacsoraeste­ken Hilton-ételkülönlegessé- geket — tűzdelt fácánt ud­vari szakács módra man­dulás borjúszeletet papírhü­velyben, Mátyás király kard­ját fogast kárpáti módra — szolgálnak fel. s népszerű művészek adnak szórakozta­tó műsort. Szolnok meeve népművé­szete címmel a Damjanich Múzeum munkatársai, dr. Gulvás Éva és dr. Szabó László rendezésében ma néprajzi kiállítás nvíLik Sze­geden. a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihálv utcai ' kiállítócsarnokában A tár­latot 15 órakor dr. Juhász Antal, a házigazda intéz­mény tudományos igazgató­helyettese nvitia meg. A bemutató elsősorban a mesve két. nagv területének — a Kunság és a Jászság folklóriából összegyűjtőit anvag legszebb darabjait tartalmazza. Láthatóak az eavkori tiszafüredi, karcagi és mezőtúri fazekasok tálai, korsói és a sajátos kunsáai kisbundák. Ezek mellett fa­faragások. íesitet.f. ládák, szőttesek adnak ízelítőt a néDi kultúrából. A tárlat ér­dekességei közé' tartoznak, a oász.torok életét, idéző esz­közök. a nádkunvhó felsze­relési tárevai. A némaiz.i bemutató után eav órával később ugyancsak a kiállítócsarnokban nvíliik mee Baranvó Sándor, a szol­noki művészteleDen alkotó festőművész önálló evűite- ménves tárlata. A Szolnok meave néo- és kénzőművé- szetét. Drezentáló kettős be­mutatót március vésői" lát­hatják a szegediek. Továbbtanulók figyelmébe! Előkészítő tanfolyam Egyetemi főiskolai tanuL mányokra előkészítő tanfo­lyamot szervez magyar és történelem tantárgyakból a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ. A foglalkozá­sokat keddi napokon, 9-től 16 óráig tartják. Főként népművelés vagy könyvtár szakra készülők jelentkezését várják, febru­ár 19-ig a művelődési köz­pont portáján. Zselici Madonna Disznóólban találtak rá az évszázados szoborra­Szenzációs műkincs bukkant fel az - évszázadok homályá­ból: egy fából faragott ba­rokk Már ia-szobor. amely a zselici Madonna nevet kapta. Egy horváthertelendi portáin bukkantak rá a disz­nóólban, az ólkerítés egyik léce volt. Dr. Herczeg Jó­zsef körzeti állatorvos ser­tésoltás közben figyelt fel a faragványra, amelyet azután — a gazda hozzájárulásával — lebontott az ólkerítésről, és átadta Lengyeltóti János­nak a mozsgói honismereti kör vezetőjének. A finom művű szobor a Szűzanyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Hárs­fából faragták. magassága nyolcvan centiméter, széles­sége húsz centiméter, súlya pedig öt kilogramm. Erede­tileg festve volt, erről - árul­kodnak az itt-ott még fel­lelhető festéknyomok. Min­den bizonnyal korona díszí­tette az Istenanya és gyer­meke fejét mégpedig arany- vagv ezüsitkorona. A rejtélyes múltú, kalan­dos úton előkerült műtárgy a mozsgói helytörténész gyűjteményében kapott he­lyet. ő adta a megkapó szép­ségű szobornak a zselici Madonna nevet. Azt fejezi ki a név, hogy a Horváther- telenden talált remekmű a zselici nép közös kincse. Lengyeltóti János gondos utánjárással próbálja kide­ríteni a Madonna titkát. Munkáját megnehezíti, hogy semmiféle írásbeli vagy szó­beli hagyomány nem utal a szobai- létére. Annak a ház­nak eredeti, német ajkú gaz­dáit pedig, ahol ráakadtak, még 1947-ben kitelepítették. A tötök hódoltság idején kihalt zselici falvakat a XVIII. század első felében német telepes családokkal- népesítették be. Elképzelhe­tő, hogy a szobrot eredeti hazájukból hozták magukkal a telepesek, a Madonna te­hát legalább kétszázötven éves, alkotója kvalitásos mű­vész volt. A másik lehetőség az, hogy a szobor már az új hazában' — valamelyik zse­lici faluban — született, és egy művészi tehetségű népi faragó munkája. Mindeneset­re rejtély, hogy az elmúlt évszázadokban hol lappan­gót. ki őrizte a szobrot. Jó teljesítmény — mégis fél siker Bérleti hangverseny Szolnokon Tizenkilenoedik századi szerzők műveiből összeállí­tott műsorral lépett dobogó­ra a Miskolci szimfonikus zenekar Mura Péter vezény­letével, László Margit köz­reműködésével az Országos Filharmónia negyedik bérleti hangvei-senyón. Kiváló elő­adói apparátust ismerhet­tünk meg. Az 1782 és 1871 között élt Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című (a cím egyébként egy banditavezér nevét fedi) vígoperájának nyitánya szellemi mozgé­konyságra serkentő muzsika és. ígéretes tolmácsolásban hangzott el. Az est folyamán a zenekar munkájára végig a változatos dinamika, haj­lékony ritmika és ha kellett rugalmas, ha kellett - feszes tempókezelés volt a jellem­ző. Remek együttes-játékot produkáltak és biztonsággal játszottak. A .karmester, Mu­ra Péter fürgesége, jó hu­morérzéket sejtető gjesztiu- sai oldott mozdulatai össz­hangban voltak a francia attitűdről magunkban hor­dozott képpel. Derűje, ne­mes értelemben vett játékos kedv — mely bizonyára a művek perfekt ismeretéből és élvezetéből táplálkozott — kedvező benyomást tett a közönségre. Újdonság volt, de az előadás hitelét persze nem befolyásoló tényező, hogy többnyire pálca nélkül vezényelt. A közreműködő László Margit szoprán éne­kesnő a fuvola bársonyossá­gát,. hajlékonyságát idéző hangképzésével, találó han­gulatfestéseivel. valamint választékos és fegyelmezett stílusával emelte a produk­ciók értékét. Minden tényező együtt vollt tehát eev forró hangu­latú hangversenyhez. A koncert mégis csak mérsé­kelt sikert aratott, kivéve talán a zárószámként fel­hangzó Bizet-szimfóniát, melynek utolsó tételét rá­adásszámként megismételte a zenekar, A koncert hangulati. görbéiéből ítélve a miskolci zenekar bizonyára nehezen meghódítható közönségként könyveli el magában a szol­nokiakat. Pedig maga a műsorössze­állítás is mintaszerűnek tűnt. Francia zeneszerzők művei követték egymást, majdhogynem kronológiai sorrendben, ami ugyan jó tanulmány léhet egy zene­szerző szakos növendéknek, a bökkenő csak az, hog Debussy Faunja után Rave erősen Debussy-hatást mi tató Seherezádé dalai bármily ambiciózus és . ki váló előadásban — epigon nak tűnnek, már nem ér dekfeszítőek. Szép idea azo nos stíluskörből, jelen esel ben a francia romantika stí lusköréből keresztmetszete adni, csak éppen a kont rasztlehetőségak kicsiny vol la miatt meglehetősen koc kázatos is. Ami nagyon tetszett. a Berlioz (1803—1869) Nyár éjszakák dalciklusa; a Falu si dal hun-cutkás évődése, Távoliét romantikus elvá gyódása. a Temető sejtel messége és az Ismeretle ■sziget című tétel napfénye mozgalmassága. A jó ele adás reflektorfénybe állítat ta a szerző zseniális hang szerelését. Berlioz volt hangszerelés első nagymes tere, a hangszerek alkalma zásának és kombi.nációjána művészete az ő zeneszerze munkájában kapott elősző jelentős szerepet ami álta jellevenné, meggyőzővé vál programzenéje. Az új francia zene nag egyéniségének. Debussvneü (1862—1918) Egy faun dél utánja című műve hangzót el igen sok szép színt felmu tató előadásban. A szólófu volán és oboán kirajzolód faun alakját, majd ábrándo zásait és zsongító álorob merülését érzékletesen jele nítette meg az előadás. Bi zet (1838—1857) 17 esztendő sen komponált C-dúr szim fóniáját. Műve magán hor dozza’ a klasszikusok és ro mantikus elődei (Schubert Rossini) hatását, ugyana'kko a Gyöngyhalászok és a Car men című operái egy-eg; témájának csíráját is. Tehá fülbemászó muzsika. Az el bűvölő szépségű második té tel remek oboaszólóiával é.< fényes tónusú hegedűhango kon mégszólaltatott vonósté májával a legemlékezetesebl részletek egyike volt. A vir. tuóz zárótétel elegáns, köny nyed előadásmódja révén j dallamok — melyek mint. egy kínálják önmagukat - természetes szépségüklber bontakozhattak ki elkerülv< a túljátszás, a rorríantikui mázzal bevonás veszélyét Mindent egybevetve: a kon. cert a pasztellszínek estj< volt. csak sajnos helyenkén bágyatag, kissé jsótalan. Labáth Valéria Veszprémben a Dimitrov Megyei Művelődési Központ ki­állítótermében a napokban megnyílt Kő Pál szobrászmű­vész tárlata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents