Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

1982. FEBRUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Selyemviganók, fókötők, menték, untercikkek Szolnok parasztpolgári E9y ú] sorozat népviselete a galériában elsó mm* főkötő. A férfiak elleinzős, zsinór-díszes csizmanad ragot, „Mint munkát kereső kubikos kerültem kapcsolatba a kommunista párttal" Bust Vince 1907-1968 ,,Én is mint munkát ke­Módszertani útmutató Hogyan töltse szabad idejét A megnövekedett hétvégi szabadidő hasznos eltöltésé­hez módszertani kiadványt állított össze a Szakszerveze­tek Szolnok megyei Tanácsá­nak Ságvóri Endre megyei művelődési központja. — A SZOT ösztönzésével készített első ilyen hazai munka 50 oldalon ad tanácsot az üze­mek, vállalatok; intézmé­nyek dolgozóinak, hogy mi­képpen töltsék el célszerűen a heti két pihenőnapot. Fő­célja, a kollektív programok előmozdításai, szervezése, tip­peket ad az országjáráshoz, a természetbúvárkodáshoz, a különféle túrák szervezésé­hez. A könyv fejezeteit úgy ál­lították össze, hogy a külön­féle hobbik szerelmesei sza­kosított útbaigazítást kapja­nak. Foglalkozik többek kö­zött a horgászással, a galam- teászattal, a műkincsek, a múzeumok iránt érdeklődők eLigazításával, közire adják, hogy Szolnok megyében és a környékén milyen természe­ti értékek, vízipairadicsomóik, erdei tornapályák, sporttele­pek nyújtanak lehetőséget az egészséges testmozgáshoz a végtagok felfrissítéséhez. A közönségfoirlmáló módszerta­ni kiadványt egyelőire fél­ezer példányban jelentetik meg* és juttatják el az üze­mi, vállalati szakszervezeti bizottságokhoz, felelősökhöz. A kiadványt a SZOT mód­szertani modellnek is szánja. Szolnok parasztpolgári népviselete címmel kiállítás nyílt pénteken, délután a Szolnoki Galéria emeleti tár­salgójában. A kiállítás — amelyet Gu­lyás1 Éva muzeológus rende­zett és nyitott meg — azt a polgári jellegű népviseletet mutatja be, amelyet az 1880- as évektől a XX. század el­ső harmadáig a feltörekvő, vagyonos- parasztság hordott Szolnokon. A népviselet e fajta „elúriasodott” változa­tának kialakulása több ne­vezetes történelmi esemény­nyel függ össze. Szolnok 1876-ban visszanyerte a tö­rök hódoltság, alatt elveszí­tett megyeszékhely jellegét Az új megyei hivatalok ide­vonzottak a nemesi hagyo­mányokkal rendelkező, nagy tiekintél|yű földbirtokosokat, akiknek életformáját külső­ségekben is igyekezett követ­ni az iparos és kereskedőré­teg, de a parasztság is*. Le­hetővé tette ezt fokozatos anyagi gyarapodásuk, amely többek között a vasút fejlő­désének, a Tisza-szabályozá- si munkák megindulásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének volt köszön­hető. Milyen is volt ez a népvi­selet? ©ulyás Éva leírásából tud­juk: A nők selyemruhában, „selyemviganóban” jártak, ametly két részből állt, a szé­les puccos illetve sonkaujjú selyemrúkliből és1 a hosszú, földig érő selyemszak nyálból. Alapanyaga a brokátselyem volt, amelyet sötét alapon, rózsás mintával kedveltek. Az öltözékhez tartozott még a selyem félkötény, a külön­böző színes, kornak megfe­lelő setyemkendők és a ripszr selyemből készült szolnoki Popkatlan címmel köny- nyűzenei műsorokat is ren­deznek az új budapesti Sportcsarnokban, amely fel­épült a Népstadion szom­szédságában. A tervek sze­rint minden hónapra jut néhány kiemelkedő műsor, s nagyszabású pop- és rock­koncertek tartására is mód nyílik a 10 ezer embert be­fogadó fedett létesítményben. Nemcsak a fővárosi rock- rajongóknak lehet ez a törzshelye, az Express Uta­zási Iroda vidéki fiókjai és kirendeltségei ugyanis kü- lönbuszokat indítanak majd a jelentősebb eseményekre. A BNS-mek nevezett sport- csarnok idei tervei között szerepel például két jazz ta­lálkozó. V’ Moto-Rock-, Mini-, Hungária-. Benkó Dixieland Band-koncert, s neves külföldi együttesek fellépése. Már a nyitásra is nagy­szabású programot állított össze a szervező gárda. Feb­ruár 14-én délután egy órá­tól este 10-ig non-stop mű­sor várja a fiatalokat. A zsetongyűjtő játékok, ifjúsá­köcsögszárú csizmát, körül- prémes, zsimórozott, vitézkö- téses mentét viseltek, ame­lyet több sorban, galambto- jági nagyságú ezüstgombok, úgynevezett dürügombok. dí­szítettek. A mente alatt ugyancsak ezüstgombos laj bit vagy magas nyakú selyem­inget, „untercikket” hordtak. A fejükön aszbrahán sapka volt. Az öltözet nem volt olcsó. Feljegyzések szerint az első világháborút követő inflációs időkben a .szolnoki asszonyo­kon, lányokon 90—100 fo­rintot érő selyem volit, amely akkoriban 12—15 mázsa búza árának felelt meg. A szolnoki múzeum, részé­re Kaposvári Gyula nyugal­mazott múzeumi,gazgató, mu­zeológus kezdte el gyűjteni a régi ruhákat. A gyűjtemény azóta sok új darabbal, archív fotókká], szóbeli és írásos dokumentumanyaggal egé­szült ki. Az érdeklődők eze­ket tekinthetik meg a Dam­janich Múzeum most induló népművészeti kiállítássoroza- tának március1 5-ig nyitva tartó első tárlatán. Ebben az évben. még. to­vábbi nyolc népművészeti kiállítást rendeznék a szak­emberek a Szolnoki Galériá­ban. A népszerűnek ígérkező táirlatsorozat Szolnok megye népművészeti hagyományai­ról ad képet a látogatóknak, jelentős köízmüvlelődési, is­meretterjesztő szerepet is be­töltve ezzel. gd kiadványok böngészdéje, hangi emez-vásár mellett já­tékos sportműsor szórakoz­tatja a közönséget: a rock­válogatott a. riporter válo­gatottal, a manökenek csa­pata pedig a női tornászvá- iogatottail vív majd kispá­lyán fociimieccset. Lesz még haditorna-bemutató lábte­nisz torna, tombolasorsolás (egy Orion Hi-Fi torony a főnyeremény) részleteket vetítenek a Koncert című filmből, s az AC/DC együt­tes koncertfilmjéből. Élő műsorral bemutatkozik a Hanglemezgyár Start már­kája is: a Lobogó együttes után a P. Mobil ad koncer­tet. Majd a világszerte gyor­san hírnévre szert tett ka­nadai SAGA együttes kon­certje zárja a napot. A to­vábbiakban központi ORI- műsorokat, Made in Hunga­ry dalversenyeket. Start­fesztivált és utcabálokat is rendeznek az új létesít­ményben, rövidesen Amanda Lear is fellép az egyik ren­dezvényen. Cz. Gy. reső kubikos kerültem kap­csolatba a kommunista párt­tal” — írta visszaemlékezé­sében. Busi Vince a kizsákmá­nyolás elleni gyűlöletet a szülői házból hozta magá­val. A mezőtúri kubikos fia az első világháborút és a hadifogságot megjárt apjá­tól Leniniről és az orosz forradalomról hallott. Alig 13 éves korában már saját bőrén tapasztalta, milyen a magyar fasizmus — apját, aki a Magyar Tanácsköztár­saságot fegyverrel védte, in­ternálták. Korán megismer­te a nyomort, a nélkülözést. Munkát keresni Busi Vin­ce Budapestre kényszerült, s a kisebb-nagyobb alkalmi munkák közben otthonra a Teleki téri kubikostanyán talált. Néhanapján eljárt a vasasszakszervezetbe. meg­hallgatta a szociáldemokra­ta előadókat. A Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának munkájába Ruzsinkó Mihály kapcsolta be 1929 októberében. „1930 januárjában már én is az illegális párttagok so­rába tartoztam. Több elvtár - samtmal együtt röpiratokat gyártottunk. Sejtünk másfél hónapig működött, amikor is az egyik találkám alkal­mával lebuktunk.” A rendőrséget 1930. már­cius 16-án egy. a mozga­lomba beépült spicli vezette nyomára. Ruzsinkó Miháily- lyal és Katus Istvánnal együtt, tartóztatták le. A kínzások során keményen tartotta magát, nem vallott társaira. Több hónapos elő­zetes letartóztatás után 1930. november 14-én állították bíróság elé. A budapesti Királyi Büntetőtörvényszék Szemük tanácsa másfél év börtönbüntetésre ítélte, ame­lyet a Kir. ítélőtábla négy hónappal mérsékelt. A börtönben sokat tanult, igyekezett pótolni az iskola hiányait. Különösen sokat jelentettek számára vele együtt raboskodó tapasztal­tabb elvtáirsainak tanácsai. Megismerkedett Fürst Sán­dorral és Házi Ferenccel, akik sokat foglalkoztak vele. 1931. május 17-én nyíltak meg előtte a börtönkapuk. A fővárosból kitiltották. Mezőtúron rendőri felügye­let alá helyezték. A rendőri megfigyelés ellenére megta­lálta a módját, hogy a töb­bi helybéli kommunistával, fenntartsa a kapcsolatot. Éjjelente a Berettyó vagy a Körös partján zajlottak le a viták és a beszélgetések. Olvasták a Társadalmi Szemlét a Sarló és Kalapá­csot. Késő ősszel budapesti kapcsolatuk révén: nagy mennyiségű röplapot kaptak, melyet szétszórtak a város­ban és környékén. Busi Vince 1932-ben a KMiP hívására illegálisan Budapestre utazott, ahol a Központi Bizottság hazai képviselői az újjászervezés alatt álló vidéki osztály szervezésével bízták meg. Busi Vince szoros együttmű­ködésben a KIMSZ vidéki osztályával és a Vörös Se­gély vidéki irányító szervei­vel kezdett munkához. 1932 augusztusában sike­rült helyreállítani a kapcso­latokat a Szolnoki Kerületi Bizottsággal, majd Mezőtúr­ral, amélyék Busi közvetlen irányításával terjesztették ki tevékenységüket Ráikóczi- falvára, Tiszaföldvárra, Kunszenitmáirtonra és Jász- fadányra. Hamarosan akti­vizálták a kiskunfélegyházi, szegedi, kaposvári és salgó­tarjáni sejteket is. Noha a szervező munkát a gyakori letartóztatások, például 1932 szeptemberé­ben, 1933 januárjában több­ször erősen visszavetették, a kapcsolatokat mindig sike­rült úi jóéleszteni. Busi Vince 1933 májusá­ban a Duna-Tisza közére utazott a pártszervezetekkel történő megbeszélésekre. Ekkorra azonban a csendőr­ség nyomozóosztály-parancs­nokához mind több olyan jelentés futott be, amely ar­ról szólt, hogy a falvakban erősödik a kommunista mozgalom, s a parasztság sorában a kommunista agi­táció érezhetően sok hívet szerzett magáinak. Ezért a csendőrség 8. (budapesti) nyomozó alosztálya szigorú utasítást kapott a kommu­nisták felkutatására, és le­tartóztatására. „ ... a kecs­keméti csendőrszámy és a kecskeméti rendőrség támo­gatása mellett a 8. nyomo­zó alosztály állandó figyelő szolgálatot szervezett meg Kecskeméten. amelynek eredményeiképpen folyó év (1933) május 6-áról 7-ére virradóra... az éppen szök­ni készülő Busi Vincét he­ves dulakodás után elfog­ták. A vidéki parasztság szer­vezeteinek éléin Busi Vince állott, helyettese Ha.racsi Mihály volt. Mindketten a Központi Bizottság tagjai voltak. A parasztság moz­galmának könnyebb irányít- hatósa véget az országot öt nagy területre osztották fel.., Busi Vince az utasításokat részben illegális levelezés útján adta ki. részben pedig — ott nevezetesen, ahol a mozgalom már elég erős volt — személyesen, vagy pedig a he!y,j vezetőt fel­rendelte Budapestre és itt oktatta ki. Busi Vince lakásán egy stoppol ófa belülről kifúrt üregéből előkerült a vidéki levélcímek nagy része ..., amelynek alapján közel két­száz embert vettek őrizetbe. Mind a vizsgálóbíró előtt, mind a tárgyaláson büszkén vallotta magát kommunistá­nak: „Nem érzem magam bűnösnek, mert meggyőződé- ses kommunista vagyok, amit tettem, meggyőződés­ből cselekedtem.” 1933. június 21_én a tör­vényszék három évi fegy- házra ítélte, amelyet Szege­den töltött le. 1936 június első napjaiban szabadult. Mezőtúron ismét rendőri felügyelet várta. Nem ma­radt sokáig otthon. Az el­lenőrzést kijátszva Buda­pestre ment, s két évig dol­gozott különböző helyeken segédmunkásiként. 1938 nya­rán éppen e:g.y építőanyag- telepen állt alkalmazásiban, amikor vitába keveredett egy nyilas párttaggal, s az feljelentette. Hamarosan detektívek jöttek érte. Út­közben. kihasználva az esti homályt, leugrott a villa­mosról. és elmenekült. Ba­rátainál, elvtársainál bujkált két héten át. míg végre si­került visszautaznia. Méző- túrra. 1944 októberében. Mező­túr felszabadulása után azok között volt, akik kez­deményezték a Magyar Kommunista Párt megalakí­tását. 1945 februárjáig az MKP mezőtúri körzeti tit­káraiként dolgozott. Rövid ideig- a város polgármestere volt, később a városi rend­őrkapitányság osztályveze­tője. Ezt követően a tanács- apparátiusban dolgozott. Az ellenforradalom idején fegyverrel, védte a munkás- hatalmat. 1957 nyarán újra Budapestre került, s a Jö­vendőnk című hetilap fő- szerkesztőjévé nevezték ki. Később a Képes Újság fő- munikatársa, s éveken át a szeríklesztoség párttitkára. A Képes Újság szerkesztőségé­ben dolgozott nyugdíjba vo­nulásáig. Harcos élete aláásta egészségét, nyugdíját nem sokáig élvezhette. Selmeczi László IFilmiegyzet | A TERASZ A tévedés lehetőségét min­dig magában hordozó, annak jogát fenntartó értékítélet hiába tiltakozik1. Ettore Scola A terasz című filmjének lát­tán a Nyolc és fél kísértete ellen, a ..nagy árnyék” r-'m hagyja magát, emlékeinket éleszti, a Scola felemásan is kitűnő filmje veszít eredeti- sé°ébőL Pedig A terasz nem akár­milyen vállalkozás! Nemcsak azért, mert talán még a szu­perfilmek esetében is hűlede- zést kiváltó ..nagyágyúk” — nemzetközi sztárok — duó­jánál vagv trióiánál is néne- sebb „csillag-fogattal” került celluloidra, de témája miatt is. Scola nem kevesebbre, mint arra vállalkozott, hogv lélektani látleletet készítsen a filmbéli olasz művészvilág jeleseiről. De talán még ez a megfogalmazás sem mond el mindent a rendező szándéká­ról. aki nemcsak regisztrál­ni akart, de szembesíteni is. A film figurái csaknem mind olyan művészek, "vagv más pályák sikeres képviselői — így közéleti személyiségek —. akiknek életútja magasra ívelt. Pénz. luxusvillák, yachtok. gyönyörű nők sora. ahogy mondani szokták: többet már nem is kaphattak volna az élettől, többre már nem is vihették volna. Rá­adásul nem milliomosként kezdték az életet, többségük­nek tevőleges része volt a második világháború alatti ellenállási mozgalomban, baloldali érzelmű emberek­nek ..jegyezték” őket. sőt Mario ma is képviselő. Scola jó helyen keres. ott. ahol valami hiányzik. Ez pe­dig az öregedés nyugalma, amelv elválaszthatatlan az értelmes élet. vagv az olcsón — pénzben: nagyon drágán! — eladott évek kérdésétől. Mert A terasz főhőseit ’oorn csupán kopogtató öregségük ielei nyugtalanítják, hanem fiatalkori énjük elszalasztott lehetőségei is. A színhelyet — a teraszt — tényleg Róma tetejének érez­zük. ahol az egymást és ön­magukat is megunt hajdani lázadók, forradalmárok na­ponta ismételgetik egymás­nak közhelyeiket. De ezt sem akárhogyan! A kesergés. az önsainálat nem elsősorban a kiábrándultság természetes­nek tűnő velejárója, hanem a szatíra ió ideig leplezett­nek tűnő formája. Kegyetlen ítéletek búiócskáznak Scola mesterien, rendezett filmjé­ben. s lehetetlen észre nem venni, hogv a különös patt­helyzet figurái különböző életvitelek jelzéseit adják, mondanivalójuk, magatartá­suk túlmutat a fényűző te­rasz keretein. A széthullás, az értékvesztés ténvei fogal­mazódnak meg társadalmi méretekre is vonatkoztatva, ugyanakkor — minteev el­lentétes folyamatként — a hazugság nagv kohéziós ere­jét is érezteti Scola. — aki ísv vagy úgy. ha nem is ..ki­hegyezett” kritikát de véle­ményt mond az olasz szelle­mi életről. Arról, hogv ez a mosolvogtató, ám korántsem hízelgő vélemény hatásosan eljusson a nézőhöz, arról a világsztárok. arzenál ja gon­doskodik: Ugo Tognázzi (Amadeo. a producer). Vitto­rio Gassman (Mario, képvi­selő). Marcello Mastroanni (Luigi, újságíró). Jean Louis Trintignant (En-rico. forgató­könyvíró) és még sorolhat­nánk. Egy' színházi mondás sze­rint a ió színész a telefon- könyvet is eljátssza. A felso­rolt világhírességek viszont egvtől-egvig brillíroznak az Ettore Scola írta és rendezte gondolatgazdag filmben. — ti — T E Fotó: NZs! Nemcsak a fővárosiaké Saga és a P. Mobil a Popkatlanban Február 14-én nagyszabású programmal nyit a budapesti Sportcsarnok

Next

/
Thumbnails
Contents