Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
1982. FEBRUÁR 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Beérett a tűszerpaprika. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika kutató állomásán télen sem szünetel a fajtakísérleti munka. A jól fűtött üvegházakban évente háromszor érik be a termés Zárszámadás a termelőszövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról) igen hatásosnak bi.zon.vuH. az ágazatokra szabott költséggazdálkodás elősegítette a termelés színvonalát, serkentett a takarékos gazdálkodásra. A hatékonyság a gazdaság számos területén javult. A tehenészet például korábban mindig veszteséges volt tavaly viszont már nyereséggel zárt. A két tehenészeti telepen gondozott 1100 jószág átlagában 5300 literes teihozia- mot értek el. A növénytermesztési főágazat is 1981-ben produkálta a legtöbb nyereséget. hiszen csak a folyékony energiából.- üzemanyagból 3 millió forint értékűt takarítottak meg. A cipőipari dobozokat gyártó melléküzem — csekély befektetéssel — 3 millió forinttal! növelte a tiszta nyereséget. Az új ösztönző rendszernek van egv másik vetülete is. Az egyes ágasatok, egységek dolgozói — a korábbi időszakkal ellentétben — a gondjaikra bízott munkaterületeken maguk is elvégeznek olyan szakipari munkákat. amelyekre korábban külső cégeknek fizettek ki pénzt. Ha nagyobb karbantartási feladatokat kell elvégezni. több cégtől kérnek be pályázatot, és azt választják, amely gazdaságosabb. A tsz vezetősége következetesen érvényesíti a megszavazott érdekeltségi előírásokat. Azok. akik nem tartják -be a szigorúbb költséggazdálkodást, nem profitálnak többletnyereséget. az év végén nem kaphatnak plusz részesedést. Ugyancsak kizárják magukat azok isi. akik túllépték a bér- színvonalat. egyes esetekben levonások eszközlésre is sor kerülhet. Most az év végén kis híján 2 millió forint többletnyereséget vehetnek kézhez a vezetők és a tagok, abból az összegből, amelyet a korábbi három év nyereségátlagát 10 százalékkal meghaladó összegen felül produkáltak. A közgyűlés határozata szerint az úí rendszert az idén is alkalmazzák, tovább finomítják, mivel már az első évben igazolta létio- gosultságót A jászberényi Kossuth Tsz — amely a megyében elsőként tartotta zárszámadó közgyűlését — 300 milliót meghaladó közös vagyont összegezett. A számvetésen kitűnt, hogy az időjárás okozta kiesést rugalmas gazdálkodással ellensúlyozták. Fokozták a saját a-laoanvag- feldolgozást. folyamatosan termelt a húsfeldolgozó, bővült a belkereskedelmi tevékenység. Űi takarmányboltot nyitottak, a külkereskedelemmel ipari haszonfa értékesítésére kötöttek szerződést. Jó kiegészítőnek bizonyult a közös által segített háztáji gazdálkodási A taigok portáiról egyebek között 7.5 ezer darab hízósertést. 68 ezer liter tejet és 180 noven- dékmarhát vásároltak fel 39 millió forint értékben. A gazdálkodás nehézségeit áthidalva a múlt évet 28 milliót meghaladó nyereséggel zárták. A tsz idei- tervei több gabona, cukorrépa, tej és hús előállítását tartalmazza, kevesebb energiával. A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz 1981 évi gazdálkodása — mint a zórs-zámadó közgyűlés tanúsította — jobb volt az előző évekhez viszonyítva. Egyebek között 118 tonna hússal és 600 ezer liter teilet értékesítettek többet. Bár a gyümölcsöst a tavaszi fagyok megsanyargatták, ió volt a termés. Négyezer-háromszáz tonna gyümölcsöt takarítottak be. 911 tonnával többet, mint 1980-ban. A minőség is megfelelő volt. 1400 tonna almát ési más gyümölcsöt exportáltak;. A gazdaság termelési értéke kis híián 12 százalékkal nőtt. meghaladta a 200 millió forintot. A tsz gazdálkodási eredménye kellő biztosítékot ielent az 1982 évi sikeres gazdálkodáshoz. A csépai Tiszamenti Tsz-.t elemi csapás is sújtotta az elmúlt esiztendő'ben. 1273 hektár szántóföld szenvedett a belvíztől, ami 20 millió forint terméskiesést eredményezett. A veszteséget rugalmas tervmódosítással és a termelésszerkezet váltoatatár savai- pótolták. A nehézségek ellenére a tervezett nyereséget elérték. Ehhez hozzájárult a 850 hektár napraforgó jó átlagtermése és a teiérté- kesítés 35 százalékos -növelése. Az idén — a tavalyihoz képest — megközelítően ezer hektárral -növelik a kukorica és a búza vetésterületét. Folytatják a tavaly megkezdett 258.5 hektár borszőlő telepítését. Az idén úiabb 58 hektár nagyüzemi művelésire alkalmas szőlőt ültetnek. Változó a múlt évi gazdálkodás képe a jászdózsai Tar- namenti Tsz-ben — ígv ösz- szegezték a zárszámadó közgyűlésen. A tervezett árbevétel ötmillióval elmaradt elsősorban búzából, kukoricából, szőlőből volt kiesés a tavaszi fagykár révén. Többlet árbevételt .hozott viszont a dinnye és a cukorrépa. Jelenleg a takarmán-vellátás biztosítása okoz gondot a szövetkezetieknek. A megítélés szerint a gazdaság jelenlegi kilátásai sokkal kedvezőbbek, minden őszi munkát időben elvégeztek. 55 százalékkal több búzát vetettek, mint amennyit betakar! tototak. \ hideg -időjárás ellenére a télutói műtrágyázást elvégezték, és -megkezdték a szőlő metszését. Az állattenyésztés a rentábilisabb ágazat közé tartozik, növekedett a sertés értékesítése, hasznot hozott a liba. az idén a lúdállománv létszámát 65 százalékkal emelik. Endrész Sándor Kelendő a csizma, a kabát, a pulóver Jövő héten is lesz elegendő áru A hétfőn kezdődött és iö- vő szombatié tartó téli ruházati vásár félidőiében megkérdeztük a három legnagyobb szolnoki áruházát: mit kerestek és találtak a vevők? A Sztár Áruház négymillió forint értékű eneedmé-, nyes árut adott. el. nagyidból annyit. mint a tavallyá téli vásár első hetében. A legkelendőbbek a gverek- holm-ik. közülük is elsősorban a kötött sapkák, sálak és kesztyűik. Sokan vásároltak baíkfis és kamasz méretű kabátokat. férfiingeket. ' női csizmákat. Sajnos, ez' Utóbbiak el is fogytak már. Tél3 vásár félidőben Ár áruház vásári árualapia még több mint három millió forint, bízvást állják -tehát a hátralévő hét ..rohamát.” A Centruban is az úgynevezett szezon-cikkek keltek leginkább. A vásár első hetét két és fél millió forinttal zárták., az elmúlt téli vásár első heti forgalmához viszonyítva egymillióval többel. Náluk is a kabátok, kötött áruk voltaik a legkeresettebbek. Miután a vásárt tízmillió forintos készlettel kezdték, maradit még az engedményes árukból a iövő hétre is. A Skála Tiszavidék Áruházban . hétfőtől szombatig huszonöt százalékkal na- evobb volt a forgalom, mint a tavalyi hasonló időszakban A 2 millió 100 ezerforintos bevételit különösen a női csizmáknak, a férfi és női tglikabátoknak ..köszönheti” a Skála. A hét közepén* cipőből és csizmából utánpótlást kaptak. hozzájuk se hiába térnek be a vásár második hetébefl a vevők. A közművelődési dolgozók ifjúsági parlamentjén Élénk vita, hasznos eszmecsere, életrevaló javaslatok A megye közművelődési intézményeiben dolgozó fiatal szakemberek tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartották ifjúsági parlamentjüket. A parlament elnökségében helyet foglalt Majoros Károly,. az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és Sellmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztályvezető ie. Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. A művelődési háziak, klub- könyvtárak, múzeumok, könyvtárak, a levéltár és a moziüzemi vállalat küldöttei Vincze Sándornak, a megyei tanács művelődésügyi aszálya vezetőjének beszámolóját hallgatták meg, amelyben az előadó részletesen edémieizte megyénk közművelődési helyzetét, eredményeit, és kitért a jövő feladataira is. A feladatok végrehajtásában igen jelentős szerep jut a fiatal-oknak, hisz a közművelődési dolgozók csaknem negyven százaléka ebből a korosztályból -kerül ki, — mondotta, majd az 1978-ban megtartott ifjúsági parlament intézikédési tervének végrehajtásáról adott számot. A beszámoló után élénk vita bontakozott ki. Kökény Gábor, a jászapáti művelődési ház igazgatója a képesítés nélkül dolgozó népművelők alapfokú szakmai képzésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó Mihályné, a kunszentmártoni járási-városi művelődési központ, munkatársa a népművelő szakma jövőjéről szólt. Annak az aggodalmának adott hangot, hogy a jelenlegi munka- és lakáskörülmények, a népművelők nem kielégítő anyagi megbecsülése sok főiskolát, egyetemet végzett fiatalt kényszerít arra, hogy megváljon hivatásétól. Árkosi Árpád, a Szigligeti Színház (rendezője arról beszélt, hogy a megye közművelődési intézményei többnyire ndm alkalmasaik itájelőadásolk metgjta-rtásiára. Elmondta, hogy a fiatal színészek közül sokan lakásgondokkal, küszködnek, ugyanakkor javaslatot tett arra,, hogy a színiház dolgozói is kapjanak félóiru vasúti igazolványt. Nagy Mária, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár munkatársa a községi könyvtárakban dolgozók rossz munkakörülményeit tette szóvá. Különösen a falusi intézményiek fűtési problémáira hívta fel a figyelmet. Kerékgyártó István, a jász- jákóhalmi művelődési ház igazgatója a népművelők posztgraduális képzésének bevezetését sürgettél Szita Ildikó, a karcagi könyvtár munkatársa szolgálati helyek bővítését, illetve garzonlaká- sok építését szorgalmazta a fiatal köziművelődési dolgozók lakásgondjainak megoldására. Madaras László, a Damjanich Múzeum régésze a fiatal muzeológusok munkája erkölcsi megbecsülésének hiányát tette szóvá. Veréb Erika, önmlónyesi klub- könyvtárvezető a fenntartó - szakigazgatási szervekkel való kapcsolatok hiányosságait vette számba. Csiásziné Papp Katalin, Tisza,gyenda klubkönyvtárának vezetője a pályakezdés gondjairól, valamint aa új közművelődési módszerek' elfogadtatásainak nehézségeiről beszélt. Ábrahám Ildikó,, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa a szolnoki szabadtéri színpad társadalmi munkában való felújítására tett javaslatot. Vass Lajos, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára az ifjúsági szervezet és a közművelődési intézményeik együttműködésének lehetőségeit mérlegelte. Bányai János, a Közalkalmazottak Szakszer J vezetőnek megyei titkára pedig a népművelők szociális helyzetét, üdültetési és lakásgondjaira tért ki hozzászólásában. A vitában szót kért Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, aki hangsúlyozta: szocialista közművelődésünk! alapvetően elhivatott és elkötelezett a munkásosztály mellett, jövőjét a szocialista társadalom építésének eredményei határozzák meg. A társadalom jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy koz,művelődési célokra az eddiginél magasabb összegéket fordítsunk. S noha a helyenként kétségtelenül rossz szociális- és munkakörülményék sok gondot okoznak a közi- művelődési szakembereknek, meggyőződésem, hogy ez alapvetően nem lehet gátja az előrelépésnek. Szükséges azonban azoknak a lehetőségieknek feltárása, jobb kihasználása, amelyek a jelen körülmények között is adottak. Az ifjúsági parlament arról győzött meg, hogy a fiatat szakemberek felelősséggel, hivatásszeretettel végzik munkájukat’ s ez egyik biztosítéka lehet közművelődési céljaink megvalósításának. A vitát Vincze Sándor foglalta össze, majd ,a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolót és az intéz- kiadé-si tervjavaslatot. Ezt követően megválasztották a közművelődési dolgozók országos ifjúsági parlamentjére delegált küldötteket Ugyancsak tegnap tartották meg az ipari szövetkezeti fiatalok megyei parlamentjét is, melyről keddi lapunkban számolunk be. Ahol nutria a háziállat MOGYORÓSZÍN A LEGDIVATOSABB Szőrmefarm Jákóéknál Falusi udvarokon megszokott látvány a kani reálé baromfi. a legtöbb háznál disznó is röfög hátul, az ólban. Jákóéknál Rákóczifal- ván csendes a porta. Nem a kakas kukorékolása ébreszti őket. nincs se szárnyas. se malac. Ha bekukkant azonban, a látogató az ólakba, mozgalmas látvánv foeadia. — Mit. csinál szabad ideiében e.g.v termelőszövetkezet szaktanácsiadéia. akinek állattenyésztő az alaovég- zettséee? — A nutria lett. a hobbim — nevet a kérdésen Jakó Tibor, a Rákóczi Tsz-ben. A házukig érve elmeséli, miiven régi érdeklődés előzte mer a Jókai úti ..szőrme- farm” kialakítását. — Ti- zennégv-tizenöt éve. szóval már az iskolában figyeltük, tanulmányoztuk. A többesszám a feleségét ielénti. akivel évfolyamtársak voltak, s aki ugvan átengedte tériének a vezető szereoet — mármint a munka naeviát —. de szívesen segíti — Ha kőműves szakmát tanultunk volna házat építenénk magunknak. ígvmes kedvünkre van a kisállattenyésztés ma talán legdivatosabb ága. Igaz. amikor elkezdtük Dár éve. -talán csak Pesten volt két szakcsoport.. Itt a községben se foglalkozik vele senki rabunk kívül. és a megyében is kevesen. Az átalakított kibővített disznóól rekeszeiben élénk nyüzsgés kezdődik, amint a gazda beszória a finom falatokat. Takarmány- és cukorrépát. sárgarépát és krumplit kannak most. A lenfürgébbek felkapnak egv- eav cukorrépaszeletet. két hátsó lábukra ülve szátokhoz emelik a zsákmá-to. és mohón rágcsálnak. — Ez a kedvencük.’ ..édes. száiúak”. Persze nem válo- eáA-toak. elfogy a lédús takarmány mellett, az abrak, a szánazkenvér is. A meszel a sót se vetik meg. Nyáron előszerettel mágiáik a meggyfa ágát az akácgalv- lvat. ilyenkor a kukorica- szárait. a réti szénát, ami ott van az ólakban, bármikor ráiámbatnak. Egvik-másik kosztos lubickol kicsit táDlálkozás közben. — Tűrik a hideget? — A fagvos napokat, is iól átvészelik. Felhordják a szénára a vizet, de rendszeresen szárazra cseréltem, ők meg befűriák magukat, ott melegszenek. önerőből alakították ki a férőhelyeket szerezték be a törzsállományt, amit azóta már cseréltek. Nem volt olcsó mulatság. Jelenleg harminc anva és szaporulata ieénvli. s hálálta meg a gondoskodást. Még az a ió. hogy nem túl munkaigényes a nutriatartás. Napi két-két és fél. órát fordít rátok Jakó Tibor, főként este. munka után. Amikor nincs hideg, önszorgalomból a két gverek — egyik másodikba iár. a másik negyedikes — is segít az etetésnél. Barátaik a prémesek. — Esti program,iuk ezek szerint nem lehet más? — Miért ne? Akár kétnapra is itt lehet Ez a hároméves bak — mutatia egvik büszkeségét Jakó Tibor. — legalább 12 kilós. lm-’mi őket. nem igénves állatok. a betegségeknek is ellenállnak. Tavaszra időzítjük a szaoorulhtat. úgy a leggazdaságosabb, mert amikor a növendékek i génvliik a nagytömegű takarmányt, bőségesen áll zöld is rendelkezésükre. Késő őszre, tél eleiére ..szüretelhettük” a prémeket, hét- kilenc hónapos korukban. Mibe kerül és miit hoz a házhoz? Mast a világos, mo- gvorószín a divat, azért egy százassal többet kapnak. De a sötétről se szabad megfeledkezni. mert a divat gyorsan változik. Az értékesítési lehetőség korlátlan, ők otthon váeiák. nyúzzák, s a gereznát, viszik piacra. Gyors felszámolás: a takarmány. a lucernaföld. a vízdíi. z ..szippantás”. 40— 45 ezerre iön ki a tavajvi költség. Eladtak 150 prémet. átl®p hatsaáz forintért. Ki- iön tehát oliyan. 50—60 százalékos nyereség — megéri. — rónai — Fotó: Taroai Zoltán
