Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
12 A tudomány világa 1982. FEBRUÁR 6. A tudomány termelőerővé válik... Enzimek az iparban Az enzimeket úgy adjálk- ve&ziik a világpiacon. mint a golyóscsapágyat vagy a hail- lisztet. Ezek a katalitikus — kémiai folyamatot gyorsító — fehérjék többek között az élelmiszergyártás valóságos alapanyagai. Jelentőségük megértéséhez tudnunk kell, hogy a különböző érlelési, erjedési, stb. eíljónáBoknól elősegítik a folyamat gyors, mégis kíméletes ener- gSattakairékos lezajlását Például, ha a szabadegyházi Invent cukorgyárban a " keményítőből enzimek nélkül próbálnánk kivonni a cukrot, akkor a kukoricából nyert keményítőt saválló acélikádákban, maigas hőfokon glukózzá kellene hidro- lizálni, miközben a glukóz kristályosítását nehezítő melléktermékek tömege keletkezne. E helyett a nehézkes, drága és lassú eljárás helyett elég mindössze ” két enzimét alkalmazni, és az úgynevezett alfa-amiiiláz elfolyósítja a keményítőt, a glukó-am-iláz pedig glukózzá bontja. Az enzimes folyamattal a cu- korkinyenés meghaladja a 95 százalékot, míg a „főzőcsu kézéssei” még a 90 százalékot sem érik el. Az enzimek persze nem úgy maguktól nőnek. A szó mikrobiológiai értelmében fermentációs technológiával gyártják azokat. Anélkül. hogy hosszadalmasain belebonyolódnánk a különböző enzimtartalmú baktérium és gombatörzsek elemzésébe, élés talán annyi, hogy a kiválasztott mikroorganizmust táptalajon szaporítják, és bizonyos kémiai anyagok hozzáadásával _— ez az enizimgyártás titka — en zimfehér je-termelásre késztetik. Képletesen szólva valósággal megfejik. Az első ilyen mesterséges, mondhatni ipari úton előállított élelmiszeripari célra használt enzim a Takadiasz- táz, aurát a múlt század végén Japánban állítottak élő, és a rizspálinka készítésére használták. A mesterségesem előállított, az előbbi szóhasználattal élve „kifejt” enzimeknek azonban, sokszor nincs meg az a hatásmechanizmusuk, mint az eredetieknek. Például a cellulóztartalmú hulladékanyagot. • a fűrészport, szalmát, kukoricaszárat, stb. farontó gombában képződő enzim, az úgynevezett cellulóz cukorrá bontja. De hiába a millió tonnában keletkező, trágyának, esetleg tüzelőanyagnak használt, egyébként élelmiszerré átalakítható melléktermék, ha a mesterségesein előállított cellulózenziim képtelen a cellulózt glukózzá bontani. Az enzimekből mikrobiológiai készítményről lévén szó, mikromennyiséget használnak fed. Magyarországon a legtöbbet — 135 tonnát — a mosószergyártásra használt aikálikus' proteázból használnak fel. Importáru lévén, énnek az értéke körülbelül 32 millió devizaforint. A sorban a második a gyümö' esi é-kés:zí tmény ekh ez felhasznált különféle pektin- bontó enzimgyártmény, amelyből évente körülbelül 43 tonnát használnak fel, 6,2 millió forint értékben. Harmadik helyen állnak a különböző tejoltó készítmények. összes felhasználásuk 22,5 torunja, 14,1 millió forint értékben. Valamivel több mint 16,5 tonna malótapótló enzimet használ a söripar, amiért évente kfo. 16 millió devizaforintot fizet. Legkevesebbet az invért cukor- gyártáshoz szükséges keményítőbontó enzimekből használnak fel, mindössze 7 tonnát. A felhasznált enzimmeny- nyiség alig 20 százalékát gyártották csak itthon. Ez nem azt jelenti, hogy az ehhez szükséges fermentációs technológia meghaladná az ország képességeit. hanem azt, hogy a szűkös kapacitású mikrobiológiai iparnak olcsó éfelmiszeripairi enzimek helyett gazdaságosabb például drága antibiotikumokat előállítani. • Az élelmiszeripar enzim- igénye nő. Az 1980—90-es időszakban számítások szerint az összes enzimfelhasz- nálás csaknem a háromszorosára nő. De ha a mos ószereikhez használt enzimeket nem számítjuk, akkora szorosan. vett élelmiszeripari enzimfélhasználás 10 év alatt közel meghatszorozódik. Az enzimes élelmiszer- gyártá*" technológia persze ma mór nem azt jelenti, hogy a készítménybe csak úgy beleszórnak egy csipetnyi enzimet. Az enzimkészítmények előállításának az utóbbi években legnagyobb eredlménye a kötött (bound) az oldhatatlan^ (in- solufoa) illetve a rögzített (imimobifeied) készítmények elterjedése. A rögzített enzimkészítmények előállításának lényege, hogv az egyébként vízoldható . fehér jemolekuláfcból álló enzimeket valamilyen miódon vízben nem ddható hordozóhoz kötik úgy, hogy aktivitásúikat megtartsák. Az ilyen készítmények álkafllrruazólsiának ferií- m|os technológiai és gazdasági előnye lehet: sok esetben stabilabbak. ' kevésbé ináktíválódnak a reakció folyamán, minit vizesi oldatban; a reakció végén a termék mellől könnyen kinyerhetők. így azt nem szennyezik, és többször is felhasználhatók; különösen alkalmasak folytonos gyártás biztosítására. (bonyhádi) Cementklinker őrlőberendezés A francia Cleplan és Creusot-Loire konszernektől rendelte Brazília azt a hatalmas hengeralakú idomot, amely egy portland cemenitklinker őrlőberendezés részét képezi. Két nagy cementgyár épül ebben az országban francia irányítással, Mindkét gyárnak 1500 tonna cement lesz a napi teljesítménye. A pontlandcementet portland cementklimker finomra őrlésével állítják elő. Ehhez az anyaghoz 4—5 százalék gipszikövet is hozzáérőinek a kötési idő szabályozása érdiekében. A portland cemerítklinker nagy mésztartalmú lkaid um-szili kaitokból áll, valamint aluminát és ferr.it ásványokból. Brazíliának, a dél-amerikai kontinens legnagyobb országának területe 8 511 965 ■ négyzetkilométer. Lakosadnak száma 115 millió. A hetvenes évtizedben Brazília a világ legdinamikusabban fejlődő országai között volt. A hetvenes évtized elején a nemzeti jövedelem átlagosan 11,5 százalékkal növekedett. Az ipari terme, lés növekedése a hetvenes évtized végén is megfigyelhető volt. de az inflációt nem tudták ebben az országban sem megfékezni. Brazíliában 2500 nagyvállalat működik, de ezeknek több. mint 60 százalékát más országbeli monóp old umok ellenőrzik. Az elmúlt évtizedben a kohászat, a szerszám- gépipar, és a gépkocsigyártás, is ütemesen fejlődött. Mezőgazdasága még kiaknázatlan lehetőségeket rejt, hiszen az ország területének csak 25 százaléka áll művelés alatt. A második világháború befejezése óta igen nagy építkezések és útépítésék folynak az országban. A légpárnás haiók mind fontosabb szeremhez iutnafc a vízi közlekedésben, Maisuk alá fűit légpárnán siklónak a vízfelszínen. a tolóerőt pedig gázturbinás légcsavarok szolgáltatták számukra. A légpárna óriási előnve. hogv a haió nemcsak ötméteres hullámokat ..simít maga alá”, hanem a szárazföldön is akadálytalanul haladhat mocsaras1 va.gv homokos vidékeken. S mindéhhez csuraán 0.03—0.05 atmoszférás nvomástöbbíletet kell teremteniük a haió légsűrítőinek. A haió alátt körben egv különleges ..gumiszoknya” fogia össze a levegőt amelyből azéirt egv kevés folyamatosan elszökik. Ahhoz, hogv a befektetett energia ne nagv százalékban vesszen el. a tervezők a szivárgás csökkentésére törekszenek. A légpárna nagyságának és a haió befogadóképességének összefüggéseiből adódik. ho°v a nagyobb i árművek ióváli gazdaságosabbak, mint a kicsik, az előbbiek légmárnáia ugyanis viszonylag olcsóbban állítható elő. Ebiből következik, hogy a légpárnás úszó- test a lövőben akkor is nagv lesz. ha sikerül a levegő folyamatos szivárgását vízbe merülő szilárd oldalfalakkal csökkenteni. A légioámás haiók néhán.v-évvel ezelőtt átvették az uralmat a La Manche-csatornám való átkelésben. Díjszabásuk egyezik a haiótarifávali. de feleannyi idő. 40 perc alatt repítik át az utasokat Angliából Franciaországba, vagv vissza. Leaúiabban a kémünkön látható hatókkal bonvolítiák le a tetemes forgalmat A 300 tonnás légpárnás iárrnű több mint 400 személyt és 60 személygépkocsit szállíthat egyszerre. A haió felépítménye a víz fölött 3.3 méter magasan lebeg haladás közben, s ígv ielentős. szélerősségű viharban is haladhat. A iárrnű sebessége valamelyest meghaladta az óránkénti 100 kilométert. A kikötőben alig negyedóra alátt ürül ki a gyomra, s ennyi idő elegendő, hogv úiabb járművekkel, utasokkal teliék meg. (KS) Fekete kagylót gyűjtő Mesterséges hasnyálmirigy Az inzulin a hasnyálmirigy hormonja. Több hormonnal együtt a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét szabályozza. Csökkenti a szervezet vércukorszint jét és a máj gtilkogéntairtalmát. Az inzulin hiány őkozza a cukorbetegségeit. Évek óta kísérleteznek a „hajszálpontos” inzulinadagolás technikai megoldásain. Sokat vártak a számítógép segítségétől, de sajnos eddig nem 'sikerült széles körben alkalmazható megoldást kidolgozni. Nemrégiben egy angol kutatócsoport „mesterséges hasnyálmirigy”-et állított elő. Az övre csatolható. kisméretű berendezés tartályából egy minifecskendő segítségével bőr alá adagolható az inzulin. Radar betörők eilen A kis energiával működő radarok újabb változatát fejlesztették ki kanadai szakemberek az objektumok őrzésére. A berendezés jelzi aa őrzött zóna határát átlépő embereket. A korábbi kísérleteikkel szemben. — amelyek ernyőket alkalmaztak — itt az érzékelőt két, egymástól 1,5 méter távolságban futó a -talajba ásott vagy a falba fektetett kábel alkotja, amelyek között az igen nagy frekvenciájú áram behatására elektromos tér alakul ki. Megfelelő modullal élérhető, hogy a térerősség még kilométeres vezetékek esetén is egyenletes tegyen a tél'jes hossz mentén. A megfigyelő központban egy számítógép értelmezd a befutó jel minden zavarát, és különbséget tud terülj meteorológiai jelenségek. állatok a talaj állapotának változásai stb. okozta térerősség-változások között Aiz áthatoló embert — aki észre sem veszi a berendezést — a készülék télies biztonsággal felismeri, és 30 méteires pontossággal behatárolja az átlépés helyét is. Már a régi görögök Myti- lus-nak nevezték az ehető kagylókat. A tudomány napjainkban a MytilusJkagylókat „fekete kagylók”-na-k is nevezi. Leggyakoribb faja a Mytilus edulis, az ehető kék kagyló, amely igen sok tengerben. így az európai tengerpartokon mindenütt megtalálható. Ezéket a kagylókat cölöpökön, köveken gátakon, csónakok fenekén találjuk meg. Gyakran nagy tömegekben lepik el az aljzatot. A Mytilus edulis az emberi táplálkozás szempontjából a. legfontosabb faj. Főként az’ Atlanti-óceán partján és a Földközi-tenger vidékén fogyasztják. Értékes ásványi anyagokat tartalmaz, ezeken kívül B-. C- és D-vitaminokat, valamint sok fehérjét. Az ehető kék kagylót természetes lelőhelyén^ kagyló- padoíkom gyűjtik vagy pedig tenyésztik. A sekély vizű tengerpartokon sóik heBÚVÁROK » lyütt . találhatók kagylópa dók, amelyek kiterjedés sokszor több négyzeitkilomé tér. Ilyen helyéken a kagy lók többnyire jól fejletté és kifizetődik gyűjtésük. Európában, Hollandiába; és Franciaországban foglal koznak elsősorban az ehet kék kagylók tenyésztésévé A Szovjetunióban már ré gebben felismerték az ehet kék kagyló fa.fök gazdaság jelentőségét. Rendkívül sza porák ezek az állatok egyetlen állat évente ké vagy háromízben 5—>12 p,e tét rak le és ezek a víz ben terméfcenyülnék meg. Képünkön: két szovje könnyűbúvárt látunk ehet kék kagyló zsákmánnyal, d ezeket laboratóriumi vizsga latok céljára' gyűjtötték b egy távol-keleti óceáni labc ratórium számára Hajózás légpárnán
