Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

1982. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A legelsők között INNOYfl, avagy kisvállalkozás műszaki fejlesztésre Szokatl an albérlő költözött néhány hete Szolnokon az Ady Endre út 20. szám alat­ti ház egyik 7. emeleti laká­séiba. Törőcsik Gábor, a csa­ládfő névtáblája mellé ke­rült másikon ez áll: IlN- NOVA Műszaki Fejlesztő Társaság. A ma polgári jogi társa­ságként működő (rövidesen gazdasági munkaközösséggé alakuló (kisvállalkozást né­gyen alapították. A két mérnök, dr. Drávái. Gyula (38 éves) és Törőcsik Gábor _ (32 éves) és a szerkesztő Mikola István (31 éves) tter­vező irodáikat hagytak ott’ bogy a „saját lábukra” áll­janak. a közösséghez mű­szaki rajzolóként csatlakozó feleség. - Törőcsik Ilona (32 éves) egy vállalatnak mon­dott búcsút. AZ ELÉGEDETLENSÉG Miért? A másifélszóbás la­kás rajzasztalokkal is fel­szerelt. nappaliként is hasz­nált nagyobbik szobájában (a társbérlet ideiglenes, rö­videsen irodát bérel az INNOVA) összegyűlt társa­sági tagokon látszott, az utóbbi hónapokban gyakran tették fel maguknak ezt a kérdést. A válaszok nem is az újságírónak szóltak, mintha mindenki egy kicsit saját magát szerette volna újra meggyőzni. Talán dr. Drávái Gyula esete a leg­egyszerűbb: előző munkahe­lyén kevés gépészeti, terve­zési feladatot kapott .— ő pedig gépészmérnök. Törő­csik Gábor és Mikola Ist­ván (ők évekig ugyanannál az intézménynél dolgoztak) indokai összetettebbek. Vé­leményük szerint náluk hi­ányzott az elvégzett munka és a bér közötti egyenes arányosság» „Az ember kez­detiben hajt, sokat vállal — amikor aztán látja, hogy a forintok szaporodásán ez egyáltalán nem latszik meg, akikon leáll. Egy bizonyos szintnél többet legfeljebb ihobbyból dolgozik”. A két fiatalembernek per­sze más „baja” is volt. Ré­gi cégüknél évente megújít­ható szerződés alapján fog­lalkoztatták őket. „Bizony­talan kenyér az ilyen, ám ez még nem lett volna tolaj. Sokkal kínzóbb yolt, hogy soha nem tudtuk, miként állunk az Űr színe előtt, hány piros. vagy fekete pontot gyűjtöttünk; össze. Csák az év vége felé derült ki: igényt tartanak-e ránk, és ha igén. a szerződés mi­lyen feltételeket, például mekkora fizetést tartalmaz? A JÖVEDELEM Alapos indokok ezek, a kisvállalkozás mellett szóló legerősebb érv mégis a re­mélhetőleg a jobb kereseti lehetőség volt. Erről így be­szélt Törőcsik Gábor: f— Nem tagadjuk, . a ko­rábbi 4500—5000 forintos fi­zetésünknek a dupláját sze­retnénk elérni. Hogyan? A társaság minden tagja be­vételt termel”, az adminisz­trációt magunk végezzük, erre a munkára nem ve­szünk föl embert. Ez kétség­telenül nagy előny de nem­csak erre alapozunk... Ha valaki, például egy állami vállalat alkalmazottja, ott megszabják a fizetését, és azt, hogy a pénzért miit kell elvégeznie. Hiáiba vagyok . képes többet dolgozni, vagy ' a kertinél bonyolultabb fel­adatokat is megoldani — a cég képességeimnek csupán egy részére vevő. Ebben az esetben hiába fizeti meg a vállalat becsületesen, amit eladtam neki, anyagilag mindenképpen rosszul já­rtok. Fizetésem legfeljebb úgy emelkedik jelentősebb mértékben!, ahogy a szamár­létrán haladva bonyolultabb munkát kívánó beosztásba kerülőik. Szerintem régi cé­gemnél 81—10 év kellett vol­na a havi 10 ezer eléréséhez. — Vállalkozásunkban azonban mindez másként van >— folytatta a gondola­tot dr. Drávái Gyula, i— Bármilyen bonyolult pénzes munkával „megbízhatjuk magunkat”, a keresni aka­rót a munkaidő kötöttsége sem korlátozza. Elvileg any- nyi pénzhez juthat hozzá, amennyi megszerzéséhez tu­dása, ereje van. A gyakor­latban persze minden a megrendelésektől függ ... AZ ELONYOK A beszélgetés elején, a korábbi munkahelyen az évente megújítandó szerző­dősek okozta bizonytalanság szóba kerülésekor, Mikola István nem kevés szarkaz­mussal jegyezte meg: „Kis­vállalkozást alapítva az egyik bizonytalanból a má­sikba estünk. Most azonban; ha nem élünk meg. legalább egy vigaszunk van: a halál- netmet magunk választot­tuk”. Az „ördög falra festője” viccnek szánta szavait, ak­ként, értelmezték a többiek Is. A kockázat persze való­ságos, de ez nem jelenti azt, hogy az INNOVÁ-t ábrán­dokra alapozták. Dr. Drávái Gyula szavaiból kiderül, jól tudíják, társaságukra szükség van: — Tulajdonképpen a té- esz-melléküzemá gaJkból és sok ipari szövetkezetből is hiányzó fejlesztő gárda jut­tatta eszünkbe, hogy a mi­énkhez hasonló vállalkozás­nak van létjogosultsága. Számosi olyan üzem van, ahol műszaki fejlesztési fel­adatok megoldására csak ritkán van szükség. Eseten­kénti munkára pedig — ha találnak is — nem érdemes jól képzett szakembert fel­venni. Nekünk viszont csak az elvégzett munka ellenér­tékét kell megfizetni, az összeget pedig költségként számolhatja el a megrende­lő. Nem terheli (csak ese­tenkénti munkánál kimon­dottan fölöslegesen) bér­alapját — ez manapság igen nagv előny. Olyan nagy, hogy jelentősebb üzemeknek is érdekében állhat inkább velünk dolgoztatni. Milyen előnyei' lehetnek még az INNOVA szolgálta­tásait igénybe venni ? A társaság — többék között kevés rezsi je miatt V— a hi­vatalosan felszámíthatónál lényegesen alacsonyabb árat kalkulálhat, a kevesebb for­mális előírás a kötetlen munkaidő, a feladat megol­dását gyorsítja — mondták a tagok., i— És írni nem csupán ter­vet, műszaki dokumentumo­kat adumik a megrendelőnek — tette hozzá Mikola Ist­ván. — Megkeressük azt a vállalatot, amelyik az álta­lunk elgondolt berendezése­két képes elkészíteni, azt is megtudjuk, milyen áron? Egy alumíniumöntvény gyár­tásának tervezésekor példá­ul egy sor öntödében jár­tunk a technológiát megis­merni. Terveinket a szóba jöhető lehetőségekhez ido­mítottuk. Azt sem felejtet­tük el megkérdezni. -hol van szabad kapacitás, megrende­lőnk hol képes gyártatni a terméket... Ezeket az in­formációkat is csatoljuk a műszaki tervekhez. gáltatósai iránit. A Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalat megrendelésére készülnek annak a fúróberendezésnek tervei, amely fölöslegessé teszi vezetéképítéskor az út­burkolat fölbontását, ugyan­ennek a cégnek terveznek árokásó és kábelfektető gé­pet. A TRVW szerszámgé­peihez terveztet célgépeket, a KÖTIVIZIG csaitornakar- bantartó gép továbbfejlesz­tését kérte. Minit a szemelvénysizerű felsorolás is mutatja, az INNOVA sajnos még nőm tört be legfontosabbnak tar­tott piacára, kisüzemekkel alig van kapcsolata. A je­lenség könnyen megérthető. A társaság tagjai korábbi munkájuk során nem ismer­ték meg eléggé működésük máj terepét, a decémberben bejegyzett vállalkozásról a jövendő vevők sem igen hallották még. A megélhe­tést adó munka mellett te­hát most a propaganda a legfontosabb feladata. Ég ezer más teendő is vatn. Hiszen nemcsak a kis­vállalkozás: négy alapítója kezdett valami újba. De be­széljen erről a társaság kép­viselője, Törőcsik Gábor : *— Megmondom őszintén, a tévét nézve a lapokat ol­vasva sókkal több nehézség­re, bürokráciára, számítot­tunk. Kellemesen csalód­tunk. Októberiben kezdtünk komolyan foglalkozni a pol­gári jogi társaság megala­kításénak gondolatával — és decemberben imár az ININOVA cégbírósági be­jegyzése is megtörtént. Bár­milyen hatóságnál jártunk, ügyeinkkel készségesen fog­lalkoztak. minden segítséget megadtak. V. Szász József Ülésezett a Szakszervezetek megyei Tanácsa Tegnap délelőtt Szolnokon, az SZMT székházában meg­tartotta idei első ülését a Szakszervezetek megyei Tanácsa, amelyen részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Szőts Sándor, a SZOT osztályvezető-helyettese. A megje­lenteket Tóth János, az SZMT elnöke üdvözölte. Az 1981. évi gazdaságpoli­tikai feladatok teljesítéséről, a szakszervezeti szervek te­vékenységéről szóló jelen­tést, az 1982. évi gazdaság­politikai feladatok végrehaj­tását segítő szakszervezeti tennivalókra vonatkozó ja­vaslatot — melyet a testület tagjai korábban írásban megkaptak, és amelyhez Fekete István, az SZMT tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést —, kibővített ülésen tárgyalta meg a testület Ott voltak a SZOT Szolnok megyei tagjai, gazdasági ve­zetők, vállalati szb-titkárok. Mind az írásos jelentés, mind a szóbeli kiegészítés az 1981. évi vállalati tervek végrehajtásának értékelése, az idei feladatok ismerteté­se mellett részletesen szólt a szakszervezeti szervek fel­adatairól. Elhangzott, hogy az SZMT elnökségének dön­tése alapján az ágazati-, iparági megyei bizottságok, az SZMT apparátusa az el­múlt hetekben a megye mintegy ötven üzemében, vállalatánál informálódott az 1982-es év indításának ta­pasztalatairól, az éves ter­vek készítésének helyzeté- 1 ről. Tapasztalhatták, hogy a vállalatok vezetői, szakszer­vezeti bizottságai megfele­lően tájékoztatják a dolgozó­kat a tavaly végzett mun­káról, az idei feladatokról. Fekete István kifejtette: A szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevé­kenységének középpontjában továbbra is a szocialista munkaverseny, a brigád­mozgalom álljon. A munka­verseny fő iránya az 1982­es terv eredményes megva­lósítása legyen, minél job­ban kapcsolódjék a gazda­sági fejlődés olyan tényezői­hez, mint a hatékonyság, a takarékosság, a termékek korszerűsítése, az export hS- vítése. A mindennapi érdek- védelmi tevékenység segítse elő a társadalmi érdekek érvényesülését. Ugyanakkor terjedjen ki a bérezés, a munkakörülmények, a mun­kavédelem különböző kér­déseire. A beszámolóhoz tizenket- ten mondtak véleményt Szinte minden felszólaló a munkaverseny, az üzemi demokrácia kérdéseivel fog­lalkozott. Így Kácsor József, az Építők Szakszervezete megyei Bizottságának titká­ra, Nagy Margit, a Tisza Ci­pőgyár tűzőnője, Csorna Já­nos, a Húsipari Vállalat igazgatója, Farkas Sándor, a Vasas Szakszervezet megyei szervező irodájának vezető­je, Rácz Mária, az Egyesült Jászsági Áfész áruházi pénz­tárosa, Szőts Sándor, a SZOT osztályvezető-helyette­se, Moczó István, az Aprí­tógépgyár szocialista brigád­vezetője, Angyal Péterné, a Papírgyár dolgozója, Szabó Károly, a Járműjavító szb- titkára, Major János, a VOLÁN 7. sz. Vállalat szo­cialista brigádvezetője, Fe­hér István, Vízgépészeti Vál­lalat szb-titkára. Szót kért a tanácskozáson Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, tolmácsolta a testület üd­vözletét, majd elismerően szólt arról, hogy megyénk­ben a szakszervezetek siker­rel oldják meg szerteágazó munkájukat. Hangsúlyozta; helyes az a gyakorlat, hogy az SZMT, évente értékeli az elvégzett munkát, és meg­határozza, melyek azok a fontos kérdések, amelyekre a következő hónapokban fordítani kell a figyelmet A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy bár egy évvel ezelőtt számos prob­léma nehezítette munkánkat mégis elégedetten nyugtáz­hatjuk, sikeresen zártuk a| megyében az 1981-es gazda­sági évet. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy -sokasodnak gondjaink. A soronlévő feladatok kö­zött említette Andrikó Mik­lós többek között, hogy a szakszervezeti szerveknek is a maguk sajátos eszközeik­kel hatékonyan kell segíte­niük az önálló vállalati gaz­dálkodást. A formalitások­nak sehol sincs helyük az élet egyetlen területén sem. Emellett a szakszervezetek­nek végre kell hajtaniuk azokat a feladatokat, ame­lyeket a szakmai ikongresz- szusok, illetve a XXIV, kongresszus elhatározott. El­mondta: az idei évet is ne­héz körülmények között kezdtük, a tőkés gazdasági válság a mi gazdasági éle­tünkre is hatással van, ezért az új körülmények­hez úgy kell alkalmazkod­nunk, hogy fő céljainkat — javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete, meg­őrizzük szocialista vívmá­nyainkat, valamelyest ja­vuljanak az életkörülmények — elérjük. Az ülés végén az elhang­zott véleményeket Fekete István foglalta össze, majd Tóth János zárszavával feje­ződött be a tanácskozás. V. ,V. A GONDOK f-Ha már szóba került egy megkezdett munka, érdemes arról is beszélni mennyire érdeklődnek a társaság szoL Hatvanöt éve hangzott el a boldogító igen Vaslakodalmasok Jászjákóhalmán Fodor István. iásziákó- hallmi kedves levelezőnk, la­punk régi barátia ielzésére érkeztünk a helybeli Fő út 82. számú sarokházba. La- báth Kálmánt és feleségét, köszönteni, aikik énn tegnap, febráur 5-én ülték meg sze­rényen házasságkötésük 65. évforduló iát. Az a ran v lako­dalom mée nagy vigasság volt. elmentek a tanécshá- zára is. megúiítami a foga­dalmat. Sainosi. azóta a ki- lencvenkettedik évében iá­ró családfő elvesztette a szeme világát s ágyhoz kö­ti a "vengeség is. Az ismerkedés után ülök Ká'boán bácsi mellett. Elő­veszi a doboz Munkást s rá- gvúit megkínál engem is. Ilonka néni. a felesége távo­labb ül. de láthatóan meg­szokta a füstöt nem zavar- ia. Tnk’bfo magához int. s mapv-náz halkan. — Nekem aztán elhiiheti: a ió házasság titka, hogv rendes asszonv ott enged, ahol tud! Türelem, megér­tés kell. de mindig az asz- szonvnak kell türelmesebb­nek megértőbbnek is lenni. Lánvuk. a csuoaszív nvug- díias közbeszól: — Azért mindketten en­gedtek is. akarlatoskodltak ás. Itt van az én példáim. Ami­kor megszülettem. Aouska elment a községházára s beíratta az anyakönyvibe, hopv Veronika a nevem. Anvám később, a kereszte­lőn Gizellát íratott a nap­pal Sók kalamaikám volt miatta, de azért mégis min­denki Gizikének ismer. An”"’-"t meg Kálmán bá- csizza az egész falu. Az öregember felkelt az égv széléről, a kályha mellé ült Nem is kell kérdezni, mondia magától. tisztán, kedvesen: — Mi sokan voltunk test­vérek. sokfelé ment a föld. Hat gyereke és két lánva volt az apámnak. (Ebből kö­vetkezik. hogv a fiú a gev- rek a lárv csak...) Ezért azt mondtuk magunkról, me­zítlábas földesurak vagyunk. Jó húsz hold földdel gazdál­kodtam sokáig. Szerettem az állató4- az utolsó tehenem még a hevenes évek végéig adta a ió zsíros, vastag fü­les teiet a családnak. Csak- hát megöregedtünk. nem bírtunk vele tovább. Tsz- alaoítóként ismernek, elő­ször az egvkori Petőfi Tsz- be léptem. Ilonka néni. a feleség köz­beszól : — Kihozták az úiságban is 1959-ben: Labáth Kálmán és lánva elsőnek lénett a közösbe! A lánva már mutatia is az emléklapokat. Először azt ámít 1917. február 5-én kel­tezitek: Emlékezzünk házas­ságunk boldog naoiára. Az­tán a tanácstagi megbízóle­velet. a felszabadulás har­mincadik évfordulóién kiér­demelt megvei oártbizottsági elismerést. Az öreg Labáth sokáig dolgozott a közért. Legutoliára a tsz-nvugdíias klubiét alakította. kormá­nyozta. — Meg is becsülnek — mondia. Tsz iáradékos va­gyok s az asszonvtajrtássel. a világtalanok pótlékéval együtt több mint 2700 forin- • tot hoz a postás nekem. A lányom negwenhétévesen feiezte be Törökszentimildó son a mezőgazdasági tech­nikumot. Azért gvalogmun- kás maradt egészen a nyug­díjazásig Én mondtam ne­ki aki három elemi iskolát iántam : a kétkezi munka az igazi, föl ne add kedves! Kellemes meleg a, gyönyö­rű mester gerendás tiszta szoba. Giziké mondia éifél- kor is fölkel az ásvából, mert mindkét öreg nagyon fázós. tesz a tűzre, vagy úi- ir- beevúit. — Nagyon -sokat kell to-, rődni. dolgozni értük, de mi úgy szereti ük egymást úgy megvagyunk, amit csak min­denkinek kívánhatok. Ügy szeretik a szívük szerint há­rom. vérszerint két uno­kátokat s a négy déduno­kát is. A lánvam ápolónő Pesten a Rókusiban, a fiam meg zenetanár Jászberény­ben. ö itt él a szomszédban, a két kicsi dédunoka sok­szor iön. szeretik a dédszü- lőket nagyon. Amikor Kálmán bácsit visszahúzza az ágy. Giziké nevetve meséli: — Járok naponta ebédért a tsz-konvhéra igen finom, s szívesen adnak nvugdíiasok- nak. is. Azt mondia nekem ott egv maidnem apám korabe­li: hei. lánvam. apád egy­szer de meeiártá a pénzesi- nálással! Még a rendőrségre is bevitték! Szólni se tud­tam. megvártam, míg ebé­del. aztán kikérdeztem. Vicces, kedves ember volt s a harmincas években, a nagy gazdasági válság után nehezen élt a falu. Idogált néhány komáiéval a ven­déglőben. s panaszkodtak, kevés a pénz! Azt mondia az én apám: gvertek, anám rémhagvött két pénzcsináló szerkentyűt, fent van a pad­láson. a kéménv mellett Az egyik 1. a másik 2 fillérest csinál. Csínáliatok magatok­nak. odaadom! A szomszéd asztalnál rendőr figyelt. Ház­kutatás lett a vége. Anám feltessékelte a rendőrt a padlásra, aztán a kéménv mellől elővette a kisebb, s a nagyobb válVosformát: — Itt van. — mondta. — Az anám arra tanított ezzel lehet pénzt csinálni! Nagy válva"' két fillér, kis válvo.0 egv! Azt mondiák. aki dolgos, munkaszerető, sokáig él. A kilencvenkét esztendős La­báth Kálmán, s 86 éves fe­lesége szén kora. gvönvörű házassági évfordulóiá is ezt póid á z za. Ritka szép példa! Sóskúti Júlia Fotó: Hargitai Laios Formalitások nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents