Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A legelsők között INNOYfl, avagy kisvállalkozás műszaki fejlesztésre Szokatl an albérlő költözött néhány hete Szolnokon az Ady Endre út 20. szám alatti ház egyik 7. emeleti lakáséiba. Törőcsik Gábor, a családfő névtáblája mellé került másikon ez áll: IlN- NOVA Műszaki Fejlesztő Társaság. A ma polgári jogi társaságként működő (rövidesen gazdasági munkaközösséggé alakuló (kisvállalkozást négyen alapították. A két mérnök, dr. Drávái. Gyula (38 éves) és Törőcsik Gábor _ (32 éves) és a szerkesztő Mikola István (31 éves) ttervező irodáikat hagytak ott’ bogy a „saját lábukra” álljanak. a közösséghez műszaki rajzolóként csatlakozó feleség. - Törőcsik Ilona (32 éves) egy vállalatnak mondott búcsút. AZ ELÉGEDETLENSÉG Miért? A másifélszóbás lakás rajzasztalokkal is felszerelt. nappaliként is használt nagyobbik szobájában (a társbérlet ideiglenes, rövidesen irodát bérel az INNOVA) összegyűlt társasági tagokon látszott, az utóbbi hónapokban gyakran tették fel maguknak ezt a kérdést. A válaszok nem is az újságírónak szóltak, mintha mindenki egy kicsit saját magát szerette volna újra meggyőzni. Talán dr. Drávái Gyula esete a legegyszerűbb: előző munkahelyén kevés gépészeti, tervezési feladatot kapott .— ő pedig gépészmérnök. Törőcsik Gábor és Mikola István (ők évekig ugyanannál az intézménynél dolgoztak) indokai összetettebbek. Véleményük szerint náluk hiányzott az elvégzett munka és a bér közötti egyenes arányosság» „Az ember kezdetiben hajt, sokat vállal — amikor aztán látja, hogy a forintok szaporodásán ez egyáltalán nem latszik meg, akikon leáll. Egy bizonyos szintnél többet legfeljebb ihobbyból dolgozik”. A két fiatalembernek persze más „baja” is volt. Régi cégüknél évente megújítható szerződés alapján foglalkoztatták őket. „Bizonytalan kenyér az ilyen, ám ez még nem lett volna tolaj. Sokkal kínzóbb yolt, hogy soha nem tudtuk, miként állunk az Űr színe előtt, hány piros. vagy fekete pontot gyűjtöttünk; össze. Csák az év vége felé derült ki: igényt tartanak-e ránk, és ha igén. a szerződés milyen feltételeket, például mekkora fizetést tartalmaz? A JÖVEDELEM Alapos indokok ezek, a kisvállalkozás mellett szóló legerősebb érv mégis a remélhetőleg a jobb kereseti lehetőség volt. Erről így beszélt Törőcsik Gábor: f— Nem tagadjuk, . a korábbi 4500—5000 forintos fizetésünknek a dupláját szeretnénk elérni. Hogyan? A társaság minden tagja bevételt termel”, az adminisztrációt magunk végezzük, erre a munkára nem veszünk föl embert. Ez kétségtelenül nagy előny de nemcsak erre alapozunk... Ha valaki, például egy állami vállalat alkalmazottja, ott megszabják a fizetését, és azt, hogy a pénzért miit kell elvégeznie. Hiáiba vagyok . képes többet dolgozni, vagy ' a kertinél bonyolultabb feladatokat is megoldani — a cég képességeimnek csupán egy részére vevő. Ebben az esetben hiába fizeti meg a vállalat becsületesen, amit eladtam neki, anyagilag mindenképpen rosszul jártok. Fizetésem legfeljebb úgy emelkedik jelentősebb mértékben!, ahogy a szamárlétrán haladva bonyolultabb munkát kívánó beosztásba kerülőik. Szerintem régi cégemnél 81—10 év kellett volna a havi 10 ezer eléréséhez. — Vállalkozásunkban azonban mindez másként van >— folytatta a gondolatot dr. Drávái Gyula, i— Bármilyen bonyolult pénzes munkával „megbízhatjuk magunkat”, a keresni akarót a munkaidő kötöttsége sem korlátozza. Elvileg any- nyi pénzhez juthat hozzá, amennyi megszerzéséhez tudása, ereje van. A gyakorlatban persze minden a megrendelésektől függ ... AZ ELONYOK A beszélgetés elején, a korábbi munkahelyen az évente megújítandó szerződősek okozta bizonytalanság szóba kerülésekor, Mikola István nem kevés szarkazmussal jegyezte meg: „Kisvállalkozást alapítva az egyik bizonytalanból a másikba estünk. Most azonban; ha nem élünk meg. legalább egy vigaszunk van: a halál- netmet magunk választottuk”. Az „ördög falra festője” viccnek szánta szavait, akként, értelmezték a többiek Is. A kockázat persze valóságos, de ez nem jelenti azt, hogy az INNOVÁ-t ábrándokra alapozták. Dr. Drávái Gyula szavaiból kiderül, jól tudíják, társaságukra szükség van: — Tulajdonképpen a té- esz-melléküzemá gaJkból és sok ipari szövetkezetből is hiányzó fejlesztő gárda juttatta eszünkbe, hogy a miénkhez hasonló vállalkozásnak van létjogosultsága. Számosi olyan üzem van, ahol műszaki fejlesztési feladatok megoldására csak ritkán van szükség. Esetenkénti munkára pedig — ha találnak is — nem érdemes jól képzett szakembert felvenni. Nekünk viszont csak az elvégzett munka ellenértékét kell megfizetni, az összeget pedig költségként számolhatja el a megrendelő. Nem terheli (csak esetenkénti munkánál kimondottan fölöslegesen) béralapját — ez manapság igen nagv előny. Olyan nagy, hogy jelentősebb üzemeknek is érdekében állhat inkább velünk dolgoztatni. Milyen előnyei' lehetnek még az INNOVA szolgáltatásait igénybe venni ? A társaság — többék között kevés rezsi je miatt V— a hivatalosan felszámíthatónál lényegesen alacsonyabb árat kalkulálhat, a kevesebb formális előírás a kötetlen munkaidő, a feladat megoldását gyorsítja — mondták a tagok., i— És írni nem csupán tervet, műszaki dokumentumokat adumik a megrendelőnek — tette hozzá Mikola István. — Megkeressük azt a vállalatot, amelyik az általunk elgondolt berendezésekét képes elkészíteni, azt is megtudjuk, milyen áron? Egy alumíniumöntvény gyártásának tervezésekor például egy sor öntödében jártunk a technológiát megismerni. Terveinket a szóba jöhető lehetőségekhez idomítottuk. Azt sem felejtettük el megkérdezni. -hol van szabad kapacitás, megrendelőnk hol képes gyártatni a terméket... Ezeket az információkat is csatoljuk a műszaki tervekhez. gáltatósai iránit. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat megrendelésére készülnek annak a fúróberendezésnek tervei, amely fölöslegessé teszi vezetéképítéskor az útburkolat fölbontását, ugyanennek a cégnek terveznek árokásó és kábelfektető gépet. A TRVW szerszámgépeihez terveztet célgépeket, a KÖTIVIZIG csaitornakar- bantartó gép továbbfejlesztését kérte. Minit a szemelvénysizerű felsorolás is mutatja, az INNOVA sajnos még nőm tört be legfontosabbnak tartott piacára, kisüzemekkel alig van kapcsolata. A jelenség könnyen megérthető. A társaság tagjai korábbi munkájuk során nem ismerték meg eléggé működésük máj terepét, a decémberben bejegyzett vállalkozásról a jövendő vevők sem igen hallották még. A megélhetést adó munka mellett tehát most a propaganda a legfontosabb feladata. Ég ezer más teendő is vatn. Hiszen nemcsak a kisvállalkozás: négy alapítója kezdett valami újba. De beszéljen erről a társaság képviselője, Törőcsik Gábor : *— Megmondom őszintén, a tévét nézve a lapokat olvasva sókkal több nehézségre, bürokráciára, számítottunk. Kellemesen csalódtunk. Októberiben kezdtünk komolyan foglalkozni a polgári jogi társaság megalakításénak gondolatával — és decemberben imár az ININOVA cégbírósági bejegyzése is megtörtént. Bármilyen hatóságnál jártunk, ügyeinkkel készségesen foglalkoztak. minden segítséget megadtak. V. Szász József Ülésezett a Szakszervezetek megyei Tanácsa Tegnap délelőtt Szolnokon, az SZMT székházában megtartotta idei első ülését a Szakszervezetek megyei Tanácsa, amelyen részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Szőts Sándor, a SZOT osztályvezető-helyettese. A megjelenteket Tóth János, az SZMT elnöke üdvözölte. Az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, a szakszervezeti szervek tevékenységéről szóló jelentést, az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását segítő szakszervezeti tennivalókra vonatkozó javaslatot — melyet a testület tagjai korábban írásban megkaptak, és amelyhez Fekete István, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést —, kibővített ülésen tárgyalta meg a testület Ott voltak a SZOT Szolnok megyei tagjai, gazdasági vezetők, vállalati szb-titkárok. Mind az írásos jelentés, mind a szóbeli kiegészítés az 1981. évi vállalati tervek végrehajtásának értékelése, az idei feladatok ismertetése mellett részletesen szólt a szakszervezeti szervek feladatairól. Elhangzott, hogy az SZMT elnökségének döntése alapján az ágazati-, iparági megyei bizottságok, az SZMT apparátusa az elmúlt hetekben a megye mintegy ötven üzemében, vállalatánál informálódott az 1982-es év indításának tapasztalatairól, az éves tervek készítésének helyzeté- 1 ről. Tapasztalhatták, hogy a vállalatok vezetői, szakszervezeti bizottságai megfelelően tájékoztatják a dolgozókat a tavaly végzett munkáról, az idei feladatokról. Fekete István kifejtette: A szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységének középpontjában továbbra is a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom álljon. A munkaverseny fő iránya az 1982es terv eredményes megvalósítása legyen, minél jobban kapcsolódjék a gazdasági fejlődés olyan tényezőihez, mint a hatékonyság, a takarékosság, a termékek korszerűsítése, az export hS- vítése. A mindennapi érdek- védelmi tevékenység segítse elő a társadalmi érdekek érvényesülését. Ugyanakkor terjedjen ki a bérezés, a munkakörülmények, a munkavédelem különböző kérdéseire. A beszámolóhoz tizenket- ten mondtak véleményt Szinte minden felszólaló a munkaverseny, az üzemi demokrácia kérdéseivel foglalkozott. Így Kácsor József, az Építők Szakszervezete megyei Bizottságának titkára, Nagy Margit, a Tisza Cipőgyár tűzőnője, Csorna János, a Húsipari Vállalat igazgatója, Farkas Sándor, a Vasas Szakszervezet megyei szervező irodájának vezetője, Rácz Mária, az Egyesült Jászsági Áfész áruházi pénztárosa, Szőts Sándor, a SZOT osztályvezető-helyettese, Moczó István, az Aprítógépgyár szocialista brigádvezetője, Angyal Péterné, a Papírgyár dolgozója, Szabó Károly, a Járműjavító szb- titkára, Major János, a VOLÁN 7. sz. Vállalat szocialista brigádvezetője, Fehér István, Vízgépészeti Vállalat szb-titkára. Szót kért a tanácskozáson Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, tolmácsolta a testület üdvözletét, majd elismerően szólt arról, hogy megyénkben a szakszervezetek sikerrel oldják meg szerteágazó munkájukat. Hangsúlyozta; helyes az a gyakorlat, hogy az SZMT, évente értékeli az elvégzett munkát, és meghatározza, melyek azok a fontos kérdések, amelyekre a következő hónapokban fordítani kell a figyelmet A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy bár egy évvel ezelőtt számos probléma nehezítette munkánkat mégis elégedetten nyugtázhatjuk, sikeresen zártuk a| megyében az 1981-es gazdasági évet. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy -sokasodnak gondjaink. A soronlévő feladatok között említette Andrikó Miklós többek között, hogy a szakszervezeti szerveknek is a maguk sajátos eszközeikkel hatékonyan kell segíteniük az önálló vállalati gazdálkodást. A formalitásoknak sehol sincs helyük az élet egyetlen területén sem. Emellett a szakszervezeteknek végre kell hajtaniuk azokat a feladatokat, amelyeket a szakmai ikongresz- szusok, illetve a XXIV, kongresszus elhatározott. Elmondta: az idei évet is nehéz körülmények között kezdtük, a tőkés gazdasági válság a mi gazdasági életünkre is hatással van, ezért az új körülményekhez úgy kell alkalmazkodnunk, hogy fő céljainkat — javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete, megőrizzük szocialista vívmányainkat, valamelyest javuljanak az életkörülmények — elérjük. Az ülés végén az elhangzott véleményeket Fekete István foglalta össze, majd Tóth János zárszavával fejeződött be a tanácskozás. V. ,V. A GONDOK f-Ha már szóba került egy megkezdett munka, érdemes arról is beszélni mennyire érdeklődnek a társaság szoL Hatvanöt éve hangzott el a boldogító igen Vaslakodalmasok Jászjákóhalmán Fodor István. iásziákó- hallmi kedves levelezőnk, lapunk régi barátia ielzésére érkeztünk a helybeli Fő út 82. számú sarokházba. La- báth Kálmánt és feleségét, köszönteni, aikik énn tegnap, febráur 5-én ülték meg szerényen házasságkötésük 65. évforduló iát. Az a ran v lakodalom mée nagy vigasság volt. elmentek a tanécshá- zára is. megúiítami a fogadalmat. Sainosi. azóta a ki- lencvenkettedik évében iáró családfő elvesztette a szeme világát s ágyhoz köti a "vengeség is. Az ismerkedés után ülök Ká'boán bácsi mellett. Előveszi a doboz Munkást s rá- gvúit megkínál engem is. Ilonka néni. a felesége távolabb ül. de láthatóan megszokta a füstöt nem zavar- ia. Tnk’bfo magához int. s mapv-náz halkan. — Nekem aztán elhiiheti: a ió házasság titka, hogv rendes asszonv ott enged, ahol tud! Türelem, megértés kell. de mindig az asz- szonvnak kell türelmesebbnek megértőbbnek is lenni. Lánvuk. a csuoaszív nvug- díias közbeszól: — Azért mindketten engedtek is. akarlatoskodltak ás. Itt van az én példáim. Amikor megszülettem. Aouska elment a községházára s beíratta az anyakönyvibe, hopv Veronika a nevem. Anvám később, a keresztelőn Gizellát íratott a nappal Sók kalamaikám volt miatta, de azért mégis mindenki Gizikének ismer. An”"’-"t meg Kálmán bá- csizza az egész falu. Az öregember felkelt az égv széléről, a kályha mellé ült Nem is kell kérdezni, mondia magától. tisztán, kedvesen: — Mi sokan voltunk testvérek. sokfelé ment a föld. Hat gyereke és két lánva volt az apámnak. (Ebből következik. hogv a fiú a gev- rek a lárv csak...) Ezért azt mondtuk magunkról, mezítlábas földesurak vagyunk. Jó húsz hold földdel gazdálkodtam sokáig. Szerettem az állató4- az utolsó tehenem még a hevenes évek végéig adta a ió zsíros, vastag füles teiet a családnak. Csak- hát megöregedtünk. nem bírtunk vele tovább. Tsz- alaoítóként ismernek, először az egvkori Petőfi Tsz- be léptem. Ilonka néni. a feleség közbeszól : — Kihozták az úiságban is 1959-ben: Labáth Kálmán és lánva elsőnek lénett a közösbe! A lánva már mutatia is az emléklapokat. Először azt ámít 1917. február 5-én keltezitek: Emlékezzünk házasságunk boldog naoiára. Aztán a tanácstagi megbízólevelet. a felszabadulás harmincadik évfordulóién kiérdemelt megvei oártbizottsági elismerést. Az öreg Labáth sokáig dolgozott a közért. Legutoliára a tsz-nvugdíias klubiét alakította. kormányozta. — Meg is becsülnek — mondia. Tsz iáradékos vagyok s az asszonvtajrtássel. a világtalanok pótlékéval együtt több mint 2700 forin- • tot hoz a postás nekem. A lányom negwenhétévesen feiezte be Törökszentimildó son a mezőgazdasági technikumot. Azért gvalogmun- kás maradt egészen a nyugdíjazásig Én mondtam neki aki három elemi iskolát iántam : a kétkezi munka az igazi, föl ne add kedves! Kellemes meleg a, gyönyörű mester gerendás tiszta szoba. Giziké mondia éifél- kor is fölkel az ásvából, mert mindkét öreg nagyon fázós. tesz a tűzre, vagy úi- ir- beevúit. — Nagyon -sokat kell to-, rődni. dolgozni értük, de mi úgy szereti ük egymást úgy megvagyunk, amit csak mindenkinek kívánhatok. Ügy szeretik a szívük szerint három. vérszerint két unokátokat s a négy dédunokát is. A lánvam ápolónő Pesten a Rókusiban, a fiam meg zenetanár Jászberényben. ö itt él a szomszédban, a két kicsi dédunoka sokszor iön. szeretik a dédszü- lőket nagyon. Amikor Kálmán bácsit visszahúzza az ágy. Giziké nevetve meséli: — Járok naponta ebédért a tsz-konvhéra igen finom, s szívesen adnak nvugdíiasok- nak. is. Azt mondia nekem ott egv maidnem apám korabeli: hei. lánvam. apád egyszer de meeiártá a pénzesi- nálással! Még a rendőrségre is bevitték! Szólni se tudtam. megvártam, míg ebédel. aztán kikérdeztem. Vicces, kedves ember volt s a harmincas években, a nagy gazdasági válság után nehezen élt a falu. Idogált néhány komáiéval a vendéglőben. s panaszkodtak, kevés a pénz! Azt mondia az én apám: gvertek, anám rémhagvött két pénzcsináló szerkentyűt, fent van a padláson. a kéménv mellett Az egyik 1. a másik 2 fillérest csinál. Csínáliatok magatoknak. odaadom! A szomszéd asztalnál rendőr figyelt. Házkutatás lett a vége. Anám feltessékelte a rendőrt a padlásra, aztán a kéménv mellől elővette a kisebb, s a nagyobb válVosformát: — Itt van. — mondta. — Az anám arra tanított ezzel lehet pénzt csinálni! Nagy válva"' két fillér, kis válvo.0 egv! Azt mondiák. aki dolgos, munkaszerető, sokáig él. A kilencvenkét esztendős Labáth Kálmán, s 86 éves felesége szén kora. gvönvörű házassági évfordulóiá is ezt póid á z za. Ritka szép példa! Sóskúti Júlia Fotó: Hargitai Laios Formalitások nélkül