Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

Nemzetközi körkép 1982. FEBRUÁR 27. A koreai párbeszéd kilátásai Világszerte feltűnést kel­tett, hogy 1982 első heteiben Dél-Koré a minden korábbi­nál átfogóbb újraegyesülási javaslatot tett a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságnak. Nem kevesebbet, mint egy, az Észak és Dél számára egyaránt elfogadha­tó alkotmány kidolgozását, s az ország egészére kiterjedő általános választások meg­tartását indítványozta a szöuli rezsim feje. Csőn Tu Hvan tábornok,, Nem sokkal később a dél-koreai diplomá­ciai gépezet megtoldotta ja­vaslatait egy 20 pontos cso­magtervezettel, amelyben a két főváros közötti autóút megnyitását! a megosztott családok egyesítését, közös turistaövezetek létrehozását és. sók más ésszerűnek tet­sző kezdeményezést tett. Phenjan érvei A KNDK vezetői, köztük Kim ír, a köztársaság alelnö- ke gyorsan és egyértelműen reagált. Az alelnök kifejtet­te. hogy az ország egyesítésé­nek egyedüli járható útja a KMP VI. kongresszusán vá­zolt konföderatív köztársa­ság. Ennek ellenére — han­goztatta Kim ír — Phenjan kész megvizsgálni továbbra js minden hasznos javaslatot. A népi Korea vezetői egy- útal arra is utaltak, hogy az újraegyesülés bonyolult prob­lémájának felszámolása so­rán csakis az ország tényle­ges helyzetéből lehet kiindul­ni.- S ennek megfelelően el­ső. mindennél fontosabb lé­pésként ki kell vonni azokat az amerikai csapatokat Dél- Koreából, amelyek ezekben a napokban is látványos1 had­gyakorlatokat. tartanak szá­razon és vízen a világpoliti­ka számára mindenkor ve­szélyforrást jel entő Koreai- félszigeten. Pnenjanban vilá­gossá tették azt is, hogy mindaddig, amíg az amerikai' jelenlétben nem történik vál­tozás, nyílt választások szó­ba sem jöhetnek, mert- Délt megszállt országnak tekintik. Szöuli háttér Nehéz lenne bármiféle jós­lásba bocsátkozni arról, hogy az újraegyesüléssel kapcso­latos' lépések ezúttal több eredményre vezetnek-e, mint az. elmúlt évtizedek hasonló próbálkozásai. Érdemes azon­ban megvizsgálni: milyen in­dítékok késztették a szöuli rendszert hirtelennek látszó javaslat-dömpingjére? Nem sokkal Pák Csöng Hí diktátor 1979 októberi halá­la után a párbeszéd újrakez­dődött a két főváros között, s már a miniszterelnökök esetleges találkozójáról tár­gyaltak, amikor az emléke­zetes vérbe fojt ott kvamgzsui felkelés véget vetett az esz­mecserének. Az eltelt más­fél esztendőt az utód, Csőn, Tu Hvan személyi hatalmá­nak megerősítése, diktatúrá­jának szalonképessé tételére, egyszersmind a gazdaság sta­bilizálására igyéke7jett. fel­használni: Ami saját pozíció­ját illeti, megfigyelők sze­rint pillanatnyilag nincs ve- téiytársa a sok szempontból kiszámíthatatlan szöuli felső tiszti vezetésien belül. A gaz­daság a jelek szerint kimoz­dult ,a ‘.holtpontról: 1981 -ben Dél-Koféa bruttó nemzeti termelése, ha egyelőre sze­rényen is, de ismét növeke­dett.. A dél-koreai rezsim az el­múlt hónapókban széleskörű segélygyűjtő kampányba kez­dett legfőbb szövetségeseinél, mindenekelőtt Japánnál s az Egyesüli Államokban. Ta­valy ősszel, a tokiói vezetés nem kis meghökkenésére, a tábornok váratlanul hat- milliárd dolláros kormányhi­teit kért Japántól az új öt­éves terv célkitűzéseinek fi­nanszírozására. Ezt megtol­dotta négymilliárd dolláros magánhitelre vonatkozó ké­relmével. Szöuli optikán át mindez teljes mértékig indo­kolt., hisz Dél-Korea gazdasá­gát továbbra is súlyos bajok gyötrik, így az export drase- t.ikus csökkenése, a növekvő és kiszámíthatatlan politikai következményekkel fenyege­tő munkanélküliségi, a 30 milliárd dollár fölé emelke­dett. adósságállomány. Csupán gesztusok Már gazdásági megfon­tolások miatt is. a dél-koreai rendszernek nyilvánvaló po­litikai gesztusokat kell ten­nie a szövetségesek felé, ha mohó hitelétvágyát csillapí­tani akarja. A közelmúltban a tábornok-elnök átalakította kormányát, öt gazdasági tár­ca élén következett be válto­zás. s új kormányfőt, neve­zett ki. Ju Csiang Szun sze­mélyében. A dél-koreai rend­szer létezése óta első ízben Szöulban eltörölték a kijárá­si tilalmat.. Ettől persze a diktatúra még diktatúra ma­rad. de az apró finomítások esetleg elegendők lehetnek mind a japán, mind az ame­rikai kormány számára, hogy a dél-koreai katonai rezsim stabilizálásának hazai ellen­zékét legalább egy időre le­szerelje. kiiktassa. Nyilván ezt a célt szolgálta a KNDK- hoz intézett és tárgyalásokat célzó javaslat is. Győri Sándor Bejmii tudósítás ZHarc a Golanért jomm lir*«i Által •Ifoalalt toröltt Hatéra--1967 b.fi • •*■ 7973'ban ^ ENSZ iónt A szíriai—izraeli határterület tér­képe, az anncktált Golan-fennsíkkal Vissza cs inálha- tó-e a Golan- fennsí'k izraeli annek tálasa? Ha­fez Asszad szíriai elnök így vála­szolt a kérdésre: amit erőszakkal vettek el az csak erőszakkal szerez­hető vissza! Szí­ria ennek ellené­re minden békés eszközt felhasz­nál annak érde­kében, hogy a Go­lan annektálását, illetve „az izraeli törvénykezés és közigazgatás ki- terjesztését” ki­mondó törvény érvényteleníté­sére kényszerítse Izraelt. Az eddigi erőfeszítések nem jártak eredménnyel. Az Egyesült Államok a múlt év decemberében még támogatta az izraeli döntés megsemmisítését követelő nemzetközi határozatot, de januárban már — vétójogá­val élve — akadályozta meg a Biztonsági Tanácsot ab­ban, hogy szankciókat al­kalmazzon a terjeszkedő po­litikát folytató Izraellel szemben. S bár Szíria élve­zi az ENSZ-tagállamok többségének támogatását, mégsem valószínű, hogy a közgyűlés rendkívüli ülés­szaka felfüggeszti Izrael ENSZ-tagságát. Az amerikai kormány több ízben jelezte, hogy effajta kezdeménye­zésre a saját ENSZ-beli te­vékenységének, a világszer­vezet pénzügyi támogatásá­nak a felfüggesztésével vá­laszolna, ami hatásában egyenértékű a vétóval. A rendkívüli ENSZ-ülés- szak mindazonáltal alkalmas fórum az igazságos "közel- keleti rendezést akadályozó Izrael nyilvános megbélyeg­zésére és a. patrónusként mögötte álló Egyesült Álla­miak leleplezésére. A világszervezet vitáját követően Tuniszban előre­láthatóan összeül az arab külügyminiszterek rendkívü­li értekezlete, hogy Szíria kérésére tanulmányozza a Golan annektálása, illetve az Izrael elleni szankciókat meghiúsító amerikai vétó nyomán kialakult helyzetet. Damaszkusz két területen kéri, várja a cselekvő arab szolidaritás kinyilvánítását. Egyfelől a Szíriának és a Palesztin Ellenállási Mozga­lomnak nyújtott arab tá­mogatás fokozását, az. Izrael javára billent stratégiai erő- egyensúly helyreállítását, másfelől az. amerikai'—arab kapcsolatok /felülvizsgálatát szorgalmazza, A haladó arab rendszerekkel karöltve azt indítványozza, hogy az. arab o rs z. á gok f o ga n a t os í t a n a k politikai és gazdasági meg­torló intézkedéseket az izra­eli terjeszkedést bátorító Egyesült Államokkal szem­ben. Előzetes értesülések szerint a konzervatív arab államok körében hangadó Szaud-Arábia ellenez min­denféle gazdasági szankciót, s különösképpen elzárkózik az olajfegyver bárminemű alkalmazása elöl. Az izraeli hadsereg 1967 júniusában foglalta el a nemcsak katonailag, hanem mezőgazdasági szempontból is értékes szíriai területet. Szíria az 1979 októberében lezajlott negyedik arab—iz­raeli háború első szakaszá­ban visszafoglalta, majd új­ra elvesztette a fennsíkot. A jelenlegi tűzszüneti vonal a Kissinger közvetítésével létrejött, szíriai—izraeli csa­patszétválasztási rgyc/mcny eredményeként alakult ki 1974 májusában. Ekkor Iz­rael az októberi háborúban elfoglalt új területeken kí­vül a Golan egykor 50 ezer lakosú központját, Kuneit- rát is kiürítette, de előbb módszeresen lerombolták a várost. A szíriai és az izraeli állások közötti ütközőzóná­ban ENSZ-csapatok helyez­kednek el. Az 1967-es agresszió óta hivatalosan meghirdetett iz­raeli politika volt a Golan annektálása. Ezt igazolja az is, hogy itt építették az első izraeli településeket. Jelen­leg hétezer izraeli telepes él a 25 mezőgazdasági és egy városi jellegű települé­sen. Az annexiót követően 'bejelentették hogy új koló­niák építésével négy éven belül 30 ezerre növelik a zsidó telepesek számát. A háború előtti 80 szíriai faluból csupán öt maradt, és 130 ezerről 15 ezerre zsugorodott az arab lakos­ság lélekszáma. A fennsíkon maradt arabok harcos tün­tetésekkel tiltakoztak az an- nexió * ellen. A megszálló hatóságok éveken át siker­telenül próbálták elfogadtat­ni velük az izraeli állampol­gárságot. A Biztonsági Tanács 1967-es és 1973-as határoza­tai egyaránt előírják a meg­szállt szíriai terület kiüríté­sét. A katonai fölényben lévő Izrael főként azért ha­tározhatta el a Colán beke­belezését, mert számíthatott az Egyesült Államok támo­gatására. a Sínai-félsziget kiürítésével sakkban tartott Egyiptom semlegességére, és végül az arab tábor bénító hatású megosztottságára. Böcz Sándor Összeállította: Constantin Lajos Karneváli forgatag __a la Panama N égy nap, négy éjszaka * ­talpig vízben és zenében Késő délután érkeztünk Panama egyik nyugatra fek­vő tartományába, a vidéki karneválok központjába, Chitrébe. Vendéglátóink ok­kal igyekeztek a megszo­kottnál korábban nyugovóra. Holnaptól erre aligha lesz alkalmuk... * * * ... s valóban! Másnap reggel vendégek és helybéliek csoportokban vonulnak a városka főteré­re, ahol akikorra már temér­dek hangszóróból harsog a salsa a panamaiak, s álta­lában a karibi népek ked­venc muzsikája. Ezrek és ezrek hömpölygő tömege a tenyérnyi területen. S vala­mennyien csuromvizesen. Az erkélyekről, a kutakból, kivágott sörösdobnzokból zúdul, folyik, csepeg a víz. Öntöz mindenki mindenkit. Áznak a sörért sorban ál­lók, a járdán csevegők, ázik a boltos, fóliával letakart műszerei mögött a disco-le- gény, ’s persze a sok-sok táncoló. Ezt kiegészítendőn, mindenki kenékedik, ahogy tud. Ki paradicsomlét csor­gat óvatosan az előtte álló vállára, ki ruhafestéket löttyint a másikra; egy lány borotvahabból kap jókora kupacot a homlokára; gye­rekek kékre mázolt kenyér­iéi simítanak végig az út­jukba esőkön, vagy lisztet, púdert, festéket szórnak a szembe jövőkre. Tréfák, amikért senki sem. harag­szik. Megjelenik a Nemzeti Gárda vízágyúja. Lépésről lépésre halad s jókora víz- sugár apránként pásztázza a tömeget. Üdvrivalgással fo­gadják a fűző napon eny­hülést nyújtó vizet csak­úgy, mint az őt követő újabb tartálykocsit. S köz­ben zene, . .. zene, . .. zé- ne... Lágyan ringának a Csípők, ritmusra mozdulnak a lábak, fáradhatatlanul. A salsából lehet elég Panamá­ban?! ...és újabb és újabb locsolókocsik követik egy­más t. K a rn e vá 1 van. * * * öt óra tájban azután lé­legzethez jut a falu. Min­denki hazasiet. A csatakos ruhadarabokat kiakasztják száradni .— holnap is szük­ség lesz rájuk —, egy gyors pótebéd, hogy még néhány órás pihenésre is jusson idő. Estére a család szépen kiiöl- tözik — már az ünneplő dukál — s vissza a falu központjába. -Az akkorra már kitakarított téren ki- sebb-nagyobb csoportok be­szélgetnek. tárgyalják a ki- rálvnőválasztás előzményeit. Panamában csakúgy, mint majd mindem latin-amerikai országban a karnevál többé - kevésbé politikai esemény. Minden faluban, fővárosi kerületben társadalmi bi­zottságok alakulnak, akik kiválasztják az „alvég” és a Napközben az alvég királynője sem menekülhet a víztől, festéktől............ám este már teljes a pompa „felvég” királynőjét, annak udvarhölgyeit. Jelentős ösz- szegekkel segít maga a kor­mány is, mível a választás, a felvonulás költségeit alig­ha tudnák vállalni maguk az érintett családok. Chit- rében például hét és fiél, hét és félezer dollárt ka­pott a két család, de való­jában ez a kiadások — a méregdrága ruhák, a díszí­tés, a petárdák, „a felhaj­tás” költségeinek — töredé­két is alig teszik ki. így fordulhatott elő azután, hogy királynőségre érdemes lány családja nem képes állni a számlát, s egy jó- módúbb família bizony — csúnyácska-öregecske — egy- szem lánya léphet a díszko­csi tetejére. Ügy tízára tájban magas­ra röppennek az első raké­ták, petárdák ' ezrei és ezrei ropogmak fülsértőén. Meg­mozdul a tömeg. Mindenki a tér templom felöli oldalá­ra húzódik, ahol a füstből kiválik az első díszkocsi. Újabb és újabb rakéták csóvál húznak a magasba, vakító magnézi umfákly a k világítják meg az alvég ki­rálynőjét. s udvarhölgyeit. A díszkocsi sem egyéb egy tisztára mosott traktor­nál, melynek utánfutójára kerül a maga egyszerűségé­ben is láványos dekoráció és persze, az öt csinos lány. A kocsi közben mór a harmadik kört teszi a té­ren. Elöl az ünnepeltek, mö­göttük a zenekar, mely fá­radhatatlanul fújja az este -sajátos, kedves karneváli muzsikáját, a murgát. Nyo­mukban pedig a több szá­zan - lépkednek ütemesen ringatva csípőjüket, dallal, tánccal szerezyén híveket, végnélküli strófákba kántal- ják királynőjük megdi­csőülését, emlegetik az „el­lenfél” hajlott korát, „elve­szett fogait”, „felidézik már elfeledett szüzességét” — s ki tudja még mi-mindent. Nyomukban már a másik csapat. A ruhák még dísze­sebbek, a murga még han­gosabban szól. a dalok 1— ha lehet — még csípősebbek. A királynő apja a kocsi mellett ropja a táncot hosz- szúnyakú üvegből kínálja a híres fehér mádpáldnkát, a Seco Herrerano-t mindenki­nek, ki útjába esik. Érdekelt kortes, hisz lányának is ide­je- volna már férjet keríteni. A felvonulásnak egyéb­ként szigorú szabályai van­nak Panamában. Első. nap az ötletgazdaság vizsgázik; másnap tipikus népi viselet­be, a pollerába öltöznek az udvarhölgyek, s persze ma­ga a királynő is. A harma­dik este az allegorikus élő­képeké. míg a zárás már valóban a gála, a csillogás- ragyogás. a pompa felvonu­lása. A felvég királynőjének nyolc méteres (!) francia bársony, arannyal hímzett palástja szinte az egész ko­csit beborította, s ettől bi­zony a 16 éves lány karcsú testére simuló ruha sem marad el gazdagságban. * * * A parkba a járdára szo­rultak ezrei is igyekeznek kihasználni a röpke szünete­ket. Vörös cukormázba már­tott almát kínálnak csepp­nyi gyerekek, amott faszén parázson - pálcikára húzott, csípős húsdarabkákat piríta­nak, különféle édességet, nyalánkságot árulnak. Szusz- szanva nyílnak a sörösdobo­zok, fogy a seco, forog a szerencsekerék. Hajnali fél kettő mire el­csendesedik a falu központ­ja. Nem úgy, a kissé távo­labb septében felállított vendéglők, ahol mi más szólhatna, mint a disco mu­zsikája ... De persze ez is hamisítatlan latin módon. A másik helyütt jellegzetes vallenato-t húz a zenekar, hogy ki-ki kedve, ízlése szerint válogathasson, mu­lathasson ■— s költekezzen! — reggelig ... ... hogy azután nyolcóra tájban már ismét az arnoja- dera, a locsolkjodás vegye át a főszerepet... ... és így tovább mind a négy napon át. Hogy honnan az erő, az energia mindeh­hez, azt európai alig ért­heti. Cziráki Péter Farsangi locsolkodás — vízágyúval (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents