Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 20. I Arcképvázlat I A gátőrséget apámtól örököltem Tulajdonképpen kettős arc­képet kellene rajzolni az alattyáni gátőrökről, hiszen Sülyi Gábor az édesanyától örökölte a beosztást kilenc évvel ezelőtt. És nemsokára bebizonyít­hatta, alkalmas-e erre-a ^fog­lalkozásra: azon a tavaszon ugyanis többszörösére dagadt az egyébként szelíd Zagyva és a gátőrnek nem sok ide­je maradt a pihenésre. — Távolról vonzó foglalko­zás a miénk, sokan úgy vélik, hetekig csak sétál a gátőr a jó levegőn, a Hangulatos fo­lyóparton. Azt azonban fi­gyelmen kívül hagyják, hogy elég egy szorgalmas patkány vagy ürge. amely átfúrja ma­gát a gáton, és ha a víz meg­találja a tíz centi átmérőjű járatot, aligha állíthatja meg a védekező csapat. Sülyi Gábor a fiatal gát­őrök közé tartozik harminc - három esztendeiével, mégis maga mögött tudhat annyi kellemesi és kellemetlen em­léket. amennyi másnak egész élete során se gyűlik össze. — Jónéhányszor próbára tett már a Zagyva, persze *-o- se maradok egyedül, ha kor­dába kell szorítani a gyorsan áradó folyót. Felkészült gár­da siet a segítségemre, min­dig annyi ember, ahánvra szükségem van. Akkor aztán nincs idő az alvásra, a Zagy­vának mindegy, éjszaka van vagy nappal. Ha a munka úgy diktálja, le kell monda­ni a vasárnapról, a kará­csonyról és mint legutóbb is. a szilveszterezésről. A szavak panaszt sejtetnek, de a gátőr nem annak szánja, egyszerűen közli a tényeket. — Nem kell azért sajnálni, jut időm pihenésre, állattar­tásra és a társadalmi megbí­zatásom teljesítésére is. Nyolcvan alalttyánit képvise­lek a községi tanácsban, mint tanácstagnak lelkiisme­retesen oda kell figyelni az emberek problémáira, előfor­dul, hogy az érdekükben a vitatkozást is vállalom. Álltá­jában sikerrel kerülök ki az ..összecsaDás”-ból. ami sose vérre megy. hanem forintra. Mert járda kell. mert beton­út kell. villany kell az ut­cákba. meg ió ivóvíz is. Sülyi Gábort gyakran meg­bízza a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság Alattyántói messze eső munkák elvégzé­sével. Mostanában például az úgynevezett Zagyva-prog­ramban vesz részt Szolnokon, ahol a Széchenyi lakótelep közelében egy leendő hor­gászparadicsomot metszenek le a folyóból. — A tervek szerint 1985 végére gyönyörű halas tóval és üdülőkörzettel lesz gazda- g3vh Szolnok. Lesz maid mit mesélnem az unokáimnak, hiszen a Zagyva-program egyik munkavezetőié vagyok a Malomzugban. Kilenc esztendeje amikor az édesapja örökébe lépett, fél évig kubikos munkát is végzett, van tehát tapaszta­lata a nehéz földtúrásban. A gátőr tanfolyamot is elvégez­tették vele. ott szerezte a munkavezetői ..jogosítvá­nyát”. így a gépkocsivezetői­vel együtt két jogosítványa van. — A Volán 7-es számú Vállalatánál dolgoztam, busz­vezetőként. apám balesete után hagvtam ott a kormányt a gátőrség kedvéért. A rév. de gondosan kicsi­nosított gátőrházat havi húsz forintért lakják, a ...rezsit” viszont ők állják. A hangula­tos. modern bútorok a rend­szerető háziasszony kezenvo- mót viselik. Az egvik szobá­ban színes tévé díszíti a sar­kot. a másikban gyermekjá­tékok. Mindenből kettő. — A nagyobbik lányom ötödikes, a kisebbik négy éves. Ha egyiküknek veszünk valamit, feltétlenül ugyanazt kell venni a másik gyereknek is. különben kitörne a test­vérharc. Aligha folytatódik a csalá­di hagyomány, a lányok nem lesznek gátőrök. A "verekko- rukna azonban bizonyára szí­vesen gondolnak maid vissza, nem adatik meg mindenki­nek. hogy olyan gyönyörű környezetben nőjön fel. mint a Sülyi lányok. — Az ötkilométeres védvo-. nalon kívül felelek egy har­minc hektáros erdőért is. ne­hogy illetéktelenek kdváeiák a hatalmas nyárfákat. A gátőr reggel fél nyolc­kor kezdi a napot, persze csak ..békeidőben”. Az első dolga, hogy telefonösszeköt­tetést teremtsen a Zagyva többi gátőrével!, alkikkel köl­csönösen tájékoztatták egy­mást az előző napi bejárás tapasztalatairól. * zután. ha éppen nem szólítják távolab­bi feladatok, megkezdi az öt­ezer méteres aá (szakasz el­lenőrzését. — Mi összefoglaló néven férgeknek nevezzük a gátra veszélyes kis állatokat Az ürgefúratot „vagy oocokiára- tot injektálom., aizaz homok­kal. földdel betömöm. Heten­ként legalább egyszer találok injektálni való lyukat Az utóbbi évek gyors gé­pesítése mellett is szükség van az emberi fizikumra a gátak erősí lésében. Tavaly nyáron például Sülyi Gábor ötvein földmunkagépet diri­gált és ugyanannyi kubikost. Az eredeti szakmájának kö­szönhetően nem. akad meg. ha egy gép elromlik. — A vízügyi igazgatóság gépműhelyében, voltam autó­szerelő szakmunkástanuló, és a szakma kiváló tanulója­ként fejeztem be az iskolát 1963-ban. A pénzben nem mérhető ember élet védelmén kívül nem csekély anyagi felelős­sége is van az alattván.i gát­őrnek: a raktárban az árvíz elleni védekezéshez szüksé­ges felszerelések, ruhák so­rakoznak pedáns rendben, bármikori leltárra készen. — Szerencsére nagyon rit­kán van szükség ezekre a Holmikra, de azért nem aján­latos túlságosan megbízni a Zagyvában, érhetik a ..víz- üeyeseket” váratlan megle­petések. mint a két évvel ez­előtti augusztusi á ldáskor. Sülyi Gáboron nemigen foghat ki a ravasz Zagyva, ismeri, mint a tenyerét A barátja. És néha az ellensé­ge. amelyet meg kell zabo­lázni. A küzdelemből mind­eddig a gátőr került ki győz­tesen. A búcsúzásnál jegyzi meg csak úgy mellékesen, hogy a KÖTIVIZIG-től Kiváló Dol­gozói elismerésit ;s kapott már. Bendó János Fotó: T. Katona László Szentendrei kályhacsempék Az Építőipari Szövetkezet felújított szentendrei kerámiaüzemében főként éoí- tőanyagipari termékeket készítenek: nla- kettet. kályhacsempét, épületekhez ke­rámiabetűket és díszrácsokat. Űj termék­ként megkezdték a tűzálló anyagok, a sa- moft-idomok gyártását is. Ez kapcsolódik az energiaprogramhoz, ugyanis sokan át­térnek a fa- és széntüzelésű kályhák éDÍ- tésére. Művészi kályhacsempéket is készí­tenek. ezeket zömmel exportra szállítják. A képen: Borsódy László és Urbán Teréz iparművész-házaspár tervezi a kályhacsem­péket. amelyekből sorozatgyártás után tő­kés exportra is gyártanak. Gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt Jókai Melyiket a kilenc kö­zül novellája: a gyermekeiért mindent vállaló, tőlük elszakadtii nem tudó apa plasztikusan megrajzolt alakjára ma is szívesen gondolok. Igen, a szülői szeretet- mérhatetlen. Megbizonyosodhattam erről újra amikor a. Balogh család új szászt otthonában jártam vendégségben boldog embereknél Először az otthonról: a há­rom szobában, a konyhában nincsenek drága, vagyont érő bútorok, értékes szőnye­gek. És mégis! Barátságos, hangulatos, igazi otthon, amelyet sok ötlettel, ügyes­séggel és szívvel alakított ki Balogh László és felesége. No meg az öt gyerek, mert ők is részt vesznek a lakás csi­nosításában. Minden gyerek­nek van egy kis „kuckója”, ahol a kedvenc könyveit, já­tékait tarthatja és ahol a falat a magia kedvére díszít­heti: csuhából készített ba­bával. színes raizoklkál. Bl- kénzelem. milyen nagv izm­iammal figyelték a gyerekek, áraikor aouka a gyűrűhiintát szerelte föl a szobában, és milyen, naev volit a boldog­ság. amikor elkészült a ma­dárház. Teiliesen elzárt üve­ges1 szekrény a fiamon), ami­ben oimltvőkék. csízek ten- gieiicék tanyáznak. Olyani otthon ez. ahol a gye­rekek megtanulják ismerni, szeretni és becsülni a termé­szetet. „Azt akarjuk, hogy boldog emberek legyenek, hogy a szépet lássák meg mindenben” — mondják a szülők. — Mi jólérezzük itt ma­gunkat, — vallja Gabriella anyu — ezeket a bútorokat, bizony elég öregek, szinte fillérekért vettük és mi ma­gunk hoztuk rendbe. — Pár évvel ezelőtt még könnyű volt gyűjteni ilyen régi bútorokat. Ezt a rokkát egy néni adta a padlásról, de amióta divatba jött a régi tárgyak gyűjtése, egy va­gyonba kerülne mindez, mi pedig azt nem engedhetjük meg magunknak... — mon- ja az apa. A családi költségvetés ke­rül szóba: „Laci fizetése 4550 forint, 3100 forint a családi pótlék és egy éve havonta 1690 forint nevelési segélyt kapunk az államtól. Ez óriá­si segítség nekünk, mert ad­dig minden hónap végén anyagi problémánk volt” — magyarázza Gabriella. Ez a havi bevételük. A kiadás? „Laci 19 éve itt dolgozik a szociális otthonban, élelme­zésvezető, így lakunk mi eb­ben a szolgálati lakásban, amiért havonta 452 forintot fizetünk. És nagy segítség, ^ hogy nekem nem kell főz­nöm, az otthon konyhájáról kapjuk a reggelit, az ebédet, a vacsorát, amiért havonta 2600 forintot térítünk. Én csak édességet sütök, mert abból annyi fogy, amennyi van. Ilyenkor télen egy hó­napban 1000 forintba kerül a fűtés, de reggelre még így is nagyon kihűl a lakás. A villanyszámlánk két hónapra 800 forint körül van. És amit lehet mindent OTP-re ve­szünk. Tizennégy éves háza­sok vagyunk, de még min­dig volt OTP részletünk. Beszélge­tünk, egy­szer csak egy kicsi kéz rajzot csúsz­tat elém, az 5 éves Már­ti, a család legifjabb — —---------- tagja mu­M árti tatja művét. Az ákom- bákom alakok fején korona: — Ez apu, ez anyu, ez Ta­más, ez Noémi, az Péter, ez Dániel, ez meg én vagyok — mutatja — Miért, van raj­tunk korona? Hát..-, fnert mi jók vagyunk. — És miért Tamást rajzol­tad legnagyobbnak? — Mert ő a legnagyobb! gyorsan nőtt és anyuékat is elhagyta. — Nagyon szereted Ta­mást? — — Igen, meg Dánit is meg Noémit is> meg Pétert is. Az örökké izgő-mozgó Pé­ter 8 éves. Amiről beszélünk a szülőkkel, ő már hozza is mutatja: apa faragását, Da­ni rajzát, s hozza kis hang­szeréi a billentyűs furulyát, és nagy igyekezettel fújja rajta a Boci-boci tarkát. — Szeretek muzsikálni', a Hacki Tamás a kedvencem. — És még mit szeretsz csinálni? — Agya­gozni, — és már hozza (Apu segít levenni a cserépkály­ha tetejéről, ahol éppen száradnak a legújabb művek) a maga ké­szítette kis állatfigurákat: teknőst^ szamarat. — Csak kigondolom, hogy mit csi­nálok. — És honnét veszed az agyagot? — Hordanak ide az ott­honba sódert és abban van­nak nagy agyaggömbök. Apu segít begyúmi az agyagot, mert azt én nem bírom még megcsinálni. — És szoktál segíteni anyu­nak? — Minden nap beágyazom a magam heverőjét, aztán szombaton és vasárnap én söpröm ki a szobánkat, meg­locsolom a virágokat és segí­tek kitakarítaná a fürdőszo­bát is... A 9 esz­tendős Dá­niel beszél­getésünk közben ér­kezik haza az iskolából, ő a legjobb tanuló a gye­rekek kö­zött: — Kedvenc tantárgyam? A technika, a környezetismeret, a rajz, de szeretek olvasni ist Aztán agyagozok, rajzolok, meg van Lego építőm Azzal nagyon szeretek játszani. Most leg­inkább rajzolok, régi fegy­vereket, repülőt, de azért megcsinálom az itthoni mun­kám is, beágyazok, port tö- rölgetek, amikor rám kerül a sor elhozom az ebédet, a vacsorát... — Jó, hogy többen vagy­tok testvérek? — Igen. így jobban lehet játszani. — És nincs veszekedés közietek? — Hát van, de hamar ki­békülünk ... Közben anyu egy tál fi­nom mézessüteményt tesz az asztalra, meg Meggy-Márkát. A tészta pillanatok alatt el­fogy — szerencsére jóétvá- gyúak a Balogh gyerekek. Aztán a három kicsi átmegy a saját, közös szobába játsza­ni, velünk csak a két na­gyobb marad. Noémi a család legelfog- laltabb tagja; a 11 éves kislány amellett, hogy őrsve­zető az is­kola úttörő- csapatában, jár ping­pong, fő­zőcske, vö­röskereszt, sport, orosz­nyelv szak­körbe Van; amikor reggel elmegy az iskolába és csak este 6 körül ér haza. (Bizony messze van Baloghék ottho­na a községtől.) f— Ilyenkor már halálra idegesítem magam, hol le­het, — mondja anya — De nyú, hát tudod, hogy dolgom van, azért jövök ké­sőbb, és mindig előre szólok. — Latolgattad már milyen pályát választasz majd ma­gadnak? — Gyermekorvos vagy cse­csemőgondozó ^szeretnék len­ni. — És még milyen vágyad van? Pillanatnyi csönd. Elmond­ja? Aztán kiböki: — Szeret­nék nyárom táborba menni, meg elromlott a rádióm meg a karórám, talán most fize­téskor jut rá pénz, hogy meg­csináltassuk. Tamás ezen a napon ün­nepli 13. szü­letésnapját. Nagyon ko­moly fiú. — Ezt a Sokol rádiót kaptam a szünnapom­ra anyuék- tól — mu­tatja, ezzel régi vágya telje­sült Koraibban kaptak a gyerekek egy Sanyo magnót, most már nemcsak azt nyúz­hatják. — Vannak barátaid? — Egy igazi barátom van. Óvodás korom óta ő a leg­jobb barátom, Bajnai Csaba. — Pályaválasztás? — Már eldöntöttem: er­dész leszek. Minden érdekel ami a növényekkel, az álla­tokkal kapcsolatos. Amikor ritkán kimozdul otthonról a két szülő — Gab­riella korábban az újszászi szanatóriumban dolgozott, most otthon van a gyerekek­kel — a csemeték mindig kapnak vígaszdíjat; Márti matricát, Péter madaras la­pokat, Tamás újságot, Noémi bélyeget, Dániel ceruzát, ra­dírt, hogy rajzolhasson. Üdü­lés? Kétszer kaptak szak- szervezeti beutalót... de megoldották az együttes nya­ralást; 20 ezer forintért — persze azt is OTP kölcsönre — vettek egy teljes camping felszerelést, és nyaranta út­ra kelnek, — vonaton. — Laci is, én is sokan volturik test­vérek. Ezért is, mi tuda­tosan akar­tunk öt gye­reket Sze­retjük egy­mást, a gye­Anyu rekeket. És én boldog vagyok, nagy öröm és fele­lősség 5 gyerekek nevelése: figyelni őket, lefaragni a rossz szokásokat, elmélyíteni bennük a jó tulajdonságokat, — mondja Gabriella. — Mindig itt laktak, eb­ben a szolgálati lakásban? — Dehogy, albérletben kezdtük, 12 éve költöz­tünk ide. Mostanában sokat be­szélgetünk arról, hogy szeretnénk egy saját otthont, ami a miénk. De hiába kapnánk az államtól a gyerekek után a lakásvásárláshoz 180 ezer forint kedvezményt, nem th- dunk belevágni, öt gyerek mellett nem lehet pénzt ösz- szeigyűjteni, pláne annyit nem, ami ma egy lakásbeug­róhoz kell. Aztán ha a gye­rekek kirepülnek,- nekünk nem lesz másunk, csak ez a szolgálati lakásunk, — mond­ja a férj. — Ezért ha a gyerekek na­gyobbak lesznek én is visz- szamegyek dolgozni, — ma­gyarázza Gabriella — Most a gyerekek mellett nem bír­nám. Megszokott rend a csa­ládban : együtt a reg­geli és a va­csora. — A gyerekek­nek' este 8- kor fekvés. A szülők szobájában egy kiskép- ernyős tévé, ők odahúzódnak vissza és ezt a gyerekek tiszteletben tartják. Még Tóbi is, a kis tacskókutya, a mindenki kedvence, a „nyolcadik csa­ládtag”. — Egyik barátnőm azt mondta a múltkor, — meséli Noémi, — de jó nálatok, de jó neked, hogy olyan sokan vagytok. Varga Viktória Dániel Noémi r — II' Tamás Péter Apu Tobi, a nyol­cadik család­tag

Next

/
Thumbnails
Contents