Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
1982. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP •L» Szeptemberben foglalhatják el a diákok a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium most épülő 60 férőhelyes kollégiumát. A mintegy nyolcmillió forintba kerülő létesítmény generálkivitelezője a helyi Vas-, Fa és Építőipari Szövetkezet A túzokok mást gondolnak Tudományos — ídegonforga/mi célgazdaság? A környék zsombékos. kézzel íoahatóan utal arra: hosv nem ás olyan régen nádas volt a telén helvén. Most régi narasztházak hangulatát idéző korszerű épületek közé fut a keskeny, de ió állapotban lévő műút. Hetvennyolc őszén, tízmilliós ráfordítással épült a Dé- vaványai Tájvédelmi Körzetben ez a túzokrezervátum. Hogy miért épült, és miért itt? Erre a kérdésre Pálnik Ferenctől. a körzet igazgatóiától kaptam válását. Ha valahol, akkor itt Az utóbbi ötven évben felére csökkent a túzokálilo- mánv. már-már a fai kipusztulásával lehetett számolni. Ilyen előzmények alap ián egy nemzetközi tanácskozáson született a kérelem a magyar kormányhoz a túzo- ko'- intézményes védelme érdekében. Hogy miért éppen a magyarokat szemelték ki? Erre is megvan a magyarázat: az európai túzokálilománv fele (körülbelül 3400 madár) • hazánkban él. Annak is kétharmada (a legnépesebb és a legéletképesebb populációk) a Körösök völgyében. Ezen a tájon foglalkoztak először a túzokok mesterséges felnevelésével. Országos védelem alatt. 3400 hektáron ígv jött létre a túzokvédelmi rezervátum. Hasonló adottságai miatt ezen túl a környéken 25—30" ezer hektár ugyanúgy számításba jöhetne. A nagy kiterjedésű szikes legelők közé beékelődő kisebb szántók, a viszonylagos érintetlenség kedvező szaporodási és táplálkozási feltételeket teremt e ritka madarak számára. Ha valahol, akkor itt eleiét lehet venni kipusztulásuknak, vegetálás helvett elősegíteni szaporodásukat. Hazánkban a túzok 1969-ig vadászható volt. Azóta ezerrel nőtt az állomány. — főleg ezen a részen. Az itt élő vadászok régebben nvolc-tíz túzoktoiást kotlóssal kikeltettek. és megpróbálták a madarakat mesterségesen felnevelni. Újabb gond adódott ezáltal. Ez a vadon élő madár ugyanis a mesterséges keltetés után ragaszkodott az emberhez. Felvetődött a kérdés: hogy lehet visszatelepí- teni természetes közegébe? És ha ez nem sikerül, mit kezdienek egv sereg szelíd túzokkal? , Tojásból a zsebbe ► A védelem mellett a déva- "ványai -intézetnek kell megadni a választ ezekre a kérdésekre. A rezervátum ..technológiai láncát” ezért a következőkben állapították meg: tojásgyűités-keltetésnevelés-elvadítás. A tolásokra azért kell fokozott gondot fordítani, mert a túzok évente csak egyszer, s mindössze két tojással rak fészket. Egv-egy toiásért ötven. a csibékért száz forintot fizet a rezervátum. Megtörtént. hogy egv vadőr zsebében szállítás közben kelt ki a kis túzok. ígv a forint meg- fiadzott. A keltetőgépből a ..bölcsődébe”. onnan az ..óvodába”, maid a szabadba kerülnek a csibék. Életkoruknak megfelelő hőmérsékletet és táplálékot biztosítanak számukra. A kicsik salátát, túrót, főtt tojást, vitaminokat később tápot és egereket kapnak. A túzok ugyanis mindenevő. Hat-nyolcnapos korukig nagyon gyámoltalanok a csibék. Csipesszel etetik, pipettával itatják őket. Később viszont olyan falánkok. hogy védelmük érdekében oorcióz- ni kell adagjukat. Másként is védik őket. A rókák távoltartását például az erős kerítés alatt hetven centi mélységig sűrűn elhelyezett vaspálcák szolgálják. A rezervátum védett madarainak 5—10 százaléka helyben marad. Volt. amelyik már fészket is rakott. A világon ez volt a harmadik zárt területen történt fészke- lés. Ezeket a távozásra lusta túzokokat és a nagy idegenforgalmi igényt tekintve vetődött fel. és bizonyára rövidesen testet ölt a gondolat: e"v. tudományos rendeltetése mellett, idegenforgalmi célokat is szolgáló gazdaságot kellene létrehozni. A túzokok mellett ide összoontoA rezervátum alapításakor úgy gondolták a szakemberek. hogy a túzokokat ivarérésükig — ami a kakasoknál öt. a tyúkoknál három év — tartják a telepen. Néhány országban sokkal hamarabb megkezdik vadításukat. Az NDK-ban például nyolchetes korban kirakják őket a határba. Ez a módszer azonban túlságosan nagy veszteséggel, körülbelül 50 százalékos elhullással iár. A dévavánvai körzetben három év alatt csak három, beteg madár hullt el. Háromévi tapasztalat után módosult a dévavánvaiak elképzelése is. Az itt nevelt túzokok ugvainis meggondolták magukat, és többségük hat- nvolc hónap után visszatelepült a határba, ahol a nagyüzemi gazdálkodás — főleg a reocetermesztés révén téli táplálékuk is biztosított. Az utóbbi időkben fe've- tődött a gondolat: a szomszédos; és jórészt Szolnok megyéhez tartozó Ecsegousztát is védetté kellene nvilvá-íta- ni. Egyéb természeti értékei mellett ennek a pusztá'nak művelési megoszlása a túzokok szaporodása és élelmezése szempontjából talán még a dévavúnvainál is kedvezőbb. sítanák azokat a ritka fáinkat (bivalyok, szürkemarha, rackaiuh stb.) melyek tartása a termelő gazdaságokban nyűgnek számít. A . célgazdaság szervezése országosan is egyedülálló kísérlet. A munkát könnyíti, hogy itt a tulajdonos az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és bizo-' nvos fokig ..házilagos kivitelezésben” oldható meg a feladat. S. B. A dévavánvai túzok telep túzok keltetője Ide a bivalyokat is Bejáró munkások az (létükről ~AkÍldlGfcv négykor csörög a vekkei Szalai István 25 éves, középmagas termetű, tiszaszőlő- si lakos. Kilenc hónapja naponta ingázik Tiszafüredre, ahol az. Alumíniumgyárban húzógéplakatos. Korábban, lakóhelyén, a termelőszövetkezetben dolgozott, de szavai szerint esetenként látástól íélrebeszélésig •tartott a műszak. A jelenlegi havi ke— A műszak? — Háromnegyed hattól két óra tízig tart. Négykor kelek, begyújtok, lefőzöm a kávét, mert negyed hat után indul a vicinális. A gyári élet? — Megvagyok a többiekkel, de bevallom, kevés időm jut ma még egyéb összejövetelekre, pedig akad belőlük bőven. Ugyanis Szőlősön éppen kész a házam, de a 600 négyszögöl porta még temérdek szorgoskodást kíván. Most kezdem beültetni kisfákkal. A feleségemmel elhatároztuk, hogy tavasztól sok jószágot állítunk be. Kell a pénz, nőnek a lányaim, van kiadás. Ha kommunista műszak van, ezért onnan soha nem hiányz.om, elvégre tudom. az óvodáknak, a bölcsődéknek is jól esik a támogatás'. Bácsi László 42 éves és Hajdú-Bihar megyéből, Egyek ről ingázik naponta. Noha, eredeti foglalkozása v/'Mcvi technikus, ebben a tiszafüredi gyárban új szakmát tanult: fémnyomó. Nehéz, sok erőt kívánó fizikai munka a teáskannák, fedők formálása. A felesége Hortobágyon dolgozik, a fia esztergályos tanuló. Hárman háromfelé „repülnek szét” reggel fél öt után az egyeld szolgálati lakásból. — Tíz éve ingáz.om, megszoktam a korai vekkercsörgést, és már ipari munkásnak, nem vízügyi technikusnak érzem magam. — Mi jó a szakmájában? — Nincs mellébeszélés. Ha ledolgozom a nyolc órát. mennyiségileg, minőségileg hozom a normát, megvan a pénzem. Tudom, mit, menynyiért csinálok. — A rossz? — A szervezettség olykor kifogásolható. Előfordul, hogy. — Üzemi munkásnak vallja magát? — Igen. mert közösségben dolgozunk, és egymásra vagyunk utalva. Tizenöten szorgoskodnak együtt, és ha valaki elront valamit, például a daruk alkatrészéből, a selejt a többi ember fizetésén meglátszik. — Az ujjunk sem egyforma, az emberek sem. azok. — Ügy osztjuk be a munresete három és fél ezer forint. — Itt, az ipari üzemben szervezettebb a munka, folyamatosabb az anyagellátás, így kevesebb az állásidő. Ami a kollektívát jellemzi, tízen vagyunk, és .a brigád har- mada-lele új ember, azaz most ismerkedünk egymáskésik az anyag, máskor a gép fnondja fel a szolgálatot. De a legnagyobb sérelem az: nincs mozgóbér. Tíz év alatt jó, ha egyszer kaptam. — Egyéb elfoglaltság? — Van a gyárnak lövészklubja, oda rendszeresen járok. Azután a munkás—művész találkozókra, meg a kommunista műszakokra is eljövök. Ilyenkor a kocsimat fogom be, mert a járatok nem éppen sűrűek. Bizony egy óra elfoglaltság miatt néha két-három órát is kell várni. Az Alumíniumgyárban a dolgozók fele bejáró. Sokuknak a gyúr még csak munkalehetőség, másoknak pedig már — az érdeklődésüknek megfelelően — közös, kulturális, sport, mozgalmi kikapcsolódást is jelent. Lehet művelődni, tanulni, hiszen évek óta működik a dolgozók kihelyezett általános iskolája, gyakori a kiállítás, az úti élménybeszámoló, az üzemrészek, a brigádok közötti focimeccs. Azt Is jelentős eredménynek könyvelik el, hogy ma már előle szólnák, ha otthon kukoricatörés, hízószállítás, répaszedés lesz. Ezekre egy-két nap szabadság szükséges: és a termelést úgy kell szervezni. hogy a hiányzás ne látsz- szék meg a tervteljesítésben. Az MHD-ban is mintegy 150 ember tartozik a bejárók közé. Zömük szakmunkás. Szép Győző Tiszaszentimré- ről utazik be 15 éve. Fele- ségé\fel szolgálati lakásban él: KISZ-tag, szakszervezeti tag. — Nem élnek úgynevezett kétlaki életet, i mert az az igazság, otthon hely, meg lehetőség se nagyon van jó- SKágtartásra. Az is igaz, a szülők sokmindenben segítenek. kát, olyan feladatot kap mindenki, hogy meg bírja csinálni. — A műszakon kívüli gyári programok? — Ritkán maradok bent, mert várhatok, ha lekésem az első járatot. A munkásgyűléseken, a kommunista műszakokon részt veszek, de másban ritkán. Megvan az érettségim, tanulok is, bár finoman szólva nem sikerült a vizsgám a műszaki egye- tém első évén. Weigler Tibor 25 éves, Heves megyéből, "Poroszlóról utazik az MHD-be naponta. Mivel mindössze hat hónapja dolgozik itt, most ismerkedik az üzemi munkásélettel. Korábban egy kisiparos foglalkoztatta, de elégedetlen volt a keresetével. Itt szerszámkészítő, és havi négy és lel ezer forint a pénze. Nős, két gyereke van. — Jó lesz a brigádunk, úgy sejtem, afféle csikócsapat. Egy kivétellel 30éven aluliak vagyunk. — Mit tud a gyárról? — Ezen a műhelyen kívül még nem sokat. Dicsérik, vidéki viszonylatban jók a kereseti lehetőségek, igaz dolgozni is meg kell a forintért. Aztán aki szórakozni, kulturálódni akar, arra is van lehetőség. Itt a sportpálya, sűrűn adódnak vetélkedők, kiállítások. — Részt vesz rajtuk? — Alig. mert még új fiúnak számítok. Azután a távolság is nagy úr, mert reggel 4-kor kelek, és1 bizony majdnem újra négyre .jár az idő, mire hazaérek. Kertes házban lakunk, ahol a zöldségféle. a gyümölcs megterem. de jószággal nem bíbelődünk. mert a feleségem is dolgozik. — Megélnek a keresetből így? — Van másodállásom, az is hoz valamit a konyhára. — Tervei? — Szeretnék majd érettségizői, hogy jobban eligazodjam a világban. Ügy gondolom ebben a tervemben néhány év múlva segít az üzem is. Otthon is, a gyárban is Bejárók, vagy ahogy a gyárban nevezik őket: vidékiek. A nyolc és fél órás napi műszakon kívül 2—3 órát még az úton töltenek. Zömük kétlaki életet él. otthon, a falujában jószágtartással, dohánytermesztéssel. zöldség- termesztéssel bíbelődik. Ki kicsiben, ki kissé komolyabb formában. E két üzem alig egy évtizedes múltra tekinthet vissza, így nem csoda, hogy a dolgozók egy része most ismerkedik a munkásélet írott és íratlan formuláival. Akad, aki még csak dolgozni jár a gyárba, más pedig már itt találta meg a hasznos időtöltését, kedvenc elfoglaltságát. A távolság, a messzi otthon nagy úr, de esetenként leküzdhető, ha értelmes, valamennyiőjüket érintő, érdeklő feladatokra kérik meg őket. Még akkor is, ha ez a program évente párszor a munka után kezdődik, vagy szabad napra esik. D. Szabó Miklós sál. Ébresztő hajnalban Közösen egy eél ért Tanya
