Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1982. FEBRUÁR 17. Évente mintegy 10 millió forint termelési értéket állít elő a Szolnok megyei Tanács VasiDari Vállalatának kisújszállási üzemében működő lakatosrészleg Környezetvédelem az iparban Jobb utak, járda a külterületekre is (Folytatás az 1. oldalról.) Jellemző, hogy a tanácsi feladatokat vagy év elejéin, vagy az év végén vállalják él. így az időjárás rányomja bélyegét a minőségire is. A kisebb feladatokkal az Útfenntartó Üzem birkózik, munkájuk egyre ütemesebb, javuló minőségű. Az élkövetkezendő időben az a cél, hogy a kiviteli tervek elkészítésében megvalósításában nagyobb szerephez jussion. A feltételek megteremtésében — felszereltség, kapacitás lekötés forgóesziköz biztosítás K- szükséges a városi tanács segítsége, de emellett javulni kell az üzem belső szervezettségének is. Mi a helyzet a városkörnyéki községekben? A Sza- jolon átvezető 4. számú fő közlekedési út állapota megfelelő de az ó-szajoli, régi 4. számú út burkolata néhány éven 'belül felújításra szarul. A község burkolt útjainak állapota jó. 1980-ban egymillió forint költséggel épültek aszfaltburkolatú sárrázók- A 29 kilométernyi úthálózatból 11 kilométer pormentes, hat pedig kőterí- téses. Tószeg—Tiszavárlkony nagyközség átmenő útja, a kisk unifé légy háza i összeköt» út megfelelő állapotú, aszfaltburkolatú. Rálkóczifal- ván a 442-es fő közlekedési úton kívül csak a Rákóczi út betonozott. Két éve egymillió forintba került a burkolt sárrázók elkészítése. tavaly pedig a . tanácsháza melletti utat aszfaltozták. A következő esztendőkben sok feladat megoldása vár a tanácsra. Szolnokon például korszerűsítik a Csokonai utcát — amely összekapcsolja majd a Szántó körutat a Thököly utcával — az Arany Jánosi, a Szabadság a Petőfi és a Rákóczi utcát. A terveikben A Délalföld — Bács. Békés. Csonerád és Szolnok meeve — ipari vállalatai, mezőgazdasági nagyüzemei közül mind több tér át ólairól vagy más költséges energiahordozóról az olcsóbb földgáz és más tüzelőanyagok alkalmazására. Erire mutat az is. hoev az utóbbi egy év alatt — amióta erre lehetőség n.vílt — százharminckét vállalat és szövetkezet kért állami támogatást az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatósága útién. Pályázatai alapién mintegy kilencven cég háromnegyed milliárd forintnyi hozzáiárulást kapott észszerűbb energiagazdálkodást eredményező beruházásokra. Ennél is fontosabb feladaszerepel többek között a Centrum sarok építésével párhuzamosan a Magyar utca felújítása, ezt a munkát egyelőre közműfejlesztési gondjok teszik bizonytalanná- Technológiai változtatásokra is sior kerül: fokozatosan bevezetik a hideg aszfaltozást, valamint a cukorgyár! miésziszapot is felhasználják az utak javítására. Ezzel jelentős mennyiségű kőtörmeléket takaríthatnak meg, Szolnokon, a csomópontokban jelzőlámpákat szerelnek fel. (Egyéb forgalomtechnikai létesítmények nem készülnék, .fenmitartá- Siuk jelenleg megfelelő.) Az útburkolati jelek festését rendszeresebbé, tervszerűbbé teszik. A csatornázott utaknál a. tisztítás, a nyíltárkos utcákban a padkarendezés az első és legfontosabb teendő. A járda építését a legellátatianabb területeken. tervezik. Kdsigyep Szándaszőlős- A tanácsi segítség mellett a lakosság társadalmi munkájára is számítanak, (A tanács nemcsak az említett területeken várja az utcák lakódnak segítségét Szolnokon például 17 népfrontkörziet van. Minden egyes körzet évente 100 ezer forintot kap tanácstagi alapként. Ezt a pénzt természetesen utak, járdák építésére és javítására is felhasználhatják. Ha ezt az összeget megtold-, ják egy kis társadalmi munkával, szebbé, gondo- zotltabbá tehetik környezetüket.) A VI- ötéves tervben szereplő feladatokat elsősorban a belső szervezeti tartalékok feltárásával kell megoldani. Súlyponti kérdés: minden területen az útfenntartás színvonalának emelése. a munkák minőségének javítása. SZ. E. tot oldanak meg azok a Gazdaságok. amelvek az olaiat szalmával, őrölt kukorica- szárral. csutkával, faeallvak- kal és eavéb hulladékokkal kívánják pótolni. A vállalkozók e célra összesen százhatvanöt millió fqrintos állami támogatást kapnak:. A legnagyobb beruházásba Szarvason az Öntözési Kutató Intézet és a Haltenvésztési Kutató Intézet kezdett, közösen: tizenhét milliós 'támogatás felhasználásával erdei fanyesedék. rdzsszalma és más hulladék elégetésével működő tömbfűtőművet helyeznek üzembe. A tiszaföldvári Lenin Tsz negyvenhárom millió forintot kapott egv vegyes mezőgazdasági hulladékot hasznosító központi erőműre. Az ipar környezetvédelmi feladatairól tartott saitótáié- kozitatót tegnap Körtvélvesi István ipari miniszterhelyettes. az Országos Környezetvédelmi Tanács taisia. Az elmúlt időszakra visszatekintve megállapította, hazánkban az eddigi intézkedések hatására lassult a környezet szennyeződésének üteme, sőt néhány területen javulás tapasztalható. Az eredmények nem kis mértékben a környezetvédelmi iberuhá zásoknak köszönhetők: az elmúlt öt évben több mint kilenc- milliárd forintot fordítottak a vállalatok ilyen célokra, háromszor annyit, mint a negyedik ötéves terviben. Az elkövetkezendő években az ipar környezetvédelmi feladatai között döntő súllyal szerepel a víz- és levegő- szennyezés csökkentése, valamint a hulladék úira hasznosítása. illetve ártalmatlanná tétele. A már elkészített vállalati hatodik ötéves tervek bizonyítják: a gazdálkodó szervek egvre inkább kiemelt feladatként kezelik a környezet védelmét, összesen mintegy 12 milliárd forintért hoznak létre környezetvédelmi beruházásokat. A, tervekben az utólagos védekezési intézkedések mellétt egvre nagyobb szerephez jut a környezet károsodását megelőző, környezetkímélő, illetve hulladékmentes technológiák alkalmazása. A környezetvédelmi feladatokat sürgősségük, fontosságuk szerint sorolják és végzik el. Az országban egyes tájegységeknek az átlagosnál kedvezőtlenebb a környezet- minőségi helyzete: igen szennyezett Várpalota és Ajka. Ózd és Leninváros. illetve Tatabánva térségének levegője és vize. Az anyagi erőket elsősorban ezekre a területekre szükséges koncentrálni. Az erőműveket folyamatosan ellátják elektromos porszűrő berendezésekkel (mérések szerint 1980-ban az erőművek 210 000 tonna port bocsátottak a levegőbe,) További ipari szennyvíztisztítókat építenek (a nagyobbak értéke megközelíti az egvmilliárd forintot), hulladékégetőket is létesítenek Az iparban keletkező nagv mennyiségű hulladékról szólva a miniszterhelyettes elmondta: oJvan eliánások kidolgozása az elsődleges cél. amelyekkel — zári. rendszerben vagy egyéb módon visz- szavezethető és újból alapanyagként hasznosítható a hulladék Mindenekelőtt az egvre növekvő anyag- és energiaárak. valamnit a nyersanyagforrások szűkülése indokolják ezt a törekvést. Ha nincs mód hulladék- mentes technológia megvalósítására. célszerű más termelési folyamatban felhasználni a keletkező mellékterméket. Hitel—takarékosságra A tisztes kisipar Szolgálat ez a javából Évek óta ismeretlen ismerősök voltunk. Láttam a cégtáblák lebotorkáltam a pár lépcsőfokon, s pár perc múlva újra az utcán voltam. Sokszor csak a lustaság tartott vissza a pár percnyi futástól, vagy sétálástól — ahogy az időm engedte, bírta. Ilyenkor gyufát vettem, ami azért se jó dolog, mert könnyen elhagyja azi ember. Mit tesz az a negyven fillér? Fehér Béla erre persze azt mondhatná, s mit az az öt forint, amelyért egy sokat dohányzó ember is hetekig kattogtathatja az öngyújtóját. Erről persze soha nem beszéltünk, minek is? Azért 1979 májusában, — éppen kórházi ágyon gondoltam rá. Rádió nélkül borzasztó dolog betegeskedni. Szólt a rádió, híreket mondtak, közte azt isi: Szolnokom, a Május 1. úton gázrobbanás történt Fehér Béla műszerész műhelyében. összenázkódtam. Félek a gáztól, a villamosság- tóL — Igen, — mondja kesernyés* mosollyal, majd három évvel utóbb, s leakaszt néhány szerszámot a helyéről. — Nézze meg, még mindegyiken ott a tűz, a robbanás nyoma. Fekete a nyelük. — Én szinte belebetegedtem a kárba — mondja a felesége, akivel a műszerészférj osztozik a műhelyen. Az asszony a gázöngyujtó-töltő, a férfi irodagépek, műszerek szakértő javítója. — Pedig vagy háromszáz- ötven-négyszázezer forint kár lett — mutat hátra Fehér Béla — ebből a gázkonvektor-robbanásból. Dehát az ember sose hagyja el magát! És1 látja, itt vagyunk. — Pedig ide „ötforintos” vevők jönnek — mondom. A feleség tiltakozik: — Többségében igen, de nem mindenki hagy itt annyit se! Naponta legalább százan bejönnek, s aki azt hiszi, mind pénzt hoz, téved. A férj arcán mindig bújkál egy kis mosoly. — Azért telik a kenyérre vaj is — mondja, s nekem ennyi elég is. — Mióta dolgozik kisiparosként? — Kereken 33 éve — hogy szokták mondani? Harminchárom éve a lakosság szolgálatában! Volt műhelyem a Kossuth téren, aztán ennek az utcának a sarkán, majd a Jászkürt utcában, végül, 1962 óta itt, a Május 1. út 3. szám alatt — Aíire büszke? — Húsz tanuló szabadult föl a kezem alatt, köztük a saját fiam is. Kiváló szakemberek is vannak köztük, s több önálló műhelyt nyitott mint műszerész. A feleség nevet: — Legfeljebb én arra lehetnék büszke, hogy Szolnokon, de talán a megyében is egyedül vagyok a szakmában ! Nekem aztán nincs kon- kurrencióm, Akinek gázön- gyújtója van, maga tölti palackból, vagy idehozza. Persze,' javítani is. Sok a dohányos ember. Hm, Nézem a házaspárt, s megkockáztatom a kérdést: — S ha eljön a nyugdíjas kor? — Nem is olyan sokára — vallja be a műszerész. Csakhogy mi nem megyünk nyugdíjba, amíg egészségünk van, ezt már eldöntöttük. Munka nélkül én már nem tudnám elképzelni az életem. Fehér olajfesfékkel mázolt kis kirakat, ugyanolyan színű a bolt — vagy a szalon? — ajtaja is. Ahogy benyitok, csengőszó hallik, s a csinos fiatalasszony máris jön. Meglepődöm, annyira* hogy megszólalni is alig tudok. Azt mondták nekem, Horváth József kelme-* fonal- és vegytisztító kisiparos, a híres jászberényi bőrkabát megújító elhunyt, s özvegye vette át az ipart Áz ember pedig olyan, hogy ha özvegyasszonyról hall, nehezen hiszi el, hogy a fiatal, csinos, sudár, legújabb divat szerint öltözött nő az. így aztán majdnem dadogva, nehezen kezdem a beszélgetést — Régóta tisztít? — Elég régen. Először mindenes voltam a férjem műhelyében, vasaltam, kiszolgáltam, rendelést fogadtam. A férjem Pestről jött Jászberénybe, új életet kezdeni. Régi tisztítás családból. Aztán, hogy összeházasodtunk, csak az volt a kívánsága, végezzem el a ©yáli úton a szakközépiskolát, tanuljam meg a szakma minden fortélyát. Mintha érezte vojna szegény... Hétéves volt a kisfiúnk, én akkor végeztem, s ő 1980 augusztus 2-án özvegyen, árván hagyott bennünket Mondja, mit tehettem volna? Folytattam, ahol ő abbahagyta. — Nőnek veszélyes üzem, nehéz munka. — Igen, s csak olykor, kevés alkalmi segítséget fogadok. Tudja, valójában a mi szakmánk — bármennyire divatos viselet a bőr, a szőrme- és irhabunda — tulajdonképpen három hónapig dolgoztatja meg igazán az embert. Már pedig nekem ez alatt a három hónap alatt meg kell keresnem az egész évre valót. S még hozzá mennyi nehézséggel! Foltbenzint például Gyöngyösről vagy Hatvanból kell hozatnom, itt nincs. Egyéb vegyszerekért Pestre megyek rendszeresen. Aztán közben csak van egy kisiskolásom is, akinek jól kell tanulnia, mert mór, mondogat ja, „anyu én is tisztítós leszek”. Ahhoz pedig sok ismeret kell. Katalin asszony a hét minden napján kinyitja kis szalonját. Bár Berényben több hasonló szakmában jártas kisiparos dolgozik, nem panaszkodik a konkurenciára. őrá se a megbízók, szolid áron, szépen dolgozik. Általában négy hétre vállal egy- egy nagyobb munkát, bőrtisztítást. Most kezdődik a tavaszi roham, jönnek a bőrkabátok, amik ősszel valahogy tisztítás nélkül maradtak. Aztán ősszel a bundák; s kabátok, de akad kelme, egyéb munka is. Nem válogatós, ő nem küldi el se a helybelit, se a fővárosból egyre többször rányit ó- kat. — Újabban a szolnokiak is fölfedeztek — nevet. — Néhányan már ideszoktak szinte. Mióta a férje meghalt, csendesen éli életét a kisfiával. A gyerekkel tölti estéit, ünnepnapjait. Talán az idén elmennek együtt üdülni. Sóskúti Júlia Fotó: HL—DG A falvak ellátásáért A falusi települések ellátásénak iavítálséira aiz idén mintegy 30—40 ezer négyzetméterrel bővül a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi hálózata. Az úi létesítmények többsége kisebb bolt és éleUmdszerüzlet Több éttermet és termékótvevőhe- Hvet is nvitniafc. A beruházási forrósok a szövetkezeteknél ugyan most szűkösebbek, ám a fejlesztés mégis folyamatos, mert a helVi tanácsok és a termelőszövetkezetek a korábbinál! i óbban segítik az építkezéseket. A lakosság is értékes támogatást nvúit: főként •társadalmi munkával. Jó együttműködés alakult ki az áfészek és a tanácsok között például Feiér és • Szolnok megyében: ahol a tanácsok anyagi hozzáiárulésó'VaT és a szövetkezeti épí tő- brigádok bevonásával1 alakítják ki a falvakban az úi üzléteket Az orosházi tanács nedis 2 millió forintot adott az áfészeknek .hogy a 'környék több kis településén úi kereskedelmi egységet építsen. A lakossági támogatós az idén úi elemmel bővült. A közsésbeliek célirésizieigvek váltósával iáirulbartnak hozzá az építkezésekhez, számukra a szövetkezet az OTP-vel azonos kamatfeltételeket biztosít. Az akciónak máris sikere van. Me. zőkeresztasen a célrészie- evekből származó 400 ezer forintot használhatja • fel a helyi áfész az élelmiszerüzlet építésére. Sándorfalván és Csanédousztán felvásárló- telep épül a lakossági köl- csönökibőL Új galvanizáló üzem a Hűtőgépgyárban A régi. szűk. korszerűtlen hellviett úi galvanizáló üzem épül; a iásizberénvi Hűtőgépgyárban. A beruházás kivitelezése a tervezett ütemben halad, a 'gémek is megérkeztek. így ebben az évben üzembe helyezik a létesítményt. A galvánüzem létesítése része annak a fejlesztési folyamatnak, amely a hűtőgéiogvóri termékek, elsősorban a háztartási és kereskedelmi hűtőszekrények. autószifonok minősé- ,gének* további javítását szolgálják. Az úi galvanizáló üzem a iövő évtől kezdve ióval több mint félmillió hűtőszekrény és egymillió autószifon minőségét iavítia. élettartamát növeli.
