Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

1982. FEBRUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kereseteket a teljesítmény szabja meg I Népszerűtlen a pék szakma Megtartották a mezőgazdasági és élelmiszeripari fiatalok parlamentjét Mintegy 11 ezer, a mező- gazdaságban és az élelmi­szeriparban dolgozó fiatal képviselői gyűltek össze szombaton délelőtt a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsának székházában, hogy megtartsák |íz ágazat megyei ifjúsági parlament­jét. A tanácskozás megnyi­tása után Matuz János, a Szolnok megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a vezetője szá­molt be az 1976 óta eltelt évek során a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban történt változásokról, az ak­kori ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtásának taoasztala- tairól. Az előadó, miután az ágazat ötéves fejlődését a legjellemzőbb tényekkel be­mutatta, és felvázolta a kö­vetkező évek feladatait, az ifjúságát legközvetlenebb ül érintő kérdésekről, a kor­osztályra háruló speciális tennivalókról beszélt. Töb­bek között szólott arról, hogy a fiatalok munkahely­változtatását — az egészsé­ges érvényesülési vágy, a kedvezőbb anyagi és szak­mai lehetőségek kiaknázása mellett — nem ritkán nega­tív jelenségek is motiválják. A pozitív példákból több van, a kezdő szakemberek azonban gyakran azért mon­danak búcsút az üzemeknek, mert ott elegendő értelmes feladatot nem kaptak. A legutóbbi ifjúsági par­lamenten — hangzott el a beszámolóban — a fiatalok kérték a szakmai képzés le­hetőségeinek bővítését. Az előrelépést jelzi például, hogy tavaly a megyében az ágazat fizikai dolgozóinak 60 százaléka gyarapította va­lamilyen formában szakis­mereteit. A beszámoló a fiatal me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari dolgozók jövedelmeivel is foglalkozott. Megállapítot­ta, ma már megszűnőben van a mezőgazdaság egyes területein dolgozó fiatalok­nak ipari társaikhoz viszo­nyított hátrányos anyagi helyzete. A munkahelyi par­lamentek tapasztalatai sze­rint nem a keresetek átla­gos nagysága, hanem a tel­jesítmények szerinti nem kellő differenciáltság okoz gondot. A szakképzetlen dolgozók anyagi elismerése esetenként ugyanakkora, sőt nagyobb mint a szakmun­kásoké. Sajnos, a kedvezőt­len ielens'álg oka nehezen megszüntethető: a néhol még nélkülözhetetlen, nagy fizikai erőkifejtést kívánó munkák népszerűtlenségét az üzemekben csak a maga­sabb bérekkel tudják mér­sékelni. A beszámolót vita követ­te. A Szolnok megyei Sü­tőipari Vállalat küldötte­ként érkezett Makai Éva szakmájuk sajátos nehézsé­geiről számolt be. Mint el­mondotta, vállalatuknál a fiatal szakmunkások kerese­te látszólag nem rossz. Többségük mégis hűtlen lesz mesterségéhez — a felszó­laló szerint nem is véletle­nül: az anyagi megbecsülés nincs arányban a különle­ges munkarend és a munka- körülmények megkövetelte áldozatokkal. Több szót kérő küldött is foglalkozott a lakásépítési lehetőségekkel. Az öcsödi Szabadság Termelőszövetke­zetből érkezett Pápai Zsu­zsanna arra volt kíváncsi, hogy a falusi kislakások épí­tői miért nem kapnak ked­vezményt, ha két gyermek felnevelését .vállalják, Fin- ta Sándorné (Túrkeve, Vö­rös Csillag Tsz) pedig azt kérdezte, hogy a mezőgaz­dasági fizikai dolgozóknak miért nem ugyanannyi ál­lami támogatás jár az ott­honteremtéshez, mint az iparban dolgozóknak. A „fészekrakás” témakö­reihez kapcsolódva Tömbön Tamás, a jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezet fia­taljainak küldötte egy he­lyi problémáról számolt be. A szövetkezet az építeni akarókat kedvezményes áron juttatott telekkel is támo­gatta volna; a tsz régi vá- góhídjának közművesített te­rületén osztott volna portát. Az építkezésből nem lett semmi, mert a városi tanács távlati terveiben a vágóhíd helyén zöldövezet kialakítá­sa szerepel. A küldött arra kérte a megyének az ifjúsá­gi parlamenten részt vevő vezetőit, segítsenek meg­vizsgálni : egy már közmű­vesített terület nem alkal- mas-e inkább lakásépítés­re? Hasonló ügyben kért szót a rákóczifalvi Rákóczi Ter­melőszövetkezet fiataljait képviselő Bagi László. El­mondta, hogy a tsz két ke­rületében — Rákóczifalván és Szandaszőlősön — ked­vezményes telkekkel évek óta igen eredményesen segí­ti a . lakásépítést. Nem te­heti ugyanezt Szajolban, mert az ottani tanács területfej­lesztési terve még nem ké­szült el, ezért nem engedé­lyezi a gazdaság belterületen levő, rossz minőségű föld­jeinek felparcellázását. A falusi közművelődési és szórakozási lehetőségek fia­talokat megtartó hatása -is szóba került a vita során. A tiszasülyi gondokról számolt be Faragó Mária (Béke és Barátság Tsz), pazdaságuk- ban — mondta — annak el­lenére rettentően nehéz a fiatalokat maradásra bírni, hogy a szövetkezet szakem­bereinek a környező üze­mekben elérhetőnél jobb ke­resetet biztosít. Az elván­dorlás leginkább azzal ma­gyarázható —. volt a hozzá­szóló véleménye —, hogy Tiszasülyön a szabadidő ér­telmes eltöltésére igen kevés lehetősége kínálkozik á fia­taloknak. A felszólalások és Matuz János összefoglalója után az ifjúsági parlament elfogadta a beszámolót, és az elkövet­kezendő négy év feladatait megszabó intézkedési ter­vet. Ezután megválasztották a mezőgazdasági és élelmi- szeripari dolgozók országos ifjúsági parlamentjén Szol­nok megyét képviselő kül­dötteket. Sokat tesznek a pályakezdők beilleszkedéséért Egészségügyi fiatalok tanácskoztak Szolnokon Szolnokon a Helyőrségi Művelődési Otthonban ren­dezte mee szombat délelőtt a megvei tanács vb egészség- üeví és szociálpolitikai osz­tálya. az egészségügyben dol­gozó fiatalok ifjúsági parla­mentiét. Részt vett a tanács­kozáson. és felszólalt Maioros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Pin tár Atti- 1" az Egészségügyi Miniszté­rium főosztálvvezető-helvet- tese. dr. Szabadfalvi András, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetősége elnökségének tag­ja. Ott volt a tanácskozá­son Muzamel László, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tit­kárságának osztályvezetője, valamint a pánt-, a társadal­mi. és tömegszer vezet több megyei vezetőié. A megjelenteket — a csak­nem száz küldöttet és a ven­dégeket —- a parlament leve­zető elnöke. Tóth Gizella, a megyei Heténri Géza kórház csoportvezető főnővére. KTSZ-ataoszervezeti titkár üdvözölte. e Beszámolóiában dr. Ignácz István megyei főorvos töb­bek között ismertette: a me­gyében az egészségügyi ága­zatban megtartott ifjúsági parlamenteken a fiatalok öt­venhat százaléka vett rlélszt. (kétezerötszáztizenhárom 30 éven aluli dolgozik az ága­zathoz tartozó megyei intéz­ményekben) és közülük több mint kétszázan feitették ki véleményüket, tettek hasznos javaslatot. Az előadó például elmond­ta. hogy a megyében a fiatal egészségügyiek 78.5 százaléka rendelkezik a munkaköréhez előírt szakképzettséggel. 30 százaléka főiskolát, egyete­met. több mint 40 százaléka középiskolát végzett. Az is­kolai végzettségi aránv most iobb. mint az előző parla­ment ideién volt. s hogy a továbbtanulás- lehetősége minden fiatál számára meg­van. Varga Károlyné. a mé gyei kórház ápolónőie vi­szont. amikor felszólalásában a szakmai továbbképzés, és képzés fontosságát taglalta, egyúttal javaslatot is tett: a leendő ápolónők ióbb gya­korlati képzése érdekében helve« lenne tainkántermeket is létrehozni. Szó volt a beszámolóban arról, hogy a megyében a munkahelyi vezetők többsége elismerésre méltóan foglalko­zik a pályakezdő fiatalok fo­gadásával. beilleszkedésiéinek segítésével. Ezt igyekeznek elősegíteni például azzal — és erről beszélt felszólalásá­ban dr. Guba Áron. a me­gyei kórház fiatal sebésze is. — hogy ünnepélyesen fogad­ják a pályakezdőket, oatro- nálókat jelölnek ki'melléjük, a vezetők félévenként megbe­szélik a fiatalokkal, problé­májukat. válaszolnak kérdé­seikre. Ezen a parlamenten vi­szonylag. kevés szó esett a fiatalok egyéni gondjairól, holott az egészségügyben dol­gozóknál is probléma, hogy nehéz az önálló lakáshoz ju­tás. hogy nem egv orvos, ápo­lónő bejáróként látja el ne­héz feladatát. Szinte minden­ki arról beszélt, hogyan le­het a munkát jobbá, eredmé­nyesebbé tenni. Figyelem, reméltó javaslat­tal élt dr. Kádár Magdolna kunhegvesi körzeti orvos. Az alkoholizmusról szólva kifej­tette: ha bebizonyosodik.' hogy valaki azért szenvedett balesetet, került betegállo­mányba mert szeszt fogyasz­tott. jogszabály írja elő. hogy ne kaphasson táppénzt. Miért az állam fizessen azért, mert valaki felelőtlen volt? Egv másik fiatal orvos — dr. Szarvas Gábor — a körzeti orvosok túlzott adminisztrá­ciós kötelezettségeit tette szóvá A beszámoló végén a me­gyei főorvos számot adott a legutóbbi parlamenten el­hangzott észrevételekkel, ia- vaslatokkal kapcsolatos in­tézkedésekről. „ A vita összefoglalnia és az intézkedési terv elfogadása után a küldöttek megválasz­tották képviselő i ükét az or­szágos parlamentre. V. V. Akik a Skálában vásároltak több mint .kétmillió forintot „spóroltak” Vége a téli vásárnak Sikeres két hét az áruházakban, üzletekben Kelendő ágyneműk a Skálában — Nagyobb beszerzési lehetőség a Centrumban — Hatmillió forintos megtakarítás az Iparcikk Kisker boltjaiban Kiürültek a polcok az áruk többsége gazdára ta­lált. Véget ért a február 1- tc,l 13-g tartó kedvezményes téli vásár. A mérleg: na­gyobb árukészlet, gazda­gabb választék, több vásár­ló, jelentősebb lakossági megtakarítás. A hagyományos téli vásá­ron 30—40 százalékkal ol­csóbban juthattak hozzá a vevők a téli kabátokhoz, a készrulhákhoz, cipőkhöz, kö­tött- és méteráruhoz. A két hét alatt "elsősorban olyan cikkeket kínáltak az áruhá­zakban, üzletekben, amelyék szezonális áruknak számíta­nak. Megvásárlásukkal a la­kosság divatos változatlan minőségű árut kapott, ol­csóbban. Már az első napok azt mutatták a Skála Tiszavi- dók Áruházban, hogy sike­resebb lesz az idei vásár, mint az előző években volt. Felkészültek a vásárlói ro­hamra, mintegy 7 millió fo­rint értékű készlet várta a megye lakóit. Két hét után arról számolhattak be, hogy több mint hatmillió forint értékben keltek el az egyes engedményes ruházati cik­kek, cipők, csizmák, méter­áruk. ágyneműk. A lakos­ság a vásár idején több mint 2 millió forintot „spó­rolt”. Különösen nagy sike­re volt a 40 százalékkal ol­csóbb női, férfi és gyermek téli cipőknek, csizmáknak. Sokan keresték a fiú és lányka kabátokat, kelendő­ek voltaik a divatos férfiza­kók is. Elkapkodták a szí­nes férfiingeket, a szövet, a pamut méterárut. Többször kellett az ágyneműs polco­kat utántölteni, vitték mint a cukrot a 20 százalékkal olcsóbb garnitúráikat. Amíg tartott a téli vásár az áru­házban összesen kilencmil­lió forintos forgalmat bo­nyolítottak le. Az időjárás is a vásárnak kedvezett — mondták a Centrum Áruházban, ahol szintén nem panaszkodhat­tak az elmúlt napok forgal­mára. Az eladott áruk ér­téke eredeti áron megha­ladta, a hatmillió forintot, ebből engedménnyel 3 mil­lió 899 ezer forint értékű ruházati cifcik és cipő fo­gyott el. Akik az áruházban vásároltak, mintegy kétmil­lió forintot takaríthattak meg. A vásárban 30—40 százalékkal olcsóbban kap­ták meg a vevők a téli ka­bátokat, készruhákat, a di­vatos kötöttárukat, a külön­böző ruhaanyagokat, cipő­ket, csizmákat. Az idén na­gyobb lehetőség volt a be­szerzésre ás hat-hét partner szállította, folyamatosan az árut. Sikeresnek könyvelhetik el az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat harminckét áruházálban,, boltjában is a februári téli vásárt. Különö­sen Törökszentmiklóson, Jászberényben, Tiszafüre­den és Kisújszálláson volt nagy a forgalom. Az ottani üzletek megduplázták a ta­valyi vásári forgalmukat. A megyei vevőket több mint 19 milliós árukészlettel vár­táik. Méteráruból 3 millió 200 ezer forint értékű kelt el, konfekcióból 5 millióért vásároltak. Különösen a bőrkabátokat és^ a téli fel­öltőket keresték. Bundabé­léses cipőből, csizmából 4 millió forint értékűt vettek meg. Divatcikkekből — a kötött pulóver és a bőrkesz­tyű volt a sláger — 6 mil­lió 200 ezer forintért vásá­roltak. Az említett összegek a régi árat jelentik. A la­kossági megtakarítás az iparcikk boltjaiban megha­ladta a hatmillió forintot. *— sze — Tisza-börze a Dunában Szennyvíztisztítás Magyar technológiákkal Rövidesen átadják a Tele­fongyárban, az első olvan iszapszétválasztó-rendszert, amelyet a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár egv sváici céggel kooperációban állított elő Az úi környezetvédelmi berendezés segítségével, pél­dául a krómozás után maradt galván iszapfürdőből kivá­lasztják az útra hasznosítha­tó szilárd értékes anyagokat, s így az iszapfürdő elvezeté­sekor már nem kerül szenv- nyező. mérgező anvag a csa­tornába. A vegyipari gép­gyár a kooperáció« gyártás­sal lehetővé teszi iparválla­latainknak. hogv az impor­táltnál jóval olcsóbban és gyorsabban jussanak ilven berendezésekhez. Az iszap­szétválasztó alapgépét, tech­nológia iát a külföldi partner gyártja, a centrifugákat és a tartályokat pedig a mafivar vállalat klélszíti az együttmű­ködésben. A. gyár együttműködik más hazai vállalatokkal is. így a Mélyé,pterv-vel a kommuná­lis szennyvizek tisztítóegysé­geinek fejlesztésében és elő­állításában. Testvér vállalatán ál a Du­na Cipőgyárban tartotta feb­ruár 11-éni és 12-én, az 1982. évi őszi—téli termékednek börzéjét a martfűi Tisza, Ci­pőgyár. Hazánk legnagyobb cipőipari vállalata ezúttal is hű maradt önmagához, nem kevesebb mint 2,8 millió pár női, férfi- és gyermekcipőt, csizmát ajánlott fel a keres­kedelem szakembereinek. Természetesen a bemutatott modellek között több újdon­ság is volt,, egyes, már lefu­tott, divatja múlt modellek helyett újakat ajánlottak. A választék bőségét, a minősé­get és a divatosságot jelzi, hogy a börze sikeres volt a felkínált 2,8 millió pár láb­belit lekötötték. Mint Zagyi Sándor vezér­igazgató-helyettes elmondot­ta, különösen nagy érdeklő­dés volt a téliesített, illetve a melegbéléses' műanyag hó­csizmák iránt. Az esztétikus kivitelben készülő, teljesen vízhatlan csizmák a jelenleg importból behozott termé­kekkel azonos értékűek. To­vább nőtt a sport- és sza­badidő-termékek eladása A legújabb többszínű kivitel­ben, elasztikus talppal ké­szülő, utcai viseletre is hasz­nálható edzőcipőből: ősszel 50 ezer pár ikerül forgalom­ba. A gyár vezető szakembe­rei a börzén megtudták a ke­reskedelmi vállalatoki képvi­selőitől; a közvéleménykuta­tásuk azt jelzi, hogy a jövő­ben egyre inkább növekszik majd a kereslet a sport- és szabadidő cipők iránt. A gyá­riak természetesen felkészül­nek arra, hogy a Ijövő évitől már nagyobb szériában ké­szüljenek a tartós viseletű, könnyed mozgást biztosító cipők. A Tisza Cipőgyár mostani börzéje a következő ősz és tél divatját tükrözte, de ter­mészetesen a gyárnak a kö­zelgő tavaszi és nyári sze­zonra is1 van ajánlata, újdon­sága. Ezek közé tartozik a már első negyedévben üzle­tekbe kerülő fröccsöntött tal­pú, textil felsőrészű, férfi szabadidő cipő. Elsősorban sport célokat szolgál, de al­kalmas lesz utcai viseletre is1. Ezt a terméküket jelle­génél fogva nemcsak a sport­üzletekben, hanem a cipő- boltokban is árusítják!

Next

/
Thumbnails
Contents