Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
1982. FEBRUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á megnyitón három képét Mi mutatja a sikert? Tóth István fotóművész beszél életéről és munkájáról KéDtámak is beillene TV'h István fotóművész ceglédi otthona. Kótszáznegv- ven festmény füsff a néev szoba és az előszoba falán. Xantus Gyulától Balázs János cigányfestőié. Czóbel Bélától Chiovini Ferencia i«en si'^oldalü a evűiteménv. A bútorok eevszerűek. nem voniák el a fi eveimet, a gazdag látnivalóról. A lakás összhaneia cseonet sem hivalkodó. inkább meleeet. derűt áraszt. Kimondatlanul is kifeiezi lakóiénak azt a meggyőződését. hoev a művész az átlagembernél több szervet lát rnee a viláeból Ez íev írsz. de sokan még mindie viitatiák. hoav művész-e a fotóművész? Amikor ez szóba kerül, halvánv derű fut át Tóth István arcán • — A fotó akkor művészi ha művész a fotográfus — önmagát hoavan értékeli? — Jó érzés, ha az ember tud’a. hoev nem hiába ette a kenyerét... Tóth István nemrégen New Yorkban a világon elsőként kanta mee Az évszázad kiváló fotóművésze" címet. Harminc éve a vitáé fotóművészeinek élvonalában áll Kénéit szerte a földei,Ivón hét fotómúzeumban őrzik. Évente 80—100 nemzetközi kiállításon vesz részt. — Azokkal is sok a munka — mondia. — de gyakoriak az önálló kiállításaim. Mm külföldre elés néev kén. a hazai kiállításra legalább nvnlne n keld. Tessék kiszámítani a kének előhívását a nostázást. a megannyi időt rabló mellékes munkát. És közben arra gondolni hoev amikor Buenos Airesben megrendezték az aranyérmes kének fesztivál iát. akikor Tóth Ist- vá" több mint harminc kénét küldhetett. Volt már zsűriéinek Skóciában, nubli- kált számtalan külföldi Ionban Munkásságáért megkente a Balázs Béla- és a Székelv Aládár-díiat. Pedig szenvedélvének úev isten. i vázából csak a munkaidő után hódolhat. Hosvan bíria. mi fűti? — Semmit sem tudók ím- mel-ámmal csinálni. Az. emberben levő belső rendből fakad ez. Talán sohasem iu- tottam vollna el eddig ha nem élt volnia bennem az akarat hoev csak azért is megmutatom. Való igaz. hoev alkotni csak boldogan lehet. — de azt ne kérdezze senki, hogv miiven árat fizettem a boldogságért. Harminc évi kálvária, a családi harmóniát, is veszélyeztető örökös rohanás, meredek be- tonfalakka] való ütközés volt a ..termőre fordulás” előzménye De ne beszédünk erről Most már Pesten is szívesen fogadnak, nemcsak külföldön ismernek ed — Hoav aondol a iövőre? — Szeretnék szerien meghatni. Szeretném, ha a munkaasztal mellől vinnének a temetőbe. Én az élet értelmét a munkámban látom. Soksz'-vY* a lévesi meg a második fogás közben is dolgozom. Annvi feladatot tűztem magam elé. hogv kilencvenéves koromig se tudom elvégezni. Nem az időre ügyelek. hanem arra. hogv a néző a kén láttán ítélie meg. hogv milven ember a fesiő: ióságos. gonosz vagv tréfakedvelő. A kétmek mindig legven karaktere, tükrözze azt is. ki a fotós. Tóth István nem tartozik a túlságosan kiegyensúlyozott emberek közé: — Gvötrő számomra, hogv sosem va-evok. elégedett a munkámmal. Amikor dicsérnek barátaim, azokat is leintem. mondván, hogv ne azt mondiátok. ami ió. hanem azt. ami rossz a kénben. Sainos sokszor a nálva- kezdők bírálatánál is elfeledkezem a dicséretről. Ez a lénveim. mindig az élet keserűbb oldalad vonzottak, de mindig meg akartam mutatni aZt is. mi miért van ígv. és miért nem lehet másként. — Jövőre önálló kiállítása lesz a budavesti Műcsarnokban Hoavan készül rá? — Három teremre kalkulálok. Az elsőben általános emberi témák szerenelnek. a másodikban a kortárs művészek. a harmadikban ..Múló világ” címmel a tanva- világot. a letűnőben levő régi nara&Zti életformát szeretném bemutatni. — A kortárs művészek vortréit 1hoavan ifooadták a külföldi (kiállításokon? — Barátaim azt mondogatták: nekünk sokait ielent Barcsav meg Czóbel. de nortréiuk láttán a külföldiek nem esnek hasra. Nekik eav ilven kén semmit se ielent. A iósilés nem vált be. aranyérmet hozott nekem ez a vállalkozás. ILlvés Gvula egyszer azt kérdeate Tóth Istvántól: Pesten a nénz. a karrier, miért lakik Cegléden? — Itt minden aitó nvit- va áll előttem. Legfeliebb csak azzal nvaeeatnak. hoev nines-e valami baiom. Az amerikai Salemben rendezett kiállításon hat fotóművész mutatia be az euróoa/i fotó-művészetet. A meghívón Euróoa térkéné. Magyarország kontúriaihoz csak annyit írtak: Tóth. — Sok alván, rólam szóló, cikk ielent meg külföldi fotós szaktanokban. arnelv Ceglédet teszi hazánk fővái- nosává ET se tudiék kémzel- nn hogv egv fotóművész kisvárosban él. Élhetne máshol is. Amikor ..Az évszázad kiváló fotós művésze” díiat átvette New Yorkban egv úr arra biztatta. hogv maradion kint. ..Ez az élet uram”, mondogatta, ö mee azt válaszolta: van egv házam, nem kell kettő. — Mit mondana a világnak. ha volna tíz házam? Pénze sok embernek lehet. Másfaita gazdagság az envém. Egyik külföldi kiállításán a megnvitó beszédben azt mondta ydaki: biztosan sikere lesz a kiállításinak, mri három kénét máris eül- lontflk. A nemzetközi díiak mellett ez. is fémielzi a sikert Tóth István ..gazdagságát.” Búcsúzáskor azt mondia: — Te vagv az első olvan úi- sáeíró. aki nem érdeklődik távolabbi terveimről — Nosza. •DÓtoliuk .. — Szervezem az ezredfordulói bankettet. Simon Béla A mellékelt — a Czóbel Bélát és a tájat ábrázoló — képek Tóth István felvételei Szolnoki kiállítások Szegeden A kunsági kisbundáktól a faragott tükrösökig Néprajzi bemutató — Bárányé Sándor tárlata Kettős kiállításmegnyitót tartottak pénteken délután Szegeden. a Móra Ferenc Múzeum. Horváth Mihály utcai képtárában. Az intézmény földszinti termében látható Szolnok megye népművészete című bemutatót Juhász Antal néprajzkutató nyitotta meg a közönségnek. Az emeleti helyiségekben, ugyanekkor nvüt meg Baira- nvó Sándor, a szolnoki Művész, teLemen élő festőművész önálló tárlata, amettvet Sel- me,,; László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetőie méltatott, mutatott be. A néprajzi összeállítás anyaigának nagy részét a Nagykunság és a Jászság legelőin folytatott pásztorkodás emlékei alkotják. Az állati nyersanyagokból készített használati eszközök, a sótartó, az ivó- és pásztorkürt ügyes kezű pásztoremberek munkáját dicséri. Igen szépek a XIX. századból származó faragott tükrösök, borotvatokok. A megye népművészetének hagyományokban egyik leggazdagabb iparága a fazekasság. Központjai Tiszafüred és Mezőtúr, később pedig Karcag voltak. A különböző stíliuscsoportokhoz tartozó egykori mesterek Hat előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot szervezett az SZMT Ság vári Endre Művelődési Központjával a kunszentmártoni művelődési központ. A helyi üzemek, vállalatok, szövetkezetek szocialista brigádvezeedényei. tálai, korsók, kanták sorakoznak a tárlaton. Érdekes megfigyelni az egyes területek technikai és színvilágának eltérését átmeneteit. A XVIII—XIX. században a parasztság jellegzetes öltözéke a házilag szőtt vászonból készített ruha — vászoning, gatya, pendeüy — volt. A felsőruházathoz a bundák, subák, ködmönök, cifra szűrök tartoztak, amelyeket jellegzetes hímzéssel díszítettek. A kiállítás talán legszebb darabjai a kunsági kisbundálk. A tárlat végén a közönség ízelítőt kap a megye népi iparművészeti termékeiből, amelyek jelzik, hová fejlődtek a hagyományok az alkotók keze nyomán. Baranyó Sándor nem először szerepel a Tisza-parti város közönsége előtt a szegedi nyári tárlatökon rendszeresen láthatók művei. A pénteken nyílt bemutató azonban önálló anyag, amely lehetőséget ad művészetének alaposabb megismerésére. Hatvannégy képet állítottak ki, melyek között portrék, csendéletek, táj- és életképek szerepelnek. Az érdeklődők a Szolnok megyei kettős kiállítást március 21-ig nézhetik meg. tagjai érdeklődéssel fogadták a kezdeményezést. Február 16-án kedden már a második előadásra kerül sor. Délután 4 órakor Nagy La-josiné, a Ságvári Endre Művelődési Központ munkatársa témája a termelést segítő agitációs és propagandamunka lesz. inni tervit 1 Requiem Talán túlságosan is hozzászoktunk már, hogy Fábri Zoltán egy-egy új filmjének bemutatója piros betűs ünnep a magyar film tisztelői számára. Ügy hisszük, s ezzel talán senkit nem kisebbítünk alkotó érdemeiben, hogy talán Fábri eddigi életműve segített legtöbbet filmművészetünknek — hosszú távon —i, hogy mindinkább visszanyerje méltánytalanul elvesztett közönségét. Fábri témaválasztása — a Húsz óra, a 141 perc, az Isten hozta őrnagy úr, a Magyarok stb. — közönségünk ízlésvilágához közeli realizmusa még a filmhóbortokra, divatokra érzékenyen reagáló közönségré- tegjaket is becsalja a moziba. Pedig ez a közönség tudja, nem lesz részese „szenzációnak ”, ám csendes, de annál maradandóbb élményt -kap. Fábri filmes-bravúrjainak híre, ténye nem jut túl alkotóműhelye falain. Pedig pl. a Déry-regény, a Befejezetlen mondat Fábri megfogalmazásában nagyszerű példázata a nagyiapika filmes megjelenítésének. Ezúttal Fábri talán, még nehezebb feladatra vállalkozott: Örkény István tízegynéhány oldalas novellájából készített filmet. In memórián Hannover István, született Budaipesten 1917-ben, meghalt 1951-ben a váci fegyházban. Ezzel a felirattal indul a Requiem, s olyan lélektani kamaradráma bontakozik ki előttünk, amlaly több mint megrázó. Hannover már régen halott, imádott felesége, Netti már egy ügyvédhez kötötte életét, amikor megjelenik az a fiatalember, aki nemcsak együtt volt a mártírhalált halt emberrel a börtönben* de annak még külsőségekben Is hatása alá került. Netti- mek az emlékezés zaklatottságával ez a fiú az egyetlen élő kapocs volt férjéhez. Az igézőén tiszta, minden elfojtott szexualitástól mentes asszonyka a férjét -képzeli vissza a fiú karjaiban, A hűtlenség Netti ösztöneiben a hűség egyetlen lehetséges kifejezésévé változik, ez motiválja cselekedetét. Hallatlanul mély és tiszta szerelme volt férje iránt indítja afra, hogy önámítóan belekapaszkodjon mindembe,- ami Hannoverre emlékezteti. Fábri Zoltán nagy alázattal kezeli Örkény csodálatos novelláját, nem megfilmesítendő nyersanyagként bánik vele, hanem még a novella dialógusait is tiszteletben tartja. Ennek ellenére az alapmű és a film között lényegesek a különbségek. Szerintünk eldönthetetlen, hogy nagyszerűségében melyik a több, melyik a kevesebb, a novella vagy a film. Ügy véljük, a „más” fogalmánál maradhatunk, s ezZeil a tévedésekre oly sokszor alkalmat adó méricskélést — amelynek egyéb megközelítésből sem -látjuk értelmét — mellőzzük. A Requiem mély humanizmusa önmagáért beszélt, elfogadják, hogy az esetlegesség legapróbb botlásaitól is mentes, nagy szakmai biztonsággal, kiforrott világképpel alkotó rendező Ilyennek érezte, látta az ör- kény-novella hőseit, amilyennek filmjében bemutatja. Ki- nek-kinek a saját „belső mórijában” minden bizonnyal másképpen, másmilyennek is megjelenhetnek Örkény hősei, Nettit is -még nagyon sokfélének láthatjuk képzeletünkben, dia a filmszalagra került novella rendezője Fábri Zoltán — akinek képzelőerejében, művészi nagyságában most sem csalódtunk. Netti szerepében Frajt Edit talán kevésbé színes egyéniség, mint a novella hősnője — de lehet, hogy. csupán azért e látszat, mert Gálffi László kiforrottabb színészi eszközökkel alakítja a börtönből jött fiút, Kálmán György alakítása viszont — akármilyen megközelítésből is nézzük — telitalálat. — ti — tői. közművelődési bizottsági Országos szavalóverseny Tegnap a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében megkezdődött a IV. országos szövetkezeti szavaló verseny döntője. A TÖT, a SZŐ VOSZ és az OKISZ által meghirdetett vetélkedőn a munkahelyi, a városi és a területi versenyeken az elmúlt hónapokban több ezren léptek a zsűri és a közönség elé. Közülük negyvenen jutottak el a szegedi országos döntőre. Mindegyiküknek egy-egy közép-európai országból származó népballadá-t, illetve népköltészeti alkotást, valamint egy szabadonválasztott verset kell elmondania a zsűri előtt. A kiállítóterein egyik sarkában a pásztorélet eszközei láthatók Termelés és közművelődés Előadások Kunszentmártonban
