Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 12, Jászberényi vendégségben a Pajtás „Töprengés” élőben Vetélkedő a sportcsarnokban Az úttörők összeállította jászberényi Pajtás címoldala Fotó: Dede Rendkívüli ,,szerkesztőségi ülés” a pinceklubban Telt ház. jó hangulat érdekes program, a jászberényi Kákái László Úttörőhöz elmúlt szombati jellemzői. Az intézmény s az úttörők vendégül látták a 35. születésnapját, ünneplő Pajtás újság szerkesztőit, munkatársait. A találkozón ki-ká érdeklődése szerint választhatott. hogy melyik teremben és mivel tölti idejét. A klubszobában Görög Júlia, a lap grafikusa vezetésével az ügyes rajzosok versengtek. Nagy derültség közepette (hajtogatták szét a rajzlapokat, .melyek figuráit közösen altkották, nagy élmény volt felfedezni a saját vonásokat. A portrék között is akadt egy-két .remekmű”. A nagyteremben a „töprengő” .rovat elevenedett meg. A szerkesztő alaposan felkészült rengeteg kérdés volt tarsolyában, de a közönség játékos kedve kifogyhatatlannak bizonyult. A barátságos pincehelyiségben az újságírás, szerkesztés titkaiba pillanthattak be az úttörők. — Mit olvastok szívesen, s mi a.z amit, hiányoltok a Pajtásból? — tette fel a közvéleményt fürkésző kérdést Füleki János főszerkesztő-helyettes. A válaszokból kiderült, hogy a színe'- poszterek nagyon népszerűek, kedveltek a folytatásos képregények, a fejtörőik, s mi sem. természetesebb, örömmel látnának minél Itöbb jászberényi anyagot a lapban. Ez a kívánság hamarosan teljesül, ugyanis a találkozóról a Pajtás a közeljövőben képes riportban számol ‘be. A város úttörőcsapatainak alkalmi szerkesztőbizottsága helyi érdekességekről tudósító Pajtást állított össze, mélyet tablókon mutattak be. — Miről írtaitok az újságban? — Azokat a rovatok töltöttük meg cikkekkel, képekkel, amelyek az eredeti újságban is megtalálhatók, — válaszolta Szabó Tímea nyolcadik osztályos tanuló. — A csapatok munkájáról, eredményeiről írtunk. A herényi „kedves ismerősök”, a jégtáncos Pernyész testvérek. — Én a barátommal, Aczáma Palival a képregényt rajzoltam — büszkélkedett Czigány Tamás. — Palllóci- usz a címe. A jövő századok valamelyikében játszódik, amikor már nemcsak az űrhajósok jutnak el a kozmoszba. A tudományos fantasztikus regényeket sokan kedvelik, ezért választották ezt a témáit. A gyerekek nagy izgalommal várták a Pajtás történetéről kérdezősködő totó eredményhirdetését. Egyetlen telitailáliaitos szelvény akadt. Kitöltője Márikházi Sanyi, a Székhely Mihály Általános Iskola diákja. — Mit kellett tudnia annak, aki ezen a totón nyerni akart ? — Az újság elmúlt évi számaiban olvashattunk a lap harmincöt éves múltjáról, ezeket az ismereteket kérték számon a kérdések — hangzott a válasz. — A cikkéket fiigyeWesen elolvastam, sikerült a dátumokat, adatokat megjegyeznem. A győzelemnek nagyon örülök, ráadásul nekem is van írásom a herényi Pajtásban, s megdicsérték. A ' találkozó az úttörőhöz - han az eredményhirdetéssel befejeződött, a gondolatok már a sportcsarnok körül kalandoztak. ■— Játékos vetélkedővel, vidám műsorral folytatódik a program — mondta Faragó László, az intézmény vezetője. ‘ — Ha olyan lesz a hangulat, mint délelőtt, akkor azt hiszem, mindenkinek kellemesen telt a szombatja. Ügy tervezzük, hogy tavasszal a Kisdobos szerkesztőséget hívjulk meg. Reméljük, hogy aiz alsótagoza- tos diákok is olyan jól érzik majd magúkat; mint ma az úttörők. — fs — Kamera-közeiben Riporter kerestetik! — hirdeti az új vetélkedő címe és mi, akik már ismerjük a játékszabályokat, hiszen nem először izgulunk végig hasonló válogatóversenyt, — már tudjuk, a riportert nem is kellene keresni. ott van a jelentkezők között, inkább ki kellene választani. Csakhogy ez nem is olyan könnyű. Marad tehát a műsor, pontosabban műsorsorozat, avagy sorozat- műsor ... Most január 16-án, szombaton délután .hangzik fel első alkalommal a Riporter kerestetik! szignálja — és indul „harcba” az a szerencsés 18 ifjú és leány, akit a haíszáznyi jelentkező közül erre legalkalmasabbnak ítélt a szakmai zsűri, .meglehetősen kemény és nehéz szűrővizsgák után. Mindenféle írás- és szóbeli feladat megoldása után alakult ki a most már nyilvános vetélkedő mezőnye. Mint az adások vezető-szerkesZtőj e, Pome- zanszki György elmondta — az immár ötödik kiadásához érkezett műsor Igyekezett megszívlelni a közönség tanácsait — éppen ezért tág lehetőséget biztosítanak a publikum számára is: a beküldött szavazatokkal maga is a finisbe juttathatja a számára Itegsziimpait ikusabb,! liegt ail praesettebb fiatalokat, azaz beleszólhat a zsűri munkájába, amelynek elnöke dr. Pálfy József a MUOSZ elnöke lesz. (Az új műsor érdekessége, hogy ezúttal valamivel több lány nevezett be, mint korábban — remélhetőleg nagyobb sikerrel .is.) Az egyenként 90 perces adások .megoszlása a tervek szerint, a következő: három elő- és középdöntő, illetve két döntő hivatott gondoskodni a tévés utánpótlás .megoldásáról”. A három elődöntő szombat, délutánonként jelentkezik majd a képernyőn — első alkalommal az új budapesti Sportcsarnokból, valamint a városligeti Műjégpályáról. Ezt követően a zalaegerszegi Csipkeház és a nyíregyházi Új művelődési otthon lesz a Riporter kerestetik! színhelye. Ezután a bonyhádi művelődési ház a paraszt bál alkalmából, imájd a budapesti taxisok központját kapcsolják. Ha az elődöntőkön elsősorban a riportkészítés a vetélkedő fő feladata akkor a középdöntőben mi más lehetne mint éppen a tévés újságírói ismeretekről való számot adás? A nézők adnak megbízatást egy-egy munkára az úi tehetségeknek. A műsor stábja reméli, sikerül erre a csütörtök estére — mert a középdöntőket ekkor adják — tényleg szolgáltató műsorrá átalakulniuk ... Ugyancsak fel kell keresniük a játékosoknak a továbbiakban a fővárosi Lapkiadó Vállalat Központját, illetve az Atheneum Nyomdát isi, bemutatva a különböző napilapok .képesújságok születését, útját az olvasókig ... A Riporter kerestetik! — végül is — előreláthatólag szombat délutáni és esti adással ér véget, a nagyszabású döntővel, ahová már csak a legügyesebb négy jelentkező juthat el. N. Gy. A magyar képzőművészet új műhelye: ____________________________________________________________ A HA TV AN! GALÉRIA A jelentős vállalkozások csak úgy születhetnék meg; ha akadnak olyanok, alkäk nem szűnő szorgalommal, töretlen lelkesedéssel ügyködnek, ha kelli, „hadakoznak” megvalósításukért. Ez a megállapítás vonatkozik a kapuit 1972 első napjaiban, nyitó Hatvani Galéria is, amely az elmúlt é\tek során a magyar képzőművészet számottevő műhelyévé formálódott. Ebben az esetben az érdem 'oroszlánrésze Moldvay Győző újságíróé. Híven a hagyományokhoz A vásárhelyi művésztélep alkotóinak bemutatkozásával rajtoltak. Ennek vissziapil- lantó jellege — Tornyai János. Endre Béla és Kohán György munkái szeren eltek a tárlaton — egyértelműen utalt arra hogy elsősorban a hagyományőrző, realista szemléletű alföldi művészet folyamatába kapcsolódtak, természetesen úgy, hogy elutasították a merevséget, a csalkazértiis konzervativizmust. Más szóval sok ifjúnak iis teret adtak, azoknak is, akik a legújabb törekvéseket képviselték. Persze csak akikor, ha a produkciókat a kétségtelen tehetség fémjelezte. Évente fórumot biztosítottak a Képzőművészeti Főiskolán frissen diplo- mázottalk számára, lehetőséget adva arra, hogy önálló kiállítással jelentkezhessenek. Ezek sorába tartozik többek (között Stefanovjts Péter és Kai— Miklós grafikus Trischier Ferenc és Győrfi Sándor szobrász, valamint Balogh István festő. A városi vezetésnek javasolták: kössön mindkét fél javára kamatozó egyezséget az alkotókat képző főiskolával. Ennek értelmében esztendőnként jelentős összeget fizetnek be a felsőoktatási intézmény ösztöndíjalapjára. A viszonzás se marad el; a diplomázó ifjak értékes művekkel ajándékozták meg a mecénás települést. így került Hatvanba Gábor Éva Balassi-. Fodor Sándor Dózsa-portréja és Győrfi Sándor Damjanichot ábrázoló bronzszobra. Az idő hosszú távon az indulással járó bizakodást igazolta. A kulturális kormányzat, a helyi és a megyei szervek nemcsak felfigyelitek az eleinte „albérletben” a Vörösmarty Művelődési Központ szűkös klub* helyisé°óben szorongó galériára, hanem támogatták is. Ezzel is magyarázható, hogy asz itt folyó munka mind tartalmasabbá, mind hatékonyabbá lett Olyannyira, hogy az itt dolgozók szívesen fogadják a kisebb-na- gyöbb községek népművelőit és módszertani tanácsokat adnak nékik a különböző kiállítások előkészítéséhez, rendezéséhez. Az is dicséreGondoskoditaik az utánpótlás neveléséről, az értő nézők képzéséről. Ez bizony olyan, küldetés, amely a legtöbb helyütt senkiinek se jut eszébe. Egyre több hallgatót vonz a felnőttek és fiatalok számára külön meghirdetett képzőművészeti szabadegyetem, amely most második évfolyamánál tart. A kiváló szakemberek — a Képzőművészeti Főiskola tanárai és a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársad — az érdeklődők számár- felvázolják e művészetág krónikáját; elidőznek a fontosabb állomásoknál a különböző műfajok kialakításánál. A .galériabuszok” havonta közlekednek asz ország más-más helyeire, s igen népszerűek. Az utasok felkeresik a különböző tárlatokat ellátogatnak egy-egy neves alkotó műhelyfábe. Így Győrben Borsos Miklós, Szentendrén Barcsay Jenő látta őket vendégül. Hajlékot adtaik — ez is nagyon lényeges — a társművészetek képviselőinek. Ezt a nemes célt szolgálja a galériapódium rendezvénysotes hogy a Hatvani Galéria színesíti, gazdagítja a megye képzőművészeti, közművelődési életét. K amara tárlat»! nemesük a Hatvan környéki falvakba jutnak élt hanem távolabbra is. A „Magyar tájaik” címet viselő tájképfesitészeti seregszemle először 1974_ben jelentkezett, az „Arcok és sorsok” nevű pontré-báen- nálé pedig 1977-ben. Aztán egy további fordulópont: 1980 júniusa. Ekkor rangjához méltó otthonába költözhetett az intézmény. Az épületet a város adta, a működési költségeket — mintegy félmillió forintról van szó esztendőnként — a megyei tanács fedezi. Ez tetemes summái de busásan megtérül, hisizen évenként mintegy 10—12 kiállítás várja a művészetkedvelőket. rozat. Hangversenyt adott például Szergej Davidov oboa- és Kocsis Albert hegedűművész. Fellépett — többek között — Sinkovits Imire, Lukács Sándor és Mensáros László. Hat esztendeje — hetente egyszer — tartanak foglalkozásit a galéria stúdióban, ahol húsz fiatal és idősebb amatőr ismerkedik a legfontosabb műhelytitkokkal. Ilyen előzmények után érthető, hogy nagy érdeklődés előzte meg a múlt év november végén nyílt III. poilüré-biennálét, amelylen 116 alkotó szerepelt. Ennek méltatásaképpen fogalmazott így Kiss István Kos- sutlrdíjas szobrászművész, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, értékelve egyben az 1972 első hónapjai óta megtett utat is: „Az önálló kiállítások rend- jó <*>■ biennálék szép egymásutánisága, illetve a itárs- művészetak produktumait ötvöző célirányos szervező munka már odavezetett, hogy a Hatvani Galéria egyre inkább műhely jelleget ölt. És nem akármilyen rnűheNevelik a stafétaváltókat lyét! Itt az évek óta visszatérő, egyre 'nagyobb tábort jelölő kiállítók körében alap- követelmény a megszólalás szándékának elkötelezett volta, a világos fogalmazás, a hagyományokból eredeztetett korszerűség. Vagyis az a művészi alkotói attitűd, ami nélkül, el sem képzelhető a művészetek organikus léte, folyamatossága.. Jogos elismerés ez egyben olyan fundamentumot jelez, amelyre a jövőben érdemes építeni. Borsos Miklós, a portré-biennáléval együtt 1981-ben kiírt Bartók-emlékpályázat első díjasa a galéria fogadásán — Pi — Hagyományokat folytatva — megújulva Népszava-kiadványok 1982-ben A SZOT titkárságának határozata szerint a Népszava Lapkiadó és a Táncsics Kiadó 1982 januárjától összevont vállalatként Népszava Lap- és Könyvkiadó néven folytatja tevékenységét. Néhány érdeklődésre feltétlenül számot tartó kiadványra felhívjuk a figyelmet. A jelzett könyvek, füzetek 1982 folyamán már Népszava emblémával jelennek meg. A világ szakszervezetei. A kötetből megismerhetjük öt földrész szakszervezeti mozgalmát, bepillanthatunk a különféle nemzetközi központokhoz tartozó szakszervezetek életébe. A Szovjetunió szakszervezeteinek története című kötetben az olvasó nyomon követheti a szakszervezetek szerepének alakulását, létrejöttüktől napjainkig. Kádár János: A szakszervezetekről a kiadó egyik méltán dicsérhető, hézagpótló vállalkozása. A dokumentum tökrözi azt a küzdelmet, amelyet a magyar szakszervezetek, mint legátfogóbb tömegszervezetek az MSZMP vezetésével folytattak az elleforradalom kártevései ellen, majd ezt követően a szakszervezetek helyének, szerepének tisztázásáért, á szocializmus alapjai lerakásának befejezéséért, és amelyet folytatnak a fejlett szocialista társadalom építéséért. Kádár János: A szak- szervezetekről című műve megjelenését többek között az is indokolja, hogy a szocialista körülmények között tevékenykedő új típusú szak- szervezetek kialakulása és fejlődése egyre jobban a hazai és a nemzetközi közérdeklődés homlokterébe kerül. A kiadó 1982-ben Vállalatunk címmel egy új, feltehetően majd népszerű sorozatot indít. Az év folyamán A vezető és a vállalati demokrácia lesz a sorozat első kötete. A Népszava Kiadó 1982. évi tervében számos szociálpolitikai és munkavédelmi kiadvány található — kiadásuk folyamatos. (Anya és gyermek a társadalombiztosításban. Hozzátartozói nyugellátások. Munkavédelmi vezetők kézikönyve. Villany- szerelők munkavédelmi vizsgakönyve II. — hogy csak néhány címet említsünk.) A szépirodalmi művek sorából kiemelkednek Gergely Mihály: Pokolhegyiek, Nagy Lajos: A hűséges szegényember, Sánta Ferenc: Kicsik é$ nagyok című kiadványok
