Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
10 12 hónap 12 község 1982. JANUÁR 9. Négy megye határán: Tiszalircd Kár lenne tagadni,, hogy a tiszafüredieket napjainkban nagyon sokan irigylik. Hogy mi mindenért? íme, a korántsem teljes lista: mert a rendkívül kedvező földrajzi fekvésű község akarva-aka- ratlanul egyre inkább az érdeklődés előtérébe kerül. Nemcsak a megyében. hanem a Tisza II. víztározó jóvoltából hovatovább országosan is. A környék kiemelt üdülőkörzetnek számít, és a vissziafogottaibb beruházások ellenére továbbra is1 remény van arra, hogy ez az elképzelés — ha á tervezettnél lassabban is — folyamatosan, apránként csak megvalósul. Az sem mellékes, hogy Füred körül évszázadok óta jó átkelőhelyet fedeztek fel őseink a szőke folyón. így köny- nyebb volt a túloldalról a megközelítése, híres vásárokat tarthattak a helybeliek, hiszen forgalmas, megyéket, országrészeket összekötő utak keresztezték egymást ezen a vidéken. Ha kíváncsi utazónak ezek után is kételyei támadnának a dinamikus fejlődésről. nem kell mást tennie, csak alaposabban körülnéznie az egykoron sárfészeknek csúfolt településen, amelyik ma már nemcsak járási székhely, de lassan któ növi a nagyközség kategóriát is. Hiszen Tiszafüred az utóbbi néhány évben többek kö- . zott új autóbuszállomással, szolgáltatóházzal, autószervizzel. patyolat- és fodrász- szalonnal, fedett piaccsarnokkal. élelmiszerüzlettel, szennyvíztisztító teleppel, kempinggel. étteremmel, bölcsődékkel. óvodákkal, többszintes, modern lakóteleppel stb. gyarapodott. Talán az a szám, is elárul valamit, hogy belterületi úthálózatának majdnem 60 százaléka ma már portalanított, és műút. „Igyekszünk eleget tenni a középfokú központi szerepkörnek” — mondja Nagy Tibor községi párttitkár Jó. jó, bólogatnak erre a fürediek: mindez jelentős fejlődés eredménye, amelyben bizony nemcsak a helyi, de a megyei, sőt, esetenként az országos támogatás is szerepel. Ugyanakkor a régi népi bölcsesség szellemében azt, hogy hol szorít, és hol jó a nadrág, csak az ismeri -igazán*, aki viseli, hordja. Magyarán mondva: aki itt éli Már pedig ez a nadrág vagy öltöny korántsem mentes az ellentmondásoktól. Hogy csak néhányat említsek: a felszabadulás óta nem épült általános iskoLai tarr- teirem. nincs megfelelő helye a szakmunkásképzésnek, a nők. különösen az érettségizett lany.ok helyi elhelyezkedési lehetősége korlátozott, a közművelődési intézményhálózat elavult, miközben új szolgáltatóház. Patyalatt-sza- lon épült, sokasodnak a panaszok a háztartási (mosógép, centrifuga, porszívó, olajkályha, stb.) kisgépek javításaira. A megemelkedett tiszai vízszint a mélyebben fekvő részeken tetemes belvízgondokat okoz, kihasználatlan a. szemétgyűjtő autó, kevesen veszik igénybe a ku- karendszerű szemétszállítást, és úgy tűnik, szakorvoshiánnyal is számolni kell. Mindezekről Nagy Tiborral, a községi pártbizottság titkárával beszélgettünk. — Annak ellenére, hogy az előbb felsorolt ellentmondások nagyon is élő valóságnak számítanak 1982 elején Tiszafüreden, nincs okunk panaszra, hiszen az elmúlt tíz évben több mint 900 millió Tájjellegű ételekkel; tiszai hallal, birkagulyással várja vendégeit a december végén átadott „Józsa Gyuri” csárda Két éve fogadja a vásárlókat a nagyközség legújabb élelmiszerüzlete, a Munkás ABC forint értékű létesítménnyel, korszerűsítéssel, felújítással gyarapodott, szépült Tiszafüred. Mindennek a következménye is, hogy a középfokú, központi szerepkörnek egyre jobbam sokoldalúbban eleget tud tenni. — Konkrétan mit jelent ez? — Az oktatásban például azt, hogy a gimnázium tanulóinak egy része Heves és Hajdú-Biharból verbuválódik. Vagy a nagyközség ipari üzemeibe tíznél is több környékbeli faluból, településről járnak be a munkások, keresik ná'unk a kenyerüket. Ezek az emberek rendszerint itt is vásárolnak, ami olykor, főleg >a nyári turista- invázió idején még két-há- rom éve komoly gondot okozott. Hasonló, központi szerepkört tolt. be á szakorvosi rendelőnk. Az sem elhanyagolható tény. hagy egy-egy nyári hétvégen olykor ezerötszáz gépkocsi is áüthalad a kacskaringós főutcán. A turisták egy része itt ebédel, vásárol, üdül. fürdik, csónakázik, azaz víkendezik. Egyre több jelét vesszük észre annak, hogy a jó kempingezési. kirándulási lehetőségek szezonban teljesen átformálják a település arcát. Erre az eddigieknó' sokkal alaposabban kell felkészülnünk, illetve figyelnünk az esetleges hiányosságokra. Mindezt az új jelenséget Faragó Erő. a kemning •gondnoka napról napra érzéked. — A tavalyi év volt a legelső, teljes szezonunk. A Kis- Tisza -parti kempingünkre többször ki kelett tenni a minden hely foglalt táblát, A magyarokon kívül sok NDK-beli. lengyel, csehszlovák. NSZK-beli, holland vendégünk akadt a szombatvasárnapi 350-es csúcslétszámban idelátogatók között.-— Miért keresett ez a kemping? — Mert gyönyörű a környezete, nagy a csend. A 25— 30 méter magas nyárfák alatt napozni, hűsöl.ni, sportolni éppúgy csoldálatos, mint olvasgatni. Az is romantikusnak számít, hogy az egyik oldalon maga a patkó alakú Kis-Tisza a kempinghatár. A víz remek horgászparadicsom sőt csónakázni is lehet. Aki úszni akar, a strand gyalog öt percre van, ahol meleg étel is kapható, éppúgy, mint a december végem felavatott Józsa Gyuri nevű csárdában, amelyik a strandra menet esik útba. A teljesség kedvéért sorolom, hogy inni és falatozni a kempingen belül is lehet, hiszen . üzemel egy büfé. Azért az is köztudott, hogy a vonzerő egyik oka a jó fekvés. Közel van Eger, a Hortobágy. Debrecen, Miskolc, egyszóval rémiek szálláshely jm,ind a!z üdülőknek! mind az átutazóknak. Persze nemcsak az éppen elkezdődött idegenforgalom alakítja, változtatja, módosítja az emberek életét. Molnár József vb-titkár szerint az okok másutt is- keresendők. — Az ipartelepítés 12 éve kezdődött el Füreden, és az tény, hogy az MHD-ban és az Alumín'iurnárugyárban több mint másfélezer férfi, nő dolgozhat, egyféle váro- siasódási. munkássá válási folyamatot indított el. Azután ezeknek a kereső családoknak üzletek kellettek, a gyermekeiknek óvoda, bölcsőde. Egyszóval volt tennivalónk bőven. Nem beszélve arról, hogy ehhez a 900 millióhoz a tiszafürediek 73 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Különösen az autóbuszállo- más.nál, a kirándulócentrumnál, a gyermekintézmények építésénél, a kulturális. az oktatási létesítmények fenntartásánál volt jelentős a helybeli kollektívák. szocialista brigádok, lakosok önzetlen támogatása. A régi híres füredi mesteremberek méltó utóda Szűcs Imre fazekas, népi iparművész, aki Kántor Sándor tanítványa volt Persze a füredi emberek — legalábbis egy részük — nemcsak a keresetükből élnek. Az elmúlt időszakban a háztájiból kapott bevételük megnégyszereződött, és tavaly például meghaladta az 51 millió forintot. Szóval az iparon kívül sok családnál változatlanul népszerű a jószágtartás, a házltájii és kisegítő gazdaság szerepe. Ebből adódik a kérdés: egyáltalán milyen .is a tiszafüredi ember? Hogyan lehetne néhány mondatban jellemezni? Dr. Füvessy Anikó múzeumigazgató szerint ez nem könnyű. — Egységes . etnikumról aligha beszélhetünk, hiszen a település kedvező fekvése ellenére, vagy talán azért, sokszor elnéptelenedett. Török-. rácdúlás tette a pusztával egyenlővé. A betelepülök között akadtak palócok, szlovákok, kunok, de jöttek Erdélyből és a Nyírségből is. Mária Terézia 1744-ben vásártartási jogot adományozott a falunak, és ez fellendítette a kézműipart. Ugyanakkor jelentős volt a jószág- tartók száma, hiszen a füredi határ párját ritkító kiterjedésű. több mint 26 ezer hold volt. Egy bizonyos, átmeneti vidék ez a Hortobágy és a Nagykunság között, és ezt az .átmenetiséget szokásaiban is őrzik., a dolgos, szorgos helybeliek. folyamatának. Tiszafüreden tavaly például 65 TIT-ren- dezvényt tartottak, zömüket „kivitték”, a gyárakba. Ezek. között akadt politikai, irodalmi jellegű éppúgy, mint munkás—művész találkozó, vagy képzőművészeti kiállítás. A nagyközségi. járási könyvtárban több mint 50 ezer kötet könyv között válogathat az ezerszázötven felnőtt és nyolcszáznyolCvan- kilenc beiratkozott gyermekkorú olvasó. Egyre népszerűbbek a művelődési központ nyári zenei hetei, és az új kezdeményezésnek számító úgynevezett bérházi esték. Ezeknek az' a lényege, hogy hétfőn esténként a többszintes1 emeletes házakhoz „helybe megy” a kultúra; politikai kabarék, diszkók, filmvetítések, műsoros estek között vá-- lógathatnak ezeken az egymásfél órás összejöveieleken az érdeklődők. A kulturálódds, a tudat- formálás folyamatában meghatározó szerepű a szellemi foglalkozásúak száma, közéleti tevékenysége is. A járási székhelyen napjainkban az összkenesők 18,2 százalékát! azaz ezernégyszázhumegvalósításában az élet minden területén élen járjanak. A többi becsületes tiszafüredi lakostól pedig azt hogy segítsenek a helyi tárnicsnak abban. hogy a megnövekedett gazdasági nehézségek ellenére is megszüntethessünk a feszítő gondok közül néhányat. Az már bizonyos, hogy kapunk egy új 8 tantermes általános iskolát, és a helyi vállalatok, üzem cik. műnk a k olí ek t í vá k segítségével egy 6 tantermes s v. a k m u n k á s k é p zö 1 é t es í t ésé t is tervezzük. Erre a tervidőszakra 751 többszintes. telepszerű és kertes háza’t szeretnénk építeni. Javítani kell az üzletekben az áruválasztékot. a nagyközségben a szolgáltatások szintjét. Ezért az új lakótelepre építjük az úgynevezett mesterek házát, és letelepítjük a Selkát is, eg.y. a jelenleginél jobb helyre. Tudjuk, akad javítanivaló a helyi közlekedésben, szakorvosokat .is kell „szereznünk". és köztisztasági téren is .lesz feladat. Jó dolog viszont, hogy végre nincs Veszteséges vállalatunk, szövetkezetünk. Elvégre a pénzügyi stabilitás, a megfelelő színtű szolgáltatások az alapjai annak, hogy aki itt él. jól érezze, tiszafüredinek vallja magát, akárhonnan is érkezett. I'js tiki eljutott a lokálpatriotizmusnak erre a fokára, .bizony segíti majd a helyi célok megvalósítását. Negyvenöt, ötven esztendővel eztálőtt lakott Tiszafüreden egy nevezetes ember. Talán kevesen tudják, -hogy a múlt század ötvenes éveiben Harsányi Istvánnak anyakönyvezték, bár a község apraja, nagyja egykoron csak Pénzásó Pista bácsiként ismerte. Az Ásotthalom környékén évtizedekig túrta eszelősen a füitadi határt: hatalmas1 tárnákat, alaguta- kat vájt rézsutosan a mélybe, lejutott a vízszintiig. Kalap- • ban, vessztókosárban hordta az irdatlan mennyiségű földet égy emberöltőn át. Mindezt. azért, mert álmában megjelent egy öregember, és azt mondta, neki: egy juhász találja meg Szvatopluk fejedelem kincseit, mps Attila koporsóját ezen a vidéken. Mivel' te juhász vagy, eredj, menj és áss! És 5 ezt csinálAz MHD-ban már ezerhúszan érték meghaladja dolgoznak, és az éves termelési a 420 millió forintot Hogv ezeket a sok helyről ideköltözött embereket idekösse a nagyközség, abban az ipartelepítéseken meg a helyi adottságok kihasználásén kívül egyre nagyobb szerep jutott a munkássá válás bő tíz éve elkezdett, és még korántsem befejezett szonöt embert tekintenek szfellemi dolgzónak. A pedagógusokon, az orvosokon, az agrárszakembereken kívül most formálódik a műszaki érte’miség bázisa. Közöttük Is a párttagok a legaktívabbak, végzik a legtöbb társadalmi megbízatást. Nagy Tibor szerint az elkövetkezendő években sem lesz kevesebb a munkájuk. — Tavalyelőtt februárban a községi pártértekezleten alapoztuk meg a jelenlegi ötéves terv helyi célkitűzéseit. Több mint ezer párttagunk van, és tőlük várjuk, hogy terveink, elképzeléseink ta nyolcvan egy néhány éves koráig, elborult elmével kutatta a kincseket, noha pái edénymaradványon, csontor kívül semmit sem forgatót ki az ásója. Koldusszegényer fejezte be földi pályafutását és az áhított „kincsieit”, a jómódot, az emberibb sorsot életet, helyette a ma Tiszafüredének lakói találták meg Munkájuk, igyekez/etük, lokálpatriotizmusuk eredményeképpen, amely mindig i: jellemezte ezt a városi rangra kacsingató Tisza-part nagyközség, lakóit. D. Szabó Miklós
