Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
1982. JANUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Havonta 280—290 négyzetméter torontáli szőnyeget készítenek a békésszentandrási Sző' nyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasí részlegében. Az itt szőtt termékek exportra kerülnek Alkatrész a melléküzem- ágbél Mintegy húsz mezőgazda- sági termelőszövetkezettel épített ki kooperációs kapcsolatokat a Borsod megyei Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A közös gazdaságok melléküzemágaiban pótalkatrészeket és részegységeiket gyártanak számukra. A termelőszövetkezetekben többek között motorhűtők csöveinek befűzését. tekercsrugók hajlítá- sát végzik, fékpofákat, MTZ traktorokhoz könyöktengelyeket. szivattyúalkatrésze' két készítenek. Az üzem és a téeszek kooperációját az idén jelentősen bővítik. A tavalyi mintegy negyven- millió forinttal szemben az idén már mintegy het.ven- mililió forintért készülnek a melléküzemágakban különféle részegységek és alkatrészek az üzem részére. Amíg a szőlőből bor lesz Nem mindegy, hogy mihez, milyen bort iszunk. Sültek után abasári rizlinget, villányi burgundit lehet tölteni; a hidegtálakhoz badacsonyi kéknyelű, ezerjó dukál. Disznótoros vacsorához a somlói furmint, a szekszárdi kadarka járja; vadhúshoz egri bikavér, soproni kékfrankos, a halhoz a móri ezerjó illik. A hazai választék bőséges, s az egy főre jutó bor- fogyasztás is elég magas: 34 liter. Ez egyébként az 1934— 38-as évek átlagszínvonalának felel meg. A stagnálás, félreértések elkerülése végett, nem valamiféle alkohol- ellenes kampánynak, hanem a sör térhódításának (77 liter fejenként) következménye. lélen is vonzó a Balaton A Balaton téli idegenforgalmát szolgálta Balatonalmádiban a „Panoráma” kilub, ahol — szerda kivételével — hétköznapokon 15—22 óra között kínálnak szórakozási lehetőséget a téli idény vendégeinek. A tó északi partjának télen is egyik jelentős üdülőtelepén az idegenforgalmi klub képzőművészeti kiállítással, kártyaszobával, iátékautoma- táklkal és büfével nyújt szórakozást a Balaton téli vendégeinek. Nutriát tenyésztő szakszövetkezet Nutriatenyésztéssel bővítette tevékenységét a keszthelyi központtal működő Balaton szakszövetkezet- Az utóbbi hetekben 1300 szülőpárt helyeztek ki a vállal»» kozó kisgazdaságokba. s még további 2000-et adnak át a kisállattenyésztőknek a legdivatosabb, mogyorószínű bundát növesztő fajtából. Évenként 30—40 ezer nutria felvásárlására számítanak. Szakbolt az elemes bútoroknak A Budapesti Bútoripari Vállalat tavaly 1 milliárd forint értékű bútort gyártott a hazai vásárlók számára Exportra mintegy 350 millió forint értékű bútort szállított. Az idén a termelés mennyiségi növelését nem tervezik, folytat iák viszont a gvárt- mén ys zerkezet már megkezdett korszerűsítését. Ennek megfelelően — a mai vásárlói igényekhez igazodva — tovább növelik a kedvelt, iól variálható elemes bútorok részarányát. Az 1982. év a BUBIV kereskede'emooldtikáiában is változást hoz. A hazai vásárlók igényeinek ióbb kielégítésére. s a piaci információ közvetlen megismerésére a vállalat kiskereskedelmi üzlethálózatot létesít. Januártól saiát kezelésbe veszik át a Bútorérttől a Varia mintaboltot, s az év első negyedében szakboltot nvitmak a fővárosban az elemes bútoroknak. Exportterveikben elsősorban a meglevő nvugat-euró- nai piacok megtartására, s az értékesítés növelése szerepel Emellett keresik az úiabb piaci lehetőségeket. Ha nincs is látványos növekedés a fogyasztásiban, a bor szilárdan tartja pozícióját. Az élvezeti cikkekre fordított kiadások 30 százalékát erre költjük. A bor adja a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar exportbevételének 10 százalékát. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 6 százaléka a szőlőtermelésből származik Távol áll tőlünk, hogy a borfogyasztásra való buzdítással hirdessünk harcot az alkoholizmus ellen, mondván, hogy egy liter borban csak negyedannyi alkohol van, mint egy liter pálinkában, De tény, hogy a bort elsősorban nem alkoholtartalma, hanem íze, zamata miatt fogyasztják. Sajnos az utóbbi években sok mindenért lehetett inni a bort, csak az íze és zamar ta miatt nem. Nemcsak arról volt, és — bizonyos fokig még most is — van szó, hogy az átlag borivó ember alig tudja megkülönböztetni az alföldi és1 a gyöngyösi rizlingszilvániit; de ahhoz is tapasztalat kell, hogy címke nélküli megérezzék, melyik például a hárslevelű és melyik az olaszrizling. Egyformák a borok, legfeljebb az árban különböznek egymástól. A palackozást és a címkézést már meg sem említjük, mert ezek az utóbbi időben elért némi fejlődés ellenére olyan alacsony színvonalon vannak, hogy aligha lehet különbségiről beszélni’. A gondok eredetét keresve, először a borkészítés technológiáját kell szemügyre venni. Ami a szőlőfeldolgozó kapacitást, magyarán a préseket illeti, nincs különösebb gond. A második lépcsőnél, az erjesztésnél azonban, a fejlett borászattal rendelkező országokhoz képesít, a hazai műszaki színvonal sok helyütt rendkívül alacsony. Nemcsak az aggasztó tárolótérhiány, hanem ezek műszaki szintje miatt is. A mustot,, illetve a kiforrott újbort tisztítani kell. Ehhez olyan berendezések kellenek, amelyek kiválasztják, vagy leülepítik a szennyező anyagokat. De ezrekből nincs elég, illetve ami van, abból is sok a rossz, kis> teljesítményű berendezés. A bor stabilizálásához, a borrá válási folyamat lezárásához is különböző hőkezelési eljárásokra van szükség. Ebben a technológiai láncban is sok hézag van. A palackozás előtt a kész bort 10 napig mínusz 4 Cel- sius-fokon kellene tárolni és fél, vagy egy évig kellene pihentetni. Ezzel szemben nem ritka dolog, hogy amikor a késői szőlőt szüretelik, a korai szüret termését már palackozzák. Igaz, ez nemcsak tárolótér kérdése. A készletek növekedését ugyanis a gazdaságokban a fejlesztési alapból kell finanszírozni. De nem kaphatnak hitelt, hiszen a szabályozórendszer éppen arra készteti a vállalatokat, hogy ne raktárra termeljenek. Csakhogy a bor technológiájához hozzátartozik a tárolás is. A bor minősége az utolsó munkafázistól, a palackozástól is függ. Igaz, a rossz borból már nem lehet jót csinálni, de komplex szűrő- és fertőtlenítő berendezésekkel a pincéből csőhálózaton érkező bor mikrobiológiai tisztaságán még lehetne javítani, ami tartósságát növelné. De sok esetben itt is csak a feltételes módot lehet használni. Persze, nem lehet mindent a szegénységre fogni. Számos olyan technológiai hibát is vétenek (nem mossák ki alaposan a tartályokat a különböző borok után, hanyag a kémiai vizsgálat), ami nemcsak rontja a bor minőségét, de rossz esetiben tönkre is teheti. És a selejt sokba kerül, hiszen több ezer hektoliteres tételekről lehet szó. A magyar bor csaknem negyedét, körülbelül 5 milliárd forint értékben exportálják. Ez az ország kedvező szőlő- termesztő adottságainak köszönhető. Borvidékeink a te- nyészidő alatt évente 2600— 3300 Celsius foknyi hőmeny- nyiséget kapnak. Az évi napsütés ideje pedig meghaladja a 2000 órát Ezek a hő- és fényviszonyok teszik lehetővé a szőlő jó beérését, a kedvező cukor- és savarány kialakulását. A borvidékek zöme 500—700 milliméter évi csapadékot kap, ezért nem kísértenek a különböző rot- hadásos és gombabetegségek. A tőlünk északabbra fekvő vidékeken már nem minden fajta érik be jól; délebbre viszont túl lágyak a borok, és a zamatanyag-képződés sem olyan intenzív, mint nálunk. Boralapanyagunk tehát megfelelő. A különleges minőség és a kezdetleges fel- dolgozási technológia eredményeként — bár az „eredmény” idézőjelbe kívánkozik —, az olyan nagy bor-világcégek, mint például a nyugatnémet Racke, a Münchener Weinimport, a Saffer nagyrészt hordós, féligkész bort vásárolnak, amit aztán a miénknél jóval fejlettebb technológiával kezelnek. Hogy milyen eredménnyel? A Belgrádiban tartott nemzetközi borversenyen például az NSZK borcégek magyar borokkal indultak, és■ értek el sikereket. B. P. Mit várunk a kisvállalkozásoktól? |||jl|R Tartalékok hasznosítása A vállalkozáshoz két dolog szükséges: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vállalatok. szövetkezetek úgy teremthetik elő. hoev saiát eszközeik eev részét e célra elkülönítik, illetve térítés ellenében a dolgozóik résziére átengedik. A másik megoldás. hogy a kistermelés résztvevői saiát megtakarításaikat. eszközeiket ad iát ösz- sze. Mindkét változat, tartalékokat mozgósít: a gazdaságfejlesztés ígv — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz iut. Nincs tehát szükség számottevő központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza, A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nvúit a fogyasztóknak arra. hogv a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási alapokat. A szocialista gazdaság hatékonyságát egyensúlyát iavítia. ha a személyi jövedelmek eev része a mérlegnek abba a serioenvőiébe kerül, amelv a kínálatát növeli, nem pedig abba. amelvik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglévő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak — és nem lebecsülhetőek — a szabadidő és a családi munkaerő produktív hasznosításában reilő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszüntetés nyomán számolhatunk azzal, hogv a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható munkaerő szabadul fel. Végül, de nem utolsósorban, jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományában lévő. de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő ésszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglévő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerő-tartalékok egv részének mozgósítását is. A munkaerőért, folvó versenyben azoik a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus. tehetséges szakembereiket. amelyek kezdeménve- zőek rugalmasaik, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal. hatásos anvagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőséget teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetibe kerülhetnek viszont a merev. nehézkes. erősen hierarchizált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiáik kibontakozását, a személyiség önmegvalósításét. Különösen a fiatal szakemberek türelmetlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreatív munka iránti vonzalmát — tegyük hozzá: nem minden illúziótól mentesen — erősítheti az úi lehetőség. Ha a tehetség úi munkahelyen. esv kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát Egyebek közt több olvain műszaki. gazdaságii kooperációs feladatot oldanak meg maid a kisszervezetnél amelv közvetlenül hozzá járul a nagyvállalatok hatékonyságának versenyképességének fokozásához. Míg a termelő energiák elherdálása. a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anvagi és erkölcsi károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos. hogv a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hoev ne a kalandorok, a ..pénzcsinálók” üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének szintere. A magánerős lakás — és főiként a családi ház — építésekre például az állami és a szövetkezeti építőiparinak eddig vaimi kevés hatása volt. A iövőben lehetőség nyílik arra. hogv az ilyen magám erős építő tevékenységet szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag beszerzésével stb. segítsék. Vagyis a szabadidőben végzett éDítőmun- ka ugyanúgy a szocialista építőszervezetek integráns részévé válhat, ahogvan a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszervezetek és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban szocialista típusú, úi kisszervezetek alapításával számolunk. A becslések szerint két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet fog alakulni. Ezeknek várhatóan eevharmada (30—50) lesz teljesen úi képződmény. Kétharmada (70—150 pedig a meglévő nagyszervezetekből válik ki. önállósul bizonyos meglévő feladatok végzésére az úi igényeknek és tehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatok és kisszövetkezetek csupán méreteikben, s egyszerűbb számvitelükben. ,iránvitásukban különböznek a nagyobb társszervezetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen, a termelőeszközök itt is egyértelműen szocialista tulajdonban lesznek. Megemlíthetjük továbbá, hogv 400—500. főleg vállalati, kisebb részben magánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számíthatunk a meglévő 80 ezer 'kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző aránvt képvisel a szocialista szektor dolgozó millióihoz klároest! Kovács József Belvízőrség Hazánk mély fekvésű vidékén, Csongrádiban az elmúlt egy hónap alatt a szokásos csapadékmennyiség másfélszerese hullott. Az enyhe idő hatására a hótakaró mindenütt elolvadt, felgyülemlettek a csapadékvizek. amelyek a- Alsótisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság tegnapi jelentése szerint mintegy nyolcezer hektárt borítanak, főleg Hódmezővásárhely. Deszk és Kis- zombor térségében. Ezeken a területeken tucatnyi gazdaság szervezett belvízőrséget, a ..vizes brigádok” levezető árkokat ásnak, megtisztítják a csatornák eldugult átereszeit, hogy a táblákról — elsősorban az őszi vetésekről — mind gyorsabban lecsapolják a vizet. A munkát főként azokra bízták, akiknek dolga nyáron az öntözés volt. ök ismerik legjobban a domborzati adottságokat, s jól értenek ahhoz, hogy milyen irányban vezethetik el leggyorsabban és legeredményesebben a belvizet. Az elmúlt években elvégzett meliorációs munkálatoknak is köszönhető, hogy az utóbbi hónapokban lehullott nagymennyiségű csapadék ellenére kevesebb a belvízzel borított terület Békésben, mint a korábbi esztendőkben. Az időben történt védekezés megkezdése is eredményezd a kedvezőbb helyzetet.
