Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
íz -______________________A tudomány világa ______________i?82. január 3 R aktár a magasban „Kíméletes” traktorkerekek Az NSZK légitársasága* a Lufthansa hamburgi technikai bázisán tizenkét, egyenként 7,5 méter magas (30 „emeletre” osztott) és 71 méter hosszú polcokból olyan raktárrendszert alakítottak ki, amelynek 26 000 tárolórekesze van mintegy 130 ezer kisebb alkatrész befogadására. Már az is nagy dolog, hogy e rendszert kényelmesen el tudták helyezni 2700 négyzetméternyi alapterületen. De az még sokkal figyelemre méltóbb, hogy e raktárból az alkatrészek bármelyikét 2,8 perc alatt (!) elő tudják keresni, és a kérő rendelkezésére tudják bocsátani. AZ( egyes alkatrészek, ugyanúgy, mint a hagyományos raktározásnál, egy kódSejtbank Az USA Nemzeti öregségkutató Intézete sejtbankot rendezett be a sejtek örökletes folyamataival és öregedésével foglalkozó kutatók kísérleti anyaggal való ellátására. A sejtbankot a camdeni (New Yersey) Orvostudományi Kutatóintézetben állították fel. Mesterséges tápközegben rendes. valamint mutáció révén örökletesen megváltozott sejteket — elsősorban emberi sejteket — tenyésztenek. A sejtkultúrákat antibiotikumok nélkül nevelik fel, és folyékony nitrogénben tárolják. számmal rendelkeznek. Ebből nyomban kiderül, hogy a rendszer melyik polcoszlopában kell keresni az alkatrészt. A polcoszlopok között hosszanti és magassági irányban egyaránt (és egyidejűleg) mozgó „liftek” vannak. Az abban ülő személy a keresett alkatrész pozíciószámát — amelyet tulajdonképpen két koordináta határoz meg — „tudatja” a jároszerkezettel, s az pillanatok alatt elmegy a kívánt rekeszhez* ahonnan már csak ki kell emelni a megfelelő számú alkatrészt. E raktár életre hívását az tette szükségessé, hogy a repülőgépek javításánál az alkatrész azonnal kell, mert a régi raktárak hosszú szállítási útjai mérhetetlen idő- és A krónikus alkoholizmus kó- roktana nyilvánvalónak tűnik: a „fertőzés” alkoholfelvétellel kezdődik. Gyógyításáról sok részletre kiterjedően olvashatunk a legnevesebb pszichiáterek munkáiban, de a krónikus alkoholizmus kifejlődésének mechanizmusa még ma sem tisztázott. A betegség jellegzetes tünetei azt mutatják, hogy az ideg- struktúrák tűrési megnyilvánulásoknak, absztinenciának, fizikai hatásoknak vannak kitéve. pénzveszteségeket okoznak. Céljukat ied is érték a tervezők, mivel most az igényelt alkatrész 15 percen belül a szerelő rendelkezésére áll (szemben a korábbi 55 perccel). A „függőleges raktár” forgalmára jellemző, hogy onnan naponta átlagosan 5000 alkatrészt „vételeznék ki”. A hamburgi hangárban 1,3 kilométer hosszú földalatti szállítószalag is segíti az alkatrészek gyors továbbítását a raktárból a munkahelyre — Képünkön: A Lufthansa „függőleges raktárának” egy részlete. Ebben az automatizált magasraktárban a légiflotta árának 20 százalékát kitevő értékben tárolnak alkatrészeket Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a krónikus alkoholizmus által kiváltott betegségekből származó halálozási arány a rák és a szívbetegségek után a harmadik helyen áll. A statisztika többek között azt is elárulja, hogy a nemi életre is milyen romboló hatást gyakorol az alkoholizmus. így például az alkoholista férfiak 43 százalékánál tapasztalható a potencia nagy mérvű csökkenése, és alakulnak ki rendellenességek, míg az alkoholista nők 23 százalékánál frigiditás fejlődik ki. Lebegő növények A parányi, csak mikroszkóppal látható egy- vagy többsejtű élőlények' összességet & fitoplankton rendkívül fontos szerepet játszik; az édesvizek és a tengerek életében, mert — mint elsődleges, szerves anyagot termelő organizmus a tápláléklánc nélkülözhetetlen tagja a vízi élővilágban és anyagcsere- folyamatai során jelentős részt vállal a vizek öntisztulásában. Angliában, a Nodrwales-i Egyetem kutatói megállapították, hogy lebegő fitoplankton a tápanyagban szegény vízben is jelentős mennyiségű foszfát-, nitrát- és am- monium-ionokat képes különböző szervss vegyületek- ből lebontani, felvenni, és testében tárolni. A foszfortartalmú vegyületeket például nagyhatású enzim termelése útján bontja el, és még 0,3 milliomod hígításban is megtalálja a maga számára szükséges foszformennyiséget. Ha egy laboratóriumban foszfátmentes oldatra van szükség, azt legcélravezetőbb úgy előállítani, hogy a vízben algákat (fitoplank- tonokat) szaporítanak lel. A fitoplankton számára szolgáló tápanyagok azonban a víz mélyebb rétegeiben leülepedve helyezkednek el, a fotoszintézishez szükséges feltételek viszont a víz felszíni rétegeiben adottak. Ezért bizonyos, hogy a fito- plankton-szervezeteknek a vízben meghatározott Álódon cinkulálniok kell. Ezt a kérdést tanulmányozva' az angol kutatók kiderítették, hogy a kékeszöld algák léggömb- mechanizmussal változtatják víztérben elfoglalt helyüket: adott esetben az algasejtben gázbuborék képződhet, amely fajsúlycsökkentő funkciót végez, és a sejt süllyedését megakadályozza. A sejt méretbeli növekedése során azonban a fajsúly is növekszik, az alga a víz mélyebb rétegébe süllyed, egy adott középszinten lebeg ahol még fotoszintézis is lehetséges. Találtak az algában egy túlfolyómechanizmust is* amely lehetővé teszi, hogy a sejt a felesleges termékeitől megszabadulhasson. A mezőgazdasági gépesítésnek úgy látszik, nemcsak előnyei, hanem hátulütői is vannak: Ilyennek tekinthető az a felismerés, hogy az erőét; munkagépekkel rendszeresen, tanárt talaj mestömö- rödiifc. szerkezete romlik. Megállapították. hosv a traktorkerék akár a talai térfogat 10 százalékát is ösz- szenyomhatia. Ez az összenyomott talairész pedig szinte összefüggő falát alkot a táblákon, a gének haladásán nak nyomvonalában. A nvomsávok között levő növények akadályoztatva vannak a gyökérzetük kifejlesztésében. annál jobban, minél közelebb esnek egymáshoz az egves összenyomott talai- részek. Ugyaniakkor az azonos' nyomon haladás előnnyel üzemanyaigmegtakairítás- salL teljesítményjavulással, könnyebb kormányzással stb. — jár a gazdálkodásban. Az ellentmondásos helyzet feloldásra vár. ment tarthatatlan. hogv először tetemes munkát fordítanák a talaj forgatással egybekötött fellazítására, maid a oomha- nyított felület jelentős részét naigv erővel visszaitömö- rítiik a iárószerkezetek. A földfelszínre felfekvő félii növelése csökkenti a ken nyomást. Éppen ezért a í mikerekéket a szántóföld haladáskor kisebb nvomi sál kell felfújni, mert a pósabb gumiabroncs jobb elterül a földfelszínen, if ban is tapad raita. Emi. igyekeznek növelni a kei kék átmérőiét és még i kálbb a szélességét is. miál1 nagyobb lesz a feliek: megiaoadó (kerékfelület. E nek megfelelően már alk; maznak is a mezőgazdas; gépeken a hagvománvosn többszörösére növelt nae ságú és szélességű gumia roncsokat. Ugyanilyen el nvösek a kettős kerekek, nvomáskárök csökkentéi akár úgy is él lehet én. hogy a csupán négy Ikeré kel rendelkező erőgépek he tott kerekedne — akár esi ideiglenesen is — pótkerek kiét szerelnek fel. Képünkön: előtérben i láthatjuk az ideális kiképz sű. nyomáskárt nem okos korszerű iguirniatarioncs-tíou A jövendőbeli nagy teliesi ménvű traktorokon áMítóln még ennél is jóval szélese bek. szinte hordó alakúi lesznek maid a kerekek. * Alkoholizmus és neurokémia Bemutatjuk a Magyar Tudományos flkadémia Csillagvizsgáló Intézetét K csillagokból kell ellesni a jövő energiáját A Szabadság-hegv tetején közel a Normafa zöld területéhez egy hatalmas, gvönvörű parkban helyezkedik el a hazai csállagkuta- tás központja, a Magvar Tudományos Akadémia Csil.lágvizsgáló Intézetének több objektumból álló. szétszórt épületegyüttese. Ismerkedjünk meg az intézet felépítésével, múltjával és jelenével Szabados László tudományos titkár segítésével: — Bár a csillagos ég kutatásénak. mint alá.ökutatásnak közvetlen haszna nincs, az emberiség története folyamán mindje szükségét érezte annak, hogv foglalkozzék a csillagokkal1. Gondoljunk csak az egyiptomiakra, akik már az ókorban is behatóan érdeklődtek a csillagvilás iránt a Szírtusz csillag helyzetének állása alapján jelezték naniaik előre a termékeny Nílus folvó áradását. De más kuiltúirnópekmek is érdekükben állt a csillagokká! való ismerkedés — mondta bevezetőül' Szabados László tudományos kutató. — Maavarorszáaon réaóta ■1oa- lalkoznak csillaaászattal? — Ez az ország élén álló felvilágosult uralkodó személyétől vaev más jeles egyéniség korabeli gondolkodó éleslátásától függött. Mátyás király ideiében például idegenből érkezett jeles csillagászok telepedtek meg Budán... Más kérdés, hogv mit értettek akkoriban csillagászaton. — Az első hazai csillaavizsaáló mikor és hol született mea? — A Nagyszombati Egyetemen alapították meg az első állami csillagdát. Amikor az egyetem Budára települt, a csillagvizsgáló kezdetleges műszereivel együtt 1 a budai Citadellára költözött az 1815-os esztendőben ... Azóta persze 'hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez a tudományág. A citadella csillagvizsgálóját a szabadságharc ideie alatt szétlőtték. Utána nafivon hosszú éveken át nem volt állami csillagvizsgálónk, csak a nagvon gazdag főurak engedhettek, meg maguknak maeáncsülag- dát. — Miként (alakult tovább az állami csillaavizsaáló sorsa? — A Citadella csillagvizsgáló iának pusztulása után sokáig nem volt semmi. Konkölv-Theee Mik- l.s 1869-ben óevallai birtokán alapított maeánesilliagdát. amelv ió műszerekkel volt ellátva az államra hagyta, ekkor kezdődött el egv új korszak. Konkolv-Thege 1911-ig vezette itt a megfigyeléseket,. maid meteorológiai kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Ez volt a .Konkotv-Theige-alaoítvánv. asztrofizikai obszervatórium” amelv az első világháború után a huszas években átköltözött a régi Svábhegyre, azaz a mai Szabadsághegyre. ahol most is létezik. — Müven vroarammal kezdte el munkáiát a csillaavizsaáló? — Detre László volt az intézet ieazsatóia a harmincas években, néhány esztendeje halt meg ő alakította ki a főprofilt: a változó fényű csillagok megfigyelését. Ezeknek a fónvváltozásoknak a megfigyelésére rendezkedtünk be. — Budavest éoooltia mennyire alkalmas ma mealiavelésekre? — A tudományos igények kielégítéséhez tiszta égboltra van szükség. s ez sainos ma már itt nincs. Ezért kerestünk úi helvet, még az ötvenes évek eleién, a Mátrában levő Piszkés-tetőn. amelv azóta észleléseink központjává lett. Az ott felépült obszervatóriumiban három naev távcső működik jelenleg: az első naavobb méretű távcsövünk 1 méter . 90 centiméter: a második 1 méter 50 centiméter: a harmadik 1 méter 50 centimé,tér átmérőjű tükörrel van felszerelve. — Mivel ’foalalkoznak ielenl.ea a csillaaászok? — Három témával for'a'IV^-n.nk rendszeresen: PisizJkés-tetőn. illetve itt. a Szabadság-hegyen a változó csillagok megfigyelésével valamint a Tej út-rendszer szerkezetének vizsgálatával: és végül a mesterséges holdak mozaásia inak megfigyelésével a Föld felső légköré-® ben. (Ez utóbbival a már korábban is létezett, de időköziben hozzánk csatolt baiai obszervatóriumban foglalkoznak munkatársaink.) | ** — Miiven tudományos aárdával. lélekszámúnál rendelkeznek? — A C&iíllagászati Intézetet 1975 óta Szeidl. Béla igazgató iránvítia. Nem vagyunk sokan, a kutatók, vagyis a csillagászok száma mindössze 21. s az összlétszám a kiszolgáló személyzettel, együtt 51 ember. Ebből kitűnik, hogv mi vagyunk az Akadémia természetku- tató intézményei között a legkisebb. — A csillaoászat mealehetősen elvont ielleaű tudomány Méais miban mérhető le az tönök kutatásainak hasznossáaa? — Valóban roppant .nehéz lemérni. de egyféleképpen mégis lehetséges. mégpedig azzal hol helyezkedünk el a nemzetközi mezőnyben! A csillagos ég közös! A csillagászat nemzetközi tudomány, a lehető lesnemzetközibb. Éppen ezért szoros együttműködésre van szükség az országdk. a nemzetek között hogv esv-eev égi jelenséget innen a Földről megfigyelhessünk ... Létezik a Csillagászok Un.ióia, amelv nemzetközi szervezet. ennek keretében cseréliük ki eevmás között információinkat. Ezen belül van a ..Változó csillagok bizottsága”, ameütvnek angol nvellvű információs bulletinjeit a mi intézményünk nvomdá iában készítjük '.el. elég nagy gyorsasággal, és iuttatiuk el minden iéienfős csillagászati intézetnék. ígv mi maffvar csillagászok közoonttia .vagyunk a változ.ó csillagok információcseréiének. — Tervszerűen folynak a mea- tiavelések. a munkák? — Van munkatervüink. és mii den, kutatónak külön kutatási t mája van. Az észlelés magába még nem eredmény, ezeket fel kell dolgozni. Piszkés-tetőn, a tán csőről a megfigyelési eredménye automatikusan sízámí,tógépre k< rülnek. Ezek nensee nvers adáitoi amelyekből valami,Íven eredimém kell kihozni a kutatóknak, hisze céliadk vannak. A munkatársa többsége észleléssel foglalkozó ezért rendszeresen kijárunk Pisa •kés-tetőre, s ott töltünk havont legalább egv hetet. Néhánvan 1 helvben. a Szabadság-hegven vé: zünk észleléseket, de az itt lev három kupoláiból ma már csa egv a miénk, kettővel az egvetei rendelkezik. — A csillaoászat költséaes ti domány? — Valóban az... Az állam költségvetésből nehéz miiHiiókií kapuink. s ha van lehetőségűn! külföldön .megvásároliufc a szül séges műszereket, de emellett hí zilag is építünk elektromos műsz< réket, — Véaezetül méa eav kérdéí mennyiben tölti be ma a Csillac vizsaáló Intézet rendeltetését? — Elvégezzük a kijelölt, szüksé ges feladatokat, és nemzetközile elismernek. Munkánk értelme pen sze nagvon áttételesen jelentkezni Célunk megismerni a csillag ben seiéfoen lejátszódó folva.ma.tokal az anva.g fejlődését az enemiater melés iövőie szem.pontiából. M elő,re tekintünk,, amikor az ener igiaaroblémálkróf. már nem lehí csak földii vonatkozásban gondol kodni. A csillagokból kell elles nünik 2 jövő energiáját! Mi fehá hosszú távú feladatok megvalósi tásáira készülünk. S emellett mé persze az emberi kíváncsiság i vezérel1 bennünket: mi van a Föl dön kívül? Szémann Béla
