Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

io ___________________Szolnok megye múltjából_________ 1982. JANUÁR 30. L evelek dédszüleink korából d ihmI*tvi (M imlimml májuk, Ujy ií *u*n. jA í/»vmitn aj Out nAftvJ. tia^u- -n*i Ji <tn+^> <n&m. kitolni*- ZJrukXi ű£ (k. ^irow^ifítX <Ugvt. : ^*rrv >fui liMémttipiíhii, oJtxx irroÁy fitft vu <mtj .£<V". a£. Cnvi*v » V*-u^aiz JvmJt tptíit *t»m. kíJMjCt L. s/ntm. tjaJi *. fiaJmtMuJz £*btoO/txU*. ^<rípAÍxJki‘, Íj A/ DUjy jw«yMWt.lfc «MuJt út AniiL V f+LjJn. vw(»w»_ tlUn^tf. 6jr*n ítbynajl Jcójtf«- ’ty«*'- ít> zu^túl itt*. JlA/U>vv ruitií kvisJLfi. itt»— • í7l^.'U^fiwv Chmy, fcvaaívfi Jiu3rp4*j •Aj)er*«j&k. MJc «. y»i flL ■UiU o£ nm^lcjé.». Méx. fy***»v*JimiI V muLJ {Ja. vÍEm~ *2 túy**- Altot j^y a. Jí*.» yja*. &uzt}dU~+ZJ. lgkiU&t*kiíi «Li»W 8 Oi^^Au. Á+tu)Aij OW4Í Tutr^Alctál lU*U£tfc«-. oíy ShJx^i» ÍKm^to*. ItoJJttm. an*^**^*™***^“** Hmí Uutttorn-tofrllültjJj^UtoTrkUl- £jt*«e Va^mA^tmA. II munkáshatalom védelmében Merített papírra lúdtollal írt levéllel köszöntött be a postás a Jászberényben lakó Molnár Andráshoz 1805. ok­tóber 20-án. Egerben tanuló fia, Molnár István küldte névnapi jókívánságait, s a levelében beszámolt a napó­leoni háborúk magyarországi hatásáról is. „A mostani idők valamint másutt, úgy itt is nem igen jól forgattya magát, minden­félének az ára napryl-napra nevekedik, úgy hogy tsak majd nem kétségbe esnek az emberek a jövendőkre nézve. Az hírek sem a leg kelleme- tesebbek, akár mely részire mégyen az ember az váras- nak, semmi egyebet nem hallhat, hanem tsak a hábo­rúnak szerentsétlen folytatá­sát; és oly zűrzavarba van­nak itt, mintha a szomszéd falukba volna az ellenség. Ezen holnapnak közepe tá­ján mentek keresztül itten három öregebb királyi Her- tzegek, utánna való nap ugyanannyi királyi Hertzeg Asszonyok ... Most pedig a magyar Kantzelláriátúl ho­zattak ide valami 8 társze­kereken írások, német kato­náktól kísírtetve. Az Insur- rectió (nemesi felkelés) is nagyon lassan mozog, de nem is tsuda, mivel, amint hallottam a’ Gyűlésbe jelen­lévőktől, ezen vármegyének nintsen több 3000 forintnál, mely summa tsak a lovára sem elég a kiállítandó kato­naságnak ...” Pedig sürgősen kellett vol­na az insurrekció katonasá­géi, mert a napóleoni seregek A népi kalendáriumban az olvasó száméira azokat a áe- Zesnap-okait állítottuk össze, amelyekhez Szolnok meevé- ben valami állandó szokás vafiy babonás hiedelem fű­ződik. A ieflesniaDokhoz fű­ződő szolkésok és hiedelmek számos kulturális történeti réteget őriztek meg. Sok köz­tük az ősi .hagyaték. de ueva^wnmvi az ideeen átvé­tel a keléti és nyugati ke­reszténység hatásai mee a tapasztalatból és a középko­ri tudományból leszállott eltanult babona. 1. Üjév.. iAz i. e. harma­dik századiban még a ró­maiak március 1-én kezd­ték az évet. I. e. 153-ban ia- nuér 1-ire. a kereszténység áíHam vallássá válásával ia- nuár 6-ira. maid a negye­dik század közepén decem­ber 25-re tették át az úi- óv kezdetét. 1691-ben XI. tonnocentih’s Dáma véglege­sen ianuáir 1-ét i elölte ki a . polgári év” kezdetéül, míg az . eevháizi év” kezdete ád- vent első naoti lett Az évkezdet bizonyos szimbolikus elválasztó, sze­már az ország nyugati hatá­rán pusztítottak. De az ilyen háborús hangulat sem aka­dályozta meg az élet folyá­sát. Molnár István következő levele már sokkal személye­sebb hangú: „Édes Húgom! Mivel sze­mélyesen Téges (:el érkezvén Név Napod:) meg nem kö­szönthettetek, hogy e rész­ben is hátra maradás ne lé­gyen, és hogy a te rúlad való feledékenység (:mellyel vá­dolhatnál talán:) meg tzáfol- tasson, ezen levelem által akarok eleget tenni, azért is Hogy sok esztendőkig éllyé] Fris ’s jó egésségbe legyél Néked én ezt óhajtóm Hogy így te eleget tehess, Es nagy örömet szerezhess, Tiszta szívből kívánom.” A döcögő sorok mentségé­re szükségesnek tartotta hoz­záfűzni: „Ne vedd pedig rossz néven ezen tsekély iráskát, mert azok a versek, mellyeket néked kíszítettem, rencsevarázsló és gonosz­űző cselekvésiekkel iár. Az óéveit kiharaneozzáJk. és az úiéve+ énekkel üdvözlik. Üi- év ina Dia eonosiz.iáró ntm is. Ezért számtalan módiát eva- koroliák az év más naniái­ról is ;<Tnert állati és növé­nyi termést biztosító gonosz- űzésmek. Különösen kedvező ez az es'*“ az eaészsée-. szépség-, szerencse-, termés- és állat­biztosító varázslásoknak. Jóslásai is iórészt ezekhez kapcsolódnak. Szimbolikus következtetései a szerencsé­re r termésre, az effészséff- re a halálra, de főleg a leány férihezmenetelére. Ez utóbbiak közül eléa hivat­koznunk az ólomöntlésL a fíaluskafőeés és a böitölés utáni álomból iósilás szóké.- sára. 2. Makár: időjárásával szeptembernek, s derült, jó ideiével a bő evümölcster- mésnek rámutatónaoia. 3. Jézus nevenapjának '— éjfelén az állatok megszó­lalnak. 4. Vízkereszt vagy Három, királyok: a karácsonyi ün­el hányódtak — mindazon által ha reá fogok, el fogom küldeni, én pedig midőn új- jólag az kívánásomat meg újítanám, tsókollak bennete­ket és maradok Téges igaz szerető Bátyád Molnár Ist­ván.” Ha azonban figyelmesen olvassuk a befejező sorokat, észrevehetjük, hogy az igaz szerető kifejezés helyett a hóttig szerető szavak állot­tak. Ügy látszik, Molnár Ist­ván gyakrabban írt levelet más leányzónak, mint a hú­gának. Ezért járt rá a tolla könnyebben a hóttig szerető szavakra. De a húgához írt teveleiből kitűnik az is, hogy nem min­den hátsó szándék nélkül íródtak azok a sorok. Az utóiratban ugyanis ezeket olvashatjuk: „Egy kérésem van: el ne felejtkezz Istvány napjárúl. Küldgyél a Berényi vásár alkalmatosságával egyné­hány pár dinnyét, és egy ke­vés kalátsot, hogy légyen mivel szolgálni a köszöntők­nek ...” S hogy a kalács gyorsan megérkezett, bizonysága a hat nap múlva írt újabb le­vél: .......Megditsírték a ka­l átsod Egerbe, de még job­ban megditsírnék, ha még sütné és küldené egy kevés sertés friss petsennyével együtt...” Nem tudjuk hányszor íro­gatott még Molnár István Jászberénybe, de még két év múlva, 1807. július 22-én is azután érdeklődött, hogy „ ... Meg kellenék vizsgálni, ha vallyon meg ért-e már Kerekudvaron a dinnye? Vagy talán a jég megint el­verte?” A lúdtollal irt sorok meg­fakultak már, de a jászberé­nyi dinnye dicséretét zengik ma is. népkor záirőhaoia. s vele kezdődik a farsang. Mé£- e"”szer meeevuiitiák a ka­rácsonyfa evertvóit. szétosztó iáik a megmaradt édessége­ket. a fát tűzre teszik, csak egv áeacskót tűznek belőle a szentkén mögé a gonosz ellen. Délben és esibe még vígan folyik a lakmározós. vendégeskedés esti harang- szó után pedig a kántálás, a csillag- vagy a héiromki- ráPvok iárása. 20. Fábián és Sebestyén: az e'iső tavaszébresizitő nab. mert ezen kezdenek mézsá- sodmi. azaz nedvet szívni a íláfc Hábilán a oestiseseik. Sebest vén pedig az íiászok. maid a puskások védő- szentie 22. Vince: olvadásns ideie ki bortermésre mutat, a sző­lősen zdák tehát nagvokat dsiznak és dicsérik Szt. Vin­cét .........Ha megcsordul Vinc­é é — tele lesz a pince.” 25. Pál fordulása: termés- iósló — a h&gvmadugvárwos triisznvát fordítva kell visz- szaakasztani. nedves szelé­vel nedig betegsógióslln nan. S. Püski Anna Összeállította: dr. Selmeczi László A munkásosztály védelmi szervezeten, az osztiáljivhairc eredmónveinek megvédésre tett szervezett erőfeszítések egyidősek az osztálvharccall A magvar munkásmozgalom történetét is végigkísérik a proletár osztály védelmi szervezetei, s közüliük egvét. a gyári őrséget, már a Ta­nácsköztársaság ideién is munkásőrségnek hívtak. A történelmi hivatása tel- iesiitésiévél a kizsákmányo­lásit és történiélmi távlatban az osztályokat .is megszün­tető munkásosztálv batalma 1956 október 23-án veszély­be került. S bár már ezen a napon megalakultak a pártházakat őrző fegyveres egységek, a forradalmi erők össrzefoaásia ekkor még kü­lönböző okok elsősorban az ellenforradalmi árulás miatt nem sikerült. Az ellenforra­dalmi terror áldozatául esett Mező Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára, aki el­sőként kísérelte meg egy for­radalmi bázis létrehozását A Magyar Forradalmi Munkás-Panaszt Kormány megalakulása és a szoviet csapatok segítsége lehetővé tette az éli en f orrad alom fegyveres ereiének megsem­misítését. Az elilenforradalL- nv bandák felszámolásában a szovjet csapatok mellett az önkéntes forradalmi kar­hatalom egységei vettek részt. A karhatalmi egysé­gekbe pártmunkások, üzemi és termelőszövetkezeti dol­gozók. közöttük a felszabad dulás előtti párttagok ezrei Péntek be. valamint a nép­hadsereg több ezer tisztié és a felbomlasztott állam- védelmi és rendőri "'akiita­tok sok harcosa. A karha­talmi ezredekire hárult egv- ben a közrend helyreállítá­sának és védelmének feli- adata is. amíg ezt az úiiéi- szpjrvezett rendőrség át nem vette tőlük. A Munkásőrség 1957 feb­ruáriéban létesült. A nép­hadsereg és a rendőrség úi- iászerveziéséivel a forradal­mi karhatalmi ezredek tiszt­iéi és +: '■zthelvet.tesei a hi­vatásos fegyveres testületek­ben folytatták a szolgálatot. A közrendet ismét a rend­őrség biztosította. Az ellen­forradalmi események tanul­ságai azonban azt követel­ték hogv a munkáshata­lomnak legyen nem hivatá­sos állomén vú fegyveres ereie is. Ez mindenekelőtt politikai és morális követél­mény amélvn teliesítése hozzájárul a dolgozók szo­cialista öntudatának erősö­déséihez s a munkásőrség egvben növeli az ország vé­delmi képességét. A Magyar Szocialista Bi- z-" ;g Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956 decem­berében politikai feladatként iellölte meg a gyári munká­sok felfegyverzését. Az MC7MP 1957. ianuáir 29-i határozatét követően február 18-án ietent meg a Nénköz- tórsaség Elnöki Tanácsának törvénvereiű rendelete a munkásőrség megszervezésé­ről A Tisza vidék 1957. feb­ruár 20-i száma kiemelt sze­déssel! hozta a hírt — mun­kásőrséget szerveznek. és közölte a törvénvereiű ren­deletét. melv szerint: A némi demokratikus ál­lamrend fokozottabb meg­védése. a dolgozó nén nivu- gallmánök és a termelés za­vartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísér­leteinek hatékonyabb elhá­rítása érdekéiben — a dol- ""■’ók kívánságára a Nép- Köztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendéi!: A Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus ál­lamrend fokozottabb védel­me érdekében munkásőrsé­get kell szervezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosí­tása továbbá az ellenforra- rialmli elemek .restaurációs kísérletednek megakadályo­zásé illetőleg ennek érde­kében á fegyveres erők tá- """gatása.” Az első mumkásőirök azok koltak. akik felelősséget éreztek a szocializmusért. hazánkért. Azok a munká­sok. oarasztpk. s a nén kü­lönböző rétégéinek áldozat­kész fiai — különösen a vé- terán kommunisták — akik hittek, bíztak a pártban, a szocializmus igazságában, akik fenntartás nélkül vál­lalták. hogv az ellenforra­dalom ellen harcoló más forradami fegyveres alaku­latokkal vállvetve részt vesznek a rendteremtésben. Az első felszerelt munkás- öregvségek 1957 márciusá­ban ielénitek meg a váro­sok utcáin. Demonstrációiuk a szocialista rend iránti hű­séget. a párt politikája mel­letti nvílt 'daliást hiirdette. és félreérthetetlen figyel­meztetésül szolgált az ellen­ségnek. * Szolnokon a Munkásőrség 1957 március 11-én alakult meg A Tiszavidék 1957. március 14-i. csütörtöki szá­ma adta híriiiL hogv ..hétfőn délutáni összeiöttek a mun­kásmozgalom kiiorólbélit har­cosai. azok. akik készek fegyverrel is megvédeni a aroletáirihatalmat. hogv meg­alakítsák a munkásőrséget. A megielemitek ellőtt. Borsó- mvi János elivttárs felolvasta a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Konménv rendeletét a munkás-őrségiek megszerve­zéséről és működéséről, maid Bíró Anita! ellvtóirs. az MSZMP városa intéző bi- zottsé ""inak elnöke rövid' beszédét mondott. — A munkás-őrségben résztven- ní nagv megtiszteltetés: de kötelezettségekkel is iár —-----idotta. Arra kérte a ie­l enlévőfcet. hogv bármilyen helyzetbe kerülnek is. vi­selkedjenek kommunistához rn-’toan. Legyenek szeré­nyek de a szolgálatban ke­mények és határozottak. A beszéd elhangzása után a m.t inkásőrség tagiai letették az esküt.” A megalakulás óta a Munkásőrség a politikai szi­lárdságon túl iól felkészült fegyveres testületté is koivé-. csolódott amelv széles körű és eredményes politikai ne­velő munkát is végez. A testület úgv igazodott a társadalmi változásokhoz, hogy alapvető politikai hi­vatása változatlan maradt: óvia erősíti a réo hatalmát. a Magyar Népköztársaság más fegyveres erőivel és testületéivel együtt, biztos támasza szocialista vívmá­nyainknak. Kaposvári Gyula iJftJI «. kaJ-xtj&i it TK4J jetiin, nmxy kx VÚj JuXyux. £i ~ lu**J JplCtu /w-cmuAL} Qiil. utut. ■ÍííWówi ŰL^iv/wa^í qvuÜUXlSÍ*. .Uc ern.»s£zcic 2&kei*L. TttS. íj** .'ií. Népi kalendárium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents