Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

1982. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Békés szűrhímzések címmel kiállítás látható Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ első emeleti vitrinjeiben. Az érdekl ődők február 20-ig tekinthetik meg a tárla­tot látványosan — mert ez rit­ka —, de mindenképpen el­áll a keresetétől, legalábbis elhalasztja a válást. Ebben közrejátszik az is, hogy nálunk a válni készülő házasok egy jelentős része túlságosan is gyorsan szeret­ne elválni. Ez azt sejteti, hogy gyakori az .elhamarko­dott döntés. Az elváltak majdnem fele a per megin­dítása előtt hat hónapig vagy annál rövidebb ideig élt külön. Ez kifejezetten rövid idő, ha a válás kis­gyermekek sorsát is érinti, s még a nehéz lakáskörülmé­nyektől való szabadulás, vagy mielőbbi újraházasodás vágya sem mindig indokolja. Nem kétséges, hogy a per­megszűnés után is számos esetben később újabb pert indítanak, de az sem kétsé­ges, hogy nem pusztán vala­miféle mulasztásról van szó, ilyen mértékű, ilyen magas számú mulasztással más pe­rekben megközelítőleg sem találkozunk. Az esetek egy részében okvetlenül működik az a mélyebb mozgató erő, hogy az egykori társak még ebben a válságos időszakban is gondolkodnak azon, ne állítsák-e vissza az életkö­zösséget, ne próbálják-e meg mégegyszer. A bírói tárgya­lás légköre, embersége, tár­gyilagossága ezt a szándékot előidézheti. erősítheti is. Ilyenkor sok múlik azután azon, hogy a közvetlen kör­nyezet segít-e. vagy eltánto­rít. Ha a válni készülő há­zasokkal szemben a közvet­len környezet — a rokonok, a barátok, a munkatársak — az okvetlenül visszatartó erő, más, hogy képesek-e a háza­sok ezután a belső harmónia visszaállítására. Tehát a kör­nyezet segítsége eltántorít­hat a válási szándéktól, de ha nem ad segítséget az el­veszett egyetértés újbóli ki­alakításához, vagy legalább a viszonylagosan nyugodt együttéléshez, akkor a konf­liktust csak elodázzuk. Ez az utóbbi körülmény azt is jelzi, hogy súlyos félreér­tés volna azt hinni: a háza­sokat mindenáron ki kell békíteni. Van, amikor ennek ellenkezője a társadalmi ér­dek. A gyermek érdeke Az akarati egyetértésen alapuló bontás formája elv­ben a házasok humánusabb búcsúját teszi lehetővé, ami a közös gyermek további sorsa tekintetében is kedve­ző. A „megegyezés” azonban nem valamiféle abszolút bontóok. Komolyságát bizto­síthatja, hogy ki kell terjed­nie a család összes lényeges vitás ügyének rendezésére, a gyermek tartására, láthatá­sára, a volt közös lakás hasz­nálatára stb. Ha válni készü­lő házasok mindezekben tu­datosan, megfontoltan álla­podtak meg. akkor ez igen alaposan alátámasztja közös válási akaratukat. De ha a bíróság arra a következtetés­re jut, hogy a bontásra irá­nyuló egyetértésük nem vég­leges, nem befolyásmentes, a Legfelsőbb Bíróságnak a házasság felbontásáról szóló irányelvének megfelelően a bíróság kötelessége a házas­ság egészének a vizsgálata, és sor kerülget a kereset el­utasítására is. Számos olyan kulturált vá­lás van, amikor a gyermekek nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelik át a válást, sőt. éppúgy szeretik a közös otthonból elkerült szülőt, mintha nem bomlott volna fel a házasság. Ugyanakkor úgy hiszem, nem jogtalan el­várás az. hogy napjaink csa­ládi vitáiban jobb alkalmaz­kodásra, több fegyelemre és több társadalmi figyelemre van szükség annak érdeké­ben, hogy minél kevesebb le­gyen a válságba jutott há­zasság és minél kevesebb az emiatt hátrányt szenvedő gyermek. Dr. Csiky Ottó a Legfelösőbb Bíróság elnökhelyettese Téli esték Öcsödön Korunk felgyorsult válto­zásai között a család birkó­zik évszázados hagyományai­val, és igyekszik alkalmaz­kodni az új feltételekhez, igényekhez. A család új sze­repkörének kialakulása a szocialista országokban sem megy végbe ellentmondások nélkül. Számos országban je­lentkeznek — miként nálunk is — népesedési gondok, s eközben tanúi lehetünk a vi­lágméretű demográfiai rob­banásnak. Kiugróan magas válási arányszámok — ha valamelyest már csökkenő, de általánosságban rendkí­vül magas — házasodási kedv közepette. Hazai, világvi­szonylatban is élen járó vá­lási arányszámunk kedvezőt­len vonása, hogy egyre emel­kedik azoknak a felbontott házasságoknak a száma, ame­lyekből gyermek vagy gyer­mekek származtak. Ha a je­lenlegi válási tendenciák tar­tósak maradnának, akkor az évente megszülető gyerme­kek mintegy tíz százaléka számíthat valójában arra. hogy csonka családban nő majd fel. Emelkedik a két­gyermekes családok válásai­nak a száma is, a demográ­fia kimutatta, hogy a tíz év előttihez képest másfélszer annyi, 'kétgyermekes) házas­ság bomlott fel. A házassá­gok felbontásának gyakorib­bá válása viszonylag megnö­veli a lakásigénylők számát. Mindez kedvezőtlenül érinti népesedésünk alakulását is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a meg­menthető házasságok védel­me nem csupán magánügy, a társadalomnak, közvéle­ménynek még akkor is oda kell figyelnie, ha valamiféle vészharang kongatása szük­ségtelen, mert a mai magyar családok jelentős többségé­ben megfelelő erős kötelé­kek, keretek léteznek. A házasság megromlását rendszerint számos egyéni és általános társadalmi ok együtthatása idézi elő, a tár­sadalmi védekezésnek is sok­rétűnek kell lennie. A társadalmi védekezésnek elsősorban a konfliktusok megelőzésére kell irányulnia, hogy lehetőleg minél keve­sebb házasság kerüljön vál­ságba. Ez rendkívül sokirá­nyú tudati, gazdasági feladat elvégzését kívánja. Szerepet kaphat ebben a házasságra, a házasélet sajátos, kölcsö­nös alkalmazkodási szabá­lyaira való felkészítés, amely egyaránt feladata a családi és az iskolai nevelésnek. De szükségessé válhat a konf­liktusok megelőzésére a há­zassági tanácsadás intézmé­nyes megszervezése is. A konfliktusok feloldása nyolc éve alakult pávakö­rünk is. Citerások, énekesek a tagjai, és gyakran együtt lépünk fel a tizenkét tagú, fiatalokból álló tánccsoport­tal. Van egy közös műso­runk. Öcsödi este a címe. Mi öregek kukoricát morzsol- gatva beszélgetünk danolga- tunk. jönnek a fiatalok, mó- rikálnak, tánaolnak és a végén írni is táncra perdü­lünk. megtelik élettel, moz­gással a színpad. — Vannak még ilyen esték Öcsödön? — Nemigen. Mi tartunk öpsze, nincs névnap, esküvő, ezüst vagy aranylakodalom a tagjainknál a pávakör nél­kül. Ha fellépésre készülünk, a csütörtök is próbával te­lik el. pedig a csütörtök egyébként foglalt nap, mert a kézimunka-szakkör fog­lalkozásait is akkor tartjuk. Az itteni hagyományokat kutatjuk, elevenítjük fel. Mint pedagógus, lépést kell tartanom az új tantervekkel is esténként sokat olvasok, rendezgetem a gyerkek raj­zait, amit a rádió Nyitnikék műsorába küldünk el. — A férje, a gyerekei mit szólnak ennyiféle elfoglalt­sághoz? ■— Az egyik fiam Mezőtú­ron él, két kislányuk van, a másik nőtlen. Szarvason dolgozik. A férjem állatte­nyésztési ágazatvezető a he­lyi téeszben. A pávakörbe együtt járunk. A Hazafias Népfront öcsödi bizottsága elnökhelyetteseként neki is sok elfoglaltsága van. Hét­közben hideget vacsorázunk, a házunk a hétvégén telik meg a gyerekek, az unokák hozta meleggel. Berkes írisz Nem szabad azonban le­becsülni a keletkezett konf­liktusok feloldásának, meg­szüntetésének a módszereit sem. Ez sem pusztán jogi, ki­zárólag adminisztratív esz­közöket kívánó feladat. E té­ren is vannak a társadalmi ráhatásnak lehetőségei. Az adminisztratív beavatkozás — beleértve a bíróság eljá­rását, a, tanácsok gyámügyi feladatainak az ellátását és még számos más jogászi fel­adatot is — különösen haté­kony eszközt jelenthet a meg­csonkult családok életének segítésében, védésében. Már jóval korlátozottabbak a le­hetőségek a válságba jutott házasságok megmentése so­rán. Ennek az a fő oka, hogy amikor ma a jogi fórumok, vagyis a bíróság elé kerül a házasok vitája, a szakadék rendszerint áthidalhatatlanul mély. Ennek ellenére mind a jogi eszközök szerepének le­becsülése, mind pedig túlbe­csülése komoly hibák forrá­sa lehet. Hiba volna azt állí­tani, hogy a válás jogi lehe­tőségének megszigorítása je­lentősen és tartósan javíthat a mai magyar házasságok szilárdságán. A válás meg­nehezítésével lehetne ugyan javítani a válási statisztikát, de félő, hogy ezzel még nem válnának tartalmasabbá a minden áron fennmaradásra ítélt házasságok, és valószí­nűleg megnövelnénk az élet­társi kapcsolatok számát. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy míg a házassá­got felbontó ítélet ellen a a házasok alig élnek felleb­bezéssel, ezzel szemben a ke­resetet elutasító ítéletek több mint hetven százaléka ellen fellebbeznek. Ha ez is ered­ménytelen. akkor nem egy­szer az új per következik. Adminisztratív szigor ered­ményeként tehát alig-alig áll helyre az életközösség. Ámde hiba volna azt gon­dolni, hogy a bíróságok tehe-' tetlenek. Nemzetközi család­jogi konferenciákon egyre határozottabban fogalmazó­dik meg, hogy a bíróságok válóperes szerepkörében a korábbihoz viszonyítva jó­val nagyobb hangsúlyt kell adni és tudományosan is ki kell munkálni a konfliktus- felolaó feladatkört. Nagyobb hangsúlyt kell adni a bíró­ságok békéltető feladatának és ki kell dolgozni ennek tu­dományos formáit, módsze­reit. Gondolkozni lehet és szükséges azon is, hogy mi­ként lehetne a bírósági bé- kítés folyamatába bekapcsol­ni társadalmi szervezeteket, vagy például házassági ta­nácsadó intézményt. Ezek a jövő elképzelései lehetnek, a fő hangsúly nem a szerveze­ti kereteken van, hanem a tartalmon, azon, hogy tör­ténjen a békítés. Fel kell figyelnünk arra a tanulságos jelenségre, hogy a magyar statisztikai adatok szerint a bontóperek majd­nem negyven százaléka ma is úgy szűnik meg, hogy a bíróságnak nem kell ítéletet hoznia, sem bontania, sem elutasítania. Évente mintegy tizenhatezer házaspár, ha nem is békül ki formálisan, Új típusú gázkonvektorok A LAMPART Zománc­ipari Művek budafoki gyárában megkezdték a saját fejlesztésű — a propán-bután, a városi és a földgáz — égetésé­re alkalmas konvekto­rok gyártását. Ebben az évben hétezer, jövőre viszont már harminc­ezer darabot készítenek ezekből a konvektorok­ból. A képen: hatféle színben készülnek a ké­szülékek Az esztendő leghidegebb hónapjában korán esteledik. A január eleje óta sok mun­kahelyen bevezetett 5 napos munkahét ára az eddiginél Kovács Sándorné, a békés- szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsö­di részlegében dolgozik be­tanított munkásként, a fér­je Békésszentamdrásan gép­kocsielőadó. A kisebbik fia elsős, a nagyobbik 10 éves. — Négy órakor végzek a munkahelyemen, fél ötre együtt a család, és kezdődhet a főzés. A gyerekek ebédel­nek a napközi ben. de mi a férjemmel csak este eszünk főtt ételt, így olcsóbban jö­vünk ki. Egyikőnk sem válo­gatós. de a kedvenc a tészta sülve-főve. A bevásárlást a hét végén intézzük el, csak tejet, kenyeret veszünk reg­gelente. Tavaly minden este tanulással telt el. én gyors- és gépíróiskolába jártam, a férjem gépkocsielőadói tan­folyamra. szeptemberben a gimnáziumot kezdi el. Min­den házimunkát együtt vég­zünk, így jut idő a gyerekek leckéjének ellenőrzésére is. Hétkor fürdés, a mese után már alszanak, mert reggel hatkor kelünk. — Nyolckor már csendes a ház? — Csak a gyerekszoba. Mi még sökáig fennmaradunk. Zilahy Lajosné is négy árakor végez a munkahelyén, a gyógyszertárban a szemköz­ti napközibe járó hatodikos lányával és másodikos kis­fiával indulnak ilyenkor be­vásárlóin!. A családfő Mes­terszálláson géplakatos a téeszben. őt busz hozza dél­után öt órára Öcsödre. — Sokszor hamarabb ha­zaér, mint mi, nekünk elte­lik az időnk a bevásárlással. Azután következik a főzés, a férjem a jószágokat eteti, hét anyakocánk birkánk, kecskénk, számtalan barom- fink van, évente 30 hízót adunk le. Jövőre jár le az OTP-kölcsön a két és fél szobás Családi házra, akkor már nem kell ennyi állatot korábbi munkakezdés, vagy tovább tartó munkaidő. A hosszú téli esték már nem is olyan hosszúak. Mivel tel­nek el a lefekvés előtti órák? a tévét nézzük. és közben kézimunkázom. Az egész csa­lád ruhatára az én kezem mun­kája, de kalocsai térítőkét, makramé virágtartókat, fa­liképeket. subaszőnyegeket is készítek, amikor nem olva­sok. A férjem keresztrejt­vényt, az útikönyveket sze­reti. A gyerekekkel pedig mór most tervezgetjük, ho­vá biciklizzünk nyáron. —- Minden este családi körben telik el? — Családi körben csak nem mindig a mi lakásunk­ban. Sok a testvér, a rokon, gyakran megyünk látogató­ba De akármilyen jól is érez­zük magunkat. este hétre otthon vagyunk, hogy regge­lig kipihenhessék magukat a gyerekek. Az édesainyámék a falu másik végén laknak, nyáron biciklivel, télen szán­kóval megyünk hozzájuk. Jó lenne néha kettesben is ki­mozdulni, de nincs hová. Ritkám jönnek ebbe a köz­ségbe színészek így hát mi megyünk színházba, ha te­hetjük. Szolnokra vagy más megyeszékhelyne. Már meg­rendeltük a budapesti cir­kuszjegyeket, oda a gyere­keket is elvihetjük. tartani ennyit dolgozni. Mindig tervezgetjük, hogy akkor már végre mi is be­ülhetünk a Zsiguliba, hogy kiránduljunk. — Nyolc helyett hét órakor nyit a gyógyszertár. Válto­zik-e emiatt a napirendjük? — Korábban kezdünk, ko­rábban indulunk, de megéri. A férjemék nyolcán vannak testvérek, ilyenkor szinte minden héten van valame­lyiknél disznóvágás és a fér­jem. szívesen böllérkedik. Most legalább a szombat elég a takarításra, a mosás­ra. vasalásra. Kalocsai hím­zéssel is bibelődök a lányo- mék most. tanulnak kötni, hamar eltelnek az esték. A szövőnő A gyógyszertári asszisztens A tanítónő A tanítónő napközis neve­lőként azt a tantermet kapta meg, ahol kiláthat az udvar­ra, a szomszédos havas ház­tetők távolabb fékszenek, na­gyobb teret engednek látnia kitekintőnek. — Tizenhat évig tanyasi tanító voltam — emlékezik Enyedi Antginé. — Ott a végtelen pusztát láthattam az ablakból. Ennék a kislány­nak — mutat a legmozgéko­nyabb elsősre, Olasz Anikó­ra — a nagymamáját és az édesanyját is tanítottam. Az estéim? A hétfő a honismereti szakkö­ré. Gyűjtjük a földrajzi ne­veket. a ragadványneveket, a szokásokat, a hagyományo­kat. Még a húsvét hétfő is a művelődési házban talál bennünket. Hétfőn próbál a CSALÁDVÉDELEM I válás és a társadalom

Next

/
Thumbnails
Contents