Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
1982. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) kólái tanteremhálózat 105 tanteremmel bővül. Az óvodai hálózatban 475 helynövekedés várható az idén. Besen^ szögön megkezdik egy százszemélyes óvoda építését. Szolnokon befejeződik a kétszáz személyes szakmunkásképző diákotthon, kisújA költségvetési és a fejlesztési terv vitájában felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Bevezetőül a tavalyi fejlesztési és költségvetési terv végrehajtását elemezte. Megállapította, hogy érvényesültek a középtávú területfejlesztési irányelvekben megfogalmazott, kiemelt célkitűzések. A települések fejlesztése érdekében a lakosság 540 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A költségvetési és a fejlesztési terv — mondotta a továbbiakban — a megyei pártbizottság véleménye szerint is a területi fejlődés tapasztalataira épül, a változó gazdasági feltételek figyelembevételével jelöli meg a fejlesztés irányát, és határozza meg a feladatokat. A társadalmilag legindokoltabb területeken mérsékelt, de további fejlesztésre ad lehetőséget. Így például a lakásépítésben, az egészségügyi ellátásban, az általános iskolai tanteremhálózat bővítésében, valamint a lakossági vízellátás fejlesztésében. Az 1982. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajszálláson pedig a hatvanszemélyes középiskolai kollégium építése. A víz-, csatorna- és a közműellátás fejlesztésére ösz- szesen 100 millió forint áll rendelkezésre. Ez lehetővé teszi — többek között a Széchenyi lakótelepi víztorony, a felszíni vízmű II. üteme, a szennyvíztisztító 1/A ütemétásának feladatairól szólva megállapította, hogy a pénzügyi lehetőségek mérsékeltebb fejlesztést tesznek lehetővé, de a megyei pártbizottság területfejlesztési irányelveiben meghatározott főbb célkitűzések időarányosan teljesíthetők. Ehhez természetesen az szükséges, hogy az elsődleges fejlesztési területeket helyesen értelmezzük, az elképzeléseket a szükségletek és a fedezetforrások megfelelő elemzése után rangsoroljuk. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési és a költségvetési feladatok sikeres végrehajtásához szükség van a rendelkezésre álló tanácsi pénzeszközök célszerű, takarékos fel- használására, a vállalatoktól, üzemektől — közös érdek alapján — meghatározott célra történő pénzeszközök átvételének jobb koordinálására, valamint a lakosság, a munkahelyi kollektívák önzetlen társadalmi munkájára. Területileg is differenciáltan, kellő időben biztosítani kell a fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges tervezői, kivitelezői kapacitásokat. Kielégítetnek kivitelező munkálatait, a kisújszállási vízműbővítést, a mezőtúri vízműrekonstrukció II. ütemének megvalósítását, valamint a martfűi víztározó építését. Az idén elkészül Jászapáti vízellátási terve. A megyei ivóvízhálózat 16,5 kilométerrel, a szennyvíz-csatornahálózat pedig 12,7 kilométerrel növekszik. len igények esetén nagyobb arányban , kell bevonni megyén kívüli kapacitásokat. A lakásépítéshez a terület-előkészítést a célszerűség és a gazdaságosság figyelembevételével kell végezni. A magánerős lakásépítés feltételeinek javítására a tanácsok szervezett formában nyújtsanak segítséget az építkezni szándékozók informálásához, hatósági ügyintézésükhöz. A kiemelt fejlesztéseknél a feladatok végrehajtásának folyamatos értékelésével a szükséges intézkedések időbeni megtételével, biztosítani kell a befejezési határidő tartását. A megyei pártbizottság titkára ezután arról szólt, hogy a felújítási és fenntartási feladatok végrehajtásánál gondosabb előkészítéssel, szervezett munkával, az árellenőrzések szigorításával minimálisra kell mérsékelni a költségtúllépéseket. Befejezésül a megyei párt- bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a megye 1982. évi költségvetési és fejlesztései tervére előterjesztett javaslatot. S. B. Íz Elnöki Tanács ülése A Maevar Néoköztársasáe Elnöki Tanácsa teenan ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Maavar Népköztársaság és a Jemeni Néni Demokratikus Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződést. E maaasszintű szerződést a két állam között a múlt év novemberében Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Néni Tanácsa elnökének Maevarorszá- aon tett hivatalos baráti látogatása alkalmából írták alá. Megtárgvalta az Elnöki Tanács a belügyminiszter ielentése alapián a honosítási. visszahonosítási és a magvar állampolgársági kötelékből Való elbocsátási üv^ek 1981. évi intézését, valamint az igazsáaügvmi- niszternek a kegvelmezési éliárás során az elmúlt évben szerzett tapasztalatait. Megállapította az Elnöki Tanács. hogv a döntéseit előkészítő államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően látták el feladataikat, és az esvén! el-' bírálások során a szocialista humanizmus követelményeinek megfelelően tártak el. Bírákat mentett fel és választott meg. végül egvéb ii «vekben döntött az Elnöki Tanács. Sokszínű Renata Üifaita műbőr gvártásá-t kezdték meg ■ Gvőrött. a Graboplastnál. A Grabothan Renata fantázianevű terméket a evár kutatógárdája tö>>b éves munkával feilesz- tette ki. Puha tapintású, tetszetős kivitelű — s ami a legfontosabb — megjelenése a valódi bőrre emlékeztet. Célszerű gazdálkodással, társadalmi összefogással terveink megvalósíthatók Mohácsi Ottó felszólalása A jászapáti taviüzemben A Jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanüzemében három évfolyam kétszázöt tanulója sajátítja el szakoktatók irányításával a szarvasmarha- és kisállattartás, valamint a zöldségtermesztés gyakorlati tudnivalóit. Felvételeink a tanüzem kisállattenyésztési telepén, a karbantartó műhelyben és az üvegházban készültek. (Fotó: Temesközy) Gulyás János szakoktató a kerti traktor karbantartásával kapcsolatos tennivalókat magyarázza el a másodéves kertésztanulóknak A- kisállattenyésztési mintatelepen a galambtól a pulykán keresztül a nyűiig hét állatfajta tenyésztését, gondozását tanulják meg a leendő baromfitenyésztő szakmunkások. Képünkön Fehér Gyula, a Palotási Állami Gazdaság ösztöndíjasa a king galambokat eteti Az üvegházban a maguk termesztette idei első termést, a hónapos retket csomózzák a lányok. Kardos Lívia (jobbról) a rákóczifalvai termelőszövetkezetben, Rácz Ildikó (középen) a Mezőtúri Állami Gazdaságban, Vass Erzsébet pedig a jászberényi Zagyvamenti Tsz- ben hasznosítja majd a Jászapálin szerzett kertészeti ismereteket a kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatására Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettessel Állandó téma a differenciáltság és a differenciálódás. Ez a jelenség, mint a gazdálkodás természetes kísérője, a mezőgazdaságban összetettebb, nagyobb mértékű és sok tekintetben más természetű, mint a népgazdaság egyéb területein. A termelés objektív feltétéinek különbözősége — közöttük is elsősorban a földminőség, az éghajlati és domborzati viszonyok, az ismétlődő természeti csapások — miatt azonos munka mellett is jelentős eltérés van a termelési eredményekben. Az ezzel kapcsolatos gondokról, nehézségekről beszélgetett munkatársunk dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A „kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó üzem.’’ címszó alatt nem néhány elduaott he ovi falu vagy alföldi tanya húzódik meg csupán, hanem a termelőszövetkezetek egyhar- madáról, a mezőgazdasági termelés egynegyedéről van szó. A szabályozók módosítása során figyelembe vették-e ezt a körülményt?. — A gazdálkodás eltérő feltételeit az ágazat szabályozó rendszerének kialakításánál és továbbfejlesztésénél mindig, számításba vettük. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek már az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett állami támogatásban részesültek. — Milyen eredményt hoztak az eddigi intézkedések? — A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó üzemek egy része nemcsak megerősödött, hanem képessé vált megkülönböztetett támogatás nélkül is eredményes gazdálkodásra. Mintegy 100 szövetkezet azonban sajnos ma is ismétlődően veszteséges, 70—80 gazdaság pedig igen alacsony jövedelmezőséggel ' termel. Hozzá kell azonban tennem, hogy a nehezedő külgazdasági viszonyokhoz igazodó gazdaságpolitika a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszerében is kifejeződött. Az utóbbi két évben a már említett 170 kedvezőtlen adottságú üzemen kívül további mintegy 200 termelőszövetkezet is csaknem elvesztette a korábban is gyenge versenyképességét. — A „gyengébb” tehát nem egyszerűen pénzügyi okokra vezethető vissza, hanejn ezek szerint számos más tényező is közrejátszott? — Nem volnánk tárgyilagosak, ha egyoldalúan csak a támogatás mértékében keresnénk a gyenge eredmények okát, az ugyanis szinte minden esetben több, egymást erősítő tényező együttes hatása. E gazdaságokra jellemző az átlagosnál gyengébb földminőség és sok esetben az ismétlődő ár- és belvízkár. Mintegy száz szövetkezetnél a vezetés, az üzemás munkaszervezés színvonala, az adottságoknak nem megfelelő termelési szerkezet. a munka- és technológiai fegyelem lazasága stb. is részes a tartósan gyenge eredményű gazdálkodásban. Kiemelem, hogy a szövetkezeteknek ebben a körében a, vezetés és a szakemberellátás hiányosságai hatványozottan jelentkeznek. ' — Mi tette indokolttá, hogy éppen most nyúljanak határozott kézzel ehhez az üzemcsoporthoz; most, amikor meglehetősen híján vagyunk a fejlesztési lehetőségeknek? — A mezőgazdaság előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a jelenleg alacsony jövedelmű termelőszövetkezetek is nagyobb részt vállaljanak a termelés gazdaságos növeléséből. Éneikül ugyanis a gabonatermesztés és a hústermelés tervezett növekedési üteme nem érhető el. A jövedelmező termelés feltételeinek megteremtése tehát nemcsak a szövetkezetek és az itt élő népesség jövője, hanem az ágazat termelési, ellátási és exportfeladatainak teljesítése szempontjából is rendkívül fontos. A komplex meliorációs programok gyorsítása, a termőföld jelenleginél teljesebb körű és ésszerűbb hasznosítása, a ‘gépellátottság javítása mellett, az érintett területeken a foglalkoztatottságot az eltartóképességhez kell igazítani. A mezőgazdasági termelésben ésszerűen nem foglalkoztatható munkaerőt ipari és. egyéb tevékenységekben kell lekötni. — Végső soron a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről van szó, konkrétan mit tesznek ennek érdekében? — A termelési szerkezet ésszerű, hatékony átalakításának ösztönzése érdekében a kedvezőtlen adottságúnak minősített, valamint az átlag 17 aranykoronát meg nem haladó szántóterületű mező- gazdasági nagyüzemek több fontos termékre külön árkiegészítést kapnak. Ez nemcsak a 15 millió tonnás gabonatermelési cél elérését szolgálja, hanem azt is, hogy azokban a gazdaságokban is többet törődjenek az alaptevékenységgel, ezen belül a növénytermesztés most már gazdaságossá váló hozamnövelésével, ahol .eddig erre pénzügyi okok — a mellék- tevékenységből származó jövedelem — nem késztették a . gazdaságokat. *És ami nagyon fontos: az árkiegészítés akkor is jár, ha a nagyüzem oéldául a saját termelésű takarmányt. a kistermelőknek adia el. A vásárolt takarmány értékével azonban az árkiegészítés alapiát csökkenteni kell. Mivel a 17 aranykoronánál kisebb értékű földdel gazdálkodó tsz- ekben elsősorban a tömegtakarmányra alapozott állattenyésztési ágazatokat indokolt fejleszteni, ezért a . juh- és szarvasmarha-állomány • forgóeszközigényét nem a fejlesztési, hanem az üzem számára gyakorlatilag zárolt, kötelező tartalékalapból lehet majd finanszírozni. 1982 januárjától lehetőség nyílik arra is, hogy ha egy erős gazdaság bármilyen jellegű közös vállalkozásba fog egv gyengével, akkor a közös vállalkozás teljes nyeresége, hangsúlyozom: a teljes nyeresége a gyengébb tsz-re ér- "vénves — általában alacsonyabb-— adó alá esik. Mindezek alapián úgy gondolom, 1982-től olyan feltételrendszert teremtettünk, hogv ha az üzemek kihasználják lehetőségeiket, akkor a gazdálkodás színvonalának emelésével a személyes jövedelmek növelésének alapjait is megteremthetik. B. P.
