Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 27. Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó volt Gcnfben. A képen jobbra Andrej Gromiko, balra pedig Alexander Haig (Telefotó — KS) ( Kommen-] tárunk I Még mindig a Golan... óbb miirat eev hó­napi a váltakozó he­vességgel tart a Go- lan-vita. amelv az ENSZ Biztonsági Tanácsán kívül a világszervezet szék- házának folyosóim és kisebb konferenciatermeiben, s ter­mészetesen az arab vitáéban is állandó beszüritéma. Az el nem kötelezett államok kép­viselői ismét ülést tartottak az ENSZ székhelyén és sür­gették a BT-tt: mielőbb hívia össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát. Igaz. ezen a fórumon szankciókról nem dönthet­nek de erkölcsileg mégis roppant fontosnak tart iák. hogy a világszervezet megvi­tassa Izrael önkényes lépé­sét a Golan-fannsík bekebe­lezéséről. A BT nemrég, óva­tos fogalmazás'' ' határozat- tervezetet vitatott meg. ame­lyet azonban az USA vétói a mer*.-.’--."táilvozott. noha a töb­bi BT-kápvisélő részben tar­tózkodásával. részben egyet­értésével nem gördített; akadályt elláibe. Ügy tűnik egyelőre csak az ENSZ rendkívüli üléssza­ka jelent maid megfelelő fó­rumot az úiaibb feszültség­góc körülményeinek; és felol­dásának tisztázására. Tel Aviv politiké iának elítélésé­re. Az Arab Liga külügymi­niszteri értekezletét ismét el­halasztották. mégpedig azért. hoev azon valamennyi politi­kus ielen lehessen. Erre pe­dig a mostani napokban nincs esléilv: a külügyminiszterek testületileg New Yorkba utaznak az ENSZ közeli na­pokra tervezett rendkívüli ülésszakára Bonyolítja a problémát, hoev Szíria és Jordánia kö­zött teliesem váratlanul r°- szültség keletkezett. Eav ha­tári ncidensben két szíriai ka­tona életét vesztette, s a lö­völdözés elvetőre beárnyé­kolja Damaszkusz és Amman kapcsolatát. Sokan értelmet­len provokációt seitenek a tűzharc mögött, mások azt sem tartiák kizártnak, hogy az izraeli titkosszolgálat kö­ze van a dologban: Tel Aviv- nak mindenképpen előnvös. ha Színia lás Jordánia között vita támad, s ezzel a figye­lem bizonyos mértékig eflte- relődik a Golan-ügvről. Bizonyos, hogy a közel-ke­leti feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítések belát­ható időn belül nem kecseg­tetnek sikerrel. Ellenkezőleg. Washington nviltan bátorítia Tét A vívót, s ez, úiabb és úiabb merész lépésekre ösz­tönzi Begin kormánvá'f Ért­hető. hogy ilven körülmé­nyek között sokan még azt is megkérdő jelezik, vaion Iz­rael megtart ia-e ’“énetét s áprilisban kivonul-e a Sinai- félsziget egyelőre megszállva tartott övezetéből. Arról n-m is szerva, ho'-'v a holtponton veszteglő palesztin autonó­mia-tárgyalások sorsa is bi­zonytalan. Haig amerikai külügyminiszter most isméit a térségbe látogat s Kairó­ban. valamint Tel Avivban ismerteti az Egyesült Álla­mok álláspontját a palesztin- kérdéssel kapcsolatban. □ óindulattal sem le­het. úí e'emet talál­ni Washmgton ma­gatartásában. Már­pedig a csakugyan tartós és igazságos rendezés, a térség békéié éppen a palesztinok jogainak és követeléseinek elismerésétől függ. Ha ebben váigre változás következnék be. eav feszültséggóccal ke­vesebb lenne a világon. Ad­dig azonban minden marad a régiben, s a Golan-ügv kap­csán továbbra sincs béke az olaifák tövében. Gyaoav Dénes (Folytatás az 1. oldalról.) lengyel és az afgán témára kívánja helyezni a hang­súlyt, vagyis szuverén kor­mányok jogerős döntéseit akarja megkérdőjelezni. Így próbálja elkerülni, vélik a megfigyelők, hogy a lesze­relésről kelljen beszélni, amit az amerikai katonai-ipari komplexum - a jelek sze­rint — tilos témának jelölt meg az egykori NATO-fő- parancsnok számára. A zárt ajtók mögött le­zajló találkozónak, mint er­re Andrej Gromiko is rámu­tatott, nem volt napirendje. A szükségállapot bevezeté­se elkerülhetetlen volt Len­gyelországban. mert a szocia­lista-ellenes anarchista, des­truktív erők már a Lengyel Népköztársaság társadalmi rendiének alaoia.it. szövetsé- aesi kapcsolatait veszélyez­tették. .megbénították a nép­gazdaságot és i közéletet. Ezt hangsúlyozza a többi köpött a szeim határozata. A határozat rámutat, hogy a tavailv decemberben kiala­kult helyzetben az államot csak rendkívüli eszközökkel lehetett megmenteni. Ugyan­akkor megállapítja, hogy az állampolgári szabadságjogo­kat korlátozó intézkedéseket fokozatosan enyhíteni kell és folytatni kell a szocialista megújulásit. mégpedig a nemzeti egyetértés alapién. A szeim határozata alá­húzta az egyháznak a lengyel néo életében betöltött szere­pét egvben annak a remény­nek ad hangét, hogv az egy­ház továbbra is a nemzeti egyetértés szellemében cse­lekszik. A nvugaíii országok e°v ré­sze által Lenevelorszáff ellen szervezett "azdasási bojkott­ra való tekintettel a szeim kötelezi a kormányt. ho°" dolgozzon ki programot az ország fokozott önellátására. A Német Szooiáldemokra- ta Párt a nemzetközi helyzet rosszabbodása ellenére foly­tatni akarta az. envhülési po­litikát és nem támo.°atia az. envhülési politika felülvizs­gálását szorgalmazó ameri­kai törekvéseket. Ez az egv'k legfontosabb eleme annak a bi zton sásooli t.ikai határozati javaslatnak, amelvet az. SPD vezető szervei dolgoztak ki a párt áprilisi kongresszusára A határozati javaslatot e—* munkacsoport dolgozta ki Erton Bahr vezetésével, és azt. az. SPD elnöksége hétfő' ülé­sén — három ellenszavazat mellett — jóváhagyta A u - ­vagyis a vitatémákban a tárgyalóasztalnál állapodtak meg, mégpedig a legfonto­sabbakban, hiszen Haignek csak egy napja akadt erre a célra. Tegnap este egyébként hét órakor fejeződtek be Gro­miko szovjet és Haig ameri­kai külügyminiszter tárgya­lásai. Az eredetileg kétórás­ra tervezett délutáni talál­kozó öt órát tartott. A két külügyminiszter délelőtt két és háromnegyed órát ta­nácskozott. Tegnapi megbe­széléseik tehát összesen csak­nem nyolc óra hosszat tar­tottak. különösen az élelmiszerek vonatkozásában. A határozat szerint szüksé­ges. hoev amilyen evorsan csak lehet, újítsák fel függet­len önigazató tevékenységü­ket a szakszervezetek, de az 1980. évi társadalmi megálla­podások — az alkotmánynak megfelelő alapszabályok és programok alapján. A szak- szervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a dolgozás alatt álló szakszer­vezeti törvénnyel. A szeim közli, hoev meg­gyorsít iák a tanácstörvénv- nvel. az úi választási rend- szenei és más. az önkor­mányzat különféle formáival foglalkozó törvényalkotói munkákat, A határozat külpolitikai részében a szeim leszögezi, hogy a lengyel külpolitika a.'ania a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tag1 államaival való szövetség barátság. Ez garantálja I gvelország biztonságát, szu­verenitását. és függetlenségét. A határozat végezetül a lengyel oarLament. mélv ag­godalmát feiezi ki az ameri­kai kormány által tett leg­utóbbi lépések a gazdasági korlátozások, n politikai zsa­rolás és a leivel be'ügyek­be való nvilt beavat''i-'”'í~”a irányuló kísérletek miatt. tározati javaslatot Wjllv Brandt, az SPD elnöke. Pe­ter Glotz, a párt országos ügyvezetője és Egon Bahr. "z SPD elnökségének tagia is­mertette keddi, bonni sajtó­értekezletén. A határozati javaslat' első része a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzésével foglalko­zik. Leszögezi; az SPD a tar­tós béke megvalósításé4 rt száll síkra és mind'--' elkö­vet annak érdekében ho^v a rendkívüli méretű fegyver­kezés közepette ne ke'etkez- zenek olvan konfliktusok amelvek a hideg- vacv a for­ró háború .kitöréséhez vezet­hetnek. Fokozatosan enyhítik a korlátozó intézkedéseket Véget ért a szejm ülése Dz SPD folytatja enyhülési politikáját Koivisto Finnország új elnöke Mauno Koivisto lesz a kö­vetkező hat évben a Finn Köztársaság elnöke. A múlt héten megválasztott elekto­rok a szavazás első forduló­jában Koivistóra 167 szava­zatot adtak le, s ezzel a Finn Szociáldemokrata Párt el­nökjelöltje megszerezte az elnökké váláshoz szükséges abszolút többséget. A finn parlament épületé­ben tegnap délután ponto­san három órakor kezdődött meg az elnökválasztás. A há- romszázegy elektor egyen­ként töltötte ki a nyolc je­lölt nevét tartalmazó szava­zócédulát a parlamenti ta­nácskozóterem közepén fel­állított szavazóhelyiségben. Az induló nyolc jelölt kö­zül hatan osztoztak az elek­torok szavazatain. A Finn Köztársaság ki­lencedik elnöke Mauno Koi­visto 1923. november 25-én született Turkuban. Asztalos­család .gyermekeként nőtt fel. Kikötői munkásként, majd ácsként dolgozott, s a mun­ka mellett tanult. 1953-ban a turkui egyetem szociológiai szakán végzett, s 1956-ban doktorált. 1947 óta tagja a Finn Szociáldemokrata Párt­nak. Először 1966—67-ben pénzügyminiszterként lett tagja a kormánynak. 1968 márciusa és 1970 má­jusa között volt először mi­niszterelnök. 1979 májusa óta állt másodszor a kor­mány élén, s Kekkonen megbetegedése, 1981 szep­tembere óta ö Finnország ügyvezető elnöke. Mauno Koivistót ma a parlament épületében iktat­ják be hivatalosan. BECS Tegnap megérkezett Bécs- be a szovjet küldöttség, amely a közép-európai had­erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lások. csütörtökön kezdődő 26. fordulóján vesz részt. A de­legációt Valerian Mihajlov nagykövet vezeti. KAIRO Kairóban tegnap egyaránt cáfolták a Líbiával, illetve Szaúd-Arábiával történt tit­kos kapcsolatfelvételről szóló híreket. PHENJAN Korea újraegyesítésének legfőbb akadálya az ame­rikai csapatok dél-koreai je­lenléte — állapította meg Kim ír, a Koreai NDK al- elnöke, a haza békés egyesí­téséért küzdő bizottság el­nöke tegnap Phenjanban mondott beszédében. KHARTOUM Gaaíar Nimeri szudáni ál­lamfő valamennyi tisztségé­től megfosztotta helyettesét, Abdulmagid Hamid Khalilt. Khalil eddig egyszemélyben az ország alelnöke, hadügy­minisztere, fegyveres erőinek főparancsnoka és az egyedül engedélyezett Szudáni Szo­cialista Párt főtitkára volt. A hadügyminisztert és a fő­parancsnoki posztot ezután maga Nimeri fogja betölteni. BEIRUT Haig amerikai külügymi­niszter ma kezdődő egyipto­mi—izraeli látogatása előtt a Camp David-i megálla­podás végrehajtásával kap­csolatban éles ellentétek tá­madtak az úgynevezett mér­sékelt palesztin vezetők és a megalkuvást elutasító erők között. Elhunyt M. A. Szuszlov „Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió legfel­sőbb tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy 1982. január 25-én, életének 80. évében, rövid ideig tartó, súlyos be­tegség után elhunyt Mihail Andrcjevics Szuszlov, az SZKP, a Szovjet állam és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a szocialista munka kétszeres hőse. Az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szovjetunió Minisztertanácsa Mii hail Andrejevics Sausz- lov 1902. november 21-én született; az uiljainovszki te­rület Pav liovszk járásának Sahovszkoje községében, sze­gény paraszti családban. Az 1913—20-as években felvet­ték a Kommunista Pártba. Moszkvába küldték tanultai, ahol 1924-ben elvégezte a Munkásfőislkolát. 1928-ban pedig a Plehamov Közgaz­daság5 Főiskolát, majd a Vörös Tanárképző Közgaz­dasági Főiskolát. s a Moszk­vai Állaimi Egyetem és az Ipari Akadémia előadója lett. 1931-ben Mihail Andreje­vics. Szuszlov az összerósz- országi Kommunista Párt (Bolsevik) Központi Revízi­ós Bizottságába és a Mun­kás-paraszt Felügyeleti Nép­biztosságiba küldték dolgozni. Azóta szakadatlanul felelős párt és állami posztokon dol­gozott, 1937—1939-ben Miha­il Andrejevics Szuszlov a rosatovi területi pártbizott­ság osztályvezetője, majd titkára. 1939—1944-ig az SZKP sztavropoli határterü­leti bizottságának első tit­kára. A Nagy Honvédő Háború éveiben Mihail Andrejevics Szuszlov minden erejét az ellenség feletti győzelem ügyének szentelte. A sztav- ropoli haltárterület partizán- osztagai törzsének fonóiké­ként és az északkaukázusi front honvédelmi tanácsának tagjaként aktívan részt vett a fasiszta megszállók elleni küzdelemben. 1944—1946 között Mihail Szuszlov a Litván KP KB végrehajtó bizottságának el­nöke. 1946-tól Mihail Szuszlov nz SZKP Központi Bizottságá­ban dolgozott. A párt XVIII. kongresszusán beválasztot­ták a Központi Revíziós Bi- zottsáoba. A XVIII ö=szszö­vetségi pártkonferencián (1941-ben) és minden azt követő nártkongrecszuson megválasztották a Köznnnti Bizottság tagjának. 1947 éta megszakítás nélkül KB 'itkári teendőket látott pl. 195g—1953 és 1955—I960 között az SZKP KB Elnök" '■égénnk taigia. és 1966 óta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ti^g- ja. 1941-foen Mihail .Szuszilo- vot beválasztják a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsába, és ezt követően a Legfelsőbb Tabács minden összehívása­kor megválasztják képviselő­nek. 1950—1954 között tagja volt a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének. 1954-től kezdve pedig a Szövetségi Tanács külügyi bi­zottságának elnöke. Minden poszton, ahová a Kommun lista Pánt és a nép állította,. Mihail Szuszlov ki­emelkedő szervezőnék, a nagyszerű lenini ügy ren­díthetetlen harcosának bi­zonyult, és a kommunista építés feladatainak sikeres megoldásán munkálkodott. Mint a párt kiemelkedő teo­retikusa sokait tett a mar­xista-leninista elmélet alko­tó továbbfejlesztéséért, szi­lárdan védelmezte az eszme tisztaságát. Jelentős mértékben járult hozzá ahhoz., hogy bővülje­nek és szilárduljanak pár­tunk nemzetközi kapcsolatai a viliág forradalmi és nem- zet'i-felszabadító mozgalma­ival. Tevékenységében fon­tos helyet kaptak a szocia­lista közösség országaival való testvéri szolidaritás erő­sítésének, valamint orszá­gunk békeharcának kérdései. Mihail Andrejevics Szustz- lovra a bolsevik elvhűséig, a maga és mások iránti igé­nyesség. a rendkívül nagy munkaszeretet, valamint ko­runk komoly és bonyolult kérdéseinek alkotó módon történő megközelítése volt a jellemző. Mint érző lelkű, kristálytiszta erkölcsű és rendkívül szerény ember nagy tiszteletet vívott ki magának a párt és a nép előtt. A Kommunista Pánt és a szovjet állam érdekében vég­zett kiemelkedő szolgálatai­ért Mihail Andrejevics Szusz- lovnaik kétszer adományoz­ták a Szocialista Munka Hő­se címet. Ötször tüntették ki Lenin-renddel, az Októberi Forradalom Érdemrenddel és a Honvédő Háború Érdem­rendjének első fokozatával. Ezenkívül számos más szov' jet kitüntetést is klapott. A testvéri szocialista államok több kitüntetését is meg­kapta. A nekrológot L. I. Brezs- nyewel az élen az SZKP KB Politikai Bizottságénak tagjai, póttagjai, a KB tit­kárai, a Központi Revíziós Bizottság elnöke, a Komszo- mol első titkára a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesei, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanács El­nökségének vezető tisztség­viselői. vaüialmiint a különbö­ző művészeti és tudományos szövetségek vezetői írták alá. A szovjet, a csehszlovák és a magyar Néphadsereg alakula- tai közös gyakorlatot tartanak Csehszlovákiában. A képen: szovjet katonák felállítanak egy ideiglenes hidat (Telefotó — K S) rr

Next

/
Thumbnails
Contents