Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
10 Kulturális kilátó 1982. JANUÁR 23, Országos vándorgyűlés Középiskolások balladamondó versenye Mindig fájóbb jubileum, amely nem a születéshez, hanem az elmúláshoz kapcsolódik. Nem harsányan ünnepiünk, csupán csöndesen megemlékezünk. A költőről, a szigorú, jóindulatú pedagógusról ebben az esztendőben valószínű Nagykőrösön ejtik a legtöbb méltató szót. — Arany János 1851-től kilenc esztendőn át tanított az akkoriban élénk gazdasági, szellemi életéről ismert mezővárosban. Hogyan emlékeznek a nagykőrösiek a Arany János nagykőrösi dolgozó szobájának bútorai a múzeumban Tanulmányok, illusztrációk, bibliográfia A régmúlt idők emlékeként sorakoznak a folyosón a fejfák költő halálának centenáriumán? — kérdezzük Fekete István irodalomtörténészt, az Arany Múzeum munkatársát — Az intézmény különböző kiadványokat jelentet meg. Ilyen például évkönyvünk második kötete, amelyet Arany János tanulmányok címmel nyomtatnak ki. Az összeállításban az ország legismertebb Arany-kutatói publikálnak. Készül egy Arany bibliográfia, melyben a költő a múzeumban megtalálható kéziratai is szerepelnek. A helyi Arany Társasággal közösen jelentetjük meg az Arany-illusztrációkat tartalmazó kötetet. A képek Miklósovits László grafikus alkotásai. Természetesen lesznek különböző rendezvényeink is. Októberben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Nagykőrösön tartja vándorgyűlését. Ugyancsak ebben a hónapban a város kulturális küldöttsége a fővárosban megkoszorúzza a poéta sírját. Ha minden a tervek szerint halad, akkor október 24-én házigazdái leszünk a közép- iskolásoknak kiírt országos Arany balladamondó verseny döntőjének. Szabó György szobrászművész készítette Arany emlékérmet kapnak azok, akik a költő életművének ápolásáért sokat tettek. Ezek a kiemelkedő rendezvények, emellett több apró megemlékezés lesz az iskolák múzeumi óráin, a különböző előadásokon. — A múzeum állandó kiállításának („Hej, Nagykőrös híres város” — a címet a költő A vén gulyás című Impozáns látvány a téli köntösbe öltözött épület . é rwxszúxxmi tos-cx #.w/. osic.»;, tű jrr™ fmgwfaftvx.ysu?’ > w mm m v Mrm Ksőm iá**«* fc&sÉ A hajdani nagykőrösi tanári kar neves tagjai; középen a költő verséből kölcsönözték) része az Arany János itt tartózkodásának emlékeit őrző szoba. Láthatunk Arany javította latin dolgozatokat, láthatjuk dolgozószobájának bútorait. — A kiállítás komplex anyag, amely gazdasági, történelmi, képzőművészeti és irodalmi áttekintést nyújt Nagykőrös fejlődéséről az avar kortól napjainkig — mondja tárlatvezetés közben Fekete István. — A bemutatott tárgyak, dokumentumok hűen szemléltetik azt az. utat, amelyen a város eljutott odáig, hogy az 1850-es években nem egy akadémiai tag itt tanított. Az intézmény névadójára emlékezőterem szervesen épül a kronológiai sorrendet követő összeállításba. Ezen kívül október 21-én nyílik egy tárlatunk Arany emlékkiállítás címmel. A folyosóra lépve fejfa- erdő fogadja a látogatót. Mint kísérőnktől megtudjuk, az országban egyedül álló gvűiteménvt (Feifák a Duna—Tisza közén) három esztendeje nyitották meg, és ez a múzeum másik állandó kiállítása. Az intézmény szabad termeiben váltják egymást a különböző időszaki kiállítások. Kép és szöveg: Fekete Sándor BECSBEN Füredi buteHák, korsók, tálak kiállítása Szófia, Bériin után Bécs- bem, a Collegium Hungáriáim kiállítótermében láthatta az osztrák közönség a legszebb tiszafüredi kerámiákat. A bemutatóra a füredi, karcagi, szolnoki és a túrke- vei múzeum gyűjteményeiből elsősorban a régi bu- tellák, tálak, bokályok, korsók, tányérok kerültek kiválogatásra, amelyek a tiszafüredi fazielkasimestének hírét már a múlt század elején megalapozták. Dr. Fü- vessy Anikó, a tiszafüredi múzeum igazgatója kutatásaiból tudjuk, hogy Füreden a mázas kerámia — feliratos edény tanúsága szerint — 1832-ben már létezett. Alapszínként és díszítményként akkoriban a fehér, vörös, barna és zöld máz volt gyakori. A múlt század közepétől kezdve már gazdagabb választék bizonyítja a füredi fazekasság művészetének fejlődését. Karcolt sgraffito technikával, rozettás, madaras ornamentikával készült butelliákon nemcsak azt tüntették fel, hogy mikor és kik számára készültek, hanem változatos rigmusok, humoros népi versék szövegét is rákarcolták. Népszerűbbé és változatosabbá váltak a füredi misfcakan- csók, hasúikon tekeredő plasztikus kígyóval, díszes huszáirrunálban, csákóval. A századforduló táján a gyáripar, a kőőedény és porcelán tömeges előállítása miatt lehanyatlott a füredi kerámia csiliága. S csak 1927-ben támadt új életre, amikor Győrffy István néprajzprofesszor ösztönzésiére — az idén 75. éve dolgozó Kántor Sándor újjáélesztette a hagyományos füredi kerámiát, formában, színiben és technikában, ' egyaránt. De miint vérbeli művészember, tovább is fejlesztette azt. Üj formákat teremtett, s gazdagabb választékával a negyvene® évektől kezdve világhírűvé tette. 1958-iban a Brüsszeli Világkiállítás naigydíja került Karcagra, oda, ahol nemcsak maga dolgozott, hanem tanítványokat is nevelt, köztük ifj. Szabó Mihályt, akinek nemek alkotásai is szerepelnek a kiállításon. Lapozgatva a bécsi kiállítás vendégkönyvéiben nemcsak német nyelvű beírásokat találunk, miint pl.: „Ismét egy nagyon szép kiállítás” vagy röviden: „Csodálatos ! ! Dr. Helga Kahl”, hanem öreges, szálkás betűkkel írott sorokat: „Visz- szasírom hazáját e cserepeknél 1981 Karácsony hava” — a magyarul írt sOnok aláírását nem tudtuk pontosan kifoetiűzini. Magyarországi csoport is látta a bemutatót, de hogy nemcsak a lelkes turistáknak tetszett a kiállítás, azt bizonyítja egy magyar szakember, dr. Guinda Béla egyetemi tanár beírása: „Igazán kiemelkedő szépségű és ethnográfiai szempontból is értékes a kiállítás. A régi kerámiák egyedülállóak.” Milyen tanulság vonható le még a kiállításról ? A bemutató legnagyobb sikerének azt tartjuk, hogy nemcsak tetszett az anyag, hanem szívesen vásároltak volna is a látogatók. A jövőben meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy a múzeumi tárgyak mellett a jelenkori kerámiákból eladásra is kerüljenek ki darabok. K. Gy. A Világzenekar Pécsett Pályázatok Miskolcon március 27-28- án tartják met a IV. országos dianoráma biennáiét. A versenyre szerzőnként három, 10 percnél nem hosszabb program nevezhető. — február 20-ig. Ugyancsak Miskolcon rendezik meg ánriüs 9-10—11- én a XXIX. országos ama- tőrfilm-fesztivált, amelyen részt vehet minden olyan egyénileg vagy közösségben készített amatőrfilm, amely eddig országos fesztiválon még nem szerepelt, és az amatőrfilmes gyakorlatban elfogadott technikával készült. A nevezési és beküldési határidő március 15. Nevezési lan a diősevőri Vasas Művelődési Központtól igényelhető. Pécs ez évi kulturális programjából — mintegy .15 országos. illetve nemzetközi rendezvényt tartanak — a üeaközelebbi a 14. magvar iá- télkfilmszemle. február 5—11. között. Huszonöt magvar filmet mutatnak be. közülük nyolcat oremier vetítésen. de négy-öt külföldi film bemutató előadáséra is sor kerül. Április eleién a magvar zenei élet kiemelkedő eseménye lesz a X. országos kamaraikórus fesztivál, amelyen tizenkét hazai és négv külföldi — holland bolgár. NSZK és osztrák — együttes vesz részt. A rendezvénysorozat keretében a Pécsi Nemzeti Színházban Kodály Psalmus Hungaricu- sát Melles Károly vezényletével adiák elő. Júniusban tartiák — Siklóson — a 14. országos fúvószenekari találkozót, tíz hazai és négv külföldi együttes részvételével. A Décsd nemzetközi Hiúsági zenei tábor legnagyobb eseménye a száztagú Világzenekor szereplése lesz. a iapán O. Iwa- ki vezényletével. Szigetvárott nagyszabású Zrínvi-ünepségeket tartanak az ősszel. Pécsett pedig — októberben — kerül sor a nemzetközi bábfesztiválra, nyolc külföldi és hét hazai együttes részvételével. A Pécsi Galéria szeptember 12—október 17. között rendezi meg az országos kerámia biennáiét. míg a Pécsi Nyári Színház előadásai ideién a baranyai képzőművészek tárlata tart nyitva. A Pomázi Munkaterápiás Intézet gyógyító tevékenységében hosszú évek óta eredményesen alkalmazza ■a képzőművészeti terápiát. Az esztétikai értelemben is sikeres kísérletekkel kiadványok, kiállítások segítségével az utóbbi évtizedben a nagyközönség is megismerkedhetett. Most a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma enged bepillantást a képzőművészeti terápia eredményeibe az intézet egyik tehetséges beteg alkotója, Ferenczy György Gyógyító művészet Ferenczy György tárlata képeinek és szobrainak bemutatásával. Ferenczy György 1966- ban az intézet Kiskovácsi- ban levő telepén — dr. Stumpf Imre segítségével — kezdte meg folyamatos alkotó tevékenységét. Különös érdeklődést mutatott a rovarok és általában az állatok iránt. Plasztikáinak leggyakrabban választott modelljei ma is az állatok: a valóságosak és fantáziájának termékei; a soha sem létezettek. Festészete ugyancsak figyelmet érdemlő, mentes minden konvenciótól és stílus kötöttségtől. Plasztikáival eavütt igazolja azt az álláspontotf, mely szerint a pszichikaiig sérült embernél a vele született tehetséa évv- oly döntő, mint az egészséges embernél. A betegség önmagában nem szülhet zsenialitást, de a meglevő tehetséget aktivizálhatja. Tavasz! népszokások a képernyőn A naptár még telet mutat, a televízió munkatársai viszont már a tavasz közeledtére is készülnek. A napokban rögzítik filmszalagra a Virágvasárnaptól Pünkösdig című, tavaszi népszokásokat bemutató új műsort. A program az évszak jeles napjaihoz kap*- csolódó szokásokat, hiedelmeket, táncos és énekes hagyományokat elevenít fel. részben falusi hagyományőrző csoportok előadásában, részben a népi kultúra továbbéltetésén fáradozó előadók közreműködésével. A következő hetekben a Néprajzi és a Nemzeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát és az esztergomi Bakócz-kápolnát ..veszi birtokba” a tv-stáb: itt a népszokásokhoz kapcsolódó műemléki tárgyakat örökítik meg. A tavasz közeledtét ígérő márciusi napok már Galgamá- csán. Pomázon. Vitnvéden és Szennán találták a Jász! Dezső rendező irányította tévéseket, akik a helyi hagyományőrző együttesek életéiből ellesett Pillanatokat kannak ..kameravégre”. Bartók Béla Bókésmegyében A Bibliotheca Bekesiensis huszonegyedik köteteként jelent meg ..A néndalkutato Bartók Béla Békés. Arad és Bihar megyében” című kötet Csendé Béla szerkesztésében. A kötet első tanulmányának szerzője. lYlárai György Bartók Békás megyei kapcsolatairól és az emlékhelyekről ír. Pasam? Ár óiul pedig Bartók Békés megveí népdalgyűjtését veszt számba. Südv Ernőné Tevan Gizella tollából az „Emlékeim Bartók Béla békéscsabai hangversenyeiről látogatásairól” című cikket közük, majd Csendé Béla adja közre a még fellelhető visszaemlékezéseket Bartók e Vidéki útjairól. A következő tanulmány ríme ..Bartók Béla folklnrgvüitése Arad megyében: szerzője loan T. Florea, ugyan ő irta a kötetet záró „Bartók Béla tevékenysége Biharban” című tanulmányt is. A (kiadványt gazdag, korabeli fénvkénanvag egészíti ki. Nagykörösön a költő halálának 100. évfordulóján E ‘ I N L A D u; N G
