Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

1982. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új politikai könyv Forint, dollár, arany Lemezfigyelő Kaotikus zene, banális szöveg Kezdetben csak a Terefere része volt, afféle betét a szórakoztató jelenetek sorá­ban, aztán kinőtte kereteit, szűknek, kevésnek bizonyult számára a betótszerep: ön­állósult Rádlay Mihály vá­rosvédő műsora, Az unoká­ink sem fogják látni. Sőt újabban, már túllépett a fő­város határain is, hisz leg­utóbb pénteken arról halót'-, tunk, hogy Ráday kamerái Miskolcra is éllátogaittak. A továbbiakban bizonyára má­sutt is megjelennek majd, az ország egyéb városaiban, hogy pusztuló, halálra ítélt építészeti értékek, városképet színező, -gazdagító homlok­zatok, kaipulk, lámpák, oszlo­pok sorsét kutassák. A városvédő Ráday Kétségtelen: országos ügy- gyé, mozgalommá szélesedett Ráday Mihály egyszemé­lyesnek Indult akciója. Ma már fotósok fognak össze, hogy részt vegyenek váro­suk. a főváros védelmében; lakosok ragadnak tollat, hogy szót emeljenek egy-egy rejtett szépség oltalmáért; sőt érmet is osztanak már a legszorgalmasabb „városvé­dőknek”. A sokáig csak operatőriként ismert Ráday Mihály ezzel a' cselekedeté­vel a jeles televíziós egyé­niségek sorába lépett. Jól érezte meg, miből lehet köz­ügy és ' jól találta meg a módját, hogy miiként teheti aizzá. Lényegében televíziós publicisztikát ír — a képek, a tények nyelvén, magas hőfokú szenvedéllyel, máso­kat is tettekre „bujitogat- ván”. És nem egyszerűen egy- egy századelej i lámpa, vagy kapualj, esetleg egy díszes liftajtó megmentéséről van szó, ennek a mozgalommá terebélyesedett akciónak a gyökéréi mélyebbre nyúlnak: a múltját is becsülni kívánó ember — társadalom — lelkivilágába. Oka abban az egészséges szemléletben ke­resendő. amely a jelen és a jövő építéséből soha nem zárja ki a már meglévő múltbéli értékeket. Nem holmi nosztalgiából fordul tehát feléjük, hainem abból a tudatiból táplálkozik, hogy a tlámsadallmi- történelmi fo­lyamatnak igenis szerves ré­sze a múltunk, hisz nem­csak Viszonyítási alapként (felelhet meg életünkben (például egy régi Utca, vagy egy ódon ház a maga szép­ségeivel, illetve tartalmával), de ugyanaitókor mert szép és értékes, gazdagabbá, han­gulatosabbá is teheti mai életünket. Végtére is min­denfajta városvédelem: az ember gazdagításának kér­désébe torkolllak. Egyáltalán nem öncél, nem érdekes hobbi, egy megszállott tévés és néhány megszállott kö­vető ügye tehát ez a soro­zaté; hasznát mérni lehet a megmentett értékek számá­val is, de úgy hiszem igazi eredményét a szemlélet ala­kításéban éri el. Vendéglátás Maikik Károly szívesen, ké­szít fűimet Déiy Tibor mun­káiból, mert nyilván közel áll hozzá e különös írói vi­lág, amelyben finom iróniá­val vegyül a líra, almelyet bölcs derű aranyoz be, bár emberi keserűségekkel van teli. S amelytől egyáltalán nem jdégen a fölényes, szel­lemes szatirikus hang sem. Amikor például Déry úgy tesz mintha csupán jelen­téktelen dolgokkal bíbelőd­nék, ugyaniakkor a kis dol­gok . mögül mindig előlopa- kodik a mélyből maga a történelem is. az élet egy jelentél^ t el en nek látszó moz­zanatában a valóság lénye­gére tapiin/t rá. Ezt teszi megfilmesített novellájában is. a Vendéglátásban is, anélkül, hogy témájára vas­kosan „rátenyerelne”, mint alhögy sajnos a tévéfilm al­kotói teszik. Az elegáns iró­nia helyett ki«rá brutális hangot üt meg a tévévál­tozat. durván felerősítve a Ikarikaturisztikus vonásokat, leszűkítvén egy irányban az elbeszélés tartalmát, s oly­kor szájbarágósán részletez­vén egy-egy jelenetet, amely­ben a puszta jelzés is meg­tette volna. Nem mondom, . hogy eb­ben az átalakított formájá­ban nem nyújtott helyen­ként jó mulatságot a Ven­déglátás. Garas Dezső ügy­buzgó minisztériumi előadó­ja például remek karikatú­rája a saját kis egziszten­ciájáért aggódó tisztviselő­nek; (Ha valami nem sike­rülne, nem attól fél, hogy ezzel a szocializmust éri kár, hírnevében. hanem hogy az ő állásába kellül esetleg), ugyanakikor Törő- csik Mari mór túlzottan sú­lyos szerepében. Lényegében amit sajnálni lehet, a tévé- filmben elveszett a történet­nek az a játékossága, az előadásnak az a finomsága, ahogyan Déry beszél a kér­déses világiról, az ötvenes évek elejének szamélyikul- tuszos valóságáról. Az írói megformálás nyelvi humo­rát nem sikerült a képek nyelvére átültetni a tévé­film készítőinek, Makk Kő- rolynak és Szántó Erikának, a forgatókönyvet ugyanis ők ketten írták. Azt a fajta humort, amely már a no­vella előszavában is ott buj­kál ravaszdi módon, hun- cutikásan. Aki többet akar, olvassa el eredetiben a no­vellát. könnyűszerrel megte­heti, mindössze tizenhat ol­dalnyi, megéri. Tévéfilm Martinovics Ignácról Már a címe is hosszú •— Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében — és maga a tévé- film is bizony szokatlanul hosszúra nyúlt a vasárnap esti órákban, több mint százhúsz percet vett igénybe, míg az új, legfrissebb' kuta­tások eredményeire épülő Martinovics-dráma kibonta­kozott a képernyőn. Doku- mentumdréma? Lehetne az is. A drámai helyzeteik érez­hetően a feltárt dokumen­tumokra, tényekre épülnek, s a cselekményben meghatá­rozó szerepet játszanak, De a fokozott tényszerűségre utal a szereplők megválasz­tása is, többnyire művész­emberek (dramaturg, rende­ző. költő) de nem hivatásos színészek játszották a drá­ma egyes szerepeit, inkább korrektül, semmint igazi jel­lemalakító erővel. A túlzott részletesség is a dokumen­táló hűségre vall. De más­részt ha magát a játékot nézzük, amelyben sok a ki­fejezetten képzeleti, is, ak­ikor felfoghatjuk igazi tévé- filmnek is. Tehát bizonyos műfaji kettősség jellemzi az Elek Judit írta és rendezte tévéfilmet. Megítélésében azonban sokkal fontosabb, hogy olyan képet fest a drá­ma Martinovicsról, amely eddig a széles publikum előtt többnyire még isme­retlen, volt, a forradalmár íróban a forradalmat, eláru­ló titkos ügynököt is bemu­tatván. Nem túlságosan romboló, elidegenítő kép ez, ily ellentmondásosságban ábrázolni a magyar jakobi­nus mozgalom neves alak­ját? Bármily kiábrándító és fájdalmas: a tények, azok tények. S egy ellentmondá­sokkal teli korban, amilyen a XVIII. század vége egy­általán nincs abban semmi különös, hogy a történelem talaján ellentmondásos egyé­niségek termelődnek ki, erényeikkel és hibáikkal egyetemben! Ez a tény azon­ban mit sem vonhat le az adott kor forradalmi moz­galmán* értékéből, hogy tudniillik egyik-másik részt­vevője nem volt éppen szeplőtelen, sőt magatartó­sóból kivetnivaló ' is akadt, bőséggel. Ez akár tanúsága is lehet a most bemutatott Martinovics-filmnek. Persze rövidebben, jobban drámába sűrítve, nem annyira okt,a- tóan. mint inkább élimény- szerűen, több síikerrel is jár­hatott volna. VM. Nehéz feladat lenne meg­határozni, vajon a pénzről, avagy a szerelemről írtak többet, készítettek több mű­alkotást, melyikről született több tanulmány vagy szép­próza, avagy melyik ihletett több alkotót és gondolkodót — írja a Forint, dollár, arany című könyvében Brüll Mária, aki igen érdekes té­mát választott tanulmánya alapjául. A Kossuth Könyv­kiadónál megjelent kötet for­dulatosán, szellemesen tár­gyalja a témát, ismerteti a fogalmakat, amelyekkel meg­határozhatjuk a pénz, illetve a benne megtestesülő érté­ket, amelyet népek és nem­zetek különböző néven hív­nak, de a lényeg egy: a pénz állandó szereplője az emberi gondolkodásnak, együttesen hatva olykor értelmünkre és érzelmeinkre egyaránt. Idézi a nagy filozófus gondolko­dót, Schopenhauert, aki a pénznek a legpontosabb köz- gazdasági definícióját adja: Gyakran hányják az ember szemére, hogy vágyai főkép­pen a pénz felé húzzák, és hogy ezt mindenekfölött sze­reti. Pedig ez csak természe­tes, hogy szeresse ezt a fá­radhatatlan Proteust, amely minden pillanatban kész oly­annyira változékony vágya­inknak és sokféle szükségle­teinknek mindenkori tár­gyává változni.1 Népszerű forma A szerző amellett, hogy marxista elemzését adja a pénznek, sokoldalúan vizs­gálja eredetét, terjedését, a világban betöltött szerepét. „Itt küldöm önnek ezt a kis csacskaságot” — írta Carlo Lorenziini. amikor eev római gvermékúiság. a ..®i- ornalie per i Bambini” szer­kesztőiének postázta a ra­koncátlan fabáburól szóló meséiét Az idén lesz száz éve. hogy a folytatásos köz­lés után könyvben is. megje­lent Pinocchio története, és elindult világhódító útiára. (Ekkor készültek hozzá az első illusztrációk is.) A me­sehőshöz kapcsolódó kiállí­tást 1982-ben Tokiótól és a párizsi Pompidou kultúr- központtól az Egyesült Álla­mokig ió néhány helyen be­mutatják. A „kis csacskaság” — ame­lyet az akkor 54 éves olasz író a rossz nyelvek szerint csak azért írt. hoav a hono­ráriumból kifizethesse szo­rongató kártvaadósságait, — azóta a gyermekirodalom talán legismertebb alakiává vált. A számok legalábbis ezt bizonyítják: a Pinocchiót Valóban sok mindent megtu­dunk ebből a könyvből, sok­kal többet, mint bármely más, ezzel a témával foglal­kozó közgazdasági műből. Tudományosan népszerű for­mában is sokat írtak már róla, Brüll Mária mégis tud újat mondani, mert eltérő megközelítéssel világítja meg a nagyobbrészt ismert fogal­makat. Célja az volt, .hogy nem szakemberek számára is érthetővé tegye, emberközel­be hozza ezt az elvontnak vélt közgazdasági fogalmat. A hazai és a nemzetközi pénzek összefüggéseit érzé­kelteti, mégpedig oly szem­léleti módon, hogy minden­ki számára érthető legyen a forint, a dollár, az arany és egyéb pénznem közötti ösz- szefüggés. A megnevezés eredete Érdekes az is, hogy pénzek nevei miből és honnan ered­tek. A magyar forint elne­vezés például olasz eredetű, Florenz (Firenze) városról kapta nevét, ugyanis 1250 köj rül ebben a helységben ver­ték a florenust, az arany­pénzt, amely eljutott ha­zánkba is, s mint annyi más idegen szóból, a magyarok elhagytak belőle egy-két mássalhangzót, s így lett be­lőle forent, majd forint. A dollár elnevezés meg éppen szomszédunkból, Csehszlová­kia területéről indult el, mégpedig Joachimsthalból, ahol a XVI. században 27— 28 grammos érméket vertek, s a hely alapján joachim- sthalernek, azaz thalérnak neveljék, s ez alakult át ide­gen nyelveken dallernek, csak Olaszországban 256- szor. angol nvelven oedig 111-szer adták ki. Tény. hogy Pihocchio rög­tön megfogta a kis olvasó­kat. Mi magyarázza ezt a nem várt sikert? A szakértők, irodalmárok szerint elsősor­ban az. hogy Pinocchio nem a megszokott sablon mese­hős. a „ió kisfiú”, hanem ellenkezőleg: valódi evere- ket mintáz: önző. de nagy­lelkű. tele ió ötletekkel és hibákkal, aki nem kénes el­lenállni a kísértésnek, és játszani. barátkozni is iob- bain szeret, mint iskolába járni. Az egész történetet történetet meleg irónia, hat­ja át. egyszerre, szól fiatal lurkókhoz és meglett nagy­papákhoz. A cselekmény bo­nyolítása. a befejezése (a bábu végül igazi kisfiúvá változik) a szülők, tanárok erkölcsi érzékét is- kielégít­hette. és a gyerekek önálló­majd módosult, s létrejött á mai kiejtési formája, a dol­lár. A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy az áruforgalmat mozgásban tartó érmék alap­anyaga a középkorban hosz- szú ideig arany vagy ezüst volt, s csak a későbbiek fo­lyamán terjedt el a papír­pénz, vele együtt a bankfor­galom, amely váltókban, pa­pírpénzben fejezte ki azt az; értéket, amely a bankokban aranyban, ezüstben felhamo- zódott. A szerző foglalkozik a szovjethatalom létrejöttével kialakult helyzettel, amikor a forradalom megmaradása függött attól, hogy Leninék- nek sikerül-e stabil pénzt teremtenie. Sikerült, s nap­jainkban is a szovjet rubel a világ egyik legstabilabb pénze. Mindent összevetve: na­gyon olvasmányos mű Brüll Máriáé. Epizódokat ismertet, komoly közgazdasági kérdé­seket feszeget érdekfeszítően, izgalmasan, miközben anek- dotázik, érdekes embereket idéz, szellemes mondásokat, vicceket mesél él, mintha elő­adna az egyetemen. Hasznos ismeretek Észre se vesszük, hogy mi magunk is. mennyit tanul­tunk ebből a szellemes mű­ből, amely könyvalakban hasznos szolgálatot tesz . a társadalomnak, hiszen a pénz még nagyon hosszú időn át nélkülözhetetlen lesz az em­beriség számára. ságát. kalandvágyát is mél­tányolta. Collodiban 1951 óta műkö­dik a Pinocchio-park (amolyan vidám park Pi- nocchio-szobrokkal. játékok­kal. bemutatókkal, bábszín­házzal). amelyet lávente több tízezer kíváncsi keres fél. Aláoítóia szerint ez a léte­sítmény ösztönözte az ame­rikai Disneyland létrehozá­sát is. A vidám everekláto- eatók kis kártyákat kapnak, amely feljogosítja őket. hoev hetente egvszer füllentsenek, és felírhassák a fáira: ..Le a matekkal”! De hoev a száz- esztendős fabáhú nem csu­pán az olvasóközönség ked­vence. arra friss és szemlé­letes példa, hogy az olasz labdarúgó-szövetség Pinocc­hiót választotta a ^spanyol- országi futball-világ'bainok- ságra készülő csapata jelvé­nyéül. Sz. G. A Panta Rhei első albuma A debreceni zenekar öt­hat évvel ezelőtti országos bemutatkozása ideién. a klasszikus művek feldolgozá­sával vált ismertté. Elsősor­ban az instrumentális . kom­pozíciók arattak sikert ame­lyek igen közel kerültek a dzsessz világához. Ebben a tíz dalban min­den megtalálható, ami a popzene fogalmába tartozik. A populáris részek a legel- vontabb harmónia-menetek­kel váltiák egymást. A lírai húrok pengetése elringat, hogy a következő pillanat­ban egv hidegzuhanyként érkező effektus minél kiió- zanítóbban hasson. S mind ez olvan kaotikus egyveleg­ben. hogy hétköznani szó­használattal élve. nem tud­juk a'dolgot hová tenni. Bizonytalanságunkat. még fokozza az ének sokkoló ere­je. amely nem illik sem a muzsikához, sem a helyen­ként banális szöveghez. Hiá­ba vonultatják fel a billen­tyűsök arzenálját, a klasszi­kus gitár üde ds a hangszer eredeti hangiéinak technikai eszközökkel kifacsart hang­zását. mindez nem több az önálló egységek egymásra halmozásánál. Hiányzik ami összekötné, ( egvbeforraszta- ná a kompozíciókat. A második oldal kissé ki­egyensúlyozottabbnak tűnik. A zenekar Vivaldi: Négv év­szakjához hasonlóan a ta­vasz. a mvár. az ősz, és a tél hangulatát, próbál i a vissza­adni a ..tételekben”, illetve a dalokban. Halhatunk vi­dám madárcsicsergést, a hó- ropogás zajait, de igazán ezek az alkotások sem Ion- iák be magukat fülünkbe, nehezen barátkozunk velük. A Panta Rhei az ..úi hul­lám” stílusirányzatban ke­resi a maga helvét. A lemez alap ián úgv tűnik még nem találta meg. — F. S. — Felújítják a Carment René Terrasson francia rendező, díszlet- és jelmez- tervező közneműködláisével'. párhuzamos szereposztásban úiítia fel február 12-én és 14-én az Erkel Színház Bizet: Carmen című operáiét. A 4 felvomásos dalmű címszerepében Takács Klára, illetve Mészöly Katalin mu­tatkozik be. Don Jósé szere­pét Kelen Péter és Molnár András. Escamillot Gáti István és Ötvös Csaba. Micaelát Kincses Veronika és Kalmár Magda énekli. Az operát Lukács Ervin vezéhv-* Ili. A több felúiítást megért remekmű budapesti előadá­sain 1980 júniusig csaknem 800 alkalommal gördült fel a függöny. Népszerűségét jelzi, hogy bemutató ia óta szinte megszakítás nélkül szerepel az Állami Operaház repertoár ián. A felüiítás rendezője, díszlet- és jelmeztervező ie a legismertebb francia rende­zők egyike, aki 1945-feeri énekesként debütált a diioni operában. Operarendezőként szívesen látott, evaikori ven­dég a fráncia. valamint a külföldi operaszínnadokon. Magyarországon első alkar­lommal vállált vendégrende­zést. Gáli Sándor A fabábu diadal útja Az ismert, Walt Disney-féle figura: a tiro- liruhás kisfiú Szóló Tücsök társaságában Balra: a közkedvelt fabábú egyik olasz ábrázolása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents