Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

1982. JANUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vizsgaidőszak a szolnoki főiskolán Nincs mese, tudni kell A félreismert „marclpáncsászárnö' Halál a Genfi tó partján Vizsgára várva Amíg az a!teó és középfokú oktatási intézmények diákjai vakációzlak, az egyeteme­ken, főiskolákon nincs téli szünet. Félév, egy év tanul­mányaiból vizsgáznak a hall­gatók. Mérlegre teszik tudá-" sukat, szorgalmukat, s aki tanév közben is be’le-belené- zatt a jegyzetekbe, annak nem igen kell attól tartania, hogy utóvizsga kerül a má­sik serpenyőbe. Ha csali nem történik valami balszerencse, pillanatnyi „rövidzárlat”. A vizsgadrukk, a felfokozott idegállapbt sokszor „ront” az osztályzaton, s néha még nevetséges — persze csak utólag tűnik annak — hely­zeteiket is produkál. Egy le­velező tagozatos hallgató is­merősöm például úgy „meg­zavarodott” a kémiavizsgán, hogy az oxigén vagy jeléről semmi más nem jutott az eszébe, mint. az. hogy nulla. Ha lenne ilyen osztályzat, „emlékeztetőül” alighanem ezt írták volna az indexébe. Utólag peisze már elszállt a bosszúság, együtt nevet ku­darcán a társaival!, akikből ki sem fogy a humor, s az­zal hacceliik. mit. válaszolt volna, ha két oxigén vegyje- let lát A diákélet humora végig­kíséri a vizsgaidőszakot, s a derűs történetek, élmények sokszor maradandóbbak, mint a sikerek. Noha a vizs­gaidőszakban s általában mégiscsak az utóbbiak fonto­sabbak a hallgatók számára, egyrészt mert zsebre megy, hiszen az ösztöndíj a’ tanul­mányi eredmény függvénye, másrészt alapos tudással job­ban boldogulnak majd a végzés után. Érthető, hogy nem szíve­sen beszélgetnek velem g vizsgára várakozó hallgatók a Kereskedelmi és Vendég- latóipari Főiskola szolnoki tagozatán. Ilyenkor minden perc fontos lehet, suhannak a szempárok a jegyzetek be­tűin, a cigarettáról a könyv­be, földre hullik a hamu. az asztalion aszalódik a meg­kezdett vajas zsemle, amiről már azt sem tudni. kié. A félhangos mormollást csak egy-egy idegesen lecsapott jegyzőt vagy ajtónyitás sza­kítja félbe. Az elöbbin * jót nevetnek, az, utóbbit kérdé­sek követik: „Mit húztál?”, ..Milyen volt?”, Jó kedve van?” Ha szimpatikus a mór •kihúzott tlétallí, csalódás fut végig az. arcokon. Pedig nem sok okuk van a fiataloknak az aggodalomra. A tanulmányi csoport sta­tisztikája szerint jobbak az idei vizsgaeredmények, mint egy évveli ezelőtt. Nem „gyűj­töttek” eddig annyi elégte­lent matematikából, statisz­tikából, számvitelből, kémiá­ból, mint tavaly, noha válto­zatlanul ezek számítanak a „legirázósabb” tantárgyak­nak. Az „át'.laigjavító’’ vizs­gák pedig idén is az általá­nos és1 munkalélektam, a ke­reskedelmi gazdaságtan s a filozófia. Ügy látszik, ezeket szívesebben, vagy könnyeb­ben sajátítják el a hallga­tók. Az idén alacsonyabb volt a llemorzsolódás, mint tavaly, az. elsősök közül eddig ket­ten mondtak búcsút az isko­lának, de a harmadik évfo­lyamon is csak halttal ta­nulnak kevesebben,, mint ahányan kezdték. Ha csak nem történik valami „bal­eset” — ők így nevezik az esetleges bukást —, negyven­hat kereskedelmi és huszon­két vendéglátószakos fiatal veszi át diplomáját jövő nyáron. X. G. A császámő szilárdan hitt abban, hogy a történetírás egy napon igaz,ut ad neki, és az ő szemével néz.i a Habsburgok Világát. Erzsé­bet ugyanis a XX. század korán született gyermekének tartotta magát, aki szelle­mileg megelőzte korát. Ráadásul hiú is volt. és nem tudót,t ellenállni 'a kí­sértésnek, hogy legalább halála után learassa az. iro­dalmi dicsőséget. Ezt a ha­gyatékában talált döcögős verssorok aligha fogják meghozni neki. de bámulatot és érdeklődést igen: figyel­met ébreszt ez a meghason- lott asszony. Az 1889-es év mély sebet okozott ' a császárnőben: a Heine rajongó, aki a külön­böző kastélyokban levő ma­gán termei ben ,, hátz, i o 11 á ró­kát” emelt a mesternek szobrokból, képekből, köny­vökből. vad antiszemita po­lémia nyilvános céltáblája lett. Kiszivárgott, hogy a császámő jelentős összeget adományozott egy tervezett Heine emlékmű építésére. A. botrány miatt , visszavonta adományát, zavartan befe­jezte a verselést, és még egy utolsó alkalommal di­csőítette Heinét, amikor tes- .taimanltiuinrua rendelkezéseit a következő szavakkal kezdte: „A mester diktálta nekem”. Irodalmi végakaratát le­vélként így címezte, és meg- hatájro'/fa benne, mit kell tenni a költeményekkel: „ ... 1890-től számított 60 éven belül kell nyilvános­ságra hozni, a politikai el­ítéltek és segítségre szoru­lóik hozzátartozóik javára. Mart hatvan éven belül oly kevéssé lesz otthon a bol­dogság és a béke. azaz a szabadság kis csillagunkon, mint ma. Talán más csilla­gon?” Brigitte Haman, napjaink törtónettudósa. aki a ladi­két. megtalálta és az irodal­mi hagyatékot elolvasta, tudta, miit kell tennie: új életrajzot írt a felismenhe- l,ellenségig eltorzítva ábrá­zolt személyiségről, Erzsé­bet császárnéról. Amint erről . a Stern című lap hírt adott a könyv most jelenik meg az NSZK-ban. A svájci szövetségi archí­vumban Bri'i!,;te Hamann a kéziratok mellett megtalálta Sissi versciklusainak ki­nyomtatott példányait, a „Téli dalokat” és az „Ész-aki tengeri dalokat” is. A csá­szárné ezeket még életében kinyomtatta. A nyomda szá­mára a mintát két elszegé­nyedett unokahúga másolta le. akiket, ebből a célból hí­vott . Bécsbe. nehogy kézírá­sát felismerjék. Ezután ki­nyom,tatott költeményeit le­zárt. ladikéban megküldte legalább két. esetleg több bi­zalmasának azzal a kéréssel, hog’' 60 éven keresztül vi­gyázzanak rá. i majd adják tovább a svájci szövetségi elnöknek személyesen. A Svájci Államszövetség elnöke 1951-ben átvette a Sissi-hagyatékot, de az Oszt­rák Tudományos Akadémiá­hoz írt levelében úgy vélte, hogy a publikáció nem kívá­natos a ..tisztelt hölgy szem­szögéből nézve”. Erről ,a bé­csiek is így --Upkedtek. s ezzel a ladiké eltűnt a ber­ni archívum magánszéf jé- ben, egészen addig, míg két évvel ezelőtt Brigitte Ha­mann felfedezte. A sok ismeretlen adat alánján írt életrajzból telje­sen ú j 'kép alakult ki a csá­szárnőről. Kiderült például, hogy „Európa legszebb asz- szonva” frigid volt. Versei­ben erről így ír; „Számomra nincs szerelem. számomra nincs bor, az egyiktől rosz- szul leszek, a másiktól há­nyok”. Ritkán tartózkodott az udvarban, és ilyenkor is majdnem mindig túl gyen­ge volt abhoz, hogy részt vegyen a családi vacsorákon. De pé(i- nappal később Ang­liában, Írországban. Magyair- országon már 5 órán ke­resztül tudott lovagolni a vadászaton, rókákat üldöz­ni. megbotlott lovagjait a mocsárban hagyná, és női nyeregben a csapatot vezet­ni — néha cigarettával! a szájában! A há'zasságot börtönnek te­kintette. melyben a tehetsé­ges és „tiszta” asszonyok­nak levágják a szárnyát, Egvéni módon állít bosszút a férfiakon: „Minden tüzes csók ellenére vasszívem né­ma és hideg maradt”. Lát­szólag akarata ellenére fel­tüzelte a szenvedélyeket, hogy a tetőpontján megbot- rúnikozva visszautasítsa azo­kat. Egyik hódolójáról versé­ben így nyilatkozott: „Él benned a szemtelen bátorság, hogy valaha elérhetsz en­gem? Mégis megöl a hideg parazsam, szívásén táncolok hullákon”. A császár sokat tárgyalt viszonya a bécsi színésznő­vel. Katharina Schrattal. a Hamann életrajzban úgy szerepel, hogy az. a császár­né jótékony műve volt. Er­zsébet csempészbe férjéhez ezt a meleg, vaskos nőt. hogy ő maga meneküljön a császár vágya elől. Erzsébet, kívülről tudta Homéroszt és Heinét, a császár soha nem olvasott maist: mint kancel­lárjainak iratait. Ferenc József szerelmes volt a fele­ségébe. amíg élt, sőt még a halála után, is. bár soha nem értette „mennydörgése­it". A császárnő kétarcú volt. Az egyik: egy asszony, aki az önmegvalósítást kereste, aki szabadjára engedte han­gulatait és vágyait, ne,m tö­rődve azzal, mit mondanak az emberek. A másik az az asszony volt. aki politi­kusként tudott gondolkodni. Már 1890-ben előre látta a monarchia összeomlását, és la köztársaságra szavazott. Ennek megvalósítására az ő ismeretei szerint egyetlen 'kipróbálni modell volt:Svájci Nemcsak a 'költeményeit küldte oda, hanem vagyoná­nak nagy részét is. Férjének egyikről sem beszélt, Erzsébet szívesen utazga­tott Svájcban, bár rokonai óvták étitől, mivel a múlt század végén Svájc az anarchisták és királygyillko- sok gyülekezőhelye volt. ön­fejűségéért az életével fize­tett. A sons iróniája: a 60 éves Erzsébet császárnő aZ általa példáinak tekintett Svájcban a Genfi tó partján vérzett el. ahol egy olasz anarchista — tévedésből — szíven szúrta. Erzsébet irodalmi végaka­rata csalk 1983-ban teljesül, amikor Brigitte Hamann történész az Osztrák Tudo­mányos Akadémia kiadásá­ban me" Jelenteti Sissi köl­teményeit. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A téma: a megye ifjúsági mozgalmának története Tanulmányokkal, visszaemlékezésekkel lehet pályázni A KISZ Szolnok megyei Bizottsága a KISZ zászlóbon­tásának közelgő 25. évfordu­lójának tiszteletére PÁLYÁ­ZATOT HIRDET a megye if­júsági mozgalma történeté­nek,' em 'ékeinek megismer­tetése és felkutatása érdeké­ben. 1. PÁLYÁZNI KÉT TÉ­MAKÖRBEN LEHET: A. V-isszaemlékeruásek: személyes élményeik, a korszak tanúival készí- tatt beszélgetések, ripor­tok. melyek megyénk if­júsági mozgalmának tör­ténetébe adnak bepillan­tást. 1 (Maximum 15 gé-_ pelt oldali) B. Tanulmányok: fel­dolgozható az ifjúsági mozgalom megyei élteié­nek egy korszaka, vala­mely ifjúsági szervezet tevékenysége, a fő törté­nelmi sorsfordulóknak a megye ifjúsági mozgal­mára gyakorolt hatása.- egy-egy üzem, intézmény ifjúsági szervezetének története. . PÁLYÁZATI FELTÉTE­LEK : A pályázatok elbírálásánál külön-külön- kategóriába ke­rülnek a tanulók, a dolgozók és a bölcsészettudományi végzettségűek. Pályázatot be­adhat egyén és kollektíva is. A beküldött pályaművek legjobbjait 1982. márciusá­ban a megyei mozgalomtör- téneti konferencián bemutat­ják s egyben az eredmény- hirdetésre is ott kerül. sor. A legjobb pályaművek témán­ként és kategóriánként külön díjazásban részesülnek, 500 forinttól 3000 forintig. A pályázatokat 1982. feb­ruár 10-ig keld a KISZ me­gyei Politikai Képzési Közr pontjába beküldeni, vagy be­hozni. A pályázat jeligés, ezért a pályaműveket, a jel­ige és a foglalkozás megjelö­lésével kell eljuttatni a kö­vetkeze címre: 5001 Szolnok, Tfszáliget PL: 178. A pályázók jeligével ellá­tott. zárt borítékban mellé­keljék pontos személyi adar taikat, ■ A legjobb visszaem­lékezéseket továbbítjuk az Ifjúkommu'nista című lap pá­lyázatára is. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni a fenti címen, illetve a 13-261- es telefonon lehet. Képeink Szolnokon, a Csanádi körúti Általános Iskola elsőosztályosairól készültek T. Z. NAPKÖZIBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents