Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 16. Arcképvázlat Arról, aki sokat tehet Kedvem szerint hátteret is rajzolnék dr. Herczefih Istvánnak. a iászladánvi Egyetértés Termelőszövetkezet növénytermesztési főáfiazatve- zetőiénék a Dortréiához. Deresen csillogó üstöké mögé hófehér falusi táikéoet illesztenék: behavazott háztetőket. ablaknárkánvokat és szénaboglvákat. mégpedig olyan elrendezésben, hogy a télre annyira jellemző csendet. komolyságot árasszák. Valami olyasféle idillt, amelyre a náci tizenhat órát dolgozó szakember is vágyakozhat olykor, de amelynek élvezése csak vágy marad a teendők szorításában mée ilyenkor télen is. Amikor pedig a közhiedelem szerint karba tett kézzel, lábukat ló- gázva üldögélnek a növénytermesztők. Elképzelésemet azonban meghiúsítja dr. Herczegh István. Kéri. hoev a hangulati háttérhez hasonlóan a történelmi háttér felvázolásával is bániak óvatosan: legyek ml értéktartó, ha felidézem Déldául a húsz-huszonöt esztendővel korábbi időszakot. amikor az ..ugrómókusnak” becézett mezőgazdaságii szakembereknek a feitrávvázástól kezdve. az elletésie sőt a traktorok motort*' bá iáig mindenhez kellett értenie. S amikor ezzel párhuzamosain — a közmontálas meghatározott tervek végrehajtóiként — oly kevés kérdésben volt mégis döntési ioea. Az efféle indulatok felkorbácsolására és hamis mitizá- lására egyaránt alkalmas — emik részletezéséről tekintsünk el tehát, és maradiunk a jelen fényezőinek józan . jk ^ s zenket tő lénél ”. A szigorú értelemben vett: ..szakszerűség területén” igyekszem tehát tájékozódni, ezért megkérdezem: csakugyan. mi a dolga eev "ö- vénvtermesztési szakembernek. amikor vastag hótakaró fedi a határt? A válaszból kiderül, hogv semmivel sem kevesebb, mint az esztendő többi időszakában, hiszen a foglalkoztatottak száma most is ugyanannyi, mint máskor. A nan t:ien is a kerületve- zetök és ágazat vezetők eligazításával” kezdődik dr. Herczeeh István számára, sa helyszíni ellenőrzésekkel folytatódik. Ma Déldául igen sok gondot okozott esv Szolnokról érkező telexüzenet amelyben a ZÖLDÉRT illetékesei jelezték. hoev mikor tudiák fogadni — s miiven átmérővel — a hagymát. Ennek értelmében módosítani kellett a válogatást, és az osztályozást Tovább bonyolította a helyzetet, hogv a szabad ég alatt tárolt és csupán fóliával lebontott prizmákban megfagyott a hagymafélék jelentős százaléka. Amire ilyen állapotban nem tart igényt a ZÖLDÉRT-teleo. Akkor mi legyen vele? És ezzel egyidejűleg dönteni kellett tucatnyi más ügyben is: honnan vesz el négy embert például a rakodáshoz, ha másnap hajnalra megérkezik három vagon Jucemagra- mulátumért? Továbbá mit minál. ha a kiszemelt rakodógép váratlanul lerobbant, s a javítása napokig eltarthat? Szerencsére van másik gép is. csak át kell maid irányítani a falu másik feWMl. ám a gond ezzel csak látszólag oldódott meg. A főáea- zatvezető fejében ugyanis egyre mélyebbre fészkeli magát a kérőstül: szükséges egyáltalán foglalkozni a lucer- naeranulátummal ? A táblák hozama ugyanis a gyenge-tala ion nem növekszik, viszont a szárításhoz szükséges energiahordozók ára annál jobban. S ráadásul vállalniuk kell a drága fuvarozást is az úiszászi vasútállomásig, pusztán azért, mert a megrendelő az egyezséget figyelmen kívül hagyva kétszáz tonnás vagont küldött, ami a gyenge teherbírású szárny vasút on Jászladánvig már nem gurulhat. Ez a kérdés — ami az újságcikkek által is olv erőteljesen szorgalmazott termékszerkezet-váltással kapcsolatos. — már jelzi azt. ami később egyre nyilvánvalóbbá válik: a maga szabta kereteket a főáaazatvezető is hamar és lépten-nvomon át- ueoria-. mert legyen a témánk bármi, néhány mondat után nyakig vagyunk abban, amit köznapi szóval eazda- sá^PoM tikárnak nevezünk. Különösen szembeszökő az a ielendítg. amikor a téli időszak legfontosabb feladatáról. a tervkészítésről esik szó: a termelési szerkezet kialakításáról. a különböző munkalapok kitöltéséről. E tevékenység sarán bontakozhat ki ugyanis legjobban az alkotó ember a növénytermesztőben. miközben választ keres a nagy kérdéseikre: mából mennyit, és főleg — mit hogyan? Mert fontos cél a terméshozamok növelése, de legalább olyan fontos a P-’z- daságosság szempontja is. És varon mi a teendő, ha kiderül: a terméshozam egv százalékos emelése a költségek három százalékos növekedésével iár? Nyilván lemondunk a terméshozamok növeléséről. Vagy... Vagy megpróbáljuk olcsóbban növelni a termésátlagot. Egyre drágább a műtrágya? Alkalmazzunk helvette egyre nagyobb mennyiségben szervestrágyát! Kevés az a 3500—3600 vagonriivi s zerves t ráe va. ami a terme’őszövetkezet állattartó telepein képződik? Vásároljuk fel azt is. a mi a háztájikban termelődik! Mégpedig úev. hogy ne Pénzzel. hanem szalmával fizessünk érte. így serkentve az eevéni gazdákat az állattartás. Wetve ezáltal a szerves- trágya-termelés fokozására, s ha ez nem elég. támogassuk őket egyéb módon is: például oMiuk meg számukra a ta- karmánvellátást. aztán segítsük őket olcsón fuvarral, ha leadni viszik a jószágokat. A gondolatsor a valóságban így folytatódik: Jászla- dánvban 5300 hízott sertést adtak le tavaly, csaknem kétszer annyit mint öt évvel korábban. S ami ettől aligha füegetlen: a közáágben egyre többen építenek házat, egyre többen talál iák meg boldogulásukat helyben — közülük nem is kevesen főiskolai. egyetemi diplomával, akik elsősorban éppen a termelőszövetkezetben hasznosítják magasfokú képzettségüket. Amíg e sorokat írom. egyre fülembe cseng dr. Herczeeh Istvánnak az a mondata. amit az irodáin felé haladva mondott, miközben a ie"°s úton megcsúszó terepjárót igyekezett egyenesbe hozni: most figyel>e me> mennyi múlik azon hogyan fogja, hogyan kezeli az ember a kormányt! A mély árkot elkerülvén elismerően ie°veztem meg a tanulságot: igen. a vezetőn sok múlik. Most hozzáteszem: természetesen nem csupán akkor, amikor a térén iáró vo’ánia mögött ül... Káposztás János Üj tanuszoda Salgótarjánban Salgótarjánban nagy sikere van a közelmúltban átadott tanuszodának, amely reggel hat órától este kilenc óráig tart nyitva. A közönség a kora reggeli órákban látogathatja. Napközben pedig a város óvodásai, általános és középiskolás tanulói sajátítják el benne az úszás tudományát. A képen: óvodások úszóoktatása Gólyafészek gyárkéményen Beismerem, voltaképpen túlzás gyárnak nevezni ezt a valamikori kamillaszárítót, melyben a Medicor egyik telepe kapott helyet Nagyivá- non. A helyiek is csak így mondják: „Megyek a szárítóba.” Ugyanakkor ők tudják a legjobban, hogy mit jelent számukra ez a tsz melléküzemágaként működő, és hetvenkét embernek kenyeret adó üzem. A kéményen gólyafésaek, a felső szintet vaskos faoszlopok tartják. Az épület végén viszont korszerű szociális helyiséget alakítanak ki. Az idén — a tsz volt gépműhelyének átalakításával — bővítik az üzemet. Negyven embernek biztosítanak ezzel munkát. Ezen aI környéken nagy szó ez. — Néhány évvel ezelőtt megtörtént Nagyivánon, hogy olyan asszonynak sem tudtunk állandó munkát biztosítani, aki egyedül nevelte két gyermekét — mondja Bugán Mihály, a tiszaörs— nagyiváni Petőfi Tsz elnöke. Ugyanakkor a fejlődés egyre több ember munkáját tette feleslegessé. Az erőgépek teljesítményének nagyarányú növelése például a traktorok számának csökkenését eredményezte. Mit kezdhettek a gépről lekerülőkkel ? Szerelőnek osztották be őket. A tsz elnöke válaszút elé került: — A végén egy-egy traktorra három-négy szerelő jutott. talán, több, mint egy repülőgépre. Tarthatatlan helyzet alakult ki, ellentétesen azzal a célunkkal, hogy minden dolgozónk hasznot hajtó termelő munkát végezzen. Változtatnunk kellett ezen, mégpedig annak figyelembevételével, hogy ha valaki munkakörcserére kényszerül, akkor is megtalálja számítását. Ezért határoztuk el a melléküzemágak létesítését. A gondolat, felvetése nem talált egyértelmű helyeslésre még a vezetők között sem. A melléküzemágak miatt aggódtak a tsz jövőjéért Nem vették figyelembe azt hogy — például — aki műszerész akar lenni, az úgysem megy juhásznak vagy növénytermesztőnek. A végén mégis megalakult az első melléküzem, a nádfeldolgozó. Modem gépekkel előállított termékeit évi 10—12 millió forint értékben nyugatra exportálja. Harminchatos létszámának a fele nő. Az üzem további fejlesztését a gazdaság rendelkezésére álló nádtermés korlátozza. Ügy tűnt a kör ezzel bezárult hiszen Nagyivánon sem egyéb anyag, sem energia nincs. Csak a munkaerő adott Ezért esett a választás a Medicorra, hiszen annak gyártmányaihoz sok kézi erő is kell. így jött létre a már említett üzem, majd ezt követően a harmadik melléküzemág: a körülbelül ötven embert foglalkoztató fafeldolgozó. 2 Mit nyer mindezzel a falusi lakosság? M ed gyesi Jenöné csiszoló a Medicor- üzemben. Középkorú, derűs asszony: — Hat és fél évet dolgoztam Tiszafüreden, az Alumíniumáru gyárban. Hajnalban keltem, és délután négyre értem haza. Kevesebb fizetésért nehezebb és piszkosabb munkát végeztem, mint itt Mindenképpen jobban jártam, hogy helyben dolgozhatok, hiszen naponta több mint két órát nyertem ezzel. Tavaly itt építettem házat. A lányom velem jött a gyárból. végképp itt akarunk dolgozni. — Nem sajnálja az Alumí- niumárugyárat ? — Annyi év után. úgy ment oda az ember, mintha hazamenne, fiz er ettem ott dolgozni. Kiváló dolgozó kitüntetést is kaptam, de azért jobb helyben. Bárcsak az alakuláskor idejöttem volna, dehát úgy voltam vele, hogy a biztosat nem adom fel a bizonytalanért. Medgyesiné egyik munkatársa Vadász András. Tizenkilenc éve tagja a Petőfi Tsz-nek. Az utóbbi évtizedben kőművesbrigódban dolgozott: — Eltört a forgácson tora, egy nagy szegecs tart össze. Nehéz munkát nem tudok végezni. A mezőgazdaságban meg nincs könnyű munka. Ha nem volna ez az üzem, bajban lennék. Esetleg éjjeliőr lehetnék, kétezer forint körüli keresettel. Itt meg a háromezret is megkeresem. Ha akarom, állva, ha akarom, ülve végzem & munkát. Nem olyan, mintha nehéz malterosládákat kellene cipelnem. Számomra ezért jó találmány ez az üzem. Igaz, először rossz volt idejönni, hiszen azelőtt nem végeztem vasmunkát, de megpróbáltam, és most már megszoktam. A munkaalkalom nemcsak a falu megtartó, hanem a vonzó hatását is növefii. Nyíri József, a Medicor-üzem helyettes vezetője felesége révén került a szolnoki Járműjavítóból Nagyivánba. — Hogyan ítéli meg a jövőt? — Ha ez így megy, innen megyek nyugdíjba. Fiatal, nem elfásult garnitúra ez, lehet velük mit kezdeni. Korábban idős emberekkel dolgoztam együtt, olyanokkal, akik nem azt a gyermekkort kapták, amit én, talán ezért értem jobban meg magam az itteniekkel. — Lakás? — Egyelőre a feleségem szüleinél. Építeni szeretnék. — HoL? — Hát itt, Nagyivánon — csak megfelelő telket nem tudtam még szerezni. Nyíri József felesége a szolnoki háziipari szövetkezetben drfgozott A háziipar „vele ment” Nagyivánra, több asszonynak munkát biztosított Az üzemvezető-helyettes kiegyensúlyozottnak látszik. — Mi a gondja egy ilyen beosztású embernek? — Igazából csak az okozna gondot, ha nem teljesítenénk a tervet. — Volt már rá példa? — Még, nem, hogy lekopogjam. 3 A lakosság tehát mindenképpen jól járt a melléküzemágakkal. A szövetkezet gazdagodását is elősegítették. Jelentős részük van abban, hogy Bugán Mihály tsz-elnök így nyilatkozhat: — Szövetkezetünk tavalyi eredménye duplája az eddigi legjobbnak. A munkaalkalom növelése mellett sok egyéb tényező is növelheti a falu vonzó hatását Szálai László holland feleségének jó közérzetéhez bizonyára a szép szolgáriati lakás is hozzájárult — Hollandiában is otthon érzem magam, meg Tiszaör- sön is — vallja. Bizonyára itt érzik otthon magukat majd azok a fiatalok is, akiket a következő tanévtől kezdve a tsz ösztöndíjjal segít az orvosiműszerész szakma megszerzésében, hogy a Medicor-üzemben kellő szakgárda alakuljon ki. Igaz az a mondás, hogy egy ország akkor áll két lábon, ha a falu nemcsak eltartani, hanem megtartani is képes a lakosságot Ez viszont nemcsak a termelőszövetkezeten múlik, sem a tiszaörsi—nagyiváni—tisza- igari térségben, sem máshol. Helyesen Sátja Tóth József, a tíszaörsi községi pártbizottság titkára: — Erőnkhöz képest mindent meg kell tennünk, hogy a közéi látásban és a közművelődésbei is minél jobban kielégítsük a helyiek és a hétvégeken hazalátogatók igényeit Az első feladat természetesen a munkaal kalom biztosítósa — de amellett mennyi mindenre kell gondolni! így például a családi- ház-építés segítésére. Nagyivánon régebben évenként 8—10 lakás épült tavaly viszont körülbelüli negyven. Igaz, ebbe a belvíz is „besegített”. A falu sok vonatkozásban hátrányosabb helyzetben, van, de nem mindenben. Bordás Imre, a tíszaörsi közös tanács elnöke azt mondja erről: — Nálunk az alapellátás biztosított. Napközi és óvodai elhelyezési gondjaink megoldódtak. Ilyen téren nem olyan kicsi a cipőnk, mint a városé. Van új ABC-áruhá- zunk, vendéglőnk is lesz hamarosan. Van fogorvosi rendelés ivóvízhálózat szóval sok olyasmi, ami korábban nem volt Széles körű összefogás, több oldalú erőfeszítés eredménye az elvándorlás megszüntetése. — Ezek szerint most már minden rendben? — Ezt nem mondhatom. Sok mindentől elesik még most is, aki falun él. Nekünk például többnyire csak hakniműsorok jutnak, részben azért, mert csak azokat tudjuk megfizetni. Szakmát diplomát szerzett gyerekeink visszatérésére is csak rész- besz számíthatunk, mert mesterségük itt nem gyakorolható. vagy csak korlátozott számban művelhető. Gyógyszerész például csak egy kell. — Ez a tény csak a falu létszámának természetes szaporodását csökkenti... — Nem egészen így van. A lakosság elvándorlásához hozzájárul az is, hogy kicsi a kollégiumok befogadóképessége. Van olyan helybeli ember, aki 15—20 éve ingázik. Amiatt nem költözött el, gyermeke továbbtanulása miatt igen. — A falu megtartó erejének az ellátás és a szolgáltatás igen fontos része. Mit ért azon, hogy az alapellátás biztosított? — Igaza van, az alapellátás nem mindenki számára egyértelmű. Van, akinek a tejet és a kenyeret jelenti, van akinek a gépkocsijavítást. Nos, ha errőo beszélünk, kenyerünk van, de virág például már nincs, pedig itt is azzal szeretnénk köszönteni a nőket. Beszerzése többe kerül, mint a városiaknak. És nemesak a virággal vagyunk így. Tiszaigaron például a TÜZÉP-telepen egy ideig nem volt hídmérleg. A tüzelőanyagot először ki kellett vitetni az állami gazdaságba leméretni. Plusz fuvarkölt- get, több időt jelentett ez. Eddig a gyógyszerért Tisza- örsre kellett jönni Tiszaigar- ról. Most az orvcs kezel rendelési idő alatt egy kézi gyógyszertárat — Gondolom, a jó közérzetért mások is sokat tehetnek, nemcsak a falu vezetői... — Esetenként igen. Most például azon fáradozunk, hogy az Eger—Debrecen közötti buszjárat alig néhány kilométeres kerülővel jobban bekapcsolja az ország vérkeringésébe ezt a három félreeső községet: Tiszaigart, Ti- szaörsöt és Nagyivánt. Ezzel a helyi közlekedési lehetőségek is javulnának. A falu megtartó erejének növelése a helyi lakosságon is múlik... — Természetesen. Ezen a tájon hosszú távon csak az marad meg, aki kemény munkához szokott, és továbbra is vállalja azt. Simon Béla