Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 16. Kettős játék Peking megsértődött, ingerülten duzzog. Hogy­isne, amikor a reményt- keltő kínai—amerikai kapcsolatok nem úgy alakulnak, ahogy elkép­zelték. Washington ugyan­is a biztatónak ígérke­ző együttműködést koc­kázatos flörttel párhuza­mosan folytatja, vagyis — nem szakított Tajvan­nal. Ellenkezőleg, újab­ban engedélyezte, hogy a tajvaniak amerikai licenc. alapján továbbra is gyártsák az F—5E típusú harcigépeket, s még al­katrészeket is szállítanak hozzá. Azon a napon, amikor John Holdridge, ameri­kai külügyi államtitkár elutazott Pekingből, az Űj Kína hírügynökség szokatlanul éles hangú kommentárt tett közzé. Ebben a többi között nyomatékkai hangsúlyoz­ta: a Tajvanba irányuló amerikai fegyverszállítá­sok folytatódása veszé­lyezteti a kínai—ameri­kai kapcsoltatok fejlődé­sét. Peking szerint az USA egyoldalúan jártéi, s álláspontját nem vitat­ta meg Kínával. Alapos naivitás volt a kínai vezetők részéről azt feltételezni, hogy Wa­shington hajlandó el­állni korábbi gyakorla­tától, s nem tart egy­szerre két vasat is a tűzben. Az USA ázsiai politikájában teljesen nyilvánvaló az a törek­vés, hogy az ASEAN- tagállamoktól Japánon keresztül Kínán és Taj­vanon át mindenkit igyekszik megnyerni ma­gának. hogy a lehető leg­átfogóbb egységfrontot hozzák létre a Szovjet­unióval, illetve Vietnam­mal szemben. Ebben Taj­van épp oly fontos lánc­szem, mint mondjuk Dél-Korea. S ha Carter elnöksége idején reáli­sabban ítélték is meg Ázsiát, mint napjaink­ban — akkor úgy tűnt, Peking némi előnyt él­vezett Tajvannal szem­ben —, Kínának észre kellett volna vennie, hogy az az idő elmúlt. Az Űj Kína kommen­tárja úgy véli: a kínai —amerikai kapcsolatok kemény próbatétel előtt állnak. Ezzel egyszer­smind közvetve azt is kifejezésre juttatja, hogy Peking korábbi engedé­kenyebb magatartása Tajvan irányában múló szeszély volt csupán, amely a belső hatalmi harc érdekeit szolgálta. Ha pedig az USA to­vábbra sem hajlandó el­állni a tajvani fegyver- szállításoktól, akkor ezt Peking a kínai szuvere­nitás megsértésének mi­nősíti. Kétségtelen, hogy az amerikai külügyi állam­titkár elutazásával szin­te egyidöben megjelen­tetett állásfoglalás Wa­shingtonban is fejtörést okoz. Az Egyesült Álla­mok nem mond le arról, hogy Ázsia leghatalma­sabb országát mint po­tenciális szövetségesét megtartsa. Kína fontos­ságát híven illusztrálta az USA tokiói nagyköve­te, aki egy alkalommal „a NATO előretolt bás­tyájaként” méltatta ka­tonapolitikai szerepét. Ám most a játszma újabb, nehezebb fordu­lója következik: ha ugyanis Washington foly­tatja a kettős játékot, akkor „egymilliárd kí­nai nyomatékkai tiltako­zik az amerikai erőpoli­tika miatt” — adta hí­rül az Űj Kína. Lám, a féltékenység a politika szféráiban is fontos tényező. Előbb- utóbb nyílt színvallásra kényszerítheti a hűtlen- kedőt. Gyapav Dénes Mubarak—Haig Egyiptom nem hajlandó engedményekre Haia amerikai külügymi­niszter izraeli tárgyalásainak tegnapi napján kairói meg­beszéléseinek kudarcát érzé­keltető cikk jelent meg az A1 Ahramiban. A Camo Dávid alapián előirányzott palesztin ön­igazgatás ügylétben Egyiptom elutasítja. hogy nvomást gyakoroljanak rá. enged­ményeket. próbáljanak ki­csikarni — adia értésre a félhivatalos kairói lan fő- szerkesztőiének vezércikke, hozzátéve, hogy Egyiptom ugyanígy elutasítja az auto­nómiáról szóló megállapodás összekapcsolását a Sin ai-fél­sziget kiürítésének időpont- iával. ..Nem tehetek enged­ményeket Egyiptom nevében az arab iogok rovására, nem engedhetem meg. hogv az orsz' ->t ilven vád érié a nemzetközi. illetve arab színtéren egv olvam problé­ma kapcsán, amely mások iogadval. jövőjével, sorsával fü~"* össze” — idézi az A1 Abram Hoszni Mubarak ál­lamfőt. aki szerdán. maid csütörtökön fogadta Hadfiét. Befejezte hivatalos baráti látogatását és elutazott Moszkvá­ból Abdel Halim Khaddam, a Szíriái Arab Újjászületés Párt­ja (Baath) vezetőségének tagja, Szíria miniszterelnök-helyet­tese és külügyminisztere. A szovjet kormány meghívására két napon át folytatott tárgyalásokat a két ország kapcsola­tairól, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről, a Golan-fenn- sík annektálásáról hozott izraeli döntés után előállott hely­zetről. Képünkön Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter búcsúztatja vendégét PHENJAN Egy nagy magasságban szálló amerikai felderítőgép csütörtökön több alkalommal megsértette a koreai NDK légterét — jelentette a KCNA koreai hírügynökség. A jelen­tés követeli, hogy az Egyesült Államok hagyjon fefl akciói­val a KNDK ellen, és hala­déktalanul szüntesse be a felderítő repüléseket a koreai légtérben. ATHÉN Görögország ankarai nagy­követe útján tiltakozott a tö­rök kormánynál a sorozatos határprovokációk miatt. At­héni hivatailos állítás szerint kedden egv rakétával felsze­relt török ágyúnaszád meg­sértette Görögország területi vizeit. Sajtóértesülések arról szólnak, hogy az Égei-tenger medencéjének keleti részé­ben, egy görög szigettől 3 és fél mérföldre észlelték a ha­jót, amely görög haditenge­részeti gyakorlatokat próbált megfigyelni. TIRANA Az albán nemzetgyűlés 8. ülésszakának második nap­ján tegnap az Albán Munka­párt Központi Bizottsága ne­vében Enver Hodzsa, a KB első titkárának javaslatára Adil Carcani miniszterelnök­helyettest jelölték a kor­mányfői titsztségre. Az albán miniszterelnöki poszt tavalv decemberben üresedett meg: tiranai hivatalos közlés sze­rint Mehmet Shehu kor­mányfő öngyilkosságot köve­tett el. Kitüntetési ünnepség Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) képviselje a munkásosztály hatalmát és oltalmazza a szocialista életet. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a múlt negyedszá­zad során a munkásőrök egy­mást követő nemzedékei ki­vívták a társadalom őszinte megbecsülését. Különös tisz­telet és megbecsülés illeti az első munkásőröket, akik már az ellenforradalom kritikus napjaiban is tudták, hogy hol a helyük, akik jól értették, hogy szocialista hazájuk és saját maguk jövőjéért is har­colnak, amikor vállalják a fe­lelős munkásőr-szolgálatot. A Munkásőrség fejlődése meg­alakulásától fogva töretlen. Sok féle feladata volt és van ma is, és a testület lépést tartva megnövekedett igé­nyekkel, hivatása magaslatán teljesíti feladatait. Alapvető politikai célja azóta is válto­zatlan : óvni és erősíteni a nép hatalmát, a Magyar Népköz- társaság más fegyveres erői­vel és testületéivel szoros egységben oltalmazni szoci­alista vívmányainkat. A Munkásőrség társadalmunk­ban egyben a közéletiség, a demokrácia, a politikai élet intézményévé és fórumává vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját a nép magáénak vallja, és vele együtt a munkásőrséget is, amelynek tagjai ennek a po­litikának tevékeny képvi­selői, hirdetői, egyszersmind megvalósítói és védelmezői. Végezetül Losonczi Pál hangsúlyozta: nagy öröm látni, hogy a testület sorai­ban ma már három nemze­dék él, dolgozik együtt a leg­nagyobb megértésben, és napjainkban is tovább erősö­dik a szolgálat összetartó, közösségformáló ereje. A Munkásőrségben folyó kom­munista nevelőmunka a tár­sadalmi tudat formálásának és a hazafias nevelésnek is jó példája lett. Beszéde után az Elnöki Ta­nács elnöke kitüntetéseket adott át. A Munkásőrség megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából, a Munkásőrségben kifejtett eredményes tevé­kenységük elismeréseként Szolnok megyéből Pintér De­zső szolnoki munkásőr a Vö­rös Csillag Érdemrendet, Ko­vács Imre karcagi munkás­őr szakaszparancsnok és Schmidt Imre tiszafüredi munkásőr egységparancsnok helyettes a Kiváló Szolgálat­ért Érdemrendet kapta. Korszerűsíteni kell a lakásépítés és -elosztás rendszerét A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnapi ülésén megvitatta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Mi­nisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenntartás, -gaz­dálkodás és -elosztás fej­lesztésére. Az ülésen Heté- nyi Istjván pénzügyminisz­ter bevezetője után Gál László, a SZOT főtitkár-he­lyettese ismertette a szak- szervezetek véleményét az irányelvekről. A széles körű vitában töb­ben rámutattak, hogy a szakszervezetek eddig is fon­tosságának megfelelően fog­lalkoztak a lakáshelyzettel, a dolgozók lakásgondjainak megoldásával. Nagyra érté­kelik az államnak a válla­latokkal és a lakossággal közös erőfeszítéseit a lakás­gondok enyhítésére. Emlé­keztettek a szakszervezeti kongresszusokon elhangzot­takra, amelyekben a kül­döttek elismerték a lakás- helyzet megoldására tett erőfeszítéseket és az elért eredményeket. ugyanakkor ismételten felhívták a fi­gyelmet az újabb keletű gondokra. A SZOT tagjai hangsú­lyozták, hogy szükséges a lakásépítési és -elosztási rendszer átfogó korszerűsí­tése, különösen az, hogy a különböző szociális helyze­tű családok lakáshoz jutási esélyei a jövőben közeledje­nek egymáshoz. A vitában nagy figyelmet fordítottak a fiatal házasok, a többgyer­mekes családok problémáira, a nyugdíjasok sajátos hely­zetére, valamint a szociál­politikai szempontok követ­kezetesebb érvényesítésére. Külön hangsúlyt kapott a munkáslakás-építési akció szükségessége. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a vitában le­szögezte: az irányelvekben foglaltak alkalmasak arnj, hogy megvalósításukkal jobb feltételek alakuljanak ki a lakásgondok enyhítésére. He­lyesnek tartják, hogy az irányelvek figyelembe ve­szik a szociális körülménye­ket és igazságosabb tehervi­selést ajánljanak. A tanácsülés kinyilvánítot­ta: a szakszervezetek a jö­vőben is segítik az állami célkitűzések megvalósítását, a kormány továbbra is szá­míthat a szakszervezetek sokoldalú, aktív közreműkö­désére. A vita résztvevői hangsúlyozták: határozott ál­lami intézkedések szüksége­sek a lakásépítési költségek növekedésének mérséklésére. A tanácsülés megnyugtató­nak tartja, hogy a kormány jól érzékeli gazdasági lehe­tőségeinket, és a jelenlegi népgazdasági helyzetben is minden lehetőséget felhasz­nál a lakáshelyzet javítására. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa kifejezésre jut­tatta egyetértését a Közpon­ti Bizottság és a Miniszter- tanács irányelveivel, s úgy határozott, hogy észrevéte­leit, ajánlásait írásban el­juttatja az illetékes szervek­hez. A vitában felszólalt Ju­hász Ottó, a HVDSZ főtitká­ra, Petrikovics Istvánná, a Nyíregyházi Konzervgyár szakszervezeti bizalmija, Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák Vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára, Sinkovits István, a Tolna megyei Tanácsi Épí­tő és Szerelő Vállalat szb- titkára, Oláh Gábor, a Pe­dagógusszakszervezet Sza- bolcs-Szatmár megyei bizott­ságának titkára, Vámos Dé- nesné, a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat üzemi szak- szervezeti bizottságának tag­ja, Hidasi Lajos, a vasas­szakszervezet központi veze­tőségének titkára, Balázs Ti- borné, a KPVDSZ ifjúsági bizottságának elnöke. Csere Tibor adjunktus, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem szb- titkára, Gál Tiborné, a Vo­lán 5-ös számú Vállalatának szociálpolitikai főelőadója, Búcsú Tibor, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának vezető titkára, Takács Márta, a nyergesúj­falui postahivatal szakszer­vezeti bizalmija, Korepta Katalin, az egri 1-es számú Általános Iskola tanára, a Pedagógusszakszervezet He­ves megyei bizottságának tagja, Juhász Zoltánná, a dunaújvárosi Költségvetési Üzem részlegvezetője. Tré­fás György, a debreceni Cso­konai Színház operaénekese, Juhász István, a Pankotai Állami Gazdaság esztergá­lyosa. Tóth Józsefné, a kecs­keméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi 4-es számú gyár­egységének raktárosa és Szabó Attila, a martfűi Tisza Cipőgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára. A ROMAN GAZDASÁG Magyar—román kapcsolatok ..Azért feilesztettük — elsősorban a felhalmozás mafias arányával — iparunkat, hoav fedett, erős kohá­szatot, gépipart. kőoLaifinomító ipart mondhassunk masunkénak, amelvek nemcsak hazai felhaszná­lásra termelnek — kiváltva ezzel jelentős importot —. hanem export- árut is képesék előállítani”. — A román külkereskede1 í miniszté­rium ieazfiatóia mondotta e szava­kat. de az exportra szánt termékek várva várt felsorolása elmaradt. Időközben a viilásoiacon úev ala­kult a helvzet hosv az elismerten iő termékekre is nehéz vevőt talál­ni. ,A közös piaci országok nem vásárolnak tőlünk, s intézkedéseket is hozták az import csökkentésére. Mit tehetünk? Mii is csökken ti ük az importot s vásárlásainknál azt az orszásot részesítjük előnvben ame. Ívik ieénvt tart a termékeinkre”. Romániának több mint száznesv- ven orszáesal van kereskedelmi műszaki-tudományos kapcsolata A külkereskedelem volumene tavalv kétszeresen múlta felül az 1975-ös szintet, az export 163. az import 178 milliárd leit tett ki. A külke­reskedelmi forgalom teléntős részét — minteev negvven százalékát — Románia a szooialista országokkal bonvolítia le. hosszú távú egyez­mények alapién. Az utóbbi években Románia bő­vítette kereskedelmi kapcsolatait. Különösen a feilődő országokat ré­szesítette előnvben. ez külkereske- d-’—ének jelenleg 18 százalékát, ie- lenti. Tökéletesítették az. együttmű­ködési formákat: termelési vegves- társaságqkat hoztak létre a feilődő országokban található termelési kincsék és ásvánvok kiaknázására és feldolgozására, s létrehoztak ke­reskedelmi vegvestársasá gokat is A kapitalista országúkkal elsősor­ban kevoskedel-mi jellegű vegvestár- .s a sásokat alapítottak, főiként a ro­mán termékek •'értékesítésére, ala­pítottak közös bankokat, is és van­nak termelési társaságok, amelyek­nek a segítségével korszerű techno­lógiákat- tudnak meghonosítani. Románia és Magyarország kap­csolatait a folyamatos fedődé-s jel­lemzi: minden évben nő a kereske­delmi forgalom értéke és szélesedik a termékek választéka. Hazánk a nyolcadik Románia kereskedelmi partnereinek a sorában. Az ez év februárban aláírt hosszúlejáratú egyezmény szerint a két ország 2.1 milliárd rabéi értékű forgalmat bo­nyolít le öt év alatt. Erre az évre 425 millió rubelnek megfelelő ára cseréiét tervezték. A magvar—román kereskedelmi kapcsolatot kiegyenlített árucsere telemzi. A közös forgalom felét gé­nek és berendezések teszik ki. Hazánk elsősorban gyógyászati berendezéseket, orvosi műszereket, szerszámgépeket szállít Romániá­nak, Vásárolnak tőlünk hátsóh'Aa. kát futóműveket és komplett teher­gépkocsikat. Jelentős a két ország közötti kohászati együttműködés, amelvnek keretében hazánk mérö- és ellenőrző műszereket, erősáramú berendezéseket, elektromos ívke­mencéket szállít Romániának. Naav tételben gvártunk román ex­portra növénvvédőszereket is. A fo­gyasztási cikkek kölcsönös szállítá­sa 15—15 millió rubeles tételt ielen- trn^k. Az élelmiszerek közül főtérit húst és húskészítményeket adunk el s a román háziasszonyok ma­gvar gvártmánvú kuktában főzhet­nek. Románia többféle alapanyagot szállít Magvarors-énra. amelvek kö­zül főleg a földgáz a cement, a műszál és a .fa a léé jelentősebb té­tel. Román partnereinktől vásáro­lunk csapágyaikat, építőipari, útépí­tőipari berendezéseket, textilipari, élelmiszeripari gépeket elektrotech­nikai eszközöket. Románia lát el minket sóval (sószükségletünknek a 80 százalékát elégítjük ki dél-keleti szomszédunk szállításaiból), s a ter­mékcserében szerepelnek mozdo­nyok. .vagonok, eumiabroncsak (há­romezer garnitúra évente), petrol­kémiai termékek és kőolajszárma­zékok. Az elkövetkezendő években nő a Dácia személygépkocsik beho­zatala. idén már tízezer autóra van szerződés. Jelentős mennyiségben vásárolunk farostot és faforgácsot továbbá — kilenc millió rubel ér­tékben — bútorokat. A Romániával való együttműkö­dés ünk .kiterjed a határmenti kő­olaj közös kitermelésére ewes ko­hászati termékek cseréiére továbbá néhány termék — műgumi. nénz- társéoek — közös gyártására. Szé- toc'vlik a kishatá.rmenti forgalom, amelvben — egv-eev áruházzal — Nagyvárad. Arad Szatmárnémeti. DeVir°cen. Szeged és Makó vész- részt. VÉGE Jakab Klára

Next

/
Thumbnails
Contents