Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 291. sz. 1981. december 12., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa Felszólalt Losonczi Pál Tegnap az Építők Rózsa Ferenc székhá­zában megkezdte munkáját a mezőgazda- sági szövetkezetek IV. kongresszusa, ame­lyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseletében 500 küldött ta­nácskozik. Az elnökségben foglaltak he­lyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Je­Szabó István: nő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Jelen voltak a társadalmi szer­vezetek és a tagszövetkezeti ágazatok kép­viselői. A kongresszust Barta Jenő, a TOT alel- nöke nyitotta meg, majd a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. n közös gazdaságok munkáját a társadalom megbecsülése övezi Szabó István bevezetőiben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodósé­ra ható külső íánvezők ösz- szességébem ugyan kedvezőt­lenek voltak, mégis egész sor kedvező folvamat bonta­kozott ki a termelőszövetke­zeti mozgalomban. A közös gazdaságok eavre inkább a bizalom, a megértés és a se­gítőkészség légköirében dol­goznak. munkájukat a tár­sadalom fokozódó megbecsü­lése és rokonszienve övezi. Ezután íav folytatta: — Az 1968. márciusi nánt>- határozat. a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelmű­en. segítette az agrároolátáka céljainak megvalósítását. To­vább fejlődött, és mégiinkább megszilárdult a szövet­ségi politika. néni- nem­zeti egység. Tisztázód­tak a szövetkezeti tu- Iáidon forma megítélése kö­rüli korábbi félreértések. A Dánt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulaidon egyen­rangú szocialista iebegének. tartós és akár növekvő szere­pének elismerése. továbbá sajátos vonásainak megtartá­sa mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Na­gyon fontos ez. mert meg­nyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenran­gú partneri kapcsolatok szer­vezéséhez. a termelőszövet­kezeti tagként illetve iriunka- viszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok eavéb lényegbevágó gya­korlati mezőgazdasági szö­vetkezeti probléma rendezé­séhez Egyértelmű támogatást és elisaberést kapott hogv hasz­nos. ha a mezőgazdasági szö­vetkezetek vertikálisan ki­terjesztik és kiegészítik tevé­kenységi körüket, s a terme­lőerők kihasználásával és át­csoportosításával' reális i sé- nyek kielégítésére. — saiát kockázatukra — ipari, élel­miszeri Dani. építőipari, szol­gáltató és kereskedelmi vál­lalkozásokba kezdenek. Utalt arra: a TOT nagv je­lentőségűnek tartia. hogv 1980. óta a szabályozórend­szer valamennyi mezőgazda­sági nagyüzemi forrna: — az állami gazdaságok, a kombi­nátok. a termelőszövetkeze­tek és az agráripari egyesü­lések stb. — gazdálkodási feltételéit egységesítette. Így a különböző alakzatok ver­senyének a gazdasági szabá­lyozás oldaláról most már egvenlőefc a feltételei. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitá­sának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdáságok érdeme, hanem dvan társadalmi tel- iesítmónv. amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkálat Ezután a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának ered­ményeit elemezte, öt év alatt 16 százalékkal növelték teliesítménvüket a gazdasá­gok. Az állati termékek elő­állítását valamivel nagyobb arányban, mint a növényter­mesztését. Az egységnyi munkád íira jutó termelés és a nyereség aldig-alde válto­zott. csakúgv. mint. ahogy a fajlagos anvag- és eszközfel­használás iis csak kis mérték­ben iavult. Ez — a mező­gazdaság ólőtt álló űi típusú követelményekhez kénest — kevés. Az egyik legsikeresebb ágázat a gabona- és ioarinö- vény-termesztés. ezzel' szem­ben például a szőlő, a zöld­ség- és a gyümölcstermelés­ben gondok mutatkoztak, egyebek között az eseten­ként jelentkező tenmésitöbb- letek tellies értékű hasznosí­tásánál. Ezekben az ágaza­tokban az infrastruktúra hiá­nyosságai is érződnék. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt ér­tékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesí­tés h-‘árterületeim ielentke- ző feladatok ellátása. Kíván­nivalók vannak a termékpá­lyák megszervezésénél, emiatt különösen' sok a vesz­teség.. Szabó István foglalkozott a termelőszövetkezeti beru­házások helyzetével a gaz­daságok közötti együttműkö­dés fokozásának ielemtősiéigé- vel. maid szólt a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciá­lódásáról. Hangot adott an­nak: a ió termőhelyi adott­ságú. eredményesen gazdál­kodó termelőszövetkezetnek sem ígéretesebb eleve min­den vállalkozásai, mint eset­leg egv-egv kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támo­gatások. a hitelek odaítélésé­nél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerő­iét és fizetőképessiágét vizs­gálni. alapul venni. Szabó István a. továbbiak­ban elmondotta: — A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok közérzete ió. Erről tanúskodnak az ered­mények. a munfcaikedv. az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet. fiatalok érdeklődiéÉének élénkülése, és még számos más ielenség. A munka in­tenzitásról. a munkafegye­lemről. a gondosságiról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilven (Folytatás a 3. oldalon.) Ülésezik a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa (Telefotó — KS) C33 I szerkesztőség postájából 4. oldal Igazságérzetböl, felelősségtudatból jelesre vizsgáztak Az ösztöndíjrendszer a viták tükrében 5. oldal A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet vezsenyi vesszőbú- tor-készítö részlegében teljesítik a 6,5 millió forint éves tervet. A termékek 80—90 százalékát nyugati exportra szállítják, főleg békési és gyermekfoteleket Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága 1981. de­cember 11-én Andiiké Mik­lós elvtársi) ak. a megvei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a pártbi­zottság tagjain kívül részt vettek: a megvei pártbizott­ság osztályvezetői, a iáirási és a városi pártbizottságok első titkárai, továbbá álla­mi. társadalmi és, gazdasági szervek vezetői. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Andirikó Miklós elv- társnak. a megvei pártbizott­ság első titkárának tájékoz­tatóját a Központi Bizottság december 3-i üléséről: — Mohácsi Ottó elvitárs- nak a megvei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1981. évi gazdaságpolitikai célok várható téliesítéséről szóló jelentést és az 1982. évi főbb gazdaságpolitikai fél­adatokra vonatkozó javasla­tot. Ezután a megvei pártbi­zottság egyéb ügyeket tár­gyalt. Az ülésiről közlemény je­lenik meg a Szolnok megyei Néplapban. Méhes Lajos Szolnok megyében Tegnap Méhes Laios. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, ipari . miniszter Jászkisérre látogatott-, ahol megtekintette a Leniin Tsz nemrég, elkészült, az ener­giával takarékosan gazdál­kodó szárító üzemét. Dél­után az ipari miniszter a MEZŐGÉP Vállalat szolnoki gyárával ismerkedett. Tudó­sításunk a 3. oldalon. Helmut Schmidt az NDK-ba érkezett Tegnap délután háromna­pos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztár­saságba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. Az NSZK kormányfőjét és kíséretét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkárai, az NDK Államtanácsának elnö­ke üdvözölte a Berlini—Schö- nefeld-i repülőtéren. Schmidt kancellárt útjára elkísérte Otto Lambsdorff gazdaságügyi miniszter, Egon Franké, a két német állam kapcsolataiban illetékes szö­vetségi miniszter és Gunter, Huonker, a kancellári hiva­tal államminisateire. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Oskar Fi­(Folytatás a 2. oldalon.) Napirenden a jövő évi terv A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen első napi­rendi pontként az idei nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatait, az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcsolódó szakszer­vezeti feladatokat vitatta meg. A napirendi pont előadó­ja, Faluvégi Lajos miniszter­elnökhelyettes, az Országos Tervhivatal Elnöke többek között elmondta: Rendkívül fontos, hogy jövőre erőteljesebben foly­tatódjék a népgazdasági egyensúly javítása. A válla­lati jövedelmek további ré­szét szükséges az állam ja­vára átcsoportosítani, s min­denütt kikényszeríteni a ma­gasabb teljesítményeket, a hatékonyabb munkát. Ezt kívánja szolgálni a szabá­lyozórendszer széleskörű mó­dosítása, a mérce emelése, s egyben a kormányzatnak az az elhatározása is, hogy jobb feltételeket teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek a gazdasá­gosabb exportra, a haté­konyság lényeges- növelésé­re. A miniszterelnökhelyettes utalt arra, hogy a kormány­zat akcióprogramot dolgozott ki a legfontosabb feladatok ösztönzésére. A miniszterelnökhelyettes a kormány nevében a szak- szerveretek segítségét kér­te a nehéz feladatok meg­oldásához. Kérte, hogy az üzemi demokratizmus fóru­main, a tervek tárgyalása­kor, segítsenek olyan alter­natív megoldásokat találni, amelyek a vállalat gazdasá­gos exportjának fokozását, a jobb energia- és anyaggaz­dálkodást teszik lehetővé. A gazdaságosabb, hatéko­nyabb megoldásokkal annak feltételeit is megteremthetik, hogy a vállalat termelése lendületesebben növekedjék az átlagosnál. Sokát segíthetnek a szak- szervezetek azzal is, ha a vállalatot ösztönzik a koo­perációs kötelezettségeik tel­jesítésére, mert ennek hiá­nya a vállalatok egész sorát hozza nehéz helyzetbe. A dol­gozók igen sokat tehetnek vállalatuk felemelkedéséért azzal, ha maguk is szorgal­mazzák a teljesítményekhez igazodó bérezés elvének szi­gorú alkalmazását, mert ez a hatékony termelésnek és az igazságos bérezésnek egy­aránt alapvető feltétele — mondotta a miniszterelnök­helyettes. Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese korreferá­tumában hangoztatta, hogy a 'gazdasági fejlődés ez év­ben is megfelel a XII. párt- kongresszus és a hatodik öt­éves terv irányvonalának. Sikerült megőrizni az élet- színvonalat, javítani az életkörülményeket. A főtitkárhelyettes hang­súlyozta, hogy a szociálpo­litikai célokra rendelkezésre álló összegeket mindenütt nagy körültekintéssel hasz­nálják fel. A hatodig ötéves tervidőszakra kidolgozott szociálpolitikai terveket nem szükséges átdolgozni, min­denütt el kell azonban ké­szíteni az 1982-re szóló programot. A tanácsülés a beszámolót és a korreferátumot, egy­hangúlag elfogadta. A második napirendi pont­ként Timmer József, a SZOT titkára a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom idősze­rű kérdésekről tájékoztatta a tanácsülést.

Next

/
Thumbnails
Contents