Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 11 KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nyikolaj Tyihonov magyarországi látogatásáról Görögország megszakította a tárgyalásokat Spanyolország csatlakozott a NATO-hoz Az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság kormányának meghívására 1981. december 7-e és 10-e között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Nyikolaj Tyihonovot, és szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetést folytatott vele; ezt követően ebéden látta vendégül, amelyen részt vett Lázár György és jelen vol­tak a Központi Bizottság titkárai. A szovjet kormányfő látogatást tett Losonczi Pálnál,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjánál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökénél. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Nyikolaj Tyihonov és kísé­rete Budapesten kívül elláto­gatott Fejér megyébe, az Ikarus székesfehérvári gyá­rába és' a kápolinásnyéki Vö­rösmarty Termelőszövetke­zetbe; megismerkedett a ma­gyar nép életével és munká­jával, az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában., a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben elért társadalmi, gazda­sági és kulturális eredmé­nyekkel. A szovjet vendége­ket mindenütt szívélyes, me­leg fogadtatásban részesítet­ték. A magyar dolgozókkal lezajlott találkozók hűen tük­rözték a magyar és a szov­jet nép egymás iránti mély tiszteletét, szüntelenül erősö­dő barátságát és testvérisé­gét Nyikolaj Tyihonov koszo­rút helyezett el! a Magyar Hősök emlékművénél és a Magyarország felszabadításá­ért hősi halált halt szovjet katonák, emlékművénél. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Nyikolaj Tyihonov szívé­lyes, baráti'légkörben, a köl­csönös megértés jegyében tárgyalásokat folytatott. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egy mást az MSZMP XII„ és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról; azoknak a feladatoknak a megoldásáról, amelyek a szocialista társa­dalom építésében a Magyar Népköztársaság és a kommu­nizmus építésében a Szovjet­unió előtt álnak; behatóan és alkotó módon áttekintet­ték a magyar—szovjet együtt­működés helyzetét, fejleszté­sének fő irányait és távla­tait, megvitatták a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit. A felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsá­gának elmélyítésére, sokolda­lú együttműködésének bőví­tésére. összhangban a Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg- felisőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke vezette szovjet párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos ba­ráti látogatásakor aláírt kö­zös nyilatkozattal. Valamint a Kádár János és Leonyid Brezsnyev ezt követő találko­zóin létrejött megállapodá­sokkal. Nagyra értékelték a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak jelenlegi szintjét, a magyar— szovjet együttműködés ered­ményes és dinamikus fejlő­dését a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet minden területén, amely teljes összhangban ál] a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveivel, a két ország barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződésével. A kormányfők részletesen megtárgyalták Magyarország és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésének kérdéseit. Meg­állapították, hogy a jelenle- gli ötéves tervidőszakban a két ország gazdasági kapcso­latai fejlesztésének változat­lanul legfontosabb tényezője a gyártásszakosítás' és a ter­melési együttműködés bőví­tése. s ezen az alapon a köl­csönös áruszállítások növe­lése. A két ország kölcsönös szállításainak értéke öt év alatt eléri a 34 milliárd ru­belt. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­sének fő irányait 1990-ig meghatározó, hosszú távú gyártásszakosítási és koope­rációs program megvalósítá­sának kérdéseit. Megállapod­tak, hogy együttműködnek olyan — a két ország nép­gazdasága számára nagy horderejű — feladatok meg­oldásában, mint az energáa- és fűtőanyag, a nyersanyag­gazdálkodás javítása, a mű­szaki-tudományos kutatás és fejlesztés hatékonyságának növelése; a gépgyártás mű­szaki színvonalának emelé­se az elektronika és a szá­mítástechnika eredményeinek széles körű alkalmazásával. A timföld- és alumínium­termelés területén 1986 utánra is meghosszabbítják és bővítik az együttműkö­dést. Folytatják az együtt­működést a közúti jármű­iparban, a híradástechnikai és műszeriparban, a vegy­iparban, a közszükségleti cikkek gyártásában, a köny- nyű- és élelmiszeriparban, továbbá a mezőgazdaság te­rületén az állat- és barom­fitenyésztési ipari komplexu­mok létrehozásában. A kormányfők megerősí­tették: a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió egyaránt érdekelt a gazdasá­gi kapcsolatok pótlólagos bővítésében. E célból meg­vizsgálják az együttműkö­dés új lehetőségeit a terme­lési . kapacitások fejlesztésé­ben, hogy a szükséges áruk­ból minél jobban kielégít­hessék a két ország igénye­it. Megállapították, hogy az együttműködés olyan for­máinak átültetése a gyakor­latba, mint a kooperációban részt vevő ágazatok és vál­lalatok közvetlen gazdasági kapcsolatainak fejlesztése és elmélyítése,, közös vállalatok létrehozása, nagymértékben elősegíti a gazdasági kap­csolatok és együttműködés szélesítését. Magyarország és a Szov­jetunió nagy jelentőségűnek tartja a KGST tevékenységé­ben való részvételt, a szoci­alista gazdasági integráció fejlesztését, amely külön- külön minden testvérállam és az egész szocialista kö­zösség haladásának állandó tényezője. A felek a jövő­ben is hozzájárulnak az együttműködés mechaniz­musának további tökéletesí­téséhez, a gazdasági kapcso­latok fejlesztése legkorsze­rűbb formáinak alkalmazá^ sáífoz. a szocialista nemzet­közi munkamegosztás lehe­tőségeinek még teljesebb kihasználásához. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a KGST-tagorszá- gok párt- és állami vezetői­nek tervezett felső szintű tanácskozása új lendületet ad a szocialista közösség gazdasági együttműködésé­nek további elmélyítésével összefüggő fő kérdések meg­oldásához az 1980-as évek­re. Megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is szi­lárdan a szocialista .közösség egységének és internaciona­lista összeforrottságának ál­landó erősítésére törekszik; a Varsói Szerződés kereté­ben aktív és egyeztetett kül­politikai tevékenység foly­tatására, a nemzetközi prob­lémák megoldásában az együttműködés elmélyítésére törekszik a nemzetközi béke és biztonság, az államok kölcsönösen előnyös és egyenjogú együttműködésé­nek fejlesztése érdekében. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során a felek ko­moly aggodalmukat fejez­ték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, amely — az imperialista és hegemonista erők politikájának következ­ményeként — az enyhülés megtorpanásához, a nemzet­közi légkör romlásához, a háborús veszély növekedésé­hez vezetett. Különösen ve­szélyes az ■ USA jelenlegi irányvonala, amely a fegy­verkezési hajsza ütemének és méreteinek fokozásával katonai erőfölényre tör és megpróbálja rákényszeríteni akaratát más államokra és népekre. Az imperializmus legag- resszívebb köreinek e ter­veivel és akcióival szemben áll a szocialista közösség államainak következetes kül­politikája. Magyarország­nak és a Szovjetuniónak el­tökélt szándéka, hogy szoros egységben a többi testvéri országgal és együttműködve minden békeszerető erővel folytatja erőfeszítéseit a feszültség csökkentéséért, az enyhülés megőrzéséért és el­mélyítéséért, a fegyverkezési hajsza korlátozását és meg­szüntetését szolgáló hatékony intézkedések ' elfogadtatásá­ért, valamennyi földrész ál­lamai békés együttműködé­sének fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió lenini béke­politikáját, az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé­keprogramot. A kongresszu­son előterjesztett konstruktív javaslatok járható utat mu­tatnak a komoly politikai tárgyalásokhoz, a jelenlegi nemzetközi helyzet legége­tőbb problémáinak megol­dásához, az államok közötti bizalom és kölcsönös megér­tés légkörének megteremté­séhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország újabb kez­deményezései, továbbfejlesz­tett és bővített javaslatok megvalósítása kedvező fel­tételeket teremt a párbeszéd fenntartásához, a katonapo­litikai konfrontáció meg­szüntetéséhez, a háborús konfliktusok és feszültség- gócok mielőbbi felszámolá­sához, a béke megszilárdítá­sához. A nyolcvanas évek ' béke­programja megvalósításának újabb jelentős politikai ese­ménye volt Leonyid Brezs­nyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. A nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének jelenlegi feszült és rendkívül felelősségteljes pillanatában e látogatás kü­lönleges jelentőségű a kelet— nyugati kapcsolatok és a világpolitika alakúlása szem­pontjából. A Leonyid Brezsnyev ál­tal előterjesztett új javasla­tok megfelelnek az Euró­pában élő százmilliók érde­keinek, a kontinens vala­mennyi állama számára egyenlő biztonságot szavatol­nak, és a legégetőbb problé­mákra irányulnak. Nevezete­sen arra, hogy Európa meg­szabaduljon az atomháború fenyegetésétől, és megálla­podás szülessen az európai célpontokra irányuló min­denfajta atomfegyver szá­mának csökkentéséről. A felek kifejezték remé­nyüket, hogy a nyugati or­szágok kellő figyelemmel és objektivitással foglalkoznak az új szovjet kezdeményezé­sekkel. A magyar és a szovjet fél e tárgyalások célját abban látja, hogy szilárd európai erőegyensúly mellett, a nuk­leáris fegyverzetek alacso­nyabb szintjén, valamennyi európai középhatótávolságú nukleáris eszköz, és a föld­rész stratégiai helyzetét meghatározó minden ténye­ző számításba vételével erő­södjön Európa népeinek és államainak biztonsága. Magyarország és a Szov­jetunió síkraszáll a straté­giai fegyverek korlátozása folyamatának folytatásáért — az eddig elért eredmé­nyek megőrzése mellett —, továbbá az utóbbi időben megszakított vagy befagyasz­tott fegyverkorlátozási és a leszerelési tárgyalások fel­újításáért, és kifejezi kész­ségét e tárgyalások sikeres befejezésének előmozdítá­sára. A felek áttekintették az európai biztonság és együtt­működés me ffiszi Iá rd í fásával összefüggő kérdéseket, és ál­lást foglaltak á helsinki zá­róokmány vaillamennvi elvé­nek és a'támlásának kö vetke­zetes megvalósítása .mellett megerősítették törekvésüket a madridi találkozó ered­ményes befejezésére. Ki­emelték annak fontosságát hogv megállapodás szüles­sen az európai katonai eny­hülés és leszerelés kérdései­vel foglalkozó konferencia összehívásáról. Ehhez ked­vező feltételeket teremt a Szovjetuniónak az a készsé­ge. hogv az ország egész eu- rÓDai területére kiterjeszti a bizalomerősítő intézkedése­ket. amennyiben a nvugati államok is megfelelően ki­bővítik- a bizalomerősítő in­tézkedések területi hatályát. Magyarország és a Szov­jetunió megengedhetetlennek és a béke ügvére nézve ve­szélyesnek tartja az USA Ku­ba elleni fenyegetéseit és provokációit. változatlanul támogatásáról biztosítia a kubai nép harcát szuvereni­tásának és függetlenségének megvédéséért. A közel-keleti helvzet éle­ződésével kapcsolatban a felek megerősítették, hogv az átfogó, igazságos rendezés­nek az a reális útia. ha va­lamennyi érdekelt fél — íav a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, a palesztin néD egyetlen törvényes kéovise- lőie — részvételével nem­zetközi konferenciát hívnak össze a Közel-Keletről. E rendezés feltétele az izraeli csapatok belies kivonása' va­lamennyi. 1967-ben meg­szállt. arab területről; a Pa­lesztinái arab nép törvényes nemzeti lovainak — köztük az önálló, füeetlen állam létrehozása jogának — elis­merése. a térség valamennyi állama szuverenitásának és biztonsagának szavatolása. A délikelit-ázsiai ’helyzetről szólva a felek tel tes támo­gatásukról biztosították a vi­etnami. a laoszi és a kam­bodzsai nép harcát függet­lenségének megszilárdításá­ért. a térség békéiének sza­vatolásáért, és .erőfeszítéseit a iószomszédi viszony és együttműködés kialakítására a körnvezö országokkal. Ha­tározottan visszautasítják az úgynevezett kambodzsai kér­dés ürügvén folytatott intri­kát és manővereket, támo­gatják a Kambodzsai Népköz- társaság kormányát. A felek határozottan el­ítélték az imperialista reak­cióval egyre szorosabban összefonódó, jelenlegi kínai vezetők hegemonista. nagy­hatalmi politikáiét. amelv mélven ellenséges a szocia­lizmus érdekeivel a népek felszabadító harcával -és a béke üevéveli szemben. A Magvar Népköztársaság és a Szovietunió szolidaritá­sáról és támogatásáról biz­tosítia Ázsia. Afrika és La- tin-Amerikia népeinek küz­delmét az imperializmus, a neokotonlalizmus és a faii elnyomás ellen: nemzeti fel- szabadulásukért és függet­lenségük megszilárdításáért. A felek megelégedéssel ál- Inoltották meg. hogv a meg­beszélések valamennyi meg­vitatott kérdésben tel !*,\s né­zetazonosságot tükröztek, s a Magvar Népköztársaság és a Szovietunió testvéri barát­ságának erősítését és a sokol­dalú együttműködésének fej­lesztését. szolgálták. Nviikolai Tvihonov. a Szovietunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormánv nevében hivatalos baráti /lá­togatásra hívta meg a Szov­jetunióba Lázár Gvörgvöt. aki a meghívást köszönettel elfogadta Görögország megszakította a tárgyalásokat a NATO Hadügyi Tervező Bizottságá­nak ülésén, s így a hadügy­miniszterek — először a NATO történetében — köz­lemény nélkül váltak szét. A görög—török ellentétek a dé­li szárnyon és Görögország új magatartása a szövetségen belül súlyos problémák ár­nyát vetíti előre az Atlanti Szövetségben. Andreasz Papandreu görög kormányfő és hadügyminisz­ter ragaszkodott hozzá, hogy egyéb követelései között sze­repeljen a közleményben egy rész, amelyben a szövetsége­sek garantálják Görögország határait egy NATO-tagország (értsd: Törökország) táma­dáséval szemben is. A tö­rök' képviselő ehhez nem já­rult hozzá. Luns NATO-fő- titkár és az olasz—norvég— brit közvetítő bizottság kompromisszumként azt ja­vasolta: a közleményben tűz­zenek ki kétoldalú tárgyalá­sökat „a NATO déli szárnyá­nak egyes országai között a közel-keleti helyzet következ­tében kialakult nézeteltéré­sek kiküszöbölésére”. Ezt a megfogalmazást Papandreu szerdán a késő esti órákban elutasította és nem volt haj­landó folytatni a tanácsko­zásit, amely így teljes kudarc­cal végződött Az Észak-Atlanti Szövet­ségnek tegnaptól 16 tagja van: a tagországok külügy­miniszterei ünnepélyes kül­sőségek között aláírták azt a jegyzőkönyvet amellyel Spa­nyolország csatlakozik a szerződéshez, „osztva annak minden célkitűzését”. / A külügyminiszterek a dél­előtti tanácsülésen a spanyol belépés megtárgyalása mel­lett meghallgatták Paul Nitze genfi amerikai kül­döttségvezető beszámolóját a szovjet—amerikai tárgyalá­sok eddigi alakulásáról. E tájékoztatóról semmit sem közöltek. Reagan visszahívta Líbiából az amerikaiakat Ronald Reagan amerikai elnök tegnap felszólította a Líbiában tartózkodó összes amerikai állampolgárt, hogy „a lehető leghamarabb” hagyja el az országot. Az Egyesült Államok az ame­rikai állampolgárokat fe­nyegető állítólagos veszé­lyekre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntette az amerikai útlevelek érvényét Líbiára. William Clark ame­rikai külügyminiszter-he­lyettes tegnap a fenti intéz­kedések ismertetésekor ki­jelentette, hogy az elnök „kész más, jogilag lehetsé­ges lépések megtételére” az amerikai állampolgárok Lí­biából való távozásának biztosítására. Lengyelország Szaporodnak a helyi konfliktusok A varsói pártbizottság teg­nap nyilatkozatban tiltako­zott amiatt, hogy az egyre szélsőségesebbé váló „Szoli­daritás” az elmúlt időszak­ban megpróbálta eltávolíta­ni a pártszervezeteket a mun­kahelyekről. Mint a Végre­hajtó Bizottság állásfoglalá­sa leszögezi, ez a politikailag igen felelőtlen tevékenység a Nemzeti Egyetértési Front megtorpedózására irányul. A dokumentum, amelyet a var­sói rádió ismertetett, rámu­tat, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspártnak történelmi és alkotmányos joga van a ve­zető szerep betöltésére. „Ezt a jogot védelmezni fogjuk, ez a jog a szocialista állam egyik alappillére” — han­goztatja a nyilatkozat. Gdanskban Lech Walesa el­nökletével ülést tartott a ..Szo­lidaritás Országos Bizottságá­nak Elnöksége. amelv mint ismeretes, a múlt hé­ten Radomban egyértelműen elutasította a Nemzeti. Egyet­értési Front gondolatát. A tegnapi tanácskozáson a ha­tározathozatali jogkörrel ren­delkező Országos Bizottság plenáris ülést készített elő, amelyet ma és holnap tarta­nak. ugyancsak Gdanskban. Mint a varsói televízió hír­adójában elhangzott kom­mentár megállapította: las­sanként az ország életének szinte minden területére ki­terjed az anarchia. Ezt alá­támasztandó, a tv-híradó kü­lönféle helyi konfliktusokról számolt be. RÓMA Alessandro Pertini. az Olasz Köztársaság elnöke március második felében az Egyesült Államokba látogat — közölték tegnap Rómá­ban. BECS Dr. Bruno Kreiskv osztrák kancellár, aki látogatást tett az Arab öböl négv államá­ban.. szerda este visszaérke­zett Bécsbe. , * * * Tegnap a 292. plenáris üléssel befejeződött a kö- zén-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­ken* "-érői folvó tárgyalásso­rozat. XXV. fordulóba. Az Andre Wieland nagykövet­nek az NDK-küldöttsée ve­zetőiének elnökletével meg­tartott tegnapi tanácskozáson a szovjet és az amerikai de* legáció vezetői értékelték a most lezárult forduló mun­káiét, Az ülés után mind­két. fél sajtóértekezletet tar­tott, GENOVA * Egv genovai bíróság teg­nap összesen 264 évi bör­tönbüntetést szabott ki a „Vörös Brigádok” terror- szervezet 44 tagiéira. PEKING Többszöri halasztás utóin tegnap kínai—indiai tárgya­lások kezd őd tek Pék ingben, a két ország kapcsolatait sú- lvosan terhelő haitárvi tárói és efivéb kétoldalú kérdések­ről. PRÁGA Szerdán Prágában kibőví­tett ülést tartott a CSKP Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson Svatooluk Po- tác. a csehszlovák szövetségi .kanmánv elnökhelyettese, az Állami Tervbiz-ot-tság elnöke beszámolt az ország iövő évi néD"a:7dasár,i tervéről é« öt­éves tervének törvényterve­zetéről. OSLO Az oslói eevetem auláié­ban tegnap ünnepélyes ke­retek között adták á,t az 1981-es Nóbel-békedíial Poul Hartlingnak. aki az ENSZ Menekültügvi Főbizottságá­nak nevében, mint annak vezetője vette át a magas kitüntetést

Next

/
Thumbnails
Contents