Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

1981. DECEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei pártbizottság levele a Néplap dolgozóihoz Kedves Elvtársak! A. magyar sajtó napján őszinte megbecsüléssel köszöntőm a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségé­nek kollektíváját. A megyei pártbizottság nevében elismerésemet fejezem ki azért, hogy a leköszönő évben is meggyő­ző, alkotó cselekvésre ösztönző munkával szolgálták pártunk XII. kongresszusa határozatainak a megyei, helyi végrehajtását. A kongresszus határozataiból, a hatodik ötéves tervből eredő feladatok teljesítése a jövőben is pár­tos, elkötelezett, céltudatos újságírást, színvonalas szakmai munkát igényel Önöktől. Ebben pártunk ál­tal megerősített, olyan alapvető kérdésekre fordítsák a legnagyobb figyelmet, mint a jól végzett munka, az eredményesen dolgozó kollektívák és egyének becsü­letének a növelése; a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus elmélyítése. Még hatékonyabban járuljanak hozzá a marxista eszme védelméhez, ter­jedéséhez. Az eredmények bátrabb propagálásával, a fogya­tékosságok bírálatával szolgálják, segítsék céltudato­sabban a párt és a nép közti kapcsolat szilárdítását, a pártunk politikája iránti bizalom erősítését. A megyei sajtóra is nagy szerep hárul abban, hogy a lakosság, különösen a megye ifjúsága mélyeb­ben megismerje szocialista építésünk történetét. Kérjük Önöket: a jövőben is a szocialista újság­írás forradalmi hagyományaihoz hűen, pártosan te­gyenek eleget a minőségileg megnövekedett kötele­zettségeiknek. Szolgálják hivatástudattal a szocia­lista építés, a szocialista eszme térhódítását, az új típusú ember formálását. Mindezekhez sok sikert, jó egészséget kívánunk. Elvtársi üdvözlettel Andrikó Miklós a megyei pártbizottság első titkára Sajtónapi megemlékezés Tegnalp a magyar sajtó napja alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vá' lasztmánya a MUOSZ szék­hazában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztve­vőit, majd Komját Irén, a szövetség alelnöke mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aramy- tallJbiizottságániak elnöke ad­ta át az arany emiléfctollakat, amelyekkel; a MUOSZ vá­lasztmánya a szocialista új­ságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet is­meri el. Az idén 13 újságíró kapott aranyfóliáit. Eziután az Újságíró Sző" vétség székhazának Rózsa Ferenc-termében megkoszo­rúzták az első magyar legá­lis kommunista lap. a Vörös Újság márvány emléktáb­láját. A forradalmár elődök emléke1 előtt tisztelegve ko­szorúkat helyeztek el: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Népszabad­ság. a Nyomda-, a Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének:. a Művészeti Szak­szervezetek Szövetségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és az Űjság- íiróiisikolánalk a képviselői. Az ünnepség után a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a. Magyar Újság­írók Országos Szövetsége fo­gadást adott, amelyen részt vett Győri Imire, az: MSÍZMP KB osztályvezetője és Baj­nok Zsolt, államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, vala­mint a sajitószervek, a szer­kesztőségek vezető munka­társai. II kisiparosok megtalálják helyüket a társadalomban (Folytatás az 1. oldalról.) .menyében váltják ki az ipart, s a követelményeket megismerve hamar abba­hagyják a munkát. Hangsú­lyozta: a jövőben fokozott gondot 'kell! fordítani a kis­iparosok szakmai rangjának megtartására, emelésére. A szóbeli kiegészítést szé­les körű vita követte, amely­ben felszólalt Méhes Lajos ipari miniszter is. kritikusan el kell azonban ismernünk, hogy az elmúlt évtizedben az iparban túlzott koncentrációt hajtottunk végre, amit most — saját jö­vőnk érdekében — módosíta­nunk kell. Gazdasági munkánkban egyre fokozódik a minőség szerepe. A világpiacon bekö­vetkezett változások, az érté­kesítési nehézségek, az ener­giahordozók árának nagy mértékű emelkedése népgaz­daságunknak számottevő veszteséget okoz. Ennek ki­védésére hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetséges­nél lassabban javul. Most és a legközelebbi években elő­térbe kerül az anyaggal, az energiával és az emberi munkaerővel való takarékos­ság. Meg vagyunk győződve, arról, hogy a hatékonyabb, jobban szervezett munkának részesei lesznek a leleményes és vállalkozó magánkisiparo­sok is. Kívánom, hogy tevékeny­ségük — e gondolatok és feladatok körében — fejlőd­jék! s legyen mindinkább összhangban társadalmunk egészének törekvéseivel. Ez biztosítéka annak, hogy munkájuk fejlődésével1 ará­nyosan növekszik irántuk a társadalom bizalma és meg­becsülése — hangsúlyozta befejezésül Méhes Lajos. A vitában felszólaló kül­döttek kifejezték elismerésü­ket a kisipar közelmúltban' történt közgazdasági és jogi szabályozásáról, amely ked­vezőbb feltételeket terem­tett az ipargyakorüáshoz. Szóltak a szolgáltató tevé­kenységet elősegítő adózási rendszer, a hitel és a vám- feltételek megváltoztatásé­nak kedvező hatásairól. Ugyanakkor szóvátették, hogy még. most is sok nehéz­séget okoz a kisiparosoknak az anyag- és allkatrészfoe- szerzés. A KI ŐSZ VIII. küldött­gyűlése ma az országos vá­lasztmány beszámolója fö­lötti vitával folytatódik. Méhes Lajos felszólalása Méhes Lajos, a párt és a kormány nevében köszöntöt­te a kisiparosok küldöttgyű­lését, majd a következőket mondotta: A kisipart érintő intézke­dések nyomán a jövőben job­ban és hatékonyabban tud­juk és kell kielégíteni a la­kossági igényeket. A dönté­sek több mint 100 ezer kis­iparosra vonatkoznak, de a velük együtt dolgozó és élő családtagjaikkal együtt ma már több mint negyedmillió állampolgárt érintenek. A magánkisiparosok munkájá­nak hatása még ennél is szé­lesebb körű, kihat az or­szág lakosságának egészére. Ebből a felismerésből szár­maznak a kisipar szükséges­ségére gazdasági és politikai támogatására vonatkozó ál­lásfoglalások, amelyek a párt XII. kongresszusának határozataiban is kifejezésre jutottak. Ismert, hogy a VI. ötéves terv időszakában gaz­daságunk az eddigieknél sze­rényebb, évi 2,5—3 százaié^ kos ütemben fejlődik. A dön­tő kérdés az. hogy a lassúbb növekedési ütem keretein be­lül milyen mértékben sike­rül gazdaságunk szerkezetét javítani, mennyire tudjuk el­lensúlyozni — társadalmi kezdeményezőkészséggel — forrásaink szűkös1 voltát A szolgáltatásokban és a fcisárutermelésben nagy a magánkisipar jelentősége. Társadalmi hasznosságát ko­rántsem csak a termelési ér­tékkel, vagy az összipairi ter­meléshez viszonyított ará­nyával mérjük. Kifejezik ezt a kisipart érintő állami in­tézkedések. amelyek erősítik a kisiparosok létbiztonságát, a társadalom számára hasz­nos tevékenységre ösztönöz- ' nek, s ezzel összhangban hozzák az állammal szembe­ni kötelezettségeiket is. Ugyaniakkor azt is meg; kell mondani,, hogy a lehetőségek szélesítésével párhuzamosan erősítettük, és erősítjük aa adózási fegyelmet is. Azzal számolunk, hogy az eddig megtett és hamarosan ha­tályba lépő intézkedésiek jobb kisipari munkafleltéte- lisket teremtenek, és előse­gítik, hogy az eddig kontár­ként dolgozók legálisan foly­tassanak ipari és szolgáltató tevékenységet. Á következőkben röviden utalni szeretnék az új válr- laikozási formákra. A társa­dalmilag hasznos és szabá­lyozott keretek között, foly­tatott kiegészítő tevékenység — amelynek egyik fő célja a szolgáltatási igények kielégí­tése — je’entős anyagi, szel­lemi és műnk ae.ro-tartaléko­kat mozgósít. A párt XII. kongresszusa is feladatul ha­tározta meg az életkörülmé­nyek javítása érdekében a szoláltatás i igények jobb kielégítését Rugalmasabb szervezeti formákkal is elő kellj mozdítani egyebek kö­zött a hatékony kisüzemi ter­melést és a kisipari munka bővítését. A kiegészítő gaz­daságot társadalmi, gazda­sági realitásként kezeljük — ez társadalmi tartalékunk is — és szabályozott módón kí- vániuik az ott dolgozók mun- ká iát többek között a köz­hasznú magántevékenységet javaink györaoításónak szol­gálatában állítani. A gazdaság meghatározó súlyát azonban változatlanul a nagyvállalatok és az élvo­nalbeli ágazatok sora adja. jelentőségük nem csökken. A kis- és nagyüzemeket szem­beállítani nem szabad, ön­Célratörőbb munkával, a feltételekhez igazodva Tájékoztató hángjzöft el aiz időszerű nemzetközi kór- dlésetorői a Magyalr, Szóda- lista Munkáspárt Központtá Bizottsága december 3d ülé­sén és a testület megvitatta azt az előterjesztést amely aiz 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült. A ita* nácsiközásróli kiadott közle­mény — amely a lapok teg­napi számában jelenít meg — objektív tényként adja tud­tuk aiz ellentmondásosabb, nehezebb nemzetközi hely­zet szükségszerűen érezteti hajtását a gazdásági munká­ban; is. Amint az a vezető párt- testület az 1981. évi telrv végrehajtásának előzetes ta­pasztalatai összegzéséből ki­tűnik: a hajtódik ötéves terv első esztendeje a számított­nál. a vártnál; is kedvezőtle­nebb külgazdasági feltételek közepette telt el. Ez nem­esük a kivitel mennyiségi és érték mutatóinak alakulásán mérhető le — így azon, hogy az öt fő árucsoportot tekint­ve a nem rubel elszámolá­sú export mindössze kettő­ben eme1kedlett a tavalyi ha­sonló időszákhoz mérten, — hanem láthatóvá válik a kedvezőtlen hatás az itthon készült termékeiknek a kül­piacokon elért árszínvonalá­ban is. A gondok terhét nö­veli, hogy még mindig nem kap kelő figyelmet a fej­lesztési tevékenységi, a szi­gorúbb feltótetókhez való al­kalmazkodás meggyorsítása, a tényleges — a felszínnél mélyebbre hatoló —, azaz a technológiái ímegahápoizottt- ságú energia- és anyagtaka- rékosság. Nem kizárólag a 'behozatal és a kiviteL alakulása minő­síti a magyar népgazdaság teljesítményeit, ám mert az 1982. évi népgazdasági terv középponttjábain válítoElatr tanUl az egyensúlyi helyzet javítása áll. a figyelem su­gara továbbra is e felada­tokat kdl, hogy kövesse. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azonban nem egyenlő pusztán a külkeres­kedelmi tevékenység ered­ményesebbé tételével ; a gaz­dálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a folytonoson változó, sok tekintetben mipd kedvezőt­lenebbé váló fettételekhez. Ennék a szükségszerű iga­zodásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek továb­bi szigorításának —- a kö­vetelménye fogalmazódik meg a Központi Bizottság üléséről 'kiadott közlemény­ben. Idén ugyani, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben javult a külke­reskedelmi forgalom egyen­lege. ám, az eddigi eredmé­nyek nem elegendőek: annak a fedezetnek az előteremté­séhez. amely 'nélkülözhetet­len az élért életszínvonal megtartásához, a szociálpo­litikában tervezett lépések megtételéhez. Figyelmeztető ellentmonlás például, hogy az iparban a termelésihez képest a foglál- kOztatotttak havi átlagbére majdnem négyszer gyorsab­ban emelkedett. Hasonló folyamat tanúi lehetünk a kivitelező építőiparban. A mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó. amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még akkor sem. ha a termelőágazatok­ban a termelékenység a termelésnél 'gyorsabban nö­vekedett. mert összességében a lakosság készpénzbevételei a tervezettet meghaladóan bővültek. Aminek természe­tesen ott vannak a követ­kezményei a iövő évre ter­vezett, efllhaitálrozott intézke­dések rangsorában, mind a vállalati, mind a személyes lövedéknek kiáramlása fel­tételednek szigorításában. Bonyolult: feladatokat kell me^údamiuífc a gazdálkodó szervieknek a jövő esztendő­ben. és hiba lenne úgy vélé- kedni. hogy 'bátttmeliyik válla­lat. szövetkezet csupán saját tevékenységének sikereit vagy kudarcait könyvelheti eL ^ mint arra a Központi Bizottság ülésé is rámutatott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet to­vábbi terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsola­tok feszültségei és entente mondásad, például az a ta­pasztalait, hogy a gazdálko­dók egy része még mindig nem valós teljesítmények növelésével, hanem monopol helyzetének érvényesítésével kíván' többletjövedelemhez jutni,. Ezeknek a törekvések­nek — amint a szerződéses fegyelem lazulásának is — kevéssé volt gátja a szabá­lyozás, . érthető és indokolt tehát, hogy a szabályozási, jövedelemeivonási feltételek januártól egy fokkal ismét szigorodnak. Ami nem éri váratlanul a vállalatokat, és szövetkezeteket. hi­szen a negyedik negyed­éviben részleteiben, megis­merhették a 'gazdálkodás e változó- feltételéit. Fegyelmezett következe­tesebb,. célratörőbb munka szükséges — köznapi nyelv­re lefordítva így fogalmaz­hatjuk meg a jövő évi nép­gazdasága terv és állaimi költségvetés irányelveiben foglaltak, lén vegét. Ennek a fegyelmezett, következete­sebb célratörőbb mun­kának vannak természetesen olyan feltételed és alkotóele­mei, amelyek a nagy össze­függések az ■ országos irá­nyítás körébe tartoznak, mint az ágazati kapcsolóitok szükségszerű javítása a közép távú tervhez kapcso­lódó központi fejlesztési programok kereteinek ru­galmas igazítása a folyto­nosan változó feltételekhez és — elsősorban — külpiaci követetetónyekhea Ebből azonban Veszélyes lenne alru ra következtetni, hogy a termelői kollektíváik, az egyéniek cselekedetei kisebb súlyúak, nincsenek lényeges befolyással a végeredmény­re. A jövő évi feladatok leg­főbb számadatai a realitáso­kat tisztélő mérlegelésit bizo­nyítják. összhangban a ha­todik ötéves tervben meg­jelölt gazdaságpolitikai te­endőkkel. a nemzeti jövede­lem egy-másféL, az ipari termelés két- két és Ml a mezőgazdásági termelés 4—4 és fél százalékos növelését .javasolja tervezni a IkörV- miámynak a Központi Bizott­ság. A beruházásokra elkölt­hető 178—180 mfillliárd fo­rint, a reáljövedelem féli százalékos, a lakossági fo­gyasztás féL- egy százalékos gyarapodása ugyan szerény cél. ám igazolja a eOzdlasálg- ptoSdükaE következetessé­get azt, hogy a feltételekhez igazodni kell nemcsak a termelésiben, hanem a fel­halmozás, a fogyasztás tere­pén is. A jövő é-- teendők szá­mokba foglalható legfőbb jel­lemzői mellett a párt vezető testületé hangsúllyal' szólt azokról az emberi tényezők­ről, amelyek a szükségszerű igazodásnak nem egyik, ha­nem a legfontosabb feltété léi. Az erős külpiaci nyo­más. a gazdálkodás vártnál, kívánatosnál lássúb javulá­sából következő feladatok ei- vontnak látszó jellemzői igenis leflordíthatók a válla­lat, a műhely, a szövetkeze­ti ágazat, egy-egy munlka- kollektívája számára. Ennek az adaptálásnak az ad létr iogosulitságöt, hogy a világ- gazdasági körülmények egy­re élesebben világítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk jórészit elmulasztjuk annak lehetőségét hogy fölfedezzük ‘ kamatoztassuk tedimélésbeini sokak áltál ismert erénye­inket. tartalékainkat a szel­lemi tőke mozgósításában. A Központi Bizottság álltai megszabott reális célok az ideinél keményebb munkát követelnék mindenütt, kezr deményező, vállalkozó ter­melői cselekedeteket, hogy a felhasználás, a fogyasztás is a tervhez következetesen igazodó telhessen, s népünk továbbra is nyugodt. ki­egyensúlyozott politikai Jég- körben eredményesen dol­gozhasson. A szövetkezet részére szükséges munkákon kívül a lakosság részére is végez szolgáltatá­sokat a tiszafüredi Hámán Kató Tsz gumijavító műhelye. Az idén kerékegyensúlyozó be­rendezéssel gyarapodott a fölszerelésük *

Next

/
Thumbnails
Contents