Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 285. szám. 1981. december 5.szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Legfontosabb a színvonal emelése A gépek öntvényre várnak A szerkesztőség postájából „Eredményesen” forog a korong KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. december 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1981. december 3-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó ve­zetői. ' A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Fehér Lajos elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzet­közi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében az 1982. évi terv és állami költségvetés irány­elveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság átte­kintette az októberi ülése óta eltelt időszak fontosabb nem­zetközi eseményeit. . A Központi Bizottság !■ megállapította, hogy a szocialista közösség országai az elmúlt időszakban is kez- deményezőan és aktívan léptek fel a békés egymás mellett élés politikájának folytatása, a fegyverkezési verseny fé­kezése, a békének és az eny­hülés vívmányainak a meg­védése érdekében. A Központi Bizottság ki­emelkedő jelentőségűnek ér­tékelte Leonyid Iljics Brezs- nyevmek a Német Szövetsé­gi Köztársaságban tett látó-, gatását), amelyet a magyar közvélemény is nagy érdek­lődéssel kísért. A találkozó jól szolgálta a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok békés egymás melltett élés. az európai béke és biz­tonság ügyét. Pártunk, kor­mányunk, népünk üdvözli és támogatja az európai közép- hatótávolságú nukleáris fegy­verek kérdésében tett új, konstruktív szovjet javasla­tokat, amelyek kifejezik a szocialista közösség törekvé­seit, és reális alapot jelente- ' nek az európai katonai fe­szültség enyhítésére, a fegy­verkezési verseny mérséklé­séra „ . 2 A Központi Bizottság •. jóváhagyólag tudomá­sul vette a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai nemzetközi és ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó KB-titkánainak moszkvai ta­nácskozásán részt, vett ma­gyar küldöttség jelentését. Úgy értékelte, hogy a ta­nácskozás elősegíti országa­inknak a békéért, az enyhü­lés eredményei megőrzéséért és továbbfeilesztéséért, a tár­sadalmi haladás és a nem­zeti függetlenség ügyéért ví­vott közös harcát, a békesze­rető erők összefogását. a szocialista építés új kérdé­seinek megválaszolását az ideológiai-elméleti tevékeny­ség fejlesztését. A Központi Bizottság fon­tos eseménynek értékelte a 90 kommunista és munkás­párt Prágában megtartott ta­nácskozását a mozgalom kö­zös elméleti és tájékoztató folyóirata, a Béke és Szocia­lizmus munkájáról. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is részt vállal azokban a közös erőfeszíté­sekben,, amelyek a folyóirat tevékenységének továbbfej­lesztésére, a kommunista pártok közötti vélemény- és tapasztalatcsere bővítésére irányulnak. 3 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít a kapcsolatok , fo­lyamatos fejlesztésének a szocialista közösség országai­val. azok kommunista és munkáspártjaival. Ez fejező­dött ki a Központi Bizottság küldöttségének a Szovjet­unióban, valamint a Buda­pesti Pártbizottság delegáció­jának a Német Demokrati­kus Köztársaságban tett lá­togatása során és más magas szintű találkozókon. 4. Parlamenti küldöttsé­günk látogatása a szomszédos Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságban tovább mélyítette sokoldalú együttműködésün­ket« A megbeszéléseken meg­erősítették, hogy adottak a lehetőségek, kölcsönös1' ' a szándék a magyar—jugoszláv kapcsolatok további fejlesz­tésére Hazánk és a. Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság internacionalista kapcsoltait továbbfejlesztették azok a tárgyalások, amelyeket az Ali Nasszer Mohamed veze­tésével Magyarországon hi­vatalos.. baráti látogatást tett. párt- és állami küldöttség­gel folytattunk. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása jó alapot biztosít kölcsönösen hasznos együtt­működésünk kibontakoztatá­sához. A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Pánt magas szintű kül­döttségének magyarországi látogatása eredményesen já­rult hozzá kétoldalú kapcso­lataink, együttműködésünk fejlesztéséhez. 5 A Magyar Népköratár- • saság a békés egymás mellett élés elvei, a hel­sinki záróokmányban megfo­galmazott ajánlások szélie­mében minden lehetséges te­rületen a kapcsolatok fenn­tartására és fejlesztésére tö­rekszik a tőkésországokkal is. Ez tükröződött a Minisz­tertanács elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatása so­rán. Lázár György és Helmut Schmidt találkozója ismétel­ten kifejezésre juttatta, hogy eltérő társadalmi berendez­kedésű, különböző szövetségi rendszerekhez tartozó orszá­gok között is lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsö­nös érdekekre alapozzák. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancel­lárjának látogatása hazánk­ban jelentős esemény volt sokoldalú kapcsolataink to­vábbi dinamikus fejlesztésé­ben. Országaink, népeink köl­csönösen érdekeltek a zavar­talan együttműködésben, a szomszédságból adódó elő­nyök közös hasznosításában. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság ki­egyensúlyozott kapcsolatai jól példázzák a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésének le­hetőségét. Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság elnöké­nek hazánkban tett hivatalos látogatása kétoldalú kapcso­lataink jelentős eseménye volt. A tárgyalások során ki­fejezésre jutott, hogy köl­csönös a törekvés a Magyar Népköztársaság és az el nem kötelezett politikát folytató Ciprusi Köztársaság együtt­működésének fejlesztésére. 6 Pártunk az elmúlt ■ időszakban is konst­ruktív párbeszédet folytatott szocialista és szociáldemok­rata pártokkal. Az enyhülés vívmányainak megvédésére és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló közös szándék fejeződött ki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­kének magyarországi meg­beszélésein, valamint pár­tunk 'képviselőinek a Német Szociáldemokrata Párt veze­tőivel folytatott tárgyalása­in, s részvételünkben a Francia és a Spanyol Szocia­lista Párt kongresszusán. •j A Központi Bizottság # * megerősítette, hoev a Magyar Szocialista Munkás­párt a Magvar Népköztársa­ság kormániva — szövetsége­seivel gevütt — mindent megtesz a szocialista közös­ség békepolitikáiának siker­re viteléért, az enyhülés vív­mányainak megőrzéséért a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett éléséért. II. A Központi Bizottság ér­tékelte az idei gazdasági éoí- tőmunika tapasztalatait, elfo­gadta az 1982. éyi népgazda­sági terv és állami költség- vetés iránvelveit Megállapí­totta. hogv népünk nyugodt kiegvensúlvozott politikai légkörben eredményesen dol­gozik az 1981-re kitűzött fel­adatok megoldásáért. A nép­gazdaság a terv gazdaságig)- ' litikai irányvonalával össz­hangban feilődik. Az elő­irányzatot megközelítve ia- vul a külgazdasági egyen­súlyi helyzet. A termelés a tervezettnél mérsékeltebben, a munka termelékenysége az előirányzottnak megfelelően növekszik. Az energiaiéi- használás nem haladia meg a múlt évit A Lakosság fo­gyasztása és a beruházások volumene kis mértékben ma­gasabb a tervezettnél, az életkörülmények javulnak. ■ Az 1981. évi gazdasági *■ fejlődést a következő fő vonások jellemzik: — A nemzeti iövedelem az előirányzott 2—2.5 száza­lék helyett várhatóan mint­egy 1 százalékkal nő. első­sorban azért mert az ipari termelés mérsékelten növek­szik és a tervezettnél keve­sebb kalászos gabona ter­mett. , Az ipari termelés várha­tóan 2—2.5 százalékkal ha­ladia meg a múlt évit és a külpiaci értékesítési lehető­ségekkel összhangban diffe­renciáltan alakul. A terme­lés' növekményének nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, a kivitel elmaradt a tervezettől. Az építőipar termelése kis­mértékben csökken, a fel­újítási-fenntartási. valamint a külföldön végzett munkák aránya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladia az 1980. évit de nem éri el a tervezettet Kalászos gabo­nából — főlleg a kedvezőtlen időiárós miatt — kevesebb termett de az ország kenye­re biztosított. Kukoricából ió volt a termés. A szénen fei.lődő állatállomány takar- mánvellátésa zavartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meghaladja a tervezettet Az egv lakosra jutó reáljövede­lem országos átlagban 2 százalékRftL a lakossági fo­gyasztás pedig mintegy 2.5 százalékkal nő. A fogyasztói árak emelkedése az előirány­zott 4.5—5 százalékon belül lesz. Az áruellátás összessé­gében jó. a választék mea- felelő. Ütemesen halad a három- rrfűszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók át­térése az ötnapos munkahét­re. Megépül1 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — la­kás. Az általános iskolai osztálytermek száma 1200 helvett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több. össze­sen 17 500 u? óvodai, mint­egy 4400 bölcsődei heiv és 2500 kórházi ágv létesül. — Hazánk nemzetközi eazdasáei kapcsolatai tovább KSvülnek. A rube1 elszámo­lású kereskedelmi forgalom a behozatali lehetőségekkel összhangban alakul. A nem rubel elszámolásokban a cserearányok valamelyest ja­vulnak. az áruforgalom kis mértékű hiánnyal zárüL — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet megha­ladja. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv igazdaságpo- litikai iránwoma.lával össz­hangban a gazdasági éoítő- munka fő célia 1982-ben is a külgazdasági eevensúlv javítása, valamint az élet- színvonal megőrzése. Egyet­ért azzal, hogv a Miniszter- tanács az 1982. évi népgaz­dasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint végle­gesítse. és az állami költség- vetésről szőlő törvényjavas­latot az országgyűlés elé ter­jessze: Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalékában: Nemzeti iövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egv lakosra iutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Állami költségvetés bevételé" kiadása A szocialista szektor Iberu- háziásaira folyó áron 178— 180 miüiárd forintot? lehet fordítani. n Az *1982. évi népgaz- dasági terv céljainak elérj* megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a terme­lés minden ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdaságos export fokozása, a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképes­ségének növelése, az anyag­gal és az energiával való ésszerű takarékosság alapoz­za mea. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csök­kentesével. a készletfelhal­mozás növekedésének vissza­fogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott takarékosság érvé­nyesül ion. A gazdasági irá- nvitásnak ezen be'ül a sza­bályozók következetes érvé­nyesítésének. valamint az egész gazdaságszervező tevé­kenységinek e fő feladatok megvalósításét kell szolgál­nia. — Az ipar termelésérrk a ielenilegiinél nagyobb hánya­da kerüliön exportra. Gvor­101.0 — 101.5 98.0 — 99.0 102.0 — 102.5 98.0 — 99,0 104.0 — 104.5 100.0 — 100.5 100,5 — 101.0 Í04.0 — 105.0 105.0 — 106,0 szükséges a termelés szierlkezetének korszerűsíté­sét. a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a ki­sebb anvag- és energiaigé­nyű termékekből növekedjék a termelés, E követelmények­nek megfelelő válfajaitok és szövetkezetek erőtel iesern bő­vítsék termelésüket • dina­mikusan fejlődjenek. Foly­tatódjék az ipar szervezeti' korszerűsítése, a vállalatok belső szervezetének, iránví- tásiánialk továbbfejlesztése, a vállalatközi kapcsolatok ja­vítása. — Az építőiparban növe­kedjék a fenntartás és felú irtás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősöd­jön a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség: csökkenjen a kivitelezési idő. — A mezőgazdaságban a tenmieCés fokozása a ió 'bel­földi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgál ia. Mind a növénytermesztés­ben. rmri.d az állattenyésztés­ben tovább kell növelni a hozamokat. A gabonaterme­lés biztonságos megalapozá­sa érdekében bővíteni szük­séges a vetésterületet is. To­vább kell javítani a nagy­üzemek és a háztáji, kisegí­tő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmar - ha-tenvészités színvonalának fenntartását, a sertéstenyész­tés fejlesztését a kisterme­lőknél. — Az áru- és szeméi v- szállítási feladatokat' a nép­gazdasági tervvel összhang­ban kell megoldani. A vál­lalatok a szállítási feladatok telliiesítészt enengiiamegtakarí- tást eredményező szervezési intézkedésekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az ener­giatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanvag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafel­használásiban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének airánva. Elsősorban a kőölai- termékék helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csök­kentésére kell erőfeszítése­ket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 mil­liárd forintot, elsősorban a folyamatban lévő beruházá­sok befeiezésére 'kell össz­pontosítani. Előnvlben kell részesíteni a műszaki feilő- dést. az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ész­szerű felhasználását szolgáló beruházásokat. Kezdődlek mi9g a mecseki szénkiterme­lés fejlesztése a Dunai Vas­mű kokszolóm övének és a fenyőfői bauxitbányának a nagyberuházása m A termelés hatékonv- ságának növelésével kell megteremteni az élet­színvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakossá® egv főre iutó reáljövedelme és fogyasztása kismértékben, a társadalmi juttatások a korábbi évek­nél mérsékeltebben növeked­hetnek. A munkások és al­kalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal mintegy 5 szá­zalékkal emelkedhet. — Fontos követélmény az áruellátás színvonalának és választékának iobb összehan­golása a kereslettel, a szol- ' gáltatások * iránta igénvék iobb kielégítése. Meg kell építeni 76—77 ezer lakást. Létesíteni kell 120(h—4300 ál­talános iskolai osztátvtermet. csaknem 3000 bölcsődei, mint­egy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház. a Közgazdaságtu­dományi pgvetem, a Film­gyár felújítása és a Budavá­ri Palota rekonstrukciója. Megkezdődik az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem épü­letének felúiítása, befejező­dik a Madách Kamara Szín­ház korszerűsítése. Megnyí­lik a budapesti nagv Sport­csarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a "foglal­koztatás hatékonysága, a lét­számigényeket mindenütt a termelés és a feladatok vál­tozásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents