Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 4 Űj köztéri szoborral gyarapodott Szolnok. A Domus Aruház melletti téren tegnap délután Kedves Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának igazgatója avatta fel Simon Ferenc szobrászművész Bartók Béláról készült portrészobrát. Az avatóünnepségen a Ságvári körúti Általános Iskola énekkara és a világhírű zeneszerző nevét viselő szolnoki zeneiskola növendékei adtak műsort Kiállítás a felépített díszletvárosban A magyar útja A Kék bálvány még kasszarengető bukás volt, de a második .magyar hangosfilm. az 1931-ben forgatott Hyppoiit, a lakáj már hamar megtalálta az utat a nézőkhöz. Mivel mondára valói') máig sem kopott meg, ezért mostanában is gyakran feltűnik a mozik műsorán a tv képernyőjén a felejthetetlen Gsartos-Ka- bos páros. Azt viszont kevesen tudják, hogy Csontos Gyulának komoly vetélytár- sa akadt Heinz" Rühmann személyében: a filmet ugyanis két verzióban vették szalagra s a másodikban éppen a nagy német művész alakította a Iáikéi hálás szerepét. Ilyen, és sók más hasonló kulisszatitkok birtokába juthangosfilm hat az, aki december 6-tól ellátogat a HUNGEXPO B- épületélbe. A MAFILM, a KISZ Központi Bizottsága, a Fdmtudományi Intézet, valamint a Fővárasd Moziüzemi Vállalat itt, ebben a csaknem másfél ezer négyzetméter alapterületű pavilonban rendezi meg A magyar hangosfilm 1931—1981. című kiállítását. A gazdag anyag az alsó szinten felépített díszletvé- rosban várja az érdeklődőket. A sok látni- és hallanivaló után a Hollywood kávéházban üdülhet fél a pihenni vágyó látogató. A korhű berendezési. a „film-álomgyár” hangulatát kívánja felidézni — a Hungar Hotels alkalmazottainak segítségével. A kiállítás — hétfő kivételével — január 31-ig 10—19 óra között tekinthető meg. Mindent vállalunk Kabaré a képernyőn Havonta egy szar — Premier szilveszterkor Bednai Nándor és Kállai István, az új vállalkozás előkészíHumor ügyben eddigi legjelentősebb vállalkozásáfba fog a televízió, életre hívja. Kabarészínházát. Telep ódium néven olyan, rendszeres fórumot teremt a humornak, amely a nézők régi jogos kívánságának tesz eleget, s amelyben, egyrészt a hagyományos nevetettés útját járja — hatvanperces úgynevezett aktuális kabaré — másrészt új csapásokat is igyekszik tömi. ösztönözni kívánja mulattató egyfélvo- násosok megszületését: minden egyes alkalommal, a műsorban ugyanis egy mai szerző komédiája, 'bohózata, netán szatírája is a képernyőre kerül. És ami merőben új ebben az „önkéntes kabarétánsulás- ban” (az első bemutató ezt az alcímet viseli), az alkotó, — elsősorban Kállai István író és Bednai Nándor rendező — nem szeretnék ezúttal a véletlenre bízná a sikert. Épp ezért, mielőtt egy-egy műsor a képernyőre kerül', előbb megjárja a közönséggel való' találkozás útját. mondhatni átesik a tűzkeresztségen, ugyanis öt alkalommal játsszák a Vidám Színpadon éjszakai előadásban a bemutató teljes műsorát. Amiről aztán idő és játék közben kiderül, hogy érdektelen,, netán unalmas, (például egy poén nemül), az már el sem jut a tévénézők elé. kihull az előzetes közönségrositán, Így tehát egy színésziilleg is jól bejáratott és többszörösen kipróbált műsor kerülhet végleges formában a képernyőre. Először: szilveszterkor a Mindent vállalunk (talán csak a bukást nem?) sokat sejtető címmel. Az írók és a színészek népes csapata azokból verbuválódik, akik „önként”, jó szándékból is vállalták a nevettetés egyáltalán nem könnyűnek ígérkező feladatát. Többek között Görgei Gábor. Szafco- nyl Károly Bárány Tamás, Tábi László iratkozott már fel a szerzők listájára, s a színészek köziül Agárdi Gábor Bodrogi Gyula — az első műsort ő is rendezi — Osala Zsuzsa. Harsányi Gábor, Hernádi Judit. Kabps László, Csákányi László, tői Sas József állt a csatasorba. Nyitott színház szeretnénk lenni —, nyilatkozták a most induló kabaré szellemi gazdái. — Nyitott minden újra, élethűen mindén problémájára. fricskákat is érdemlő fonákságaira, S nyitott abban az éh> telemiben is, hogy szerzőtársul várják. hívják rnind- azjokiait, akiknek Hetire, egészen pontosan kabaréra való ötleteik, javaslataik vannak. Nem humor- üzemet. élő kabarét szeretnénk. — Ezt jelzi a további bemutatók terve is. Januárban a Mindenért fizetni kell, februárban a Magvar csoda címmel jelentkezik majd a televízió első, igazi kabaré- színháza. Aztán mé<* további három bemutató az évad programja. Indulásra, nem is kevés. — VM — Bodrogi rendez Hamarosan a moziban is láthatjuk A KONCERT Restaurálták a Tihanyi alapítólevelet Restaurálták és biztonságos — hő- és fényvédő — üveglapok közé helyezték el az Országos Levéltár restaurátorai a Tihanyi alapítólevelet. Kétéves munka és megfigyelés után a pannonhalmi levéltárba vitték vissza. Az érdeklődők az állandó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek szerint a jövő év augusztus 20-i ünnepségen az eredetiben is gyönyörködhetnek a látogatók Az Illés, Koncz Zsuzsa, a Fonográf és a Tolcsvay-egyöttes „élő” albuma 1981. március 26. Budapest, Sportcsarnok. Nem bajnoki döntő kedvéért szorongott a lelátón több ezer fiatal Igaz. szurkoltak — tapsoltak, kiabáltak, fütyültek — mint egy vérbeli ítét- mérkőzésiem. szokás, de a sztárok, az üdvöskék ebben az esetben egy másik ..műfaj” jeles képviselői léptek a küzdőtérre, azaz a pódiumra. A csapat tagjai (engedtessék meg az összeállítás ismertetése hiszen csupán" tobdarúgó-csapatnyi a létszám) Illés Lajos, Szörényi Levente. Bródy János, Szörényi Szabolcs, Pásztóry Zoltán. Koncz Zsuzsa, Tolcs- vay Béla. Tolcsvay László, Móricz Mihály Németh Oszkár és Czipó Tibor afféle öregfiúk meccsen találkoztak. ahol ellenfél nem volt. helyette sok-sok rajongó, egy korszák zenéjéért lelkesedő harmincas, negyvenes „drukkéi*” és a jó muzsikát szerető tizen- és hu c"*rv évesék. A lemezjátszó tűje, miközben szorgalmasain rója a barázdákat, igyekszik visz- szaadni — négy oldalon át — valamit abból a hangulatból. amely a sportcsarnok falait (a nagy napon) órákon át feszegette. Az eredmény aki nem tudott ott lenni annak egyre jobban fáj a szíve, hogy olyan élményt szalasztott el. amely többé nem ismétlődik meg. s a magyar popzene történetének egyik emlékezetes eseménye, állomása. Nevezetesen a műfaj azon egyéniségei léptek sok év után a régi összeállításiban közönség elé, akik nélkül nem lett volna — legalábbis — ilyen tartalmas — a magyar könnyűzene. Sokat tettek ennek elismeréséért, elismertetéséért, nem keseredtek el az „ósdi falak” dön- getóse közben a kisebb-na- gyobb kudaincokróL Ha visz- szagondolunk. az Illés-együttest az első táncdalfesztiválon — ahol az ominózus Még fái minden csók című dallal mutatkoztak be — szánté kifütyülte a közönség, az. amelyik pár év múlva, a következő versenyen az „Amikor én még kissrác” voltam előadása után dicshimnuszokat zengtek az együttesről. Koncz Zsuzsa neve elválaszthatatlan az Illés-zenekartól. Slágerednek szerzőpárosa Szörényi Levente és Bródy János. A nagyszerű muzsika és a remek versek sajátos megformálásával az énekesnő olyan légkört teremtett maga körül, amely alakját, a hazai szólisták táborából különös szférába emelte. Csupán egy-két cím az emlékezés megkönnyítés séhez: Amikor, Én nem tudom azt kérem. Valahol egy lány. Az utóbbi az albumon is hallható. A két lemez összeállítói gondosan és Okosan ügyeltek arra, hogy minél több dali kerüljön fel a korongra. A szöveigbetétek minimális (dőt vesznek igénybe. viszont találóak. s sejtetni engedik az akarva-akaratfla- nul enyhén nosztalgikus emlékezetes hangverseny. találkozás atmoszféráját. A koncertből film is készült melynek Koitav Gábor a rendezője akinek nemrégiben jelent, meg Szörényi Leventéről és Bródy Jánosról összeállított pomt- ré(féle) könyve. A filmszínházakban az alkotást karácsony körül láthatjuk, amely minden bizonnyal nyújt némi kárpótlást.azoknak. akik nem lehettek jelen a Koncerten. F. S. fl Szabad llép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre múlva lesz neewen éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártiéinak illegális központi liaiDia. a Szabad Nép első száma ..Pántiaoumk neve ieifcétoe- zá ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hívatott vezetőiét, a KMP-t állította A nagy történelmi feladatnak — a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének — a szolgálatába állítiuk a Szabad Népet, pártunk hivatalos lap iát. A háború és a reakció nyomasztó sötétségiében a Szabad Népnek, mint a szabadság világítótornyának kell sugároznia. A Szabad Nép-nek kell azokat az eszméket kisugározni, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útján bevilágítják” — olvashatjuk a vezércikkben. melynek a Központi' Bizottság rögzítette és meghatározta a lap célkitűzéseit. legfontosabb feladatát A lap első szerkesztőié a KMP Központi Bizottságának egyik titkára. Rózsa Ferenc volt Budapesten született 1906. december 4-én. értelmiségi, forradalmár családban". Apia mämök. húga tanárnő ibátv- ia. Rózsa Riohárd szintén mérnök, az ellenállási mozgalom martina. Rózsa Ferenc haladó szellemben nevelkedett. Az 1920- as évek második felében egyetemi évei alatt a weima- ni Németországban kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Hazatérése után- bátvia hatására lett a Kommunisták Magyarországi Párt iának tasia 1932-ben. A Kommunista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztőié volt. maid mind a párt "területi bizottságának tagia kapott egyre több és nagyobb feladatokat a mozgalomban. A szocialista ifikkel! való ak- cáóegység megszervezését bízták rá. 1935-ben közreműködésével iött létre az Országos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége akoióegvsége. Az ifiúsági mozgalomban tanúsított magatartására, végzett munkáiéra alapozva bízták meg 1938-ban azzal, hogy más élvtársakkal együtt szervezze úiiá a pártot Ezt a feladatát körültekintően és eredményesen teliesítettie. RóZsia Ferenc 1941 nyarától volt a KMP Központi Bizottságának eavik titkára. E feladatkörében megoldotta a pártszervezetek úiiászeryezé- sét és a központi pártszerv létrehozását. Tevékeny részese volt az 1941-eS' áprilisi kommunista. antifasiszta program megvalósításának, amely többek között a nemzeti összefogást szorgalmazta a háború ellen. A mun- kásegyság és a néoírontooli- tika következetes harcosa maradt mártírhaláláig. Két hónap június 1 -én fogták el és a hírhedt Andrássvlak tunvába vitték. Közel két hétig válogatott kínzások közepette igyekezték megtörni akaratát a csendőmvomo- zók. de elvtársai és a mozgalom ellen felhasználható ..vallomást” nem tudtak kikényszeríteni tóié. Az elszenvedett kínzások következtében halt mártírhalált a nagytudású kommunista, forradalmár a Szabad Nép első szerkesztőié. — VS — 1942
