Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

XXXII. évf. 284. szám, 1981. december 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót, valamint az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Kettős termesztéssel gazdaságosabb az öntözés Akadémiai szakbizottsági ülés Tiszaföldváron A jószándék dokumentuma Tizennégy pontból áll a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek bukaresti ülé­séről kiadott közlemény. A pontok többsége olyan kér­déseket érint mint az erő-1 viszonyok, a fegyverfcezés- korlátoziás és a leszerelés ügye A dokumentumot a mély aggodalom érzése hatja át. Az utóbbi években mind több tény mutatott ugyanis arra. hogy Nyugaton minde­nekelőtt az Egyesült ÁMIa- mioklban olyan erők kere­kedtek felüli, amelyek az együttműködés helyett a konfrontáció vonalát vá­lasztották. Ezt ielézrte a fegyverkezési verseny gyor­sulása. Különösen veszé­lyes az a NATO-terv, amely 572 közép-ihatófávolságú nukleáris rakéta myugat-eu- róoai elhelyezését irányozza elő 1983-tól!. Ezek a fegyve­rek hatalmas veszélyt jelen­tenek Európa és az egész világ békéié számára, to­vább növelve kontinensünk veszélvezettségétt s az egész emberi civUSzáetó elpusztu­lásának lehetőségét. Erre mutattak rá a. Bukarestben Összegyűrt C«taügymlin:iszte- rek amikor felhívták a fi­gyelmet az .európai korlá­tozott nukleáris háború el­fogadhatóságáról” összefér­ned amerikai hadászati' dok- 1",inára. Ez — hangzik a dokumentumban — az euró­pai és más népeket létében fenyegeti. A veszélyt felismerték a világ számos országában. Ezt bizonyítja a mind erő­telesebb nemzetközi béfce- mozgatam is. A világ köz­véleményéhez szólva a Var­sói Szerződés tagállamai ki­jelentik: nincs nem volt és nem is. lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védel­mi doktrína; nincs. nem volt és nem is liesz szándé­kukban létrehozni nukleálris első-csapás mérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni a ka­tonai fölényre. Felléptek és fellépnek azért, ho^v lesze- n°P iéc|í intézkedések foganato­sításával való-u ion meg a katonai erőegyensúly és nílaneiverrbőr k1 indulva a VSZ-taigállamok támogatják a Szovieitiumió békeikezderné- nvezései’*. kráfUn^k az n+onn- fegyver-meníes övezró-tk lé­tesítése mellett, azzal a céL- lali, hoigv végül erór Eumó- no szabaduljon me" a tö­megpusztító eszközöktől. . A Varsói Szerződés tag­államai ismételten iavasol- ták: .jne kerül ion sor ú j katonai -politikai <■-^vétségek- létrehozására és a meglévők kiszélesítésére. azok tevé­kenységének úi térségekre való kiteriesztésére. Az ülés résztvevői felszólítottak: ..egyidejűleg oszlassák fél á Varsói Szerződést- és a NATO-t. és első lépésiként számol iák fel katonai szer­vezeteiket amit (katonai te­vékenységük kölcsönös csök­kentésével kezdjenek”. Ez a kezdeményezés annál is inkább, jelentős, mert a NATO éppen most készül Spanyolország . •felvételére. A bukaresti dokumentum kifejezte a tárgyalás és megegyezés • készségét." je­lezte azokat a területeket, ahol a feszültség csökkenté­sét azonnal el lehetne kez­deni. Ezek cfvnin kezdemé­nyezések. amelyeket a .bé­keszerető iózanuü gondolko­dó emberek örömmel; fogad­nak az egész világon. A kérdés az: miiven választ adnak erre a NATO-orszá­gok soron következő brüsz- szeti tanácskozásukon, Tiszaföldváron. a Lenin Termelőszövetkezetben ülé­sezett tegnap az MTA Deb­receni Akadémiai Bizottsá­gának mezőgazdasági szak- bizottsága. A tanácskozást, amelyen az öntözés idősze­rű kérdéseit és VI. ötéves tervi feladatait vitatták meg. dr Beneczki Laios. a Szol­nok megvei Tanács általá­nos elnökhelyettese nyitot­ta meg. Vitaindítóiában a megvei tapasztalatokról szólva Be- reczki Lajos elmondta, hogy a közgazdasági szabályozás kedvezőtlen változása, az ön­tözés állami támogatásának hiánva. az öntözőteleoi be­ruházások ielentős költség- növekedése és nem utolsó sorban a meanövekedett víz- díi a 62 Szolnok megvei Ön­tő tógazdaságban is vissza­húzó hatással volt az öntö­zés fejlesztésében. Hosszabb távon azonban a megyében a Tisza II. vízlépcső által biztosított öntözővíz-készlet lehető legteliesebb haszno­sítása a céL Ezért a gazda­ságok legfontosabb feladata a idén időszakban — hang­súlyozta a mesvei tanács el­nökhdvettese —. hogy meg>- Oevő. üzemképes önitözőka- oacitásaiikat a lehető legjob­ban használnák ki. hosszabb távon pedig a pénzügyi le­hetőségeiknek megfelelően, készüljenek fd azokra az öntözésfeilesztésekre. ame­lyek a Tisza II. révén adot­tak a megyében. A szakbizottság tagjai va­lamennyien egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek keressék a mód- iát. hogyan tehetik gazdasá­gosabbá a valóban költségesi. de megfelelő színvonalon je­lentős hozamnövekedést biz­tosító tevékenységet. Ennek egvik módia az öntözési idénv meghosszabbításai, amelynek kísérleti tapasztat latairól dr. Bocz Ernő egye­temi tanár beszélt a tisza- föLdvári tanácskozáson. A DATE vízgazdálkodási és táoanvag-elilátásá komplex kutatásainak 'keretében si­került kidolgozni e°v öl van úi öntözési rendszert, amdv gyakorlatilag a tél végétől az öntözhetőség őszi hatá­ráig lehetővé teszi a mes­terséges csapadék ellátáséit Az ilv módon a hagyomá­nyos idénynek csaknem a háromszorosát jelentő nvúi- tott öntözési szezonban meg­valósítható az öntözés gaz­daságosságát ugyancsak ie- lemtősen iavító kettős ter­mesztés. aminek a lényege, hogy a gazdaságok a kalá­szosok betakarítása után a gabona-tárlókat rövid te- nvészddeiű kukorica, leveles zöldtakarmánv va-’v egyéb arra alkalmas kultúrával hasznosítsák úira. Az öntözés gazdaságossá­gát iavító úi* módszerek be­vezetésében nagy szerepük van a termelési rendszer~'-- nek. A megyében — amint azt a tegnapi szakbizottsági ülésén umegdétgedéssel hallot­tuk — máris ió példával iár elöl a Gabona- és Iparinö- vénv Termesztési Rendszer, amely a cibakház! Vörös Csillag Termdősizöydtaeziat- bem a laaboimaílerületek újra­írás znos (táróval eredménye­sen valósította meg az ön­tözhető földterületek kettős hiaisiznodiiásáit isis ári öntözőka- pacitiásoik icíbb kihasználá­sát. \ Elkészült a tisza­füredi szenny­víztisztító telep. Az 55 millió fo­rintos beruházás munkálatait a közelmúltban fe­jezte be a KEVI- ÉP. Ezzel egyide­jűleg megkezdő­dött a napi 2750 köbméter kapa­citású víztisztító telep próbaüzeme is amely előrelát­hatólag mintegy hat hónapig tart Üzempróba Tiszafüreden 'I Munkában a daru... Az egyik tartókonzolt emeli a helyére a Szolnoki Papírgyár 5. számú papírgépének épülő csarnoká­nál ' Fotó: Csikós Ferenc Olcsóbb energiaforrások a cementiparban A cementiDar fejlődését naoiaánklban a világ nagvon sok országában az eneraia- takairékas és többnyire a széntüzeléses klinkerégetés- re (cementalaDanvag) alapo­zott technika felenti. A ta­karékosság lehetséges hazai megoldásairól. * optimális módszereiről! tanácskoztak tegnap az energetikai és ce­mentipari szakemberek az MTESZ Szilikátipari Tudo­mányos Egyesületében. Elmondták, hogy az ékmúlt évben országosan felhasznált 5.2 millió tonna cementből a hazai gyárakban 4.6 millió tonnát állítottak elő. csak­nem 70 százalékkal többet mint 10 évvel ezelőtt A 70 százalékos termelés­növekedést a fűtőamvagfel­használás mindössze 22 szá­zalékos emelkedésével érték eL Az ésszerű olajfelhaszná­lás naoiainkhan ismét szük­ségessé teszi részben a ha­gyományos. részben más gaz­daságosabb fűtési módszerek alkalmazását A világon ma már számos cementgyárban további félhasználásra alkal­matlan használt gépkocsi-gu­miabroncsokkal fűtik az égetókemeneéket A cement­ipar felkészült arra. hogy ezt a módszert a közeliövő- ben bevezessék a beremendi cementgyárban is. A kísérletek bizonysága szerint az importált fekete porszén helvett hazai bar­naszén is hasznosítható meg­felelő teéhnológáévaL szén­hidrogén fűtőanyagok hoz­záadáséval <tMgm A darabos szennyeződéseket az úgynevezett gépirács emeli ki — MG

Next

/
Thumbnails
Contents