Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
1981. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Januar 1-töi Megváltozik a szabadságok rendszere Szabadságrendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társadalmi-gazdasági feltételek, a munkavégzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy törvényerejű rendelettel korszerűsíti az alapszabadság és a pótszabadság jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddiginél kedvezőbb és igazságosabb szabadságrendszer bevezetése s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az alap- szabadság mértéke 1982. január 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot továbbra is a munkaviszonya ban töltött, idő alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke — az eddigi két év helyett — háromévenként „ugrik" egy munkanappal, legfeljebb azonban évi kilenc munkanapig terjedhet. Így az alap- szabadság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben károsan elszaporodtak a különféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadságok — állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de les?, olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alapján eddig kötelezően juttatott rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság, az építőiparban dolgozók téli pótszabadsága, valamint azok* pótszabadsága, ■ akik a nyugdíjjogosultság megszerzése után nem fizikai munkakörben dolgoznak tovább. Csökken: a munkaköri pótszabadság, a fizikai dolgozók továbbdolgozá- si pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága, valamint a tanulmányi és a sportolók rendkívüli szabadsága. Változatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a pedagógusok, a bányászok, a sugárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pót- szabadsága., Népesedéspolitikai- meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási. és a gyermekápolási szabadság. Az új szabályozás számottevő egyszerűsítést és köny- nyítést hoz a szabadságszámítás eddigi rendszerébe, ugyanis január 1-től megszűnik a hetenkénti szabadnap — oly sok félreértést okozó — beszámítása a szabadságba. Egyszerűsíti a számítást a pótszabadságokkal kapcsolatos egységesebb szabályozás- is: a dolgozó az őt megillető pótszabadságokat általában korlátozás nélkül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága a kivétel. E két pótszabadság, illetve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyiket, a kedvezőbbet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen vezetik be az ötnapos munkahetet. másrészt azért, mert jó néhány — eddig pótszabadságban részesült — dolgozót kedvezőtlenül érintene az új rendelet. Az átmeneti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány. — Hosszúak a téli esték, gyorsabban, hasznosan telnek az új keretek készítésével Amióta csak ismerem Kerekes Gézáékat Jánoshidán — jónéhánv éve, már, hogy először találkoztunk a Bükk- fennsíkon, a méhészek tavaszi vándorlásakor _— mindig kaptárokkal volt teli a kertjük a Gorkij utca elején. Most csak néhány kiselejtezett, színét-formáját vesztett „méhlakás" éktelenkedik a gyümölcsfák alatt, a december végén szokatlan esőtől vékonyra döngölt hóban. — Annyi év után felhagyott a méhészkedéssel? — tudakolom a gazdasszonytól. — Már hogy hagytam volna! Majd' harminc esztendeje mindig nekem volt a legtöbb méhcsaládom a faluban. Egy évben sem pergettem száz családnál kevesebbtől. Az idén már kinőtte a méhészetem a kertet, 140 családot nem tudtunk itt elhelyezni. Vásároltunk eg.v -tanyát, nem messze ide. a boldogházi út mellett. Ott, annak az. udvarán telelnek a méheim. Valóban nincs messzire a tanya. A hósapkáik alatt óriási gombaként sorakozó kaptáraknái, Kerekesné. Mariska néni magyarázza: — Jobb helyen nem is találhattunk volna eladó portát. Itt. az út szélén egy ideig még a téesz nagy gépeinek sem lesznek útban a meghagyott melléképületek. Disznókat hizlal majd bennük a fiam. Szerződésre is. meg a családnak, vágásra. A kaptárok is jól elférnek a tanyahelyet, kerítő akácok alatt; meg aztán itt a 48 kaptáros konténerkocsink sincs útban senkinek. Tavaly szerkesztette az uram, az idén nyár elején már jó szolgálatot tett. Ezzel jártuk be akác virágzáskor a mátraaljai erdőket. — Milyen volt az idei szezon? — Régen volt ilyen gazdag. Ha jól emlékszem, utoljára hetvenhatban gyűjtöttek ennyit a méhek. A bo- conádi kaptáraikból egyenként ötven kilót is pergettünk. de a rakodókaptárak- ból se került ki húsz. kilo nál kevesebb, összesen há • rom tonna mézet adtunkéi, vagy háromszáz, kilóval többet, mint -amennyire szerződtem. No, és ezenkívül kétezer üveg lépesmézet. — Kétezret? — Ahogy mondom. Tavaly még csak hatszáz félliteres üveget töltöttünk meg tizenhat deka lépes- és huszonnégy deka töltőmézzel. Természetesen szín akácmézzel! Nagyon jól megfizetik. harmincegy forintot kapunk egy-egy üvegért. Fél kiló kannásméz felvásárlási ára csak 17 forint körül van. Ügy belejöttünk az idén az urammal, hogy egy nap 350 —400 üveget is megtöltöttünk. Október végén szállították el az utolját. Sorolja Kerekesné. hogy a kelendő csemege miatt gyarapították 140 családra a méhészetet. Legalább háromezer üveg lépesmézet készítenek jövőre, ha találnak elég nektárt a szorgos kis jószágok az akácvirág-für- tökben. a repcetáblákon. — Hes.seges.se csak maga is a cinkéket az akácokról — biztat, és indul hirtelen a kaptáruk felé. — Nem mintha nem szeretném ezeket a kis sárgamellényeseket, de zargatják a méheket. Hallják. hogy mocorog valami, azt hiszik féreg vagy szú rágja a deszkát. Kopogtatják a csőrükkel a kaptáruk íddalku. nem hagyják pihenni a méheket. — Amíg a méhek pihennek. mit csinál a méhész? — Akad éppen elég tennivalóm télen is. Most éppen faanyag után szaladgálok. Tíz új kaptárt kell elkészítenünk tavaszra. Vagy ötszáz új keret is* kell, jó ideig eltart, mire összeütjük őket a férjem eszkábál- ta barkácsgéppel. Be kell szereznem a gyógyszeres lepényt ás. mert január, február. itt a nyár, és máris repülnek ki újra a méhek. No, és arra nem kiváncsi, hogy mit csinálnák télen a kaptárlakók? — Nem látni a kaptárak- ba. — Ezekbe nem. de két esztendeje, így télen, fabrikált az uram egy üvegfalú kaptárt. Abban figyeltük meg — ahogy mi, méhészek mondjuk — a telelőfürtbe összegyűlt méheket. Huszonhat-huszonhét fok meleg van a fürtök belsejében. Megfestettük »jónéhánv' rovarnak a szárnyát, és tudja mit tapasztaltunk? Amelyik már megmelegedett, az kifurako- dott a fürt szélére, átad?« a helyét a külsőknek. Én mondom magának, csodálatos dolog a természet! T. F. s*“,é.,á" A sorkatonákról gondoskodni kell Nemrégiben volt alkalmam alaposan körülnézni egy laktanyában, s a szó legszorosabb értelmében elképedtem a látottaktól. Igaz, jó másfél évtizeddel ezelőtt töltöttem le a tényleges szolgálati időmet, de lel nem tudtam volna képzelni azt az óriási változást, ami a kiskáténak életkörülményeiben végbement. A látottak alapján viszont eszembe jutott, hogy a mostanában bevonuló fiataloknak sem lehet fogalmuk a változásról, hiszen ők a korábbi szolgálati körülményeket nem ismerik, példának okáért nem kell kapcahajtogatást tanulmiok, nem kell tömőfával asztal lia p-s i masiá - gúvá varázsolniuk a fekvőhelyként használatos szalmazsákot, nem kell a csizma- szárba dugni a .rendszeresített kanalat, nem kiáll fél- m,e.zitelenüL tornászmiok a fogvacogtató ' hidegben, nem kell hetenként egyszer sor- baállniok a fürdő előtt, s nem kell kimenőt kérniök, ha fáj a foguk ... Később úgy gondoltam, hogy miután a hadsereg része a társadalomnak, a sorkatonák élet- körüillmén/emek megváltozásig nemcsak a fiatalok számára bír jelentőséggel, hanem valamennyiünk számára, hiszen e változár szocializmust építő országunk vívmányai közé tartozik. Ezért kértem interjút e tárgyban Szórádi Zoltán vezérőrnagytól, a Magyar Néphadsereg megbízott hadtápfőnökétől. — Vezérőrnagy elvtárs! Mikor és ön szerint minek köszönhetően változtak meg alapvetően a tényleges szolgálati idejüket teljesítő sorkatonák életkörülményei? — Az ellenforradalom után, amikor a mai korszerű hadsereg alapjait leraktuk, mindenekelőtt a fegyverzet fejlesztésére kellett jelentős összegeket fordítani, akkor még az ellátásban nem mindig sikerült ezzel a technikai fejlődéssel lépést tartani. Az utóbbi tíz év volt az az időszak, ami a hadseregben a létkörülmények jelentős javulását eredményezte, elsősorban a párt életszínvonal-politikájának következtében, részint pedig azért, mert a modernebb technika kulturáltabb környezetet követelt, s mert a bevonuló katonák mind igényesebbekké váltak. — Szeretném, ha részletezné a változásokat. Mennyiben változtak például az elhelyezési, ruházkodási körülmények? — Átalakultak az egység- állomány elhelyezésére szolgáló körletek: kisebbek lettek, azaz szakasz- és raj körietek váltották fel á korábbi zászlóalj-, századkörleteket. Ezek a helyiségek barátságosabbak is lettek, a rideg, meszelt falak „megszínesedtek'’. a díszítés is megengedhető. szalmazsák helyett laticelen alszanak a katonák, színes az ágynemű, színes a törülköző, a ruházatot, a kimenőöltönytől a pizsamáig és a papucsig beépített szekrényekben tartják. A ruházati rendszer egyébként a hatvanas évek közepén alakult ki, ehhez többek között a korábbi kék nadrág, fehér trikó, s egy pár barna tornacipő helyett teljes sportfelszerelés is tartozik, melegítővel, sporttáskával, ami a katona saját tulajdona lesz, s leszerelés után magával is viheti. Sokáig gond volt, hogy a gyakorlóruha mosás után összezsugorodott, s hamar kifakult. A könnyűipari Beszélgetés Szórádi Zoltán vezérőrnaggyal, a Magyar Néphadsereg megbízott hadtápfőnökével rekonstrukció egyik, bennünket kellemesen érintő, eredménye volt, hogy a gyakorlóruha anyaga mérettartóvá és színtartóvá vált, s ezzel esztétikusabb lett a hadsereg megjelenése, külső képe is. Valamelyes változtatás mostanában is folyik: egy sportosabb, ha úgy tetszik, divatosabb téli háromnegyedes kabát rendszeresítésével lényegéber a polgári öltözködési szokásokat igyekszünk követni, az új kabát csinosabb, mint a mai, és jobban harmonizál a kimenőöltözékkel. — Hogyan változott az étkezés, s változott-e az ellátás minősége? — Az ételkészítés és az étkeztetés tárgyi körülményei változtak meg elsősorban. A főzőrészlegek modernebbek, gépesítetebbek, s ez jelentősen javítja a szakácsok és a konyhán dolgozó katonák munkakörülményeit, s lehetővé vált, hogy az étkeztetés rendszerén és módszerén is változtassunk. Így míg ko- iábban sók. helyen, különösen a nagyletszámú laktanyákban békés körülmények között is evőcsészéből, s annak fedeléből — közhasználatú szóval élve: csajkából —, a kecskelábú asztalok mellett lócán ülve étkezhettek a katonák, ma a vendég- iátóipari önkiszolgálórendszer mintájára, tálcára tálalhatnak maguknak, s rozsda- mentes evőeszközzel, fűtött, festett étkezdékben, terített asztalon, széken ülve fogyaszthatják el, amit választottak. Mert választhatnak is, minden laktanyában legalább kétféle ebédmenü várja őket, s a laktanyák jelentős részében úgynevezett többmenüs, büférendszerű vacsora ztat ás van. — Hogyan változtak a tisztálkodási. egészségügyi követelmények? — A közvetlen higiénés igények ellátására a laktanyánkénti korábbi egy fürdőépületet tulajdonképpen „bevittük” a sorállományi épületekbe, eltűntek az úgynevezett mosdóvályúk, s mindenütt — akár egy szállodában vagy munkásszállón — fürdőszoba-benendezés, zuhany, hideg-melegvíz várja a katonákat, akik nem hetente, hanem naponta fürödhetnek. Fürdés után szabad- polcos rendszer biztosítja számukra, hogy fehérneműt váltsanak. A körletekben mosógép, centrifuga, mosószer, vasaló áll a rendelkezésükre, így az ingüket esetenként maguk is moshatják, vasalhatják. A takarítást — akárcsak a raktári anyag- mozgatást — kisgépek köny- nyítik... Ami a katonák egészségéről való gondoskodást illeti, ennek a hadseregben kiemelt jelentősége van. A fejlődést jelzi a korábbinál több orvos, a korszerű diagnosztikai és gyógyító eszközökkel felszerelt csapatgyengélkedők, s a kórházi ellátás jelentős javulása. — Tapasztaltam, hogy a szabad idő eltöltésének feltételei is változtak, s ez a tény a többivel együtt mintha otthonosabbá tette volna a laktanyákat. Mindez egyfajta. szemléletbeli változásra is utal... — A szabad idő eltöltésének megváltozott feltételeit hosszan lehetne sorolni, csak utalásképpen megemlíthetem a képmagnóval, képmagnótárral kiegészített könyvtárakat. a tévével, magnóval, lemezjátszóval, és sok más berendezéssel, játékkkal gazdagon felszerelt klubokat, vagy azt. hogy a korábbi kanti- nok szerepét a .laktanyai vegyesboltok vették át. Igaz, ezekben nem kapható szeszesital, van viszont bennük presszógép, s a levélpapírtól a cukrászsüteményig mindazt megvásárolhatja e vegyesboltban a katona, amire szüksége van. E boltokat egyébként a csapatok KISZ- szervezetei működtetik. Valóban célunk az, hogy a- katona otthon érezze magát a laktanyában, mert amikor a sorkatonáról való gondoskodást tervezzük, két alapelvnek igyekszünk megfelelni. Az egyik, hogy a hadseregbe bevonuló állampolgár csak annyi pszichológiai, környezeti terhet kapjon, amennyit a szolgálat ellátása feltétlenül megkövetel, A mástik alapelv, hogy a hadseregen belüli létfeltételeket az ország fejlődésével auányosan kell fejleszteni. Szocialista hadseregünk ilyen szempontból is együtt él az ország lakosságával, s éppen ez az együttélés miatt fontos követelmény, hogy az alkotmányos kötelességének eleget tevő sorkatonáról minden szinten gondoskodni kell. Ügy véljük, hogy a katonát nemcsak a rendtartásnak kell nevelnie, hanem annak a környezetnek is, amelyben él és szolgál. Aczél Gábor A Tiszaföldvár és Vidéke Takarék- szövetkezet idei betétnövekedése meghaladta a 10 millió forintot. A !akossájrnak az idén több mint 20 millió forin, hitelt folyósítottak Mit csinál télen a méhész J a méh *
