Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

1981. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Januar 1-töi Megváltozik a szabadságok rendszere Szabadságrendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoz­tak a társadalmi-gazdasági feltételek, a munkavégzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy tör­vényerejű rendelettel korsze­rűsíti az alapszabadság és a pótszabadság jelenlegi gya­korlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddigi­nél kedvezőbb és igazságo­sabb szabadságrendszer be­vezetése s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az alap- szabadság mértéke 1982. ja­nuár 1-től a jelenlegi 12 mun­kanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szem­ben — az ötnapos munkahét bevezetésével — három hé­tig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot to­vábbra is a munkaviszonya ban töltött, idő alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke — az ed­digi két év helyett — há­romévenként „ugrik" egy munkanappal, legfeljebb azonban évi kilenc munka­napig terjedhet. Így az alap- szabadság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben ká­rosan elszaporodtak a kü­lönféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadsá­gok — állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabá­lyozás értelmében ezek egy része megszűnik, más ré­szük csökken, de les?, olyan is, amely változatlan ma­rad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendel­kezések alapján eddig kö­telezően juttatott rendkívüli szabadság, a jutalomszabad­ság, az építőiparban dolgo­zók téli pótszabadsága, va­lamint azok* pótszabadsága, ■ akik a nyugdíjjogosultság megszerzése után nem fi­zikai munkakörben dolgoz­nak tovább. Csökken: a mun­kaköri pótszabadság, a fizi­kai dolgozók továbbdolgozá- si pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot teljesí­tők pótszabadsága, valamint a tanulmányi és a sportolók rendkívüli szabadsága. Vál­tozatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a peda­gógusok, a bányászok, a su­gárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pót- szabadsága., Népesedéspoliti­kai- meggondolások miatt ugyancsak változatlan ma­rad a szülési, a gyermekgon­dozási. és a gyermekápolási szabadság. Az új szabályozás számot­tevő egyszerűsítést és köny- nyítést hoz a szabadságszá­mítás eddigi rendszerébe, ugyanis január 1-től meg­szűnik a hetenkénti szabad­nap — oly sok félreértést okozó — beszámítása a sza­badságba. Egyszerűsíti a szá­mítást a pótszabadságokkal kapcsolatos egységesebb sza­bályozás- is: a dolgozó az őt megillető pótszabadságokat általában korlátozás nélkül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága a kivétel. E két pótszabadság, illetve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyiket, a ked­vezőbbet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti intézke­dést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács elsősorban amiatt, mert a válla­latok nem egységesen veze­tik be az ötnapos munka­hetet. másrészt azért, mert jó néhány — eddig pótsza­badságban részesült — dol­gozót kedvezőtlenül érinte­ne az új rendelet. Az átme­neti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány. — Hosszúak a téli esték, gyorsabban, hasznosan telnek az új keretek készítésével Amióta csak ismerem Ke­rekes Gézáékat Jánoshidán — jónéhánv éve, már, hogy először találkoztunk a Bükk- fennsíkon, a méhészek ta­vaszi vándorlásakor _— min­dig kaptárokkal volt teli a kertjük a Gorkij utca ele­jén. Most csak néhány ki­selejtezett, színét-formáját vesztett „méhlakás" éktelen­kedik a gyümölcsfák alatt, a december végén szokatlan esőtől vékonyra döngölt hó­ban. — Annyi év után felha­gyott a méhészkedéssel? — tudakolom a gazdasszonytól. — Már hogy hagytam vol­na! Majd' harminc eszten­deje mindig nekem volt a legtöbb méhcsaládom a fa­luban. Egy évben sem per­gettem száz családnál ke­vesebbtől. Az idén már ki­nőtte a méhészetem a ker­tet, 140 családot nem tud­tunk itt elhelyezni. Vásá­roltunk eg.v -tanyát, nem messze ide. a boldogházi út mellett. Ott, annak az. ud­varán telelnek a méheim. Valóban nincs messzire a tanya. A hósapkáik alatt óriási gombaként sorakozó kaptáraknái, Kerekesné. Ma­riska néni magyarázza: — Jobb helyen nem is ta­lálhattunk volna eladó por­tát. Itt. az út szélén egy ideig még a téesz nagy gé­peinek sem lesznek útban a meghagyott melléképületek. Disznókat hizlal majd ben­nük a fiam. Szerződésre is. meg a családnak, vágásra. A kaptárok is jól elférnek a tanyahelyet, kerítő akácok alatt; meg aztán itt a 48 kaptáros konténerkocsink sincs útban senkinek. Ta­valy szerkesztette az uram, az idén nyár elején már jó szolgálatot tett. Ezzel jár­tuk be akác virágzáskor a mátraaljai erdőket. — Milyen volt az idei sze­zon? — Régen volt ilyen gaz­dag. Ha jól emlékszem, utol­jára hetvenhatban gyűjtöt­tek ennyit a méhek. A bo- conádi kaptáraikból egyen­ként ötven kilót is perget­tünk. de a rakodókaptárak- ból se került ki húsz. kilo nál kevesebb, összesen há • rom tonna mézet adtunkéi, vagy háromszáz, kilóval töb­bet, mint -amennyire szer­ződtem. No, és ezenkívül kétezer üveg lépesmézet. — Kétezret? — Ahogy mondom. Tavaly még csak hatszáz félliteres üveget töltöttünk meg ti­zenhat deka lépes- és hu­szonnégy deka töltőmézzel. Természetesen szín akác­mézzel! Nagyon jól megfi­zetik. harmincegy forintot kapunk egy-egy üvegért. Fél kiló kannásméz felvásárlási ára csak 17 forint körül van. Ügy belejöttünk az idén az urammal, hogy egy nap 350 —400 üveget is megtöltöt­tünk. Október végén szállí­tották el az utolját. Sorolja Kerekesné. hogy a kelendő csemege miatt gya­rapították 140 családra a méhészetet. Legalább há­romezer üveg lépesmézet ké­szítenek jövőre, ha találnak elég nektárt a szorgos kis jószágok az akácvirág-für- tökben. a repcetáblákon. — Hes.seges.se csak maga is a cinkéket az akácokról — biztat, és indul hirtelen a kaptáruk felé. — Nem mint­ha nem szeretném ezeket a kis sárgamellényeseket, de zargatják a méheket. Hall­ják. hogy mocorog valami, azt hiszik féreg vagy szú rágja a deszkát. Kopogtat­ják a csőrükkel a kaptáruk íddalku. nem hagyják pi­henni a méheket. — Amíg a méhek pihen­nek. mit csinál a méhész? — Akad éppen elég ten­nivalóm télen is. Most ép­pen faanyag után szaladgá­lok. Tíz új kaptárt kell el­készítenünk tavaszra. Vagy ötszáz új keret is* kell, jó ideig eltart, mire összeüt­jük őket a férjem eszkábál- ta barkácsgéppel. Be kell szereznem a gyógyszeres le­pényt ás. mert január, feb­ruár. itt a nyár, és máris repülnek ki újra a méhek. No, és arra nem kiváncsi, hogy mit csinálnák télen a kaptárlakók? — Nem látni a kaptárak- ba. — Ezekbe nem. de két esztendeje, így télen, fabri­kált az uram egy üvegfalú kaptárt. Abban figyeltük meg — ahogy mi, méhészek mondjuk — a telelőfürtbe összegyűlt méheket. Huszon­hat-huszonhét fok meleg van a fürtök belsejében. Meg­festettük »jónéhánv' rovarnak a szárnyát, és tudja mit ta­pasztaltunk? Amelyik már megmelegedett, az kifurako- dott a fürt szélére, átad?« a helyét a külsőknek. Én mon­dom magának, csodálatos dolog a természet! T. F. s*“,é.,á" A sorkatonákról gondoskodni kell Nemrégiben volt alkalmam alaposan körülnézni egy lak­tanyában, s a szó legszoro­sabb értelmében elképedtem a látottaktól. Igaz, jó más­fél évtizeddel ezelőtt töltöt­tem le a tényleges szolgálati időmet, de lel nem tudtam volna képzelni azt az óriási változást, ami a kiskáténak életkörülményeiben végbe­ment. A látottak alapján vi­szont eszembe jutott, hogy a mostanában bevonuló fiata­loknak sem lehet fogalmuk a változásról, hiszen ők a ko­rábbi szolgálati körülménye­ket nem ismerik, példának okáért nem kell kapcahajto­gatást tanulmiok, nem kell tömőfával asztal lia p-s i masiá - gúvá varázsolniuk a fekvő­helyként használatos szalma­zsákot, nem kell a csizma- szárba dugni a .rendszeresí­tett kanalat, nem kiáll fél- m,e.zitelenüL tornászmiok a fogvacogtató ' hidegben, nem kell hetenként egyszer sor- baállniok a fürdő előtt, s nem kell kimenőt kérniök, ha fáj a foguk ... Később úgy gondoltam, hogy miután a hadsereg része a társada­lomnak, a sorkatonák élet- körüillmén/emek megválto­zásig nemcsak a fiatalok szá­mára bír jelentőséggel, ha­nem valamennyiünk számá­ra, hiszen e változár szocia­lizmust építő országunk vív­mányai közé tartozik. Ezért kértem interjút e tárgyban Szórádi Zoltán vezérőrnagy­tól, a Magyar Néphadsereg megbízott hadtápfőnökétől. — Vezérőrnagy elvtárs! Mikor és ön szerint minek köszönhetően változtak meg alapvetően a tényleges szol­gálati idejüket teljesítő sor­katonák életkörülményei? — Az ellenforradalom után, amikor a mai korszerű had­sereg alapjait leraktuk, min­denekelőtt a fegyverzet fej­lesztésére kellett jelentős összegeket fordítani, akkor még az ellátásban nem min­dig sikerült ezzel a techni­kai fejlődéssel lépést tarta­ni. Az utóbbi tíz év volt az az időszak, ami a hadsereg­ben a létkörülmények jelen­tős javulását eredményezte, elsősorban a párt életszínvo­nal-politikájának következ­tében, részint pedig azért, mert a modernebb technika kulturáltabb környezetet kö­vetelt, s mert a bevonuló ka­tonák mind igényesebbekké váltak. — Szeretném, ha részletez­né a változásokat. Mennyi­ben változtak például az el­helyezési, ruházkodási kö­rülmények? — Átalakultak az egység- állomány elhelyezésére szol­gáló körletek: kisebbek let­tek, azaz szakasz- és raj kör­ietek váltották fel á korábbi zászlóalj-, századkörleteket. Ezek a helyiségek barátságo­sabbak is lettek, a rideg, meszelt falak „megszínesed­tek'’. a díszítés is megen­gedhető. szalmazsák helyett laticelen alszanak a katonák, színes az ágynemű, színes a törülköző, a ruházatot, a ki­menőöltönytől a pizsamáig és a papucsig beépített szek­rényekben tartják. A ruháza­ti rendszer egyébként a hat­vanas évek közepén alakult ki, ehhez többek között a korábbi kék nadrág, fehér trikó, s egy pár barna torna­cipő helyett teljes sportfel­szerelés is tartozik, melegí­tővel, sporttáskával, ami a katona saját tulajdona lesz, s leszerelés után magával is viheti. Sokáig gond volt, hogy a gyakorlóruha mosás után összezsugorodott, s ha­mar kifakult. A könnyűipari Beszélgetés Szórádi Zoltán vezérőrnaggyal, a Magyar Néphadsereg megbízott hadtápfőnökével rekonstrukció egyik, bennün­ket kellemesen érintő, ered­ménye volt, hogy a gyakor­lóruha anyaga mérettartóvá és színtartóvá vált, s ezzel esztétikusabb lett a hadsereg megjelenése, külső képe is. Valamelyes változtatás mos­tanában is folyik: egy spor­tosabb, ha úgy tetszik, diva­tosabb téli háromnegyedes kabát rendszeresítésével lé­nyegéber a polgári öltözkö­dési szokásokat igyekszünk követni, az új kabát csino­sabb, mint a mai, és jobban harmonizál a kimenőöltö­zékkel. — Hogyan változott az ét­kezés, s változott-e az ellátás minősége? — Az ételkészítés és az ét­keztetés tárgyi körülményei változtak meg elsősorban. A főzőrészlegek modernebbek, gépesítetebbek, s ez jelentő­sen javítja a szakácsok és a konyhán dolgozó katonák munkakörülményeit, s lehe­tővé vált, hogy az étkeztetés rendszerén és módszerén is változtassunk. Így míg ko- iábban sók. helyen, különö­sen a nagyletszámú lakta­nyákban békés körülmények között is evőcsészéből, s an­nak fedeléből — közhaszná­latú szóval élve: csajkából —, a kecskelábú asztalok mellett lócán ülve étkezhet­tek a katonák, ma a vendég- iátóipari önkiszolgálórend­szer mintájára, tálcára tálal­hatnak maguknak, s rozsda- mentes evőeszközzel, fűtött, festett étkezdékben, terített asztalon, széken ülve fo­gyaszthatják el, amit válasz­tottak. Mert választhatnak is, minden laktanyában legalább kétféle ebédmenü várja őket, s a laktanyák jelentős részé­ben úgynevezett többmenüs, büférendszerű vacsora ztat ás van. — Hogyan változtak a tisz­tálkodási. egészségügyi köve­telmények? — A közvetlen higiénés igények ellátására a lakta­nyánkénti korábbi egy für­dőépületet tulajdonképpen „bevittük” a sorállományi épületekbe, eltűntek az úgy­nevezett mosdóvályúk, s mindenütt — akár egy szál­lodában vagy munkásszállón — fürdőszoba-benendezés, zu­hany, hideg-melegvíz várja a katonákat, akik nem he­tente, hanem naponta füröd­hetnek. Fürdés után szabad- polcos rendszer biztosítja számukra, hogy fehérneműt váltsanak. A körletekben mosógép, centrifuga, mosó­szer, vasaló áll a rendelke­zésükre, így az ingüket ese­tenként maguk is moshatják, vasalhatják. A takarítást — akárcsak a raktári anyag- mozgatást — kisgépek köny- nyítik... Ami a katonák egészségéről való gondosko­dást illeti, ennek a hadsereg­ben kiemelt jelentősége van. A fejlődést jelzi a korábbi­nál több orvos, a korszerű diagnosztikai és gyógyító esz­közökkel felszerelt csapat­gyengélkedők, s a kórházi el­látás jelentős javulása. — Tapasztaltam, hogy a szabad idő eltöltésének fel­tételei is változtak, s ez a tény a többivel együtt mint­ha otthonosabbá tette volna a laktanyákat. Mindez egy­fajta. szemléletbeli változásra is utal... — A szabad idő eltöltésé­nek megváltozott feltételeit hosszan lehetne sorolni, csak utalásképpen megemlíthetem a képmagnóval, képmagnó­tárral kiegészített könyvtára­kat. a tévével, magnóval, le­mezjátszóval, és sok más be­rendezéssel, játékkkal gazda­gon felszerelt klubokat, vagy azt. hogy a korábbi kanti- nok szerepét a .laktanyai ve­gyesboltok vették át. Igaz, ezekben nem kapható sze­szesital, van viszont bennük presszógép, s a levélpapírtól a cukrászsüteményig mind­azt megvásárolhatja e ve­gyesboltban a katona, amire szüksége van. E boltokat egyébként a csapatok KISZ- szervezetei működtetik. Va­lóban célunk az, hogy a- ka­tona otthon érezze magát a laktanyában, mert amikor a sorkatonáról való gondosko­dást tervezzük, két alapelv­nek igyekszünk megfelelni. Az egyik, hogy a hadseregbe bevonuló állampolgár csak annyi pszichológiai, környe­zeti terhet kapjon, amennyit a szolgálat ellátása feltétle­nül megkövetel, A mástik alapelv, hogy a hadseregen belüli létfeltételeket az or­szág fejlődésével auányosan kell fejleszteni. Szocialista hadseregünk ilyen szempontból is együtt él az ország lakosságával, s éppen ez az együttélés miatt fontos követelmény, hogy az alkotmányos kötelességének eleget tevő sorkatonáról min­den szinten gondoskodni kell. Ügy véljük, hogy a katonát nemcsak a rendtartásnak kell nevelnie, hanem annak a környezetnek is, amelyben él és szolgál. Aczél Gábor A Tiszaföldvár és Vidéke Takarék- szövetkezet idei betétnövekedése meghaladta a 10 millió forintot. A !akossájrnak az idén több mint 20 millió forin, hitelt folyósítottak Mit csinál télen a méhész J a méh *

Next

/
Thumbnails
Contents