Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

1981. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Január 'Írtől a megye szol­gáltatóipara is áttér ,az öt­napos munkahétre. A cél továbbra is az marad, hogy a szolgáltatás színvonala semmiképpen ne csökkenjen. A megyei tanács vb. 'ipari osztályára már hónapokkal ezelőtt megérkeztek a válla­latoktól, szövetkezetektől — összesen 116 gazdálkodó egységtől — a javaslatok ar­ról, hogyan tervezik az át­térést az Ötnapos munkahét­re. Ezeket a javaslatokat az Ipari osztály december első felében a szükséges módosí­tásokkal jóváhagyta. A lakossági szolgál t atás­ban részt vevők szabad ide­je — általában — nem esik egybe a más ágazatokban dol­gozókéval. Figyelembe kel­lett venni azonban néhány alapvető követelményt, pél­dául azt. hogy gyermeküket ideiében hazav-ihessék az óvodából. bö’csődéből. A 'jászberényiek megoldása követésire méltó: a városi tanáccsal egyeztetve a szolgáltató szövetkezetek, vállalatok hétköznap 18 óraikor zárnák. A gyerrnsk- inltézmények viszont 17 óra­kor. de éppen a szolgáltatók­ra tekintettel, ügyeletet tar­tan "k. A lakossági szolgáltatás egyébként szombaton sehol sem szünetel, a szabad napot a hét más napján — több­nyire hétfőn — kapják meg a dolgotok. Ám ezen a szokáson szükség esetén változtatnak majd. Néhány szövetkezetben az ügyeletet nyugdíjasok be­vonásával oldják meg, jól­lehet, ez nem lesz köny- nyű „bérügyi probléma”. A nyitvatartási idők vár­hatóan csák nagyon csekély mértékben változnak. A gépjárműjavítást, kar­bantartást végző AFIT és a hasonló profilú szövetkeze­teik nem változtatnak a most érvényben levő nyitvatartá" sukon kivétel ez alól a kar­cagi KÁTISZ. amely nem fejezi be 16. órakor a mun­kát, hanem meghosszabbí­tott nyitva tartással 17 óráig fogadja a megrendelőket. A hírridástechmikai beren­dezések és háztartási gépek legnagyobb javítója, a Gellka fenntartja hétvégi ügyeleti rendszerét, a szervizek nvit' vatartása nem változik. Egyébként — és ez nemcsak a Gelkáira vonatkozik — a tévék, rádiók. hűtőgépek, mosógépek lakáson történő javításának befejezési ideje természetesen nem ázonos a szerviz,ékével, a műszerészek továbbra is kimennek a ja­víttatni szándékozókhoz este 7 óráig. A textiltisztítást végző Pa­tyolat szalon iái Szolnokon és a nagyobb városokban reggel 7 órától esite 7 óráig, szombaton három óráig tartanak nvitva. A többi fel­vevőhely is általában hétkor nyit, és 19 órakor zár. steom- baton pedig ügyeletet vezet­nek be. Ahol kellett, mó­dosították a Patyolat nyit* vatartását. Mezőtúron pél­dául meghosszabbították, és 17 óra helyett 18 órakor zárnak, egyeztetve mindezt a helyi tanáccsal. Az úgynevezett hagyomá­nyos személyi szolgáltatá­sokat vállalók közül a Mi­nőségi Ruhaipari Szövetke­zet üzlethálózata az egyik legkiterjedtebb Ezekben az üzletékben este 6-ig várják a megrendelőket. Kezdetiben minden második szombatjuk szabad lesz. ám ha az igé­nyek úgy diktálják, beveze­tik a szombati ügveletet. A megyei fodrász szövet­kezet egységei a megyeszék­helyen és a nagyobb váro­sokban reggel hattól este'ki­lencig lesznek nyitva, szom­baton pedig délután fél ötig. Az egyszemélyes fodrászüz- letek hétfőn tartanak majd zárva. A FÉNYSZÖV műterme; reggel nyolckor nyitnak és 18 óráig várják az ügyfele­ket. Ahol csak egy férfvké- pész dolgozik, vott hétfőn nem nyitnak ki. A ciDŐiavító szövetkeze­tek a BÖRTEX, a Jászsági Cipőipari Szövetkezet, a KUNSZÖV és a Karcagi Ci­pőpari Szövetkezet nem változtat nyitvata'tátei rend­jén. tehát a két vagy több dolgozót foglalkoztató mű­helyek reggel nyolc és este hat óra között, fogadják a megrendelőket. (Szombaton délután háromkor zárnak). A szabad napokat héttőn ad­ják ki A kisiparosokat eddig se kellett, biztatni, a nyitvatar­tási idő meghosszabbítására, valószínűleg jövőre sem kell. Ök a helyi tanáccsal és a KlOSZ-szal egyeztetve tartják nyitva műhelyüket. Persze, ezek a nyitvatar­tási időbeosztások a telepü­lésen élők igényeihez. szo­kásaihoz igazítva megváltoz­tathatók. módosíthatók. B. J. Holt-Tisza ügye Lapunkban többször szóvá tettük, hogy a körülbelül 14 kilométer hosszú alcsiszigeti Holt-Tiszát és annak környé­két a közösség érdekében üdülésre, pihenésre alkal­massá kell tenni. Ennek a munkának együtt keik járnia az ottani egymillió köbméter víz minőségének védelmével, fokozatos javításával, hogy az a szolnoki felszíni vízmű tartalék nyersvízbázisa le­hessen. Mindennek érdekében a szolnoki Városi Tanács veze­tői tavaly úgy döntöttek, hogy mindenekelőtt a 4-es főútvonaltól a repülőtérig terjedő partszakaszt teszik rendbe. Tervük dióhéjban a következő volt: a terüliet- fel­szabadítását három szakasz­ban végzik el. Az 1. szakasz­ban — még 1980-ban — bur­kolt utat építenek a 4-es műúttól a Tiszavirág utcáig. A második szakasz — a Ti­szavirág utcától a sportrep­térig terjedő rész — tulaj­donviszonyait. tisztázzák köz­ben. A harmadik szakasz — a sportreptértől a r-epülőté- rig húzódó partszakasz — geodéziai felmérését az 1980­Csehszlovák megrendelésre kotróhajók középtorony szerkezetét készíti a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat. A toronyból ’81-ben 4 darabot szállítottak, Helyettesítés nyugdíjasokkal Alig változik a nyitvatartási idő Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Úszta Gyu­lának. a Magyar Partizán Szövetség főtitkárának az ellenállási mozgalomban kü­lönböző vezető 'beosztások­ban kifejtett tevékenysége, egész életútja elismeréseként nyugállományba vonulása atka Imából a. Magyar Nép- köztársaság Zászlórendie ki­tüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lakos’ Sándornak, az MSZMP Köz­ponti Bizottság Társadalom- tudományi Intézete tudomá­nyos igazgatójának eredmé­nyes munkássága, valamint a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevé­kenysége elismeréséként, 60. születésna'-oa alkalmából a Munka Vöröst Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta út. Ebben legyünk türelmetlenek! étátok az utcán estefelé. Az. óvo- fj '»kból, a böl­csődékből már viszik haza a gye­rekeket. Az üzletek.előtt aver: mékkocsikban bebugyolál­va nézgelődnetk. gőgicsélinek az apróságok. Bent az asz- szo nyolc kipirult arccal, iz­gatottan. sietve vásárolnak, toporogva a pénztár előtt nyugtalan pillantásokat vet­nék a/, ablakon át az utcá­ra. vajon minden rendben van-e. A buszmegállóban ki­csivel a karúikon türelmei - lenül.'vsbkan várakoznak, másoknak mindkét kezük „foglalt”. Megérkezik a busz. Nagynehézen felka­paszkodnak. artistamulat' ványra kényszerülve, s a nagykabátok közé szorult gyerekekre — ülőhely nincs — vigyázni nem csekély fel­adat. Az aluljáró előtt a mamák megtorpannak, le és fel kel­lene jutni valahogy a_ gye­rekkocsival. Segélykérő pil­lantásokat vetnek a járóke­lőkre. hátha akad „önkén­tes”. Ha nem. hát megszó­lítják az egyiket: „legyen szíves ...” Jól tudjuk, hogy milyen megkülönböztetett figye­lemmel igyekszünk sokolda­lúan gondoskodni, az anyák­ról. A jog, a szociálpolitika, az államkassza kiadásai, a családvédelem megannyi for­mája. erkölcsi felfogásunk bizonyítja: gyermekszeret ö társadalom vagyunk. És mégis, az édesanyák minden­napjait megkönnyítő, sok­szor csupán belátást, körül- tdk-'.ntést kívánó ügyekben van még adósságunk. Az üzletek, az aluljárók, a buszmegállók, a járdák, a szolgáltató részlegek ter­vezésében — - még sok pél­dát lehetne felsorolni — nem számolunk az egyszerű a hétköznapiam keserves ta­pasztalatokkal. Ha az ú.i áruházak, nagyobb bevásái" lóhelyek, lakótelepek mel­lett nem építenek azonnal parkolót, érkeznek a pana­szos levelek minden illeté­keshez. Nem mintha jogta­lan volna az .ifiénv e motori­zált korszakban, de kérem: a gyerekkocsik számára csak a járdán jut fedetlen hely! Még tavasszal-nyáron csak hagyján, de ha már zor­dabbra fordul az idő? Az üzletekben egyre in­kább gondolnak arra. hogy kényelmesebbé tegyék a vá­sárlást — ámbár ruhatár nincs a Centrumban, a Do- musban, a Skálában és vi­déken sem láttam,. Pesten viszont nem is egy helyen —. de a gyermekesek vala­hogy ebből is kimaradnak. A régi és az új üzletben — még a nagy árudák be* vásári éterét is szűkösnek tartják a kereskedők — utó­lag már nehezebb kitalálni, megvalósítani a jó megol­dást. De nem lehetet­len! A tervezés stádiumá­ban — még a felújítások során is számításba kellene venni: hogyan lehetne meg­könnyíteni a gyermekes anyák életét. Várná, azt hi­szem nem kellene. Ebben bátran legyünk türelmetle­nek! Külföldön például láttam a gyermekükkel érkezőik számára a csúcsforgalom idejére fenntartott „zöld fo­lyosót”. amelyet csak ők használhattak. És uram bo- csá’ gyermekkocsival, s koc­canás nélkül át lehetett.jut­ni a két pénztár között! És fedett, gyermekkocsi parkolót/ n,hol a-/, üzlet egy-két. fiatal alkalmazottja vigyázott a kicsikre. És kis költséggel a busz­megállók járdaszigetét is hozzá lehetett igazítani a jármű lépcsőjéhez. Nemcsak a mamák, az idős emberek is h áfásak lennének érte. Valamikor az autóbuszokon villamosokon' fenntartott he­lyük volt a gyermekeseknek, a rászorulóknak, (A MÁV szerencsére ragaszkodik eh­hez a tradícióhoz.) Ma erre nincs írott szabály, s az íratlant is főleg az udvarias „konzervatívok” tartják be. A fővárosi aluljárókban, metróállomásokon és Szol­nokon sincs megoldva a gyerekesek átkelése. Sokszor hiánycikk az ösz- szecsukható több célra al­kalmas gyerekkocsi, az ezek­re szerelhető kis ernyő. A legtöbb anya nagy távolsá­gokat kénytelen gyalogosan megtenni amiatt, mert gyer­mekkocsival lehetetlen a buszra feljutni. Miért is íródik e jegyzet? Hogy csaik apróságokat te­gyek szóvá. Apró kellemet­lenségekét, amelyeknek megszüntetése többnyire nem sokba kerül, s mégis ■nagyon jelentősen javítana az édesanyák napi közérze­tén. fel nem említet­a teken túl még számos olcsón vagy költség nélkül kivitelez­hető ötlet juthat eszünkbe, ha mi, akik nap mint nap találkozunk velük, segítőké­szen gondolkodunk: vajon hogyan lehetne könnyíteni, segíteni azoknak a nőknek, akik hivatásukhoz méltóan vállalják a gyermekáldás a gyermek nevelésének nehéz de édes terhét. Lapunk e jó ügyet szolgá­ló minden 'kezdemény-ázásról örömmel ad majd hírt. F. P. Ötnapos munkahét a szolgáltatásban Elmozdult a holtpontról Társadalmi szerződés, tettekre képes résztvevők Konkrét program, konkrét határidők 81-es télen szándékoztak el­végezni, és “annak, eredmé­nyétől függően -a kisajátítás vagy a mederfeltöltés révén a későbbilekben utat építeni. Ezek a tervek azonban — elsősorban más szervek hat­hatós- támogatása és a meg­felelő anyagiak hiányában — teljes mértékben nem való­sultak mag. Ennek ellenére él bennünk a Holt-Tisza rendbetételére vonatkozó remény. Táplálja ezt az a hír, hogy e cél ér­dekében együttműködési megállapodást kötött a^szol- noki Városi Tanács, a sea- joli Községi Tanács, a HNF városi bizottsága, a Középti­szai Vízügyi Igazgatóság, a KPM Közúti Igazgatósága, a horgászok szövetségének me­gyei- intézőbizottsága, a Ke- let-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, a Budapes­ti Geodéziai és Térképészeti Vállalat felmérési osztálya, a megyei tanács tervező válla­lata. a Tiszamenti Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat, valamint a rákóczifálvi Rákóczi TVrme- l'őszö vetkezet. Rangos lista, tagadhatat­lan. Ez az együttes már sok­ra képes1. Céljai között — csupán példaként említve — szerepel a Holt-Tisza két partjára és a kapcsolódó te­rületekre vonatkozó terület- felhasználási terv elkészíté­se 1982. június 30-ig. Meg­vizsgálja az üdülőtelep bő­vítésének anyagi lehetőségét, hatósági feltételeit és a rész­letes rendezési terv alapján megszervezi a szükséges egyeztető tárgyalásokat. (1982. március 31-ig.) A Holt-Tisza partját a kö­vetkező ütemekben felszaba­dítja az. I. szakaszon: a 4-es főúttól a Tiszavirág utcáig a kivitelező munkát 1982. ok­tóber 31-re befejezi. A II. szakaszon: A Tiszavirág ut­cától a sportreptérig a kisa­játítást 1982. március 31-ig végrehajtja, a parti földutat 1982. október végére kiépíti. A III. szakaszon: A sport- reptértől a repülőtérig ter­jedő partszakaszt. 1982. de­cember 31-ig kisajátítja, < a parti földutat 1983. június 30-ig megépíti. A IV. szaka­szon — az alcsiszigeti zárt- kerteknél — biztosítja a-víz- parti közterületek felszaba­dítását, a víz megközelítésé­rlek lehetőségét. Mindezzel párhuzamosan egyéb intézkedésekre is sor kerül. így például lépéseket tesznek a Holt-Tiszáha kerü­lő szennyvizek felmérésére, a szennyező források megszün­tetésére. Kezdeménytezik a folyamatos vízcserét biztosí­tó átemelő szivattyútelep megvalósítását, kotorják a medret és így tovább. Ebből a vázlatos felsoro­lásból is nyilvánvaló, hogy naey értékű, több évig tartó munkáról van szó. Rendkí­vül fontos tehát, hogy zavar­talan és szoros legyen az együttműködés a vállalkozás résztvevői között, mert a részhatáridők betartásának: ez az alapvető feltétele. Re­méljük, hogy a Holt-Tisza sorsa most már végérvénye­sen elmozdult a holtpontról, s tervszerű munkával való­sítják meg a közügyként szá­mon tartott programot. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents