Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
f 1981. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hely kell a nemzeti könyvtárnak Folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója Gyors lift a Várba látogatóknak Az Aláírni Tervbizottság úgy döntött, hogy az elmúlt időszakénál gyorsabb ütemben kell folytatná a Budavári Palota helyreállítását, s határozatot hozott a további teendőkről. Ezt szerdai ülésén a Minisztertanács is megerősítette. A Tervbizottság határozata alapján a VI. ötéves tervidőszakban kereken 500 millió forintot lehet felhasználni a nagyberuházás' folytatására. Az erőket elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárat magába foglaló épület felújításiára összpontosítják. Annál is inkább sürgető ez a feladat, mivel a nemzeti könyvtár könyvállományának jlalentős1 részé szétszórtan, rossz körülmények között van elhelyezve, s ez nem teszi tehetővé a könyvtár rendeltetésszerű használatát. A könyvek mintegy 35—40 százalékát már az új helyen tárolják, s beszerezték azokat a nagyértékű könyvszállító berendezéseket is, amelyeket majd az új könyvtárban fognak használni.. Az építkezést legkésőbb 1983 december végéig fejezik be, az átköltözést fokOzatosjgn bonyolítják le. A VI. ötéves1 tervidőszakban kerül sor a volt Sándor- palota külső rekonstrukciójára. a belső felújításokat — az ÁTB határozata nyomán — a VII. ötéves tervidőszakban fejezik be. Ha 'elkészül, éoítés'zeti múzeumot és kiállítást rendeznek be termeiben. A volt Honvédelmi Minisztérium épülete egyelőre szociális helyiségek, műhelyek, raktárak elhelyezésére szolgál. Lebontásáról vagy egyéb nsndeltetéséről a későbbiekben döntenek majd. Az építkezésekkel párhuzamosan 'gondoskodnak arról. hogy a munkaterületek környéke rendezett legyen, a múzeumok és a Népszínház látogatói kulturált körülmények között közelíthessék meg a Budavári Palotát. A felújításra nem kerülő épületek külső megjelenését a mű“m'éki környezetbe illően alakítják át. A Várba látogatók közlekedésének megkönnyítésére a Dózsa György téri oldalon' gyorslifteket he- Iveznek maid üzembe, feléi üt iák a Palota utat, s autóparké'ókat éoítenek a Várban és a Várhegy oldalán. A tömegközlekedést autóbuszokkal oldják míeg. Szenthelyi Miklós és a Szolnoki szimfonikus zenekar koncertje A Megyei Művelődési Közt pontban magas- fenyőfa hangulatos közelségében lépett színpadra az óév utolsó filharmóniai koncertjén a karácsony előtti hétfőn este a Szolnoki szimfonikus zenekar Szenthelyi Miklós közreműködésével, Báli József vezényletével. Szenthelyi Miklós Kovács Dénes tanítványa volt. Számos koncertkörutat tett Európában, s a budapesti • Rádiózenekar szólistájaként 1979-ben az Egyesült Államokban is koncertezett. Szolnokon Csajkovszkij D- dúr hegedűversenyét tűzte műsorára. E méltán népszerű mű' adekvát megszólaltatása u (legnagyobb hegedűművészek reprezentatív erőpróbája. Szenthelyinek olyan szárnyalással szólt a hangszere, mint az élet mámorától dalra kapó pacsirtáé. Hangja mintha az égig ért volna. Bensőséges pillanatok forrása volt. mikor megejtő szépségű panaszos halik hangon a zenekarral beszélgetett. Hegedűhanigja ilyenkor sem veszített fényéből, intenzitásából, pedig köztudottan vonóshangszeren pianőt játszani a legnehezebb. Világos formárajzú és differenciált színskálát nagy kifejezőerővel bejáró előadás volt. . áz övé. Nagyvonalú elgondolás keretében vezette hallgatóságát, ugyanakkor megéreztette a két-három hangos da'ilami elemek kis egységét, esetleges visszautaló jellegét is a zenei folyamatban. Élvezhettük a pillanatnyi visz- szafartásokat és bizonyos hangokon a parányi megpi- henéseket, a tagolást, a súlypontokat; mindazt, ami nincsen benne a kottában, de Lemezfiqyeló CÍM NÉLKÜL Eszményi Viktória első önálló albuma A karácsonyi lemezújdonságok egyike volt Eszményi Viktória első önálló albuma. Az .énekesnő neve régóta ismerősen cseng bár — úgymond — nem tartozik élvonal nyújtotta népszerűséget élvező előadók iá borába. Időmként a televízióiban és a rádióban iláíhattuk-halUhat- tuik. s a koncerteken a műsor '•'•’Mik színfolt iáiként „élőben” is találkozhattunk a gitáros énekessel. Az elmúlt hónapokban sikerült kissé maga felé fordítania a figyelmet,. A televízió port kavaró (vagy inkább lebbentő) tánc- és poDdalfésztiivá'l.ia után szokatlanul hamar elcsitultak a viták. Végül is nem voltaik világsláger gyanús dalok, s ma már .nincs olyan,, az egész társadalmat megmozgató. bolygató hatása egv könnyűzenei vetélkedőnek. mint volt tizenöt évvel korábban,. Arra azért, mindenképpen ió volt hogy egykét előadó neve újra vagy jobban a felszínre kerüljön. Vörös Andor és Pamázi Zoltán — a Bojtorján muzsikusai — szerzeménye, a Vidéki lány vagyok kiválóan alkalmas kompozíció arra, hogy az amúgy is „lányos” Eszményi Viktória sikert kovácsoljon belőle. Az együttes és az énekesnő közös munkája, úgy tűnik, nem egy alkalomra, a fesztivál ideiére szólt. A megjelent cím nélküli albumon a dalok zömének szerzője az említett zenekar, mint ahogy a lemezre rögzített zer-' anyag produkálója is. A számokat hallgatva az a benyomásom, hogy bár kellemes ímelódiájú szerzemények. öröm hallgatni őket, mégis aligha dúlják fel a hazai slágerlistákat. Az iménti állítással nem azt akarom mondani, hogy az egy tucat dal között nincs említésre méltó. Hangszerelésével. a vokális kísérettel szinte valamennyi dicséretes. Az Egy lány mondja el című dal minden bizonnyal népszerű lesz. kár. hogy a zene és a szöveg összhangja (a prozódiai itt-otit sántít. — fs — ami nélkül nem igazán él a darab. Áradó muzikalitását, őszinte, egyszerű előadásmódját, gyengédséggel és lobbanékonysággal teli temperamentumát nagyon rokonszenvesnek éreztük. Végig a művet állította előtérbe, s így a hallgatónak szinte fel sem tűntek a mű technikai nehézségei. Báli József vezényletével a hegedű- versenyt kísérő zenekar a hasonló funkciójú zienekari produkciók'gyakori szürkeségével szemben kitűnő, eleven játékkal örvendeztetett meg. Eleven játékon. nem gyors;, hanem a magánszóllam zenei történéseire élénken és adek- váltan reagáló játékot értek, A karmester példája nyomán ez a kidolgozott szimfonikus kíséret a szóló méltó partnere és támasza volt. Mint ahogy egy fa nagyságát, szépségét avagy életképességét sem lehet csak a törzséből vagy csak a koronájából megítélni, úgy a Szolnoki szimfonikus zenekar és karnagya, Báli József közös tevékenységét is ösz- sziességében,, komplexen érdemes nézni. A hétfői kon- 'cert alapján úgy tűnik, hogy a fölösleges oldalhajtások nyesegetésén túljutva, olyan magasságig nőttek, ahol a tiszta intonáció, egységes szólam hangzás és pontos összjáték már megszűnt cél lenni, mivel az már sajátjukká vált, Beethoven VII. szimfóniájának előadása a zenekar egészséges, gondozott hangzásáról győzött meg. A hangulatában különösen poétikus második tétel szép témájának lebegő volta, a zenekari crescendón való ' kibontása jól érvényesült előadásukban, Feszültségíve ,voit a dalia mvezet é-sn eki, harmonikus életörömet, derűt sugárzott. A sűrűbb szövetű polifon részek pontosan ugyan, de leszűkített kifejező erővel szólaltak meg. A harmadik tétel csipkefinom szövetének megmunkálása nem kis feladat elé állítja a karmestereiket, Ennek ellenére — vagy éppen ezért — itt éreztük ' tegizgalimasabbnakj a zenei építkezést. Nem hiányoztak az oly fontos bee- thoveni kitörések, sforzatók, a viharos crescendók fokozatos halkulással megoldott lebontásai. A negyedik tételben' azonban a beethoveni zene állandó robbanékony- sága és dinamizmusa — feltehetően a kissé hajszolt lüktetésből fakadóan — némileg veszített erejéből. Mindenesetre produkciójukban nehézkességnek nyoma sem volt, előadásmódjuk élénk; de még nem e’éggé rugalmas. Itt-ott már felbukkant a magas fokú zenekari játékkultúra egyik ismertetőjegye (az egészséges ési egységes hangzáson kívül), a zenekari ru- bátó, de még nem élnek eléggé bátran ezzel a lehetőséggel, illetve képességükkel!. Mindent egybevetve: szép összmunka volt, elismerés' illeti a karnagy Ball Józsefet és a zenekart egyaránt. A közönség is vastapssal köszönte meg az est szép produkcióit. Labáth Valéria Része a nemzeti múltnak Történelmi városmagok — kulturális központok Szinte Szállóigévé lett mostanában a televízió jól sikerült műsorcíme: Unokáink is látni fogják. Alkalmazzuk jó értelemben, célozván arra. hogy amit szépen. maradandóan alkotott a mai generáció, azt még a XXI. századiban is dicsérni, talán csodálni is fogják. S idézgetjük némi gúnyos felhanggal is, ha valamiről úgy tartjuk: ezért még a késői unokák is fejcsóválva emlegetik az 1970-es, 80- as évek embereit. Kiszámíthatatlan ugyan, hogy a jövő Század magyarjainak mire lesz gondjuk, annyi azonban szinte biztos, hogy számon kérik rajtunk a még régebbi idők emlékeinek megőrzését. Hiszen mi is sajnáljuk, hogy történidimünk sok évszázadából alig van látnivalónk. Kötelességünk tehát, hogy ami van. azt őrizzük meg. s eleve úgy kezeljük. hogy undkáink is láthassák. Ne bolygassuk a vislzontag- sáigios múltat, amelyhez a néhány évtizeddel ezelőtti gondatlanságok is hozzátették a magukét. Induljunk ki csupán abból, hogy maradt még néhány városunk, amelyeknek évszázadokon át kialakult épületegyütteseit elemi érdekünk megvédeni a jövő számára. Annak pedig szinte önként kínálkozó módja: a városmagok kulturális központtá alakítása, illetve ilyen funkcióinak védelme. Mint például a Budai Várban sikerült. Igaz, hogy több évtizedes munkóvaL állítják helyre, a történelmi faiakat, als Anjou-királyok, Zsiigmond és Mátyás király palotáit, de a végeredményt tudjuk. Múzeumok, kép- és könyvtárak kerültek a Várba. s ha — amiben bízunk — a történelem békés évszázadokat enged megélni az egymást követő nemzedékeknek. ezen az állapoton bizonyára nem alkarnak és nem fognak változtatni a sokadik unokák sem. Az elmúlt negyedszázadban három párt- és kormányhatározat is rendelkezett az építésügyről. Ezek közül a legújabb, az 1965- ben kel1 a meglevő épületek helyreállításáról és rendeltetésszerű használatáról. Kétségtelen, hogy ezekben is. m int népgazdaságiunkban általában — az első helyen a láká'sépítés és helyreállítás szerepel ennek okét és jelentőségét nem' kell külön indokolni. De ezzel együtt súlyt kapott a műemlék és műemlék jellegű épületek karbantartása, a védett és védelemre méltó városkclz- pontok ügye. Sorolhatjuk a példákat. Sopronban már évtizedek óba tart a városközpont rehabilitációja. ennek során — néhány, nem tanács kézben levő épület kivételével — szinte teljesen sikerült helyreállítani. illetve megőrizni az ősti városmagot. Itt a lakásokon kívül csaknem kizárólag kulturális intézményék és idegenforgalmi látványosságnak számító műemlékek vannak. Kissé túlságosan is: a történelmi városban jószerivel olyan hely — vendéglő, eszpresszó stb. — sincs, ahol a nevezetességeik nézegetése közben m^-rihenhetnénék. S a másik szélsőség: bár volna rá lehetőség, máig sem tiltották ki a városközpontból a gépkocsiforgalmat. amely pedig köztudomásúlag károsítja a falatot, rontja a levegőt. Ez utóbbi téren előbbre jár Eger és Székesfehérvár. Mindkét régi városmagot — s benne a sok látnivalót — megvédtek az autóktól (noha ez Egerben egyelőre nem vonatkozik az éjjel-nappal árut szállító tehergépkocsikra). További tennivaló az. hogy helyiségcserékkel kell gondoskodni a történelmi városmagnak még hangsúlyozottabban kulturális központtá emeléséről. Alz alapok és az adottságok megvannak mindkét helyen. Pécsett sikerült olyan mú- zeumutcát kialakítani, amelynek már Európa-szerte híre van. Hasonló a helyzet Szentendrén, ahol szinte minden idegenforgalmi idényre megnyílik egy-egy új múzeum vagy állandó kiállítás. Pedig az utóbbi helyen lényegesen megnehezíti a kulturális városközpont kialakítását, hogy a házaik többsége személyi tulajdonban van. Említhetjük Győrt is. ahol szépen halad a történelmi városmag helyreállításának, megőrzésének és méltó hasznosításának terve. vagy Veszprémet. amelynek ősi várát ugyancsak tiszteletre méltó ütemben hozták rendbe. Ide kívánkozik Kőszeg, a Nyugat-Dunánitúlnak Sopron mellett második műemlékvárosa, és Vác ugyancsak imponáló törekvéseivel. Szombathelyen a Képtár réáze a városközpont rehabilitációjának — s még mindig nem szóltunk minden városról, amely éppen az utóbbi éhekben, évtizedekben törek ■vik arra. hogy korszerűen őrizze meg saját múltját. Az pedig része a nemzeti múltnak. Készülnek az ország legtöbb városnak, nagyobb községeinek rendezési tervei. Valamennyiben jelentős szerepet kap á meglevő értékek védelme. Az viszont már elsősorbm a helyi tanácsokon. kulturális területek vezetőin, az ott élő szakembereken és lokáloatriatá- tootn múlik, hogy hol. milyen mértékben tudják mozgósítani az erőket a célok elérése érdekében. Vagyis, hogyan,. mennyire és mikor sikerül raktárak, termelőüzemek. szövetkezeti helyiségek helyett könyvtárakkal, művelődési házakikall. képtárakkal és egyéb kulturális intézményekkel benépesíteni a védelemre méltó városmagokat. Kétségtelen, hogy mindezek anyagi áldozatokat is kívánnák. hiaízen központi alapokból ma nem sokra telik. Azt a keveset jól. gazdaságosan felhasználni, és hozzá a helyi lehetőségeket célszerűen társítani — ez ma a legfontosabb tennivaló a történelmi városmagok kulturális hasznosítása terén. Hogy unokáink büszkék leaven ok arra, amit a mai generációk hagynak rájuk. Várkonyi Endre A tiszavárkonyi napköziotthonos óvodába 114 kisgyerek jár. A szülők többsége Szolnokon dolgozik, így a kicsinyekről reggel fél héttől délután tizenhét óráig az óvónők gondoskodnak. Játékon kívül meghatározott napirend szerint tevékenykednek. Egyéb fő feladat: az iskolára való előkészítés. Három csoportban 6 óvónő végzi ezt a felelősségteljes munkát. Az ábrázoló- kézimunkaórán téma a legkedvesebb mese Zsilinszki Olga óvónő irányítja az egyik csoportot
