Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 24 Szovjetunió Fagy apó ós Hópelyhecske Japán A szeretet Kezdődik a szovjet (fiatalok újévi bálja a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában. A [képen a Fagyapó és a Hópelyhecske megnyitja a mulatságot (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) A Szovjetunióban szdl- vészterkor kezdődik az ün- nepJés. ami a szovjet emfoe- Tek szlálmára kétszeresen kedves: ekkor tartják a karácsonyt. és ekkor búcsúztatják aiz óévet is. Az ünnepnek természetesen elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, amelynek színes lámpái' szilveszterkor már a koraesti órákban kigyulladnak mindenütt. Bár az orosz szilveszternek már ami az ételeket illeti, nincs a nálunk szokásos újévi sültmalachoz hasonló, „elengedhetetlen” kelléke, asztalra kerül mindaz, ami az orosz konyhában a legjobb. '• legízletesebb. Vörös és fekete kaviár, rózsaszínű füstölt lazac. savanyított gomba hal- és sertéskocsonya. aszipiiko.s saláták vezetik be az ünnepi lakomát, helyet hagyv- azért a boscs- nak. szol jankámak vagy más ízletes orosz levesnek, a sült húsoknak, a finom süteményeknek. Mindezt vodkával vaigy borokkal öblítik le. Éjfél előtt öt perccel szólásra emelkedik a társaság legidősebb vagy legtekintélyesebb tagja, s rövid tószt- tal búcsúztatja az óesztendőt. Alig ürültek ki a poharak. mláb pulkkan is a jó előre behűtött pezsgőspalack s az ünneplők „hurrá” kiáltással üdvözlik az új évet. A Szovjetunióban dz ünneplés nem ér véget január elsejének reggelén. Bármilyen fáradtak legyenek is az emberek a vígsáegjai töltött éjszáka után, az újév első napjának délelőttjén csoportokban özönlenek a kul- itúrparíkokba. A szabadtéri színpadokon néptáncegyütite- sek bemutatódéval veszi kezdetét az „orosz tél”, a régi ünnepek hangulatát idéző rendezvénysorozat. Népi játékok, a havas erdőkben három lovas szánon, — a híres orosz trjokán — tett vidámikirándulások teszik még emlékezetesebbé az ünnepet. Ezelknék állandó szereplője Télapó. vagy ahogy itt hívják, a „Fagyapó” s a mi krampuszainkLatin — Amerika Reklám télapók9 karácsonyfák A fehér karácsony ismeretlen fogalom Latin-Amerikában. A trópusi Közéo- Amerikában masa a hó is ismeretlen, a déli féltekén pedig erre az időszakra esik a nyár. Nekünk, európaiaknak furcsa húsz fokos melegben köszönteni télapót avaev az újévet. Itt a legtöbb országban az utcákon és az üzletekben már december eleién felállítják a fenyőfákat és megjelennek a reklám ..télapók” is. A magyarországi szokástól" eltérően a magánházaknál is már jóval karácsony előtt ezüstláncfüzérek. vil- lanvégők. lampionok kerülnek az aitókra. a tehetősebbek pedig feldíszített fenyőfát állítanak a kertbe. Limában. Rio de Janeiiróban. Bogotában, vagv Garacas- ban árusok milliós " serege reméli, hogy ió üzletet csi- náL megszaporodik a koldusok. kénesető gyerekek hada is. bízván, hogy ezekben a napokban jobban megnyílik a turisták és a helvi gazdagabbak pénztárcái a az adakozásra. Nemcsak a hatalmas szociális különbségek miatt van eltérő tartalma az ünnepeknek az egyes emberek számára. Latiin-Amertkában sok helyen, ahol a soanvol hódítók nem tudták rákényszeríteni a katolicizmust az Afrikából behurcolt rabszolgákra. az utódok ma sem nál szelídebb segítőtársa, a hópelyhökkel. csdllámió iég- szilánkokkal díszített ruhába öltözött „Hópelyhecske”. Ha pedig az éjjel-nappal tartó vigasságba végképp belefáradtak az ünnpelők, iákkor kipihenhetik magukat január másodikén — a Szovjetunióban ugyanis az is munkaszüneti nap. Fazekas László (Moszkva) és a megújulás ünnepe tarifák ünnepszámba a karácsonyt. Az etnikai, vallási okok mellett néhánv közép- amerikai ország esetében közrejátszott például az a körülmény is. hogv korábban karácsony igazán csak a kiváltságos rétegeknek ie- lenlhetett ünnepet. December vége egybeesik a cukornádvágó szezon csúcsidőszakával. amikor a néger rabszolgákra a pihenés helyett éppen a legnehezebb munka várt. Kubában például a karácsonyt a forradalom győzelme óta nem is ünnepük meg. Január elseje viszont kettős ünnep: az úiév üdvözlésével egvütt az úi társadalmi rendszert is köszöntik. a forradalom győzelmének évforduló iáról is megemlékeznek. A kivételektől eltekintve. Latin-Amerikában is az az európai hagyomány honosodott meg. hogv a karácsony inkább családi, a közeli rokonok avapv ismerősök ünnepe. az úiév köszöntése pedig közösségi esemény. Ez utóbbi lehetőség szerint zenével és tánccal egybekötve. Szilveszter éiszakáiát nem kevesen töltik szabad ég alatt, az utcákon, köszöntve ismerőst és ismeretleneket. Szerencsére. Európáiban nem terjedt még igazán el egv általános latin-amerikai ünnepi szokás: a petárdák, patronok robbantása. A legtöbb nagyvárosban már napokkal az ünnepek előtt megkezdődik a ..fegwenro- pogás”. amelv csúcspontját szilveszterkor éri el. Az autók kerekei alatt patronok tucatjai robbannak, s kísérteties sebességgel siklanak a hosszú szárú petárdák. ..Életveszélyes” ilyenkor a séta. hol innen, hol onnan Talán meglepő, de a bud- hizmus és a simtoizmus távol-keleti földjén is van karácsony. A japán gyerekeik éppúgy várják a télapót a behavazott északi Hókkái- dón, vagy Honsu-főszigeten, mint a messzi, havat soha nem látott Rjuikju'szigetso- ron. amelynek legismertebb tagja a félig már trópusi Okinawa. A felkelő nap 117 milliós országaiban, amelynek lakossága túlnyomó részt valamelyik budhista vagy sin- to szektához, esetleg egyszerre mindkettőhöz tartozik. nem az alig 760 ezer keresztény miatt. fontos a karácsony. Sakkal inkább azért, mert az a szeretet és az ajándékozás ünnepe lett. Ám az igazi ünnepet vál‘ tozatlanul az új esztendő köszöntése, illetőleg a régitől való búcsúzás jelenti, munkatársak barátok, családtagok. ismerősök december közepétől rendezik meg a bonekait. a felejts-el-taltál- kozót. A résztvevők fehér asztal mellett fátylat' borítanak a múltra, megbocsátják egymálsinak az okozott kisebb nagyobb bosszúságokat, s egyesült erővel utalják a feledés homályába mindazt, ami számukra kellemetlen volt, az óesztendőben. A cél az, hogy t iszta lappal, nyugodt lelki ismeret tel várják az új esztendőt. Szilveszter előtt néhány nappal kadomacuval (fenyő-, szilva- gallyaik és bambusznád » ösz- szefűzött együttesével) díszítik fel a házak bejáratát: ez a hosszú élet. az -állhatatosság a gyarapodás és a tisztaság jelképe. Nem hiányozhat ilyenkor a szemöl- dÖk£"~i elhelyezett simenava, a fehér papírdarabokkal ékesített ozalmafonat sem, amely a simto hit szerint elriasztja a rossz szellemeket, hírül adva a gonosznak: hiába mesterkedik, a házban példás tisztaság honol. Szilveszter éjjel országszerte hatalmas tömegek zarándokolnak el a lakóhelyükhöz legközelebb eső szentélyekbe és templomokba. hogy ott hallgassák meg az évváltást jelző gongütéseket. Ez a hacumode, az új esztendőben való első templomlátogatás ideje. Az újév a legszí npom pás abb. a legvígabb japán ünnep: többnapos pihenő következik csak január negyedikén kell újra munkába állni, addig végé-hossza nincs a látogatásoknak, áz ajándékozásnak. A gyerekek otosida- mát. sokszor nem is kis- összegű zsebpénzt kapnak. A japán konyhaművészet hívei az ünnepek alatt dúskálhatnak -a jobbnál jobb falatokban. Feltálalják a zon.it, az újévi levest, amelyben hal. ínycsiklandó rizstészta és egzotikus (zöldségek úszkálnak. Aztán jöhet a híres heringikra. az édességek megszámlálhatatlan változata, valamint az elmaradhatatlan toszo, az édes rizsibor. És akinek ez sem elég. tölteikezhet még ízletes kombuval. szárított tengeri növénnyel amelv biztos záloga a boldogságnak, nemkülönben lótuszgyökérrel, a Szent növénnyel amely Japánban — az ógörög mito- lógiávall szöges ellentétben: — nem tétlenségre kárhoztató gyümölcs. A japán szilveszter a friss energia, a megújulás ünnepe ... Flesch István (Tokió) lőnek keresztbe egv petárdát Nem kevés kirakatüveg, gépkocsi sínylette már meg ezt a szilveszteri szórakozást amely — legalábbis nekem úgy tűnik — itt La- tin-Amerikéban a hócsatát hivatott pótolni. Ortutay-L. Gyula (Havanna) Japánban festik a hagyományos újévi sárkányokat. A leggyakrabban japán történelmi hősök, hadvezérek stilizált arcképével díszített, fából, bambuszból és papírból készült sárkányokat a gyerekek az ünnepek alatt szokták eregetni (Fotó; MTI Külföldi Képszolgálat—KS) márkába került ebben az évben.) A Narrenfest és a tavaszi karnevál közé esik a karácsony és az úiév. Különösen az előbbit — vallási ünnep lévén — nagy előkészület előzi meg. Ebben az évben november utolsó vasárnapiéira esett az első Advent, amit itt komolyan vesznek. Méff a kevésbé vallásos családok lakásának ablakában is megjelennek ilyenkor a szalmából vagv örökzöldből font koszorúk. A tehetősek kocsikerék nagyságú örökzöld koszorút vásárolnak, amelyre négv evertvát raknak az elsőt Advent első vaséimao- ián gvúitiáik meg. A gver- tvák karácsony estig égnek. Ebben az évben azonban mintha kissé csökkent volna a korábban megszokott fénv és pompát mintha szerényebb lett volna az áruházak és üzletek választéka. Persze alaposan megcsappant a gond nélküli vásárlók száma is. Az utcai fabódék eladói tétlenül, fázósan toporogtak, s még a gyerekeket - csalogató vidámparkok lovacskái és dodzsemjei is többnyire üresen keringtek a vurslizenére. Kanyó András (Bonn) egv egész estére is átvehették a hatalmat. Persze, csak a fogadóteirmekben — s ott is csupán, ielképesen. a iátok kedvéért. A Narrenfest minden évben változatos programot kínál, amelynek fénypont ia a bolondok királyának mee- választásat Természetesen a polgárt demorkácia parlamenti iátékszaibállvai még ilyenkor is érvényesülnek. Arra ugyanis még nemigen volt példa, hogv emr szociáldemokraták uralta városiban kereszténydemokrata ..Nar- renköniget” — bolond-királyt — választottak volna — és fordítva. A Narrenfest eseményei szinte észrevétlenül torkollnak a tavaszi karnevál ünnepségsorozatába. amelyre még a mai pénzszűke mellett is milliókat költenek az NSZK-ban. (Például a kölni karneválherceg és udvarának kosztüm ie. s maga a színpadi rendezvény — szólószámokkal és zenekarokkal, szellemes politikai kabaréval — több mint másfél millió A Bonnban eltöltött két év tapasztalatai alanMn állíthatom. hogv a nyugatnémetek előszeretettel ünnepelnek. Jó példa erre a tél eleién kezdődő Narrenfest. azaz ?.a bolondok ünnepe”, amely középkori tradició. s alighanem az udvari bolondoktól származik. Régien az udvart bolondok gazdáik kegyéből egv-egv órára vagv Karácsonyi vásár Nümbergben (Fotó: MTI Külföldi Kép- szolgálat ■— KS) Bolondok királyát választanak
