Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-22 / 299. szám
1981. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3Arany vasárnap! körkép Kelendőek voltak a ruhaneműk Kevés a kézügyességet fejlesztő játék Néhol már megcsappant a választék A vasárnapi kopogós fagy sem riasztott vissza bennünket attól, hogy a karácsonyi meglepetés érdekében utolsó rohamot indítsunk az, áruházak és boltok ellen. Az; üzletekbe belépőt mindenhol a százszor szidott, mégis természetesnek tartott arany- vasárnapi tolongás fogadta. Nehezen, de győzték a munkát az elárusítók — még a tülekedés miatt ingerültebb vevők is elégedetten törtek utat a pénztárgéphez, ha a megálmodott ajándékot 'kosarukba tehették. És hogy ilyenek nem kevesen voltak, bizonyítják a karácsony előtti vásárlási láz forgalmi adatai. A megyeszékhely Centrum Áruházában tegnapelőtt szinte forintra ugyanannyit árultak, mint az egy évvel ezelőtti aranyvasárnapon. Az eddigi decemberi forgalom több mint 7 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál, ezzel és a megszokottnál egy órával rövidebb vasárnapi nyit- vatartással magyarázzák a kereskedők a „csupán” 1 millió 59 ezer forintos bevételt. Bár sok pénzt elköltötték tegnapelőtt szőnyegekre és kötött felsőruhákra, ezeknek az áruknak a kínálatán is meglátszik, hogy az ünnepek előtti hetekben kinyitottuk pénztárcánkat. A szolnoki „szomszédvárban”,, a Skála Tiszavidék Áruházban is a tavalyihoz hasonló nagyságú volt a forgalom. Az itt dolgozók reggel 9-től, délután 2-ig állták a rohamot Sikerrefi, hiszen a bevétel 1 millió 300 ezer forint' volt. A Skálában népszerűek voltak az irhábundák. a gyermekruhák és a divatcikkek. Nagyon hiányoztak viszont a kézügyességet növelő konstrukciós játékok, a bar- k ácsfejsze relések, sok kislány keres majd hiába öltöztethető babát a fenyő alatt. Mindkét megyeszékhelyi nagyáruházban igen sokan vettek „távirányítású” színes televíziót, a Skálába pedig az utolsó pillanatban au. '■** . Könyvvel ajándékozni is könnyebb. Felvételünk a szolnoki Szigligeti könyvesboltban készült megérkezett, a tévéreklámból már jóli ismert elektromos, ablakot, csempét gőzzel tisztító, 670 forintba kerülő eszközök első szállítmánya. Mindkét áruházban szóltak a ruházati cikkek keresletének megnövekedéséről. Többet adnánk öltözködésünkre? Ezt látszik bizonyítani a szolnoki Sztár Ruházati Áruház statisztikája: a mostani 430 ezer forintos aranyvasárnapi forgalom 12 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A csúszós utak sok vidéki vásárlónak vették el a kedvét aranyvasárnapkor a megyeszékhelyre utazástól. Lakóhelyükön kellett választani és remáélhetőleg ez sokuknak sikerűit is, hiszen például Törökszentmi kjóson bőséges árukínálat várta az iparcikk üzletekbe a vevőket. Az áfész 28-as áruháza, gyer- mekruhaboltja és könyvüzlete a tavalyinál 55 százalék- lea’j nagyobb, 131 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Elsősorban a divat- és kötöttáruk voltak kelendők, de sokan vettek képzőművészeti és ifjúsági könyveket, játékokat is. A raktárak még nem ürültek ki. így az ünnepi ellátás biztosítottnak látszik. A Csillag divatházban inkább apróbb a jándékokat kerestek a vásárlók, 209 ezer 600 forint értékű, főleg di- vatjellegű áru talált gazdára. Már kevés a konfekció, azonban még lehet válogatni az ágyneműk, cipők, kötöttáruk és fehérneműk között. A Keravill üzletben közel háromszor annyi áru kelt el, mint ezüstvasárnap. Fogyott a színes tévé, csakúgy, mint a fekete-fehér, vásároltak japán megnetofont is. Á készlet elégséges, még minden kapható. Túrkevén, az ónos eső hiába riogatta az aranyvasárnapon vásárolni indulókat. A városban nyitvatartó űrietek összesen 260 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. az áfész-boltok bevétele 203 ezer forintos volt, a Május 1. Ruhagyár szakboltja pedig 57 ezer forintot forgalmazott. Különösen élénk volt a kereslet a téli alsó- és felsőruházati cikkek iránt. Sokan keresték, a pipereárukat, és az ajándékozásra igen alkalmas apró cikkeket. Sok televízió. rádió és hűtőszekrény talált gazdára. Karcagon négy, Kunmadarason pedig három iparcikket árusító áfész-üzlet tartott nyitva. Különösen sokan keresték a kozmetikumokat, a hanglemezeket, a zsebrádiót, a játékokat, az üveg- és porcelánárut. Volt keletje a bébi kötöttáruknak, a téli cipőknek és csizmáknak, a pulóvereknek, a sapkáknak és az ágynemű garni túráknak isi Paksi Atomerőmű Beemelték a második reaktortartályt A Paksi Atomerőműben vasárnao fontos és látványos akcióra került sor: az üzemi főépület óriás daru iával megkezdték a második reaktortartály végleges helvére emeléslát. A 230 tonna súlyú acéltest Csehszlovákiában készült, a hozzátartozó naevát- mérőiű csőcsonkokat. amelyeken íkerecztül áramlik maid a hűtővíz. Pakson hegesztették rá a gyártó íéa dolgozói, akik az első tartálynál szerzett, tariasztalatok birtokában. a korábbinál lóval rövidebb idő alatt végezték el a nagv szakértelmet kívánó műveletet. Miután a maevar hatóságok, az Erőmű Beruházási Vállalat és az Üzemeltető Atomerőmű Vállalat szakértői ^elvégeztük a reaktortartály szigorú minőségi vizsgálatát, a tizenkét méter hosszú acél- kolosszust beemelhették a hermetiikus térségiben lévő i’eaktoraiknába. Az atomerőmű legnehezebb berendezésének mozgatása rendkívül óvatos, figyelmes munkát kíván. A daru kezö'ője ipari tv-kamera segítségével követi millimlílter- ről milliméterre a hatalmas acéltest helvváltozását. ami többszöri szünettel tíz-tizen- két órát iáén vei. A reaktoraknába helvezett tartályt a Gvár- és Génszerelő Vállalat dolgozói szemelik tovább. Hulladékból talajeröpótló anyag A mezőgazdasági termelés- fejlesztés elősegítésére nagytömegű szervestrágva ipari előállításának technológiá- iát dolgozták ki a „Pannónia” mezőgazdasági társulás Keszthelyen működő kutatói. Az állattartó teleoeken keletkező hígtrágya és a szennyvíztisztítókban felhalmozódó iszap feldolgozásával reDÜlösütoről is kiszórható granulátumot állítanak elő. Á haz.ai szervestrágva ioari megteremtésében közreműködik a szegedi Biológiai Köznont Növénvélettani Intézete és az Egyesült Izzó Kutatóintézete. Az előrehaladt laboratóriumi munkákat követően 1982-'ben kezdődnek az üzemi gyártási kísérletek. A „Pannónia” mezőgazdasági társaság kutatói szerint az évtized végére nagv tömegben lehet előállítani értékes talaierőoótló anyagot azokból a hulladékokból a mag var mezőgazdaság részére, arhelvek elhelyezése ielenlea naev gondot okoz. Uj kórház Békéscsabán Tegnaptól Bükéscsabán a városi kórház úi épületének osztályán gyógyítják a betegeket. így gz orvosok é- a gyógykezelésre szorulók, ün- nenélves átadás nélkül immár teljesein birtokba vették a 340 millió forintba került 310 ágvas úi kórházi szárnyat. A korszerűen felszerelt, megújult csabai kórháziban most már 636 ágv áll a gyógyítás szolgálatában. Hndriké Miklós a munkásmozgalmi klubban Tégnap a -kora délutáni órákban találkozóra kerüt sor Szolnokon, a munkásmozgalmi klubban, amelynek vendége Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára volt. Tabák Lajos elnöki megnyitója után Andrikó Miklós tartott tájékoztatót időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a jövő év megyei feladatairól. Ezt -követően széles körű eszmecserére, konzultációra került sor. A rendezvényen részt vett Árvái István; az SZMT vezető titkára és Simon József, a szolnoki városi pártbizottság első titkára. Hegesztöszakosztály a Ganzban A GTE területi szervezetén belül egvre gyakrabban alakul új szakosztály. A Mezőgépnél korábban létrejött minősüteelienőrzési szakosztály után december eleién a Ganz szolnoki gyárában he- geSztőszakosztálv alakult. Eddig hét vállalat szakemberei ielezték. hoav tag i ái kívánnak lenni Az úi szakosztály célia a hegesztéssel kapcsolatos időszerű kérdések alapos megismerése, megismertetése. tanfolyamok szervezése, úi eljárások bevezetése. , Más vállalatok megbízásából is vállalkoznak hegesztéssel kapcsolatos eljárások kidolgozására. I Keddi jegyxetSSn A társadalom — mi vagyunk Olvasom a cikket, amely az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának üléséről tájékoztat. A szemembe ötlik egy mondat: „A legszélesebb nyilvánosság előtt, az utcán, a köz-, területeken, mindenki szeme láttára dolgozó, — az időjárás változásainak, meg a felületes szemlélők sokszor meggondolatlan kritikai megjegyzéseinek egyaránt kitett — építőmunkások, helytállásukért több jó szót. és nagyobb megbecsülést érdemlenek, érdemelnének.” Mostanában egyre többször kerül szóba, hogy szükség van a társadalmi elismerésre, hogy mint ösztönző erő milyen jó hatással lehet. Nemrégiben sütőipari szakemberekkel beszélgettem, akik szinte ugyanígy fogalmazták meg ugyanezt a gondolatot, Építők, pékek és folytathatjuk a felsorolást más, a rádióban, televízióban, az újságokban közreadott példákkal, ki mindenki érzi úgy, hogy munkája nem kapja rtYeg a megérdemelt elismerést. A művezető, a tanár, a műszaki értelmiségi, a vasutas, a háztartásbeli, hogy csak néhányat említsek a leggyakoribbak közül. Nem ' kevesebbről van szó, mint arról a tényről, hogy a foglalkozás kinekkinek személyiségébe beépülő „valami”, és mint ilyen, önbecsülésének egyik fontos részét alkotja. Min-' denki látja a saját munkájában rejlő szépségeket, megtanulja a szakmai fortélyokat, érzi, milyen erőfeszítések árán készül el a ház, a kenyér vagy akár egy jó vasárnapi ebéd. Csak azt nem vgszj_ észre, hogy a mellette élők, a többiek is ugyanígy vannak ezzel. Ezért marad el családban, a munkahelyen a jó szó, az elismerés a — és a jelzések szerint sokszor társadalmi méretekben is. Ha már a társadalmat emlegetjük, legjobb, ha először magunkat vesszük sorra: mi az, amit mi adunk, és mi az, amit naponta másoktól kapunk. A mérlegkészítésnél rá kell jönnünk: nem teszünk mi sem többet az asztalra, mint bármelyik szakma képviselője, csak mást. Látnunk kell azt is, hogy milyen sokan vannak, akik minden elismerés nélkül, évekig végzik munkájukat, és tennék ezt akkor is, ha a meglevőnél is kevesebb lenne a jutalom, az elismerés. Egyszerűen azért, mert jól dolgozni jó. Megerősíti az ember önmagáról alkotott képét, önbizalmát. — fe — a szervezeti korszerűsítés az élelmiszeriparban Január 1-vel megszűnik négy tröszt Január 1-vel megszűnik a ' baromfiipari, a konzervipari, a söripari vállalatok trösztje, valamint a mező- gazdasági ellátó tröszt, vállalataik — a közelmúltban hozott minisztertanácsi határozat értelmében — önállóak lesznek, s ezentúl a MÉM közvetlen felügyelete alá tartoznak. A trösztök megszüntetését az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése indokolja. A korábbi években kialakított tröszti szervezet eredményesen szolgálta a népgazdaság érdekeit, hozzájárult ^ lakosság biztonságos ellátásához és az export növekedéséhez. A gazdálkodás iránt azonban időközben fokozódtak a követelmények. A lakosság alapvető élelmiszer- ellátásán túlmenően fontos feladat: a minőség javítása, és a külföldön is piacképes élelmiszerek körének erőteljes növelése. Ezeknek a kívánalmaknak a tröszti szervezeti rendszerben a vállalatok gyakran nem tudtak megfelelni. A tröszti szervezet egyes elemei egyértelműen a fejlődés gátjává váltak. A MÉM már korábban utasította a trösztöket a vállalatoknak nagyobb önállóságot nyújtó gazdálkodási rendszer kialakítására, a belső elszámolás korszerűsítésére. Az irányítási gyakorlatban ezt mindenütt meg is valósították. Ezen túlmenően néhány ágazatban megértek a feltételek a nagyobb előrelépéshez. Eddig már négy élelmiszeripari tröszt megszűnt. Vállalataik nagyobb önállóságot kaptak, ami a tapasztalatok szerint előnyösen hatott: bátrabban kezdeményeztek, és többségük eredményesebben gazdálkodott. Januártól újabb 47 vállalat kap teljes önállóságot. A 3.5 tonnás 11TB ielű rendfelszedő pótkocsik készítésével 1978 óta foe- lalkozik a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat. Az idén 600-at adtak át belőlük a mezőgazdasági nagyüzemeket ellátó kereskedelmi vállalatoknak. Felvételünk a érv ártó üzemben örökítette mee az összeszerelés eevik mozzanatát Ez egyben fokozott felelősséget követel a vállalati vezetőktől, akik saját terveik, üzletpolitikájuk alapján gazdálkodnak. Várhatóan verseny alakul majd ki a vállalatok között — éz végső soron kedvezően hathat a még meglevő tartalékok feltárására, a belső ellátásra, a választék további bővítésére, az élelmiszertermelés előrevitelére. Ám, amíg az önállósulás a vállalatok többségének kedvez, addig akadhatnak olyanok is, akik kevésbé tudnak lépést tartani a fejlődéssel egyebek között azért, mert például a tröszti szervezetben valamilyen oknál fogva hátrányban voltak. A MÉM figyelembe veszi a -vállalatok egymástól eltérő adottságait is indokolt esetben a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal közösen számukra kedvezőbb feltételeket teremtenek. A vállalatoknak lehetnek olyan feladataik, amelyeknek megoldása külön-külön gazdaságtalan lenne, ezért mód van közös szolgáltató, értékesítő vállalatok felállítására. A baromfiipar 30— 40 vállalata már egyesülést alakított ki a tenyésztő-, a termelő-, a feldolgozó- és a külkereskedelmi tevékenység koordinálására. Az AGROTRÖSZT ugyanakkor TEK-vállalattá alakul, az önállósuló 17 Agro- ker Vállalat részben ettől szerzi majd be a területéhez tartozó mezőgazdasági üzemek számára a gépeket, alkatrészeket. A korábban létrehozott bor- és cukoripari irodák is megszűnnek. A trösztök megszüntetése nyomán felszabaduló munkaerő elhelyezéséről gondoskodnak. Ezzel az élelmiszeriparban a szervezeti korszerűsítés befejeződik, további trösztök felbontását a MÉM nem tervezi.
