Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 18 A művész a csécsei diófából Készült Móricz-szoborral-------- asám&D délelőtt 11 V óraikor nyílik: meg a Szolnoki Galériában _____ Páni Laios szob­rászművész- evűite- mónyes kiállítása. A Kisúi- szálláson élő művész máso­dik alkalommal szőrénél ilyen' reprezentatív tárlattal a megyeszékhely . előtt. Előszoa- 1974-iban nyílt meg ugyancsak a. galériában gyűjteményes kiállítása, amelynek sikerét bizonyít­ja. hoev háromszor kellett meghosszabbítani a nyitva­tartásii ideiét. A vasárnap nyíló tárlat a hatvan esztendős mester szü­letésnapi ajándéka Aján­dék a rendezőktől, tisztelők­től. de ajándék a kiállítás a látogatóknak, a képzőm űvé­SZOLNOKI GALÉRIÁBAN Papi Lajos gyűjteményes I ■ r I I 'i r TxlCi 11IICIOCI Megnyitó vasárnap délelőtt szét barátainak is. Most. is siker lesz az bizonyos, a tár­lat. eev igen gazdag alkotói életműből ad ízelítőt. há­rom évtized legszebb, leg­sikeresebb szobrait. , kis" plasztikáit, érmeit láthatia a közönség Eredetiben, illetve színes fotókon, hiszen szinte képtelenség lenne összegyűj­teni a galériába Papi Laios külföldön — többék között Japánban. Franciaország­ban. a Szovjetunióban. Jugo­szláviában. Lengyelország­ban — felállított szobrait is. Először látható Szolnokon a Móricz Zsigmondiról készített szobor, amelyet egy Tiszacsé- cséről származó fából ..vará­zsolt” élő az alkotó. A szobrot egyébként a kisújszállási Mó­ricz Zsiemond Gimnázium és Szakközépiskolának faragta Papi Laios. az író születésé­nek századik évfordulóiéra. Ugyancsak először szerepel Szolnokon a Wanda című fe­hér gránitból készült láirw- oortré. amelynek eredetije Gdanskban látható, a szob­rászművész egyik iengvelor- száai útiénak emlékeként. A vörösmárványból való Kun kenyér állandó „otthona” oe­ismeirőskónt csodálhatjuk meg viszont ismét a Kun madonnát amely az anyaság újszerű meg" fogalmazása. a megúju­lás szép szimbóluma. A kiállítás legrégebbi da­rabja a szobrászművész édes­apjáról készült bronz portré mellett úi szobrok, kisplasz­tikák egész sora varia az ér­deklődőket. Köztük a leg­frissebb. a decemberben alko­tott két méteres óriáshal. amely nemcsak a vízivilág e kecses élőlényét örökíti meg. hanem minit azit a közismert mókás kedvű mester .mond­fogvasztott' halaknak”. Ám tréfa nélkül: Papi Laios min­den alkotásában jelen van az ember, bánataival, szomorú­ságaival, örömeivel. Az em­beriről. az embernek szól a most megnyíló kiállításán a hátVanesztendős szobrász­művész. ..Emlékmű” a halaknak dig a túrkevei múzeum. Már ta: ..em&ikmű az általam el­Tál Gizella Folyóiratszemle pedagógusoknak Tanulmányok a közoktatás időszerű kérdéseiről Húsz. a különböző szakla­pokban idén megjelent peda­gógiai tárgyú írásból állítot­ták össze a Rövid úton című folvóiiratsziemile legúiabb szá­mát a szerkesztők, a Verse­ghy Ferenc megyei Könyvtár munkatársai. A kötet legnagyobb terje­delmű fejezetében iskolapoli­tikai kérdéseket fejtegető cikkek kivonatával találko­zik az olvasó. A Jászkunság idei első számában jelent meg Vincze Sándor, a me­gyei tanács osztályvezetőié „öt év Szolnok meeve közok­tatásában” című tanulmánya, amely az 1976-ban elkészült első hosszú távú művelődési programiunk tükrében vizs­gál ia az óvodáztatás, vala­mint alsó- és középfokú ok­tatásunk helyzetét, eredmé­nyeit. s megoldásra váró fel­adatait. Volt egy iskola a határon címmel ielent meg az Alföld folyóiratban az a szerkesztő­ségi vita. amelynek központ- iábain a körzetesítés, a kisis­kolák elnéptelenedése, meg­szűnése. a tanyai kollégiu­mok élete az Oktató-nevelő munkában betöltött szerepe állt. A beszélgetés kiinduló pontiéul Niköwitz Oszkárral, az egykori négvesi külterü­leti iskola pedagógusával ké­szített interjú szolgál, amely­ben az iskola megszűnéséről esik szó. Ennek ürüevén szó­laltatja meg az Alföld Kosa Ferencet. Sánta Ferencet. Sütő Andrást. Keresztury Dezsőt. Veress Miklóst. Szo- kolav Sándort. Illyés Gvulát és Ra-nschburs Jenőt a kör­zetesítéséről a tanyasi gye -e- kek életforma változásáról, s annak következményeiről. Az (iskolapolitikai kedé­seket tartalmazó fejezetben olvashattunk még a felsőok­tatás fejlesztéséről, s ezen belül a tanárkéozés helyzeté­ről. Valamint a KISZ tévé- ~ kenvséeéről. A Rövid úton oktatás-ne­velés címet viselő fejezeté­ben a világnézeti, a hazafi" Ságra nevelésről szere­pel egy-eg v tanulmány a harmadikban pedig a tanítás zavarairól esik szó. Figyelemre méltó a kiad­vány szerzőinek a tehetség­gondozással kapcsolatos, s a módszertani, gyakorlati mun­kát segítő cikikválogatása. A folyóiratszemüd* — amelv iól tükrözi közoktatásunk idő­szerű kérdéseit, feladatait — külföldön megielent pedagó­giai kiadványok ismertetése, záiria. A Rövid úton kötettel e«v- időben jelenítette meg a könyvtár az ajánló bibliog­ráfiát.. arneW n- tavaiv me~- . ie'ent pedagógiai tárgyú írá­sok. tanulmányok címét, •szerzőiét. le'őhelvét tartai- mazza. Művészetbarátoknak Karácsonyi Szokatlan időpotban, este 7 órakor nyílik december 22-én a budapesti Történeti Múzeum karácsonyi megle­petése a művészetbarátoknak, a 200 esztendeje született Szentpéteri József ötvösmű­vész- munkásságát bemutató tárlat. A mintegy 250, egyházi és világi megrendelésre készült PRO URBE-DÍJAS Ahány ember, annyiféle — tartia a szólás. Nem vitás: van. aikii örökké panaszko­dik. vés nélkül sorolta, mi minden, kellene még ió köz­érzetéhez: más nem csupán a sa »áit. de egv-eev kisebb közösség érdekében követeli ám közben tétlenül várta, hogy az a bizonyos sülit ga­lamb a szájába repüljön. Van. akii egyszer látványom san produkál közhasznú dol­got. aztán veri a mellét eev életen át... És vannak ön­zetlen emberek, akik folya­matosan dolgoznak a köz ér­dekében. nem ismernek fá­radságot. és nem várnak el­ismerést í. . Az utóbbiak indítékait próbálóm megfejteni, és hi­szem hoev ebben .nagyobb segítségemre senki nem le­hetne. mint Szolnok legif­jabb Pro Uirbe-díiasa. Lu- dánvi Isit.vánné huszonhárom esztendővel: ezéilőtt kezdte tanácstagi munkáiéit- és azóta is töretlen ambícióval tevé­kenykedik a, körzetében lá- kök érdekében! egyben a városért is. Az emberekről beszél, akiknek a bizalmát élvezi, akikért és akikkel, vállvet­ve a „lehetetilem” szinte is­meretlen fogatom, sízámáira. Szavai nvomáin -elém tá­rul1 a régi Tabán, amelynek kis vegyesboltjában Marsit asszonyt nemcsak ió keres­kedőnek ismerte mindenki a környékről. hanem olvan meglepetés ezüsttárgyak — kelyhek, kannák, evőeszközök, haszná­lati edények — mellett kiál­lítják azokat az 1824-től ké­szített vörösréz dombormű- veket is, amelyeket Szentpé­teri József XIV. Lajos udva­ri dekoratőre, Le Brun met­szetei nyomán készített. A tárlat egyik legérdekesebb darabja az 1837-ben készült. embernek, aki odafigyel a sond’aükna. és igyekszik se­gíteni, Attáli kezdve, hogy 1958 októberében megválász- tották tanácstagi uknak. sok minden megváltozott arra­felé: el tűnt a pocsolya az árkokból, hiszen csatornáit építettek, nem csúszkáltaik tovább a sárban a Sípos té­rt iskolla klisdíákiai. mert járda született az összefo­gásból. villany ás lett a sió­kéiig sötét zegzugos kis ut­cáikban ... Aztán kinőtt a földből a Kun Béla körút. Szóba kerüli mennyit vál­tozott azóta Szolnok. mTióta ő is részt vállát á vámos kis és na.gv dolgaiból. Családok ezrei költöztek korszerű ott­honokba. — Szén áruhá­zaink. üzleteink vannak, már a oeremkerüllleteikfoen is — tör ki belőle közben a vérbeli kereskedő. És mindig oda tér vissza, hogy ..Nagyon kell szeretni ezt a várost. Ha öröm éri. véle örülni ha gond b van. együtt- bánkód­ni. és keresni a megoldást... Ehhez persze partnerek kel­lenek. akik hasonlóan érez­nek. szerencsére ő ezt meg­találta — munkáiéban is. magánéletében is. Arra hoev mennyivel könnyebb most a tanácstagi munka. szintén oéldá’’-"'t idéz. Jelenlegi körzetében, a Váirkonyi szobortól a Szántó körút két oldalán olvan igé­nyekkel jelentkeznek az ott élők. hogy postaláda, nvil­T. G. A túrkevei Ványai Ambrus Közleke­désgépészeti Szak- középiskolában fontos feladat a diákok ' gyakorlati képzése. Jól fel­szerelt tanműhe­lyükben Tóth László tanár ve­zetésével ismer­kednek meg a szakmában hasz­nálatos műszerek­kel. Diákok a tánccsoportban Fejleszti a Önfegyele Nemrégen rendezték meg Törökszentmiklóson a csalá­di ünnepségek megyei mű­sorbemutatóját. Az együtte­sek a házasságkötésre, illetve a névadóra készített összeál­lításokat mutatták be. Mind­két kategóriában a kunszent­mártoniak vitték el a pálmát. Az előzőben a József Attila Gimnázium csoportja, míg az Utóbbiban a Killián lakó­telepi Általános Iskola diák­jai jeleskedtek. Az együttesek, az általános1 iskola tánccsoportjai nem csupán a családi ünnepsége­ken szerepelnek, hanem a nagyközség különböző társa­dalmi rendezvényein, kultu­rális bemutatókon. A járás legsikeresebb amatőr cso­portjai közé tartoznak. A néptáncosokat. a névadó együttest Révfy Erzsébet ta­nítónő vezeti. Az első tánccsoport közel 10 éve alakult meg a diák­otthonban!, ahogy a helybe­liek nevezik, a tanyai kollé­giumban. Később a Mátyás király úti iskolában már két csoporttal próbáltak. A Kil­lián telepi új intézményben is folytatódott a hagyomány, bár a körzethatárok miatt a régi táncosok egy része ki­szorult az együttesből. — Sajnos, a hat-nyolc éve táncoló gyerekek közül töb­ben másik iskolába kerültek, jelenleg a hatodik osztályo­sok a rangidősek — mondja az együttest vezető tanítónő. — Bár megszoktam az újra­kezdést .— hiszen a nyolcadi­kosok mindig elbúcsúztak az együttestől — mégis tosszuI esik. Aki vezetett már tánc­csoportot. az tudja, milyen nagy befektetést igénylő, s ennek ellenére lassan térülő munka. — Kik támogatják az együttest? — A termelőszövetkezet és az áfész alkalmanként segít. A ruhák egy részét az önál­ló előadások bevételéből vá­sároltuk, a blúzokat a szülők varrták. Az úttörőcsoporttal már a harmadik éve a mű­vámos telefon kellene. Mi­lyen öröm. amikor ezt is si­kerül ellinitézmii! De . az is. hogy ötezernél! több munka­óráit • fordítottak ugyanott környezetük széoíltésóre az idén. És öröm raitronétai a Varga Katalán nőklubot a hetven idős. többnyire egye­dül élő asszonynak hétiről hétre tairt almas. derűs együttlétet- teremteni. Most éppen a karácsonyi aján­dékcsomagok összeállításával foglalkoznak. Ez is része a tanácsi munkáinak, hiszen a városnak már tízezer nyug­díjasa van. s mennyien le­hetnek még öregek n.vuedíi. támasz nélkül. . . Enyhíteni a magányukat, igazán nem háiiátfem dolog. Látnám csak. a törődésért, cserébe mii ven szívesen jönnek kapával, geireblvéveil társadalmi mun­kára. Maga -is nyugdíjas már. a megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat függetlení­tett szb-titikáraként 14 éve m°nit i^ued íiba. havi 810 fn-mttal. Azóta sem vállalt fizetésért munkát, de férjé­vel eavütt, aki már nyolcvan éve- nincs ideiük unatkoz­ni. Mások nagyokat pihen­nek. otthon bíbelődnek a háztartással, látszanak az unokákkal, ha tehetik, eset­leg unatkoznak. Nekik ez az öröm nem adatott mea nlpcs everek, nincs unoka, kette­jük -’erán'v nvpgdí iából nagy utazásokra se futia. Ma képzeletet mre nevel velődési központban próbá­lunk. — Ha valaki első osztályos korában táncolni kezd, az ál­talános iskola befejezésekor eljuthat olyan szintre, amely folytatást kíván. — Kunszentmártonban er­re jelenleg’ nincs lehetőség, mivel a felnőttegyüttes' fel­bomlott. Akik máshol foly­tatják tanulmányaikat, álta­lában megszeretik az iskolá­jukban. vagy a városban működő tánccsoportot. Azt hiszem;, azonban van ennél egy lényegesebb dolog. A próbák, a szereplések során a gyerekek megtanulnak ha­tározottan fellépni, figyel­müket összpontosítani. A tánc nagyon sokoldalúan ké­pez, fejleszti a fantáziát, az önfegyelmet, és színesíti a személyiséget. Sokkal köze­lebb kerülnek a fiatalok a zenéhez, s mozgásuk már nem feszélyezi őket. A tanítás után a kisdobos és az úttörő néptánccsoport tagjaival beszélgettünk. Mindannyian nagy lelkese­déssel meséltek az együttes­ről, elevenítették fel egy-egy szereplés izgalmát. A miért szeretnek táncolni kérdésre adott válaszok közül kettő: Takács Andrea negyedik osztályos: — Nagyon szere­tek énekelni, játszani, s a tánc éppen ezekre épüL Csu­da boldogok vagyunk, ha a közönségnek tetszik, amit csinálunk. Jó érzés színpa­don lenni. Nem értem, a fel­nőttek miért nem alakítanak együttest, talán ők nem sze­retik a játékot, a zenét? Szántó Györgyi hatodik osztályos: — A televízióban látott együtteseket ugyan megcsodáljuk, de amit mi csinálunk, számunkra na­gyobb élmény, hiszen tudjuk, mennyi gyakorlás van mö­götte. A tánc azért is jó, mert nincsenek kiközösítet­tek, a gyengébb tanulók ép­pen olyan tagok — lehet, hogy ügyesebbek —, mint a kitűnők. — fekete — is minden reggel nvoilc óra­kor útra kelnek, és intézik mások dolgait. A féri a nép­frontnál. a feleség a tanács­nál a várospolitikai bizott­ságban az ellátással, a ke­reskedelemmel foglalkozik, a szakszervezetnél, a KPVDSZ megvei bizottságában, ahol ugyancsak hosszú évek óta számíthatnak lendülétére. a szociális bizottság tagjaiként éDDÚev. mint a Munkaügyi Bíróságon, ahoil 16 éve népi ülnök. Itt ás. ott is az em- berekkel kell törődnie, és neki ecész életében ez volt a legfontosabb, ez ma is. .. . Legalább húsz éve is­merem. Láttam öirülni. lát­tam bosszankodni is. De ezt a kemény ' határozott, ener­gikus’ asszonvt most láttam először elláevulrui. amikor elővette a vitrinből a díiiat. amit. Szolnok fejlesztése ér­dekében végzett kimagasló munkájáért kapott. Soha nem várt elisme­rést ... Rónai Erzsébet «

Next

/
Thumbnails
Contents