Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

1981. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a kenderesi gázgyűjtő- és továbbítótelep építése. A beruházás kivitelezési munkáit az Üt- és Vasútépítő Vállalat végzi Gyorsabban lefektethető, könnyebben javítható — Előre szigetel* távfűtővezeték a „láthatáron” Kell a KELIT Szolnoknak Nemcsak SzoUiokon. ha­nem az efiész me evében sok gondot okoznak a ielenllee használt távfűtővezetékek, eavebek mellett azzal, hoev külön betoncsatornába keli áevazni őket. nehéz és kö­rülményes mozgatható beton fedlaookkal kell szigetelni, lev ha valahol a vezeték el­törik- a iavítás naev felfor­dulással iár. A meavei Beruházási Vál­lalat tudomásárai iu.tott.hoev a Bács meeved Építőipari Vállalatnál sikerrel iárt eev úi. előre szigetelt távfűtő ve­zetékkel folytatott kísérlet- sorozait ezért felkereste a B ÁCSÉP-et tudna-e ebből a KELIT fantázianévre .jhallr eató” vezetékből más me­gyéknek is kielégítő menv- nviséeet gyártaná. Nemrégiben tanácskozásra evőitek össze Szolnokon a Beruházási Vállalat, a vá­rosi tanács műszaki osztóivá, az Ingatlankezelő Vállalat és a megyei ÁÉV képviselői, hoev a KELIT szolnoki el- teries7,'%éről táréval írnak a BÁCSÉP-ijeL A KELIT előnyei között szereDeL hoev evorsan lefek­tethető. nem igénvel külön betoncsatornát és fedlaoot miután eleve szigetelt: a belső, úgynevezett haszon­csövet oolvunetán hab és eev külső műanvaa cső védi. Élettartamát száz évre becsü­lik a kísérleteket végző éoí- tésüevi szakemberek. A csa­torna nélkül földbefektethe­tő KELIT hatméteres szaka­szokból áll. a csatlakozások utószáeetelését a BÁCSÉP elvállalna. Anélkül, hoev hosszas mű­szaki magyarázattal bailód- nánkl elegendő, ha a KELIT előnyei között rnée megem­líti ük. hoev meghibásodás esetén a hiba forrását lénye­gesein egyszerűbb megtalál­ná mint a ielenlee alkalma­zót betonteknőbe áevazott horaanvcsőnél. A iavításhoz nem szükséges erőeiéoek használata. miután nincs szükség a nehéz fed tanok el­távolítására. Az Ingatlankezelő Válla­lat végeredményben érthető óvatossággal fogadta az úi cső elterieszthetőségét Fel­tételei között van. hoav a BÁCSÉP tanítsa meg a szol­noki szakembereket az úi teohnolóaiai alkalmazására, biztosítsa a KELIT esetleges Javításéhoz a felszerelése­ket ..célszerszámokat” és kü­lönleges anyagiakat A belső haszoncső ne normál acéL hanem horganyzott leeven. és mielőbb szereljenek fel könnven kezelhető hitaaielző berendezéseket. A BÁCSÉP a feltételek közül nem fogadta el a hor­ganyzott cső használatát mi­vel ilven cső — legalább is a kért méretekben — nincs hazai forgalomban. A hiiba- ?alző beszerzéséről csak a lö­vő év első negyedévében tud nyilatkozni, lévén az import áru. A BÁCSÉP vállalja az úi technológia betanítását és a KELIT szállítását 1982 harmadik negyedévétől, még­pedig garanciával és a mun­kálatok elvégzésével egvütt. Az előzetes számítások szerint a KELIT ugyan nem olcsói'1' a ielenlegá távfűtő- vezetéknél. ám ha figyelem­be vesszük- hogv gyorsabban lefektethető egyszerűbben iaví tható és hosszabb élet­tartamú. előnve vita thatat­lan Várhatóan a Széchenyi lakótelem következő ütemé­nek éDítésénél a lövő év vé­gén már az úi. előre szige­telt csövet használják a me­leg víz szállítására B. J. A Szolnoki Sütőipari Vál­lalat karcagi süteményes üzeméből például évi 10 millió forintos értékben ke­rülnek ki a különböző pék­sütemények : naponta 27 fé­le termékkel látják el a vá­rosit és a környéki falvakat. Leginkább a fcakaóscsiigát és a tejeskiflit kedvelik a ve­vők. Ezekkel együtt sok vá­sárló keresi azt a félzsíros tehéntúrót is. amelvet a Szolnoki Tejipari Vállalat karcagi üzemében készíte­nek, napi 2 ezer kilbgram- mos mennyiségben. A kör­nyékiben hizlalt, sertések fel­dolgozásaim vállalkozott a Karcagi Húsfeldolgozó Tár­sulás is aimelvniek üzemé­ben 45 fajta árucikk készül. Fotó: Tarpai Karcagról Kalács, szalonna és túró Három esztendővel: ezieflőfat az egyik minisztérium fel­mérése megállapította, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó te­vékenység egymástól eltérő ütemben fejlődött, s hogy ez igen gyakran okoz gondo­kat. Több esetben, is előfor­dult. hogy az ország külön­böző tájain megtermelt zöld­ség és gyümölcs tönkrement jmert nlem vélt eliég tároló- és hűtőtér. Ezek hiánya aka­dályozta gyakran, a piachoz való rugalmas alkalmazko­dást, ami jelentős anyagi károkat okozott, nem be­szélve arról, hogy mindez a lakosság közérzetét is előnytelenül heifolyásoiita. Nem -mondhatjuk ugyan, hogy mára minden gond Havonta 7—8 mázsa ke­rül ki — füstölés után — a császárszalonnából Ebből a kalácsból 1000 —1200 darab készül na­ponta Félkilós csomagokban indul útjára a félzsíros tehéntúró megszűnt ezen a területen, ám tagadhatatlan, hogy az utóbbi években a fejlődés telenttős. Jól érzékelteti ezt az itt látható néhány fel­vétel is amely Karcagon készült, s igazolja hogy a Szolnok megyei gazdaságok terményeit mindnaigyobb mennyiségben dolgozzák fel a helyi üzemekben. Gsépai borok exportra Jó ütemben halad a szőlőtelepítési program a Tiszazugban Idejét múlta a gázveszély­re figyelmeztető tábla a ti- szakürti, csépai, tiszaugi pin­cék bejáratánál: kiforrt az idei bor, a nedű derítésével foglalatoskodnak már a pin­cemunkások. A Tiszazug sző­lőtermesztő gazdaságaiban, más vidékekhez hasonlítva, kevésbé tizedelték meg a rü­gyeket a kora tavaszi fa­gyok, így jó eredményeket könyvelhet el az ágazat a csépai, a nagyrévi és a cser- keszőlői termelőszövetkeze­tekben. A cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz-ben már annak a százhektáros nagyüzemi művelésű táblá­nak a kétharmadáról is szü­reteltek az idei őszön, ame­lyiknek a telepítéséhez 1978- ban láttak hozzá a gazdaság kertészei. Erről a területről és a hatvan hektárnyi hagyo­mányos szőlőből összesen 580 tonna termést szállítottak a Délalföldi Pincegazdaság ti- szakürti pincészetébe. A té- esztagoknál és a kívülállók­nál háztájiban termett bor­nak való értékesítésének szer­vezésére is vállalkozott a szövetkezet, 540 tonna sző­lőt vásárolt fel a kisüzemek­ből, amit ugyancsak a tisza- kürti feldolgozónak adtak el. Jól jártak a cserkeszőlői termelők, hiszen a téesz ma­gára vállalta a termés el­szállítását. A nagyüzemben ugyanakkor az ágazat bevé­teleit növelte a háztáji sző­lőértékesítés. Így aztán — annak ellenére, hogy a közös táblákban a hektáronkénti szőlőtermés alatta maradt a tervezettnek — a 4,2 milliós árbevételi tervét 200 ezer fo­rinttal túlteljesítette a gaz­daság szőlészeti ágazata. Jö­vőre már mind a 100 hek­tárról szüretelnek az új te­lepítésű szőlőben, és 1982 őszén hozzálátnak egy újabb nagyüzemi tábla kialakításá­hoz. Három ütemben továb­bi 100 hektárt ültetnek be tömegbort adó fajták vesz- szőiveL, ezeknek jó részét a Magyar—Román Barátság Tsz kertészei gyökereztetek majd. Csépán a' napokban is so­kan szorgoskodtak a Tisza- menti Tsz homokd« földjein. Az 1974 óta folyamatosan te­lepített 202 hektáros nagy­üzemi szőlőterületet, négy­éves ütemben, újabb 259 hektárral növelik. Minőségi borszőlőt, kékfrankost ültet­nek a téeszbeliek és a mun­kájukat segítő:, a téesz tisza­ugi építőtáborában dolgozó katonák. Az idei őszre bete­lepítésre ütemezett 83 hek­táros táblában, már a vége felé közelednek a munkák­kal, de a Középtiszai Álla­mi Gazdaság meliorációs fő­mérnökségének gépei folya­matosan készítik elő a ta­lajt a jövő évi telepítések­hez. Az újonnan beültetésre kerülő táblák utolján vár­hatóan 1988-ban fordulnak termőre a tőkék. Jó esztendőt hagynak ma­guk mögött a szőlőtermesz­tők Csépán is: a tőkékről hiányzó mennyiséget pótolta a termés magas mustfoka, a kedvezőbb értékesítési lehe­tőség. A 202 hektáros nagy­üzemi és a 83 hektáros ala­csony művelésű táblákról összesen ezer tonna szőlőt szállítottak el a Délalföldi Pincegazdaságnak. A téesz tiszasasi feldolgozó üzemébe is került 230 tonna bogyó, aminek a leve, 1600 hekto­liter kékfrankos rizlingszil­váni, cabernet és irsai Oli­vér már kiforrt, a gazdaság tiszaugi pincéjében, aüol nagy gonddal kezelik, fejtik- derítik a borokat. Az idei szőlő levét ugyanis, első al­kalommal, határainkon túl értékesítik: a jövő év első hónapjaiban az NSZK-ba „utaznak” a Tiszamenti Tsz- ből a hatvan-nyolcvan hek- tós, minőségi borral teli hor­dók. A nagyrévi tsz-ben 44 hek­táron termettek az idén a tőkék abból a nagyüzemi szőlőterületből, aminek a beültetéséhez 1977-ben lát­tak hozzá, és a telepítéséta tervezett 1981. évi befejezés helyett már 1979 őszén ma­guk mögött tudták a gazda­ság szőlészei. Nem is akár­milyen termést adtak az újonnan termőre fordult tő­kék, egy-egy hektárról több mint 9 tonna bogyót szüre­teltek. Végeredményben a gazdaság több minti 250 hektáros szőlőterü­letről a termőre fordult új telepítésű, a felújított régi, a hagyományos és az iga­zán még nem termő, de az idén már szüretelt táblák­ról összesen 1250 tonna bo­gyót értékesítettek. A vára­kozáson felüli termésmennyi­ség és a jó minőség révén a tervezett 9,2 millió he­lyett 12,5 millió forint ár­bevételt könyvelhet el sző­lőből a Tiszazug Tsz. A nagyrévi szövetkezetben is teljes a nagyüzem azok­ban a szőlőnek szánt táblák­ban, ahol már a korábbi 186 hektár betelepítésével pár­huzamosan előkészítették a talajt a gyökeres vesszők ül­tetéséhez. Minőségi vörösbort adó fajtákkal, kékfrankos és cabemet vesszőkkel telepíte­nek be az idén 100 hektárt, és kihasználva az előző ütemben nyert kétéves előnyt, 1983 tavaszáig befe­jezik további 110 hektáron a szőlővessző ültetését. A terv szerint a tervidőszak végéig még további 150 hektárral „megtoldják” a szőlőtelepí­tési programot, így a VI. öt­éves terv derekától félezer hektárnál nagyobb, korszerű, nagyüzemi művelésű szőlő- területtel, és évente mintegy 10 ezer tonna borszőlő be­takarításával számolnak a nagyrévi termelőszövetkezet­ben. T. F. Fejtik, derítik az NSZK-exportra szánt idei borokat a csépai Tiszamenti Tsz tiszaugi pincészetében A nagyrévi termelőszövetkezetben a felénél tartanak egy 100 hektáros nagyüzemi szőlőtábla betelepítésének. Képünkön: cabernet és kékfrankos gyökeres vesszőket ültetnek a téesz kertészei A jászberényi Cipőipari Vállalatnál Követik a divatot Kevés olyan vállasait volt a megyében az idén, ahol annyira veszélybe került vol­na az éves terv teljesítése, mint tavasszal a jászberényi Cipőipari Vállalatnál. A Pest megyei Műanyagipari Válla­lattól rendelt formatalpak többhetes szállítási késése nehéz feladat elé állította a herényieket. A 60 ezer pár talp hiánya 12 millió forintos veszteséget jelentett a válla­latnak amellett, hogy a fo­lyamatos munka is hetekre megszakadt. A belkereskede­lemnek, készülő szandálok helyett más termékeket kel­lett gyártani. Megoldást az a nagytételes szovjet megrendelés hozott, amelyet más talpmegoLdással (a Tisza Cipőgyár táblás talplemezéből szabva és há­zilag elkészítve) rendelt meg év közben a partner. Az 50 ezer pár a kiesés nagy részét pótolta, mintegy 8 millió fo­rintos,, év elején nem terve­zett bevételt hozva. A termeléskiesést év vé­géig sikerült pótolni. A PEMÜ május óta már rendszeresen Gondot okozott a talphiány szállít, az időveszteséget pe­dig szervezési intézkedések­kel próbálták behozni. A dolgozókkal egyetértésben a kritikus időszakban előre­hozták a szabad szombatok eay részén kiadtak az éves szabadságokból,, illetve a munkások egy részét átcso­portosították a félkésetermé- kek gyártásához. A munka megindulása után túlórákra került sor, és — élve a ren­detetek adta lehetőséggel — újfajta szerződéses! viszony létesítésére a vállalat és a dolgozók között. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy akinek kedve és ereje van. másodál­lásiban dolgozni, a talpbélés­bevonást ebben a formában, otthoni munkával végezze Az új foglalkoztatási rend­szer bevált, a dolgozók meg­kedvelték, a (vállalat pedig 14 ember napi munkáját tudja ezzel a megoldással.pó­tolni. A harminc bedolgozó­nak havonta körülbelül ezer forint többletjövedelmet je­lent ez az elfoglaltság. A kez­deményezés jelentőségét az is növeli, hogy a vállalat a hasonló nehézségek megelő­zésére változtat gyártmány- szerkezetén. Előtérbe kerül­nek azok a talpmegoldások, amelyekkel vállalaton belül is boldogulnak. A biztonság növelésére szállítópartnereik számát bővítik. A PEMU-vel 150 ezerrel kevesebb párra kötnek szerződést, a hiányzó mennyiséget a Tisza Cipő­gyár formatalp termékeivel szeretnék, pótolni. Jövőre 530 ezer pár láb­beli. gyártását tervezik. A felmérések szerint tovább erősödik az a divatvomal, ami az erősen tűzött, gazdagon megmunkált felsőrészeket igényid. Éppen ezért hozta előre a néhány évvel később­re tervezett új kapcsolatok kiépítését A jászdózsai „Tár­námén ti Termelőszövetke­zetnek nyújtottak segítséget felsőrésztűzn melléküzemág létesítéséhez. F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents