Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

1981. NOVEMBER 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IFilmlegyiet ) Moszkva nem hisz a könnyeknek Vlagyimir Menvsov fiim­iét címe után történelmi po­litikai drámának véflhetnónk. A ió hangzású cím — Moszk­va nem hisz a könnyeknek — azonban megtévesztő: há­rom lány életútjának iellern- ző szakaszát tária fel Menv- Bov. az elmúlt évtizedek Moszkváiéiban. A sztori — tudatosan használtuk ezt a megiélölést — 1958-ban kez­dődik. maid afféle dumas-d fordulattal húsz év múlva folytatódik és fejeződik be. Közvetlen,ül — mondiuk ígv: őri mór módon — nincs ie- len a filmben sem a ..törté­nelem”. sem a politika. de a iel'zett évek társadalmi va­lósága már igen. — s ez — ha úgy tetszik hasznosan t>o- litizáló filmmé avatia Menvsov ió aránvérzékű munkáját; A közelmúltról, a máról szóló film namiaink- ban ugyancsak raflektor- fénvbe — vagy válságba? — került kérdésekről oolerni- zál a maga saiátos nyelvén: van-e iigaz barát, mennyit vállaljunk a múltunkból, meddig szerelem. mettől ..csak” szövetség kell-e ..hát­ország”. stb... Mindezek a főhősnő. Katverina életsor­sának kibontásakor kerülnek felszínre, s kikerülhetetlenül választ kérnek a méteőktől. Szó sincs erőszakoltsáfiról. túlexponált monilizálási szándékról az alkotók ré­széről. mégis érződik némi didaxis. Ez. csak azért nem vállhat a film kárára, mert a szerteágazó, sodró lendületű sztori . .elbírta” még a sema­tizmus mezsgyéire építkező ielenetsorokat is. A Moszkva nem hisz a könnvéknek a szoviet filmművészet lesiobb hagyományait követve téma- centrikus: igaz mese felnőt­teknek. Tula időnk érmen karriertörténet a film gerin­ce. Katverina — s mindenki, aki szorgalmával, tudásával érvényesülni akar — nem tehet arról hoev a ..rossz évek” minden logos ambíci­ót. érvényesülési szándékot megkérdő jeleztek. Men vsov. a film rendezőié vállalia a karriertörténetet, a mese igazát. Ez utóbbi élénk vi­tát váltott ki a moszkvai szakmai közönség, a kritiku­sok körében, ám ezidáie a Szovjetunióban 80 millió né­zőié volt a filmnek. Nálunk is nagy a Moszkva nem hisz a könnyeknek közönségsike­re. úgv látszik, a mi nézőink is szeretik, ha eleie. véleie. tartalma, mondán,ivalóiai. s a meseéhséget kielégítő vé­ge is van egv filmnek. Vlagyimir Menvsov alko­tása megkaota a ..Legjobb külföldi film” Oscar-díiát. A negyedik ..Oscar” ez a szoviet filmművészet törté­netében,. Mark Donsakoi 19d4-es Szivárvánv-a. a szov­iet—iaoán koprodukei óban készült Derszu Uzala. az 1967-ben hemutatott Háború és béke — amelyet Bondar- csuk neve fémjelez — után került az úiabb Oscar-díi a Moszfil'm Stúdióba. Mindezt nem ..nagy aduként” íriuk le. hiszen számos Délda van arra. hogv fesztiválokon itt. ott díjazott filmek a legtel­jesebb fanvalgást. csalódást váltanak ki a nézők köré­ben. Az Oscar azonban nem — szűkebben értelmezett — zsüri-díi. hanem a Filmmű­vészeti és Filmtudománvi Akadémia díjaként széles kö^ű szakmai testület dön­tése alap ián kerül — általá­ban megalanozottan — oda­ítélésre. A. szereplők közül a Ka- tyerinát alakító Vera Alion- tova éis Sósa szerenében a végre úira látott Alekszei Batalov érezte meg szerin­tünk légiobban Menvsov rendezői szándékát, mind­kettő i üknek nagv részük van a film szakmai és kö­zönségsikerében . Tiszai Latos Száznál több új érme Száznál több művészi ki­vitelű éremmel gyarapodott a soproni Liszt Ferenc Mú­zeum érem gyűjteménye. A főként írókat, zeneszerzőket és tudósokat ábrázoló bronz plasztikákat' — amelyek az utóbbi évtized hazai érmé- szJetének úi irányzatairól is tanúskodnak — a képzőmű­vészeti alap adta át a sopro­ni közgvűiteménvnek. Sopron az elmúlt években sokat tett a kortárs élremmű- vészet felkarolásáért. Három országos érembiennálét ren­dezett — az utolsót az idén nyáron —. s ezek az esemé­nyek valósággal úi lendüle­tet adtak ennek a kisblaszti- •k,ai műfainak. Hétvégi hívogató Kocsis Zoltán hangversenye Bemutatóházat avatnak Kocsis Zoiitán zongoramű­vész ad hangversenyt mia, es­te fél nyolctól Szóin,okon. a Megyei Művelődési és If jú­sági Központban. A zongo­raművész műsorán Kurtáig-. Bartók-. Liszt- & Chonin- művek szerepelnek. Ugyancsak ma — délután 6 órakor — tartiák Kunhe­gyesen a, körzeti bemutató­ház aivatóünneoségét és évad­nyitó előadását. A Szigli­geti Színház művészei Ber­tolt Brecht—Kurt Weill Koldusopera című zenés iá­tékát mutatják be. A köz­ség műemlék könyvtárában a berekfürdői üveggyár forma- tervező iparművészei: Suba Zoltán és Somkuti Katalin mutatja be munkáig. A ki­állítás ma délután 4 órakor nyílik. Kiállítás várta a lá­togatókat a túrkevei Finta Múzeumban is. A holnap délelőtt 11 órakor megnyíló tárlaton a Kevi kör alkotói­nak festményei. grafikái, szobrai láthatók. A kör XII. őszi tárlata december 31-ig vária az érdeklődőket. Kisújszálláson a művelő­dési háziban holnap este 7 órától a KFT együttes kon­certje ígér kellemes kikap­csolódást a fiataloknak. Azok a iászberénvdek pedig, akik kellemesen kívánják tölteni szabad ideiüket. a Dérvné Művelődési Központ Nyitott ház programjai kö­zül válogathatnak a hét vé­gén. A megszépült, ú'űáva- rázsolt. úi berendezési tár­gyakkal gazdagodott művelő­dési központban a gyerekek­től a, felnőttekig mindenki megtalálja a kedvére való olvasnivalót, iátékot. hang­lemezt. filmet. Kezdő rajvezetők találkozója A Szolnok iárási Üttörő- e’rtöksée és a iárási hivatal művelődési osztálva ma dél­előtt találkozót szervez pá­lyakezdő pedagógusainak, kezdő raivezetőinek. a KISZ mérvéi bizottságán. A részt­vevők tájékoztatót hallgat­nak meg a járás oktatási hetv.zrt-'>-ől. hasznos mód­szerekkel ismerkedhetnek meg. melvek az úttörőmoz­galom területén végzett munkájukat segíthetik. Az előadások után tapasztalat- cserét tartanak az érdekkép­viselet gyakorlati kérdései­ről. A mester ott állt az ünnep­lők között. Megilletődöt- ten hallgatta a megnyitó beszédet. Első gyűjteményes kiál­lítását rendezték meg a Műcsar­nokban. Sokan jöttek el a kiállítás meg­nyitására. Látni akarták a nagy öreget, dedikáltatni a katalóguso­kat, vagy — ami már szinte vágy­álomnak tűnt — kezet is fogni vele. A megnyitó beszédet Vehemei, az ismert műtörténész mondta. Szépen, hatásosan. Az ünnepség után odafordult hozzá a mester. — Hol van Készéi? Nem látom itt. — Bizony nem, kedves mester, hiszen három éve már hogy .elte­mettük. — Igazán? Sajnálom... £s Cyurgyeki? Talán már ö is... ? — Fájdalom, de ő is... Más­fél éve. A mester homlokán összefutot­tak a ráncok. Fáradtan jártatta körül a szemét. Legszívesebben azonnal elment volna. — Kérdezhetek valamit, Mester? — Csak tessék, kedves ... — Vehemei. — Igen, hát hogyne. Kérdezzen csak. — Barátai voltak az elhunyt művészek? — No nem. Többek annál. Ellen­ségeim. Szolnokon, az Aba Novák Teremben nyílt me? csütörtökön állítása. A Budapesten élő művész képei november Gaal Domokos festőművész k!~ 26-ig tekinthetők meg Miskolczi Miklós: Színlelni boldog szeretőt Ha van könyvsiker, akkor ez az Van-e értelme ezt tudva, ezek után bármit is mondani erről a kétségkívül könnyed tollal megírt dol­gozatról? Mondjuk el (is­mét), hogy manapság a szexnek, mint témának, kon- juktúrája van? Miskolczi Miklós tehát nem tett mást, mint felismerte a „piac” szükségletét, elmondja a ma­ga véleményét is a témáról? Igen, nem tett mást és töb­bet, s éppen ezzel hagyta cserben az olvasót. A Gyor­suló idő sorozat ugyanis ed­digi köteteiben a tudomány népszerűsítésére vállalkozott, s mert ez a kötet is ebben jelent meg, óhatatlanul azt a íátszatot kelti, mintha a szerző is tudományosan fog­lalkozna a témával. Erről azonban szó sincs. Hogy miről van szó ebben a könyvben? A három „feje­zetcím”: . Indítékok, Nem­szerelmek, Űjszerelmek mit- sem árul el, (noha az „új- szerelem” szó alighanem a szerző leleménye) arról, hogy lényegében a házasság válságáról van szó. Ki mer­né tagadni, hogy a téma vé­resen komoly és aktuális? Csakhogy Miskolczi Miklós igen szűk, arasznyi rétegből meríti a példáit, és mondva­csinált elméleteit ahhoz, hogy az egész társadalom­ban is érvényeset tudjon mondani. 1935-ben unatkozó úriasszonyoknak nevezték ‘ azokat a hölgyeket, akik „boldogtalanságukban” házi­barátot kerestek. Miskolczi példái dolgozó nők, mégpe­dig értelmiségiek. Ennek a rétegnek a ráérősebb egye- dei, akiknek idejük is, ked­vük is, anyagi lehetőségük is van szexuális ügyleteiket munkaidőben (vagy után) bonyolítani. Az alapvető kifogásunk azonban nem (csak) ez. A szerelem, a házasság, a két nem kapcsolata nem szakít­ható ki soha az adott társa­dalom gazdasági, történelmi viszonyaiból (ezek mindig konkrétak), egy adott kul­túrából. Miskolczi Miklós frivol könnyedséggel eltekint ettől, s egy szűk réteg ma­gánéleti ziláltságát vetíti és nagyítja ki az egész társa­dalomra. Ha nem csupán a pletyka szintjén érdekelné a téma a szerzőt, akkor szót ejtene például arról, hogy milyen hatással van a há­zasságra a nők tömegeinek munkába állása, az a tény, hogy a munkahelyen is ver­senyre kényszerülnek, hogy gyermekeik vállalásáról szó sem lehet ma már egy kep­reset mellett, hogy asszonya­ink igenis fáradtak és neu- rózisosak, mert nyomasztja őket, hogy sem otthon, sem a munkahelyen nem tudnak igényeik szerint helytállni. Az ember végülis etikus lény. Igaz, nehezen tűri az erkölcsi prédikációkat, de egv ilyen könyvtől többet vár, mint frivolan elcseve­gett, — pletykált eseteket és elméletecskéket. A szerelem, a házasság többet, mást ér- delmene. (Magvető Könyv­kiadó, Budapest. 1981.) H. S. Tóth-Mathé Miklós Bizonyítás Vehemei bámult. Megbánta a kérdést. A mester mosolygott za­varán, kicsit élvezte is. .Aztán jó­nak látta, ha még valamivel ki­egészíti az elmondottakat. — Tulajdonképpen nekik kö­szönhetem, hogy vittem valamire. Annak idején miattuk távoztam külföldre. Mindent elkövettek itt­honi érvényesülésem ellen. A leg­kevesebb, hogy egyszerűen dilet­tánsnak mondtak. — Lehetetlen ...! — Pedig így volt — bólogatott a Mester —, és látja éppen ezért sajnálom, hogy ezt az ünneplést nem érhették meg, nem lehetnek már itt... Tudja, barátom, az em­ber legszívesebben az ellenségei­nek szeretne bizonyítani! — De kedves Mester — mondta kicsit felháborodva Vehertii —, ön már az egész világnak bizonyított! És ha ez megnyugtatja, biztos va­gyok abban, hogy erről jócskán tu­domást szerezhettek ök is ... — Nem kétlem. De most nincse­nek itt, hogy a szemembe nézze­nek, és én az övékébe. Sajnos erről örökre lekéstünk, ök is, én is. Hol nyugszanak? Vehemei megmondta, a Mester megköszönte, és másnap délelőtt ki­látogatott a temetőbe. Virágot is vitt. Készeinek szegfűt, Gyurgye- kinek rózsát. — No igen — tűnődött a Mes­ter —, még mindig jobb, mintha ez fordítva történik. De azért kár, várhattatok volna még ... A temetőből nem a szállodába hajtott a kocsijával, hanem elment a kiállításra. Álig fért be, annyian voltak, ödöngött a termekben, pró­bálta elfogulatlanul, idegenül szemlélni a műveit. Mintha csak egy lenne a látogatók közül. Megállt az egyik kép előtt. Mel­lette két borzas, szakállas ifjú, a beszélgetésükből hamar kiderítet­te, hogy szakmabeliek. Növendé­kek még, vagy éppen csak pálya­kezdők. önkéntelenül is odafigyelt, miket mondanak. — Nem értem — vonta. válllát a magasabbik —, eddig jóformán semmi. Csak tudnám, mit esznek ezeken a képeken? Mázolmányok. Figyeld az ecsetkezelését, a színek összhatását, állítom, hogy behunyt szemmel is különbet festek. — Mitől lett ez világhírű? — töprengett az alacsonyabb. — Minek csapnak ennek akkora csinnadrattát? Valójában még raj­zolni sem tud. Primitív, elnagyolt. — Reszket már a keze — neve­tett a magasabb. — Ide nézz, mit csinált az okkersárgával! Szerin­tem csak odafolyt a festék, és nem vette észre. És ezt ünnepli a világ! Az emberek örültek, én mondom neked. Ha ez a pasas nem dilet­táns, akkor ne kapjak holnap ke­nyeret a közértben! — Dilettáns? — bámult rá az alacsonyabb. — Enyhe vagy. Ez egy közönséges kókler! — Vigéc! — mondta erre a ma­gasabb. — Falvédöpiktor! — mondta az alacsonyabb. — Mázoló! — mondta a maga­sabb. A mester hallgatta őket, és egy­re jobb kedve támadt. Mosolya vidáman terült szét az arcán, hogy kisimultak tőle a ráncai. Itthon vagyok — gondolta —, most már egész biztosan itthon. Ez nem két­séges! Így ócsárolni sehol sem tudnak. Sehol a világon! És legszívesebben a keblére ölelte volna a két borzas, szakál­las és feltehetően zseniális fiatal­embert, akik ilyen szemléletesen, mondhatni „korhűen” idézték visz- sza — az ifjúságát. NYÍLT, ŐSZINTE VITA VOLT Először tartottak ifiúsáai parlamentet a Kereskedelmi és Vendéglátóipart Főiskola szolnoki nappali tagozatán. A vitában felszólalt Maioros Károlv. a meevei nártbizott- sáe titkára, s Horn Miklós főigazgató-helyettes is: A fiar- tal felsőoktatási intézményben idén kezdődött a harmadik tanév, idén népesült be elő­ször mind a három évfc- lvam. Érthető, hogv a 241 hallgató nevében felszólaló fiatalok az első főiskolás él­ményekről. az otthonra ta­lálásról. eredményeikről, gond iáikról ■ beszéltek, s ez ePvben számadásféle a főis­kola életének első. talán a legnehezebb szakaszáról is. A három év alatt a tago­zat sikeresen kialakította ar­culatót. hagyományokat te­remtett. A fiatalok friss, len­dületes. pezsgő szellemet ie- tentenek a Tisza-parti város életében., amelv nem kis áib- doza,tokát hozott főiskoláié­ért. A hallgatók első ifiúsiájgi parlamentjükön, első igazi fórumukon köszönetét mond­tak Szolnok, s a megve ve­zetőinek az intézményért életkörülményeik javításá­ért. A tiszailiiigeti kollégium­ban lakó száz fiatal utazási gond Jaj azonban egyelőre még nem oldódtak meg: több buszjárat — az esti órák­ban. s a hétvégeken — na- evobb lehetőséget adna *a ha11 bitóknak a város, a főis­kola közművelődési életében való részvételre. A gondok említése mellett a fiatalok örömmel számol­tak be eredményeikről. éle­tükről. terveikről. Felelős­séggel. nyíltan, őszintén el­mondták véleményüket az oktató-nevelő munkáról, ia- vasiatökat tettek az úi ösz­töndíj elosztásra, a tanulmá­nyi munka színvonalénak emelésére, a tagozat közmű- vetódési. sportéletének ja­vítására. Több felszólaló sürgette a megve felsőokta­tási iintézmén veinek együtt­működését a kapcsolatok ki- szélesítését. Ebben egyéb­ként a mesve legfiatalabb főiskolája úttörőmunkát vég­zett. a főiskolai és kollégiu­mi* napokon először találkoz­tak a felsőoktatási intézmé- nveink képviselői. A vita tizenöt felszólalása, s az írásbeli beszámoló ióí tükrözte a nappali tagozat első három évének történe­tét — amely természetesen nem volt zökkenőmentes — a további törekvéseket., ter­veket. Valamennyi elhang­zott szó Aenntakarásról, a fő­iskola iránti ragaszkodásról tanúskodott. Az intézmény­hez való iól érezhető kötő­dés biztosíték arra. hogv a parlament által elfogadott intézkedési terv megvalósí­tása a főiskola oktatóinak, hallgatóinak egyaránt szív­ügye. T. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents