Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. NOVEMBER 6 A halál árát a halottaktól kérdezd Ma este a Szigligeti Színházban díszelőadás, holnap premier Észt darab, tallinni vendégekkel Matiesen, a veterán, a haj­dani munkásmozgalmi ille- galista egy filmforgatáson ül — szaktanácsadóként — s nézi, mint viszik vászonra egy illegalista történetét. Mati Unt, kortárs észt szer­ző, A halál árát a halottak­tól kérdezd című drámájá­nak cselekménye a filmfor­gatás „apropóján” bonyoló­dik; a drámát Mikk Mikiver, a Tallinni Drámai Színház főrendezőjének irányításá­val, s a szintén vendég Tonu Virve díszletei között viszi színre a szolnoki Szigligeti Színház társulata A darab — a szovjet—magyar, észt— Szolnok megyei kapcsolatok jegyében — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából, ma este 7 órai kezdettel díszelő­adáson kerül közönség elé. A bemutató (Szigligeti-bérle­tes) előadás holnap este lesz. A darab szereplőit Nagy Sán­dor Tamás, Fehér Ildikó, Szoboszlai Éva, Téri Sándor, Orbán Tibor, Jenei István, Pusztay Péter, Somody Kál­mán és Pogány György sze­mélyesítik meg. Zeneszerző: Döme Zsolt. (Képeink a pró­bákon készültek.) Huunt, a filmrendezőt Jeney István alakítja Fotó: T. K. L. Téri Sándor, Szoboszlai Éva, Fehér Ildikó (az előtérben), Pogány György és Somody Kál­mán (hátrébb) — a darab és darabbéli film szereplői az előadás egyik jelenetében Szeptember volt Korda György nagy­lemeze A .televízió tánc- és pop- dalfeszitiválján nem mond­hatni. h-zy különösebben nagy sikerrel szereoel t Kor­da György. Ellendrukkerei örülitek, „ma végre talán mrí észreveszi magát” mon­dogatták. Rajongói szerint ezt a dalt nem lehet jobban elénekelni, következéskép­pen a szerzeményben van a hiba. Nem sakkal a fesz­tivál után boltokba került az énekes negyedik nagyle­meze. A 12 (kompozíciót meghallgatva ki-ki eldönthe­ti ízlése szerirt. leírhatjuk-e már Korda Györgyöt, vagy égy szerencsétlen műsorvá­lasztásról volt szó. Az album — melynek cí­me Szeptember volt — ze­nei anyagának nagy része az Expressz együttes mun­kája. Komponálásában, s a felvételeknél is kivették ré­szüket. Közreműködésük alapvetően meghatározza a hangszerelést, 'a lemez han­gulatát. a hangzás karakte­rét. Hiába Söhöck Ottó az első dal (Láttátok-e Glóri­át?) szerzője, a zenekar kí­séretében Korda György ónékével expresszesnek hat, s valószínűleg sláger tesz. Kellemes tmelódiájú ..nóta” született Malek Miklós és Sólymos Antal jóvoltából. Éjfél Kor^­érzelmi töltéssel szólaltat meg. A nagvzenefcar, a beat- együttes (a sajátos összetéte­lű hangszeres csoport) és a vokál sikere* találkozása különös pikantériával fűsze­rezi a Szép Bernadett című számot, melynek sodró len­dületét Korda György hang­ja még inkább hangfúlyoz- za. Az első oldalon a nosz­talgikus hangvételt! „Régi kép” és a könnyed rock and roll ..Valahol” ,kapott még helyet. A B-oldal fél tucat dala közül három, külföldi sláger átdolgozása. Ndel Diamond kompozíciója (Nem hozol több rózsát) áll talán legkö­zelebb az énékes egyénisé­géhez. zenei viliágához, de formália az Így még senkit nem szerettem című szám széles ívű dallamát is. A hazai termésből Máté Pé­ter, Ihász Gábor és Wolf Péter egy-egy alkotása sze­repel. Igazi értékeket csu­pán a Máté-szerzeményben — a címe: Reptér — fe­dezhetünk fel. Valószínű, ezt az előadó is így érzi. mert igen nagy kedvvel szó­laltatja meg a slágert. Az írás fHe'óri, felvetett gondolat kapcsán 'az össze­gezéshez -kívánkozik. hogy akik eddi g nem ostromolták a lemezboltokat egy új Korda-albumért, meglehet, a Szeptember volt megjele­nése után sem. teszik. A ra­jongók viszont minden bi­zonnyal talárnak kedvükre való slágert. (F) után címmel, melyet magabiztosan, kellő szépen Gyarapodó szakmunkásképző Új szaktantermek, tornaterem, klubhelyiség A Hajdúsági Művésztelep bemutatkozása a Csontváry- teremben Hajdúság—Hortobágy cím­mel a Hajdúsági Nemzetkö­zi Művésztelep résztvevőd­nek alkotásaiból nyílt kiál­lítás csütörtökön a Kép­csarnok Csontváry-termé- ben. A tárlaton huszonhat hazai és kii~->c szocialista országbeli — az NDX-ból, Lengyelországból és Jugo­szláviából érkezett ' r- mű­vész ötven alkotása« örökíti meg az alföldi ‘ tájegység természeti szépségeit. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tizennyolc év­vel ezelőtt nyitotta meg ka­pu® Hajdúböszölrménylben. Azóta nyaranta egy hóna­pot töltenek itt a hazai és a szocialista országokbeli mű­vészek. hogy a Hajdúság, a Hortobágy világát olajképe- kien. színes nyomatokon, fa- és rézmetszeteken, tollraizo- kon megörökítsék. A ma­gyar képzőművészeti élet e sajátos műhelye első alka­lommal az elmúlt esztendő­ben mutatkozott be kollek­tív kiállításon Debrecenben. A Csontváry-teram tárla­tát november 19-ig tekint­hetik meg a képzőművészet kedvelői. Egy-két helyiségben még keresik az új berendezések helyét, próbálgatják. ho­gyan lehetne mutatósán meg praktikusan berendezni a klubszobát, a szaktantermet A lé+^sítmény azonban már elkészült, és biztos, hogy né­hány nap múlva a jászbe­rényi 606-os Szakmunkás­képző Intézet tanulói, neve­lői birtokukba vehetik az új épületszámyat. melyet két­szintes folyosó köt össze az iskola régi épületével. A bő­vítés a városi tanács beru­házásában és az ÁÉV kivi­telezésében valósult meg, több mint 9 millió forint költséggel. Az évek óta tanteremhi­ánnyal küszködő szakmun­kásképző intézethez három szaktanterem és egy villa­mosmérő terem épült, mind­egyiket ellátták a gyakorla­ti oktatást segítő szemlélte^ tőeszközök biztonságos táro­lására alkalmas szertárral. Az új szaktantermekkel, a vasipari szakrajz a mate­matika. a fizika, a szakmai ismeretek szakszerűbb és magasabb szintű oktatása válik lehetővé. Elkészült egy normál méretű, az is­kolai testnevelésre és terem- labdajátékokra, sportverse­nyekre alkalmas tornaterem is. Az intézet megalakulása óta tornaterem híján a testnevelési órákat köl­csönkapott termekben vagy a szabadban tartották meg. Az új épüllet- számyon kapott helyet a ta­nulok szépen berendezett klubhelyisége. az intézet mozgalmi szerveinek ta­nácskozóterme. a több mint tízezer kötetes könyvtár és az iskola, büféje, amely biz­tosítja a vidékről bejáró ta­nulók. reggeliztetését, de iskolai tanszemekből is gaz­dag választékot kínálL A bővítéssel az intézet tá­gas udvart kapott, amit a jövő évben sportudvarrá alakítanak át. Lehetővé vá­lik, hogy az iskola szinte teljes egészében áttérjen a délelőtti tanításra. Ez első­sorban, a vidékről bejárók — több mint négyszáz ipari ta­nuló — helyzetén könnyít, de hasznos az egész intéz­mény számára is, hiszen megteremti a tanórán kívüli eredményes nevelő munka feltételeit. Átadták Művészeti díjas a megyei tanács J díjait a Szolnoki fúvósötös Tegnap délután Szolnokon a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfordulója alkalmából rendezett megyei tanácsi ünnepi apparátusi értekezleten adták át a Szolnok megyei Tanács Művészeti Díját, melyet az idén két alkotó és egy együttes tagjai vehettek át. Győrfi Sán­dor karcagi szobrászművész művészi munkásságáért, ak­tív és példamutató közéleti tevékenységéért; a Szolnoki fúvósötös magas színvonalú, igényes muzsikálásáért, a megye és Szolnok város zenei életében betöltött szere­péért; valamint Horváth Jenő, a szolnoki Szigligeti Szín­ház rendezője tíz éven keresztül végzett művészi és ered­ményes rendezői tevékenységéért kapta meg a díjat. Nem tartozik a nagymúl- tú együttesek közé. azonban rövid idő alatt rangos helyet vívott ki magának a megye zenei életében. Koncertjein az együ ttmuzsikálás öröme, a kamarazene szeretete sugár­zik játékából. A Szolnoki fúvósötös decemberben lesz négyéves. A szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanárai — Pus­kás Dezső (klarinét)., Bene­dek Sándor (fagott) és Egyed József (oboa) — már régen tervezgették egy ka­marazenekart. Időnként akadtak társak, de trióban is gyákran muzsikáltak, minit ahogy 1977 őszán a tanári hangversenyen. ahol az új kolléganő. Fekete Borbála (fuvola) bemutatkozott. A koncerten a közönség sorai­ban ott volt dr. Ab rab ám László (kürt), aki bár orvos, első diölomáját a Zenemű­vészeti Főiskola tanárképző tagozatán szerezte, s végül ő kezdeményezte a fúvósötös megalakítását. Még az első próbáiknál tartottak, „kóstolgatták” a hangszerek, az együttes hangzását, amikor meghívást kaptak Kaposvárra, a zene­iskolai tanárok országos ka­marazene találkozójára. Mo­zart és Sugár Rezső írta kompozíciókkal készültek a bemutatóra. Az előadás olyan jól, sikerült, hogy művészeti díjat kanták, szerepeitek a gálán, sőt a zsűri javasolta, pályázzák meg a filharmó­niai működési engedélyt. A siker új lendületet ambíciót adott a munkához. A zeneiskolában — ahol minden támogatást meg­kaptak, s kapnak ma is. — és a Költői úti Általános Is­kolában gyakoroltak, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ átadásáig. Az in­tézmény szerződést kötött a zenekarral, azóta megvásá­rolja a kottákat, szerepléseket szervez. Így az önálló kon­certeken kívül kiáUítósmeg- nyitólkon is muzsikálnak. Az elmúlt év tavasza óta az Országos Filharmónia előadó­iként tartanak ifjúsá­gi hangversenyeket a megyében. Az együttes tagjai egy kivétellel a Szolnoki szimfonikus zene­ka rb-* is játszanak. A ze­neiskolai tanítás mellett nem szakadnak el a közös­ségi muzsikálástól, szakmai fejlődé*»"1' jobban biztosított A zenekar repertoárjában több barokk és klasszikus darab átiratát találjuk, de nem hiányoznak a mai magyar szerzők (Kurtágh György. Farkas Ferenc) al­kotásai sem. Ügy érzik, az utóbbi iránit különösen ér­deklődő, fogékony a közön­ség Szívesen muzsikálná­nak a megye határain túl is. de erre még egykét al­kalomtól eltekintve nem volt lehetőség. Jövő tavasszal' újra meg­rendezik a kaposvári bemu­tatót. majd Szolnok ad ott­hont egy országos fúvósötös találkozónak. Az együttes már mindkettőre késéül, szorgalmasan gyakorol. — fs — Fotó: Dede

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents