Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
0 TA HTA LÓMBÓL Hazánkba látogat Hvikotaj Tyihonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a meghívására Nvi- kolai Tyihonov. a Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottsága Politikai B izottságának tagi a. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Kutatás és fejlesztés Apák és fiuk Mint levélre a harmat Nemzetközi körkép Film, tudat, lehetőség Nyugdíjasok fóruma A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában új eljárással készítenek gyermekcsizmákat, amelyek után nagy a kereskedelem érdeklődése. Egy szalagon naponta 800 párat állítanak elő Munkából, munkába Munkahelyi felmérések tanúsítják, hogy nem használjuk ki eléggé munkaidőnket. Még mindig nem, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékenység, javult a szervezés, nem bocsátjuk meg oly könnyedén a lógást. Bosszankodunk az imitt-amott ácsorgók láttán, háborgunk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkaidőből jut bevásárlásra, ügyintézésre és egyébre, bár tudjuk: ez csak a felszín. Attól még nincs kihasználva a munkaidő, hogy mindenki a munkahelyén tölti el. A kérdés összetettebb, és nem csupán az egyén szorgalmán múlik. Különben is: más statisztikákból kiolvashatjuk, hogy kontinensünkön a legserényebbek közé tartozunk. Kevés országban dolgoznak annyit munkaidőn túl, mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért a háztájiban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkásként tartanak nyilván. Művelünk kertet, s akinek a szakmája engedi, vállal ma- szekmunkát engedéllyel vagy anélkül. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasztani, zárat cserélni, polcot eszká- bálni. Már akinek van hozzá kézügyessége. A többletmunkának kettős haszna van. Az egyik kiadásaink csökkenése, és a másik, ami a plusz órák eredménye, terméke, az gyarapítja a népgazdaságot is. Ez a dolog pozitív oldala. Az ötnapos munkahét általánossá válásával felszabaduló időből is munkával töltünk majd jó néhány órát. Holott pihenésünket, művelődésünket, szórakozásunkat növelhetnénk általa. Elvileg. De ameddig primér szükségleteink megszerzése sarkall, addig aligha választjuk a kellemest, a csak kellemest. A baj csak az, hogy eközben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk illene —, hogy azokra a szabad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés, regenerálódás nélkül gyorsabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol.” Szellemi tevékenység után felüdít a kertészkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi magát a hétvégi telken, szinte észre sem veszi, hogy megint csak dolgozik. Dehát nem mindig ezt történik. Másrészt szükségünk van — lerme — a folytonos önművelésre. Nincs foglalkozás, ami abszolút változatlan. Követnünk kell a szakma fejlődését. És a nem szakmai ismeretekről sem állíthatja senki, hogy feleslegesek. Persze nem könnyű meg- szábni a ^ózan 'határt, az anyagi javaknak azt a meny- nyiségét és minőségét, ami bizonyosan elegendő, _s aminek megszervezésével beérjük, mondván: .mostantól a művelődés, a szórakozás következhet. S még valami nyugtalaníthat: egyáltalán mire is van meg a belső igényünk? A munka utáni munka hasznosságát fölösleges tovább bizonygatnom. Köny- nyen belátható. De: míg tesszük dolgunkat a család érdekében, otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közérdekre is gondolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gyarapítjuk szellemi készletünket. Más — divatos kifejezéssel élve — nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük életünket. M. D. Szp/rosz Kiprianu programja A ciprusi elnök a Duna-kanyarba látogatott A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke tegnap a Duna-kanyarba látogatott. Az elnököt és feleségét elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, továbbá Púja Frigyes külügyminiszter. A látogatáson jelen volt Angelosz M. Angeli- dész, a Ciprusi Köztársaság Budapesten akreditált nagykövete és Dobos István, hazánk ciprusi nagykövete. A vendégek először a patinás. műemlék kisvárost, Szentendrét keresték fel. Megtekintették a Kovács Margit Múzeumot, amelyben kiállított többszáz kerámiát és kisplasztikát az 1977-ben elhunyt művész adományozott a városnak. KEVESEBB ELEM KELL Keresletcsökkenés után a szolnoki BVM-nél Alapos változást hozott az idei év a BVM szolnoki gyárának életében: a beruházások mérséklődésével párhuzamosan megcsappant a betonelemek iránti kereslet. Jellemző, hogy körüreges tetőpanelből tavaly 980 ezer négyzetmétert kértek a gyártól, és csak 520 ezer négyzet- métert volt képes készíteni, az idén viszont csupán 430 ezer •négyzetméter panelina érkezett rendelés. Hasonló a helyzet a Span-Deck elemek és a gravitációs betoncsövek esetében is. A gyárban — kissé ironikusan — úgy fogalmazták meg a változások következr- ményeit, hogy a „piacelhárító” munka helyett a potenciális vásárlók felkutatása, a rendelésszerzés adott az idén jelentős feladatokat. Az értékesítéssel foglalkozók rendszeresen szondázták az ország különböző területeit. A felmérések után sorra járták a körzetben tevékenykedő építővállalatokat, hogy megismertessék őket a szolnoki gyár kínálatával, lehetőségeivel. Bár a lakosság vásárlásai ebben az évben sem csökkentek, a gyár körzetében működő Tüzép-vál- lalatokkal is igyekeztek a szolnokiak szorosabbra fűzni kapcsolataikat. A piacszervező munka nem volt eredménytelen, nagyrészt ezeknek az erőfeszítéseknek. köszönhető, hogy év közben 40 millió forintot' érő termelésre sikerült még vevőt találni, ennyivel került közelebb a rendelés értéke az üzem termelési lehetőségeihez. A piacszervező munka azonban hatástalan lett volna, ha a gyárkapun belül nem igyekeznek az új helyzethez alkalmazkodni. Ahol mód volt rá, a Szériatermelésre szánt berendezéseken is gyártottak egyedi termékeket még olyan speciális eszközök, mint a Span- Deck gördülőgyárak konvertálható hasznosítására is lehetőséget teremtettek: beton ú telem eket készítettek bennük. Üj vevők felkutatása után növelték a transzport- beton termelését is. A rendelésállománynak 550 hiillió forintról 470 millióra csökkenése jelentős veszteség még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év termelési eredményeit csak jelentős erőfeszítések révén érhették el. A nagy kereslet kielégítése érdekében a gyártóeszközökön például csak a legszükségesebb javításokat végezték el, hogy kevesebb ideig álljon a munka. Az. is igaz, hogy a gyár termelési lehetőségei az idén csökkentek, mert 60 emberrel kevesebben dolgoztak az üzemekben. Az 1980-as és az 1981-es termelési év közötti különbség tehát nem fejezi ki hűen a gyár kapacitásának leterheltségét. A hiány kisebb a számokból sejthetőnél, a termelés csökkenése mégis komoly gondolt, okoz, hiszen az árbevétel kiesésével együtt jövedelemtől is elesik a gyár. A nyereségre pedig szükség van céljai eléréséhez. Ezért döntöttek úgy a BVM szolnoki gyárában, hogy a költséggazdálkodás megszigorításával az idén jövedelmezőbbé teszik a munkát, és így próbálják legalább részben pótolni a kereslet mérséklődése miatt hiányzó nyereséget. Apró takarékossági lehető- ^ ségek sem kerülték el a gyár vezetőinek figyelmét. Például a betonelemek szállítás közbeni rögzítését, megóvását szolgáló alátétfákat az idén először a vevőktől féláron visszavásárolták. Kevesebb újra kellett pénzt költeni. Hasonló kis lépésekkel több millió forintot sikerült megspórolni. Végül is a gyárban elérték, hbgy a termelés jelentős csökkentése ellenére az idén a tavalyinál csupán 4 millió forinttal kevesebb nyereségeit, 38 millió forintot könyvelhetnek el. Ennyi, a jövedelmezőség javulása révén elért eredmény, éppen elegendő a tervezett 4—4,5 százalékos bérfejlesztéshez. — vszj — Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 280. sz. 1981. november 29., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban Jövedelmezőbb gazdálkodás az erdőterületek növelésével Hasznosítható tartalékok az együttműködésben A VI.. ötéves tervidőszakban és hosszabb távon is követelmény a hazai erdőgazdálkodás színvonalának, hatékonyságának erőteljes javítása. Mindez a belföldi, feldolgozó ipar és lakossági tűzifaellátás teljesebb kielégítését szolgálja, az import helyettesítését segíti elő, és foAz országos követelményekhez hasonlóan a Jászságban, a Kunságban és a Tiszazugban is a mezőgazda- sági nagyüzemeknek kell nagyobb részt vállalniuk a tennivalókból. hiszen a megye összes erdőterületének 53 százaléka, azaz 14 ezer 730 hektár az 58 téesz és a nyolc állami gazdaság kezelésében van. Az előző ötéves tervben 1650 hektár új erdő telepítésével 13,3 százalékkal növekedett ugyan a tervszerűen fásított terület; de a megye ötszázalékos erdősítettsége kozza a gazdaságos kivitelt Hazánkban a kitermelt fa mennyisége 1985-ben csaknem 11 százalékkal haladja majd meg a tavalyi értékét Az erdő,gazdaságoknak 350 ezer, a mezőgazdasági nagyüzemeknek 500 ezer köbméterrel kell növelniük az elkövetkező öt évben a fakitermelésüket. még sokszorosan alatta marad az országos átlagnak. Jóllehet, a telepítések több mint 89 százalékát, és az utóbbi öt évben 298 hektáron elvégzett felújítások csaknem 87 százalékát a termelőszövetkezetek valósították meg, több tényező is további erdősítéseket sürget a közös gazdaságokban. Még mindig sok, csaknem 2800 hektárra tehető a megye gazdaságaiban az olyan földterület, amely nehezen közelíthető meg a korszerű, nagy gépekkel, ezért művelőik eddig elhanyagolták és felújításuk a melioráció során sem lenne gazdaságos. Legalább 700 hektár, a csatornák mentén húzódó, elvizesedő földsáv is erdősíthető a megyében. Ezenkívül mintegy 2500 hektárnyi olyan hullámtérrel is rendelkeznek a gazdaságok, ahol agrokultúrát alig vagy egyáltalán nem lehet jövedelmezően folytatni. Az utóbbi területek mielőbbi fásítását indokolja az is, hogy az áradásoktól veszélyeztetett földek éppen azokban a szövetkezetekben találhatók, amelyeknek a gazdálkodását amúgy is bizonytalanná teszi a folyók közelsége. A Zagyva, a Körös, vaey a Tisza hullámterébe telepített „intenzív” ■ nyárfa- erdők egy-egy évi fahozamának értéke viszont csaknem kétszerese az egyes mezőgazdasági kultúrák, például a kalászosok vagy kukorica termesztésével ott elérhető árbevételnek. Ezekben a szövetkezetekben tehát a jöve(Folytatás a 3. oldalon.) Hullámtérben telepített erdő
