Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 25. Szakszerűbben, korszerűbben Helybe megy a körzeti ügyintéző A tanácsi munka korszerűsítése legyében két évvel ezelőtt nyolc én í tésá gazeatá - si körzetet szerveztek megyénkben. Ennek az intézkedésnek az volt a cél *a. hogy a lakossági, énítésügyi hatósági munka iavulion. minél több ügvet helyben intézzenek ne keittien az állampolgároknak a iárási székhelyekre utazniok. ugyanakkor az építkezések hatósági irányítása, ellenőrzése és szervezése a helvi községfeilesztési. községno- litikai érdekkel összhangban történjen a jogorvoslati fórumrendszer Dedig egységessé vádion. A körzeteket alkotó községi. illetve községi közös tanácsok vb szakigazgatási szervei — az együttműködési mgállanodás szerint — építésügyi hatósági jogkörüket a körzetközpont útján gyakorolják. Egyszerűbben szólva: a körzetközpontokban alkalmazott két szakember intézi az oda tartozó községek e területre tartozó ügyeit. Többszörös előny Az olvasóban felmerülhet a kérdés: mi ebben a M? Nos az előnv többszörös. Mivel ezeket az ügyeket csak kellően képzett szakember intézheti (sok kisköz- zégben nincs), eleve lehetetlen volt a helvi döntés. Rákócziúifalunak például egyáltalán nem volt építési hatásköre.' Kengyelien is csak bizonyos ügyeket intéztek. Ha az ügyfél harminc naoon belül választ kapott beadványára. nem szólhatott semmit.Most viszont a körzetközpont szakemberei minden héten egv délelőtt fogadóórákat tartanak a községekben. A beadványok ügyében már aznap délután elvégzik a helyszínelő munkát. A következő heti fogadónapon az ügvfél mehet elintézett papírjaiért. Ha sürgős neki az üav akkor a körzetközpontban hét közben is átveheti. Többen választják ezt a megoldást. már csak azért is. mert Martfűn, a cipőgyárban vagv a növénvolai gyárban dolgoznak, és műszak után benéznek a tanácshoz. Az ügyintézés tehát sokkal gyorsabbá vált. az ügyfeleknek ugyanakkor nem kell Szolnokra utazniok. Ha a fogadóórán nem tudnak részt venni, kérelmüket a helvi tanácsnál haaviák. Folyamatosabb iff" az ügyintézés. mert ha az egvik szakember szabadságon van vacv beteg, a másik helyettesíti. A munka anyagi-műszaki feltételeit is csak nem pedig három községben kell biztosítani. A körzetesítésnek egvéb haszna is van. Az együttműködési megállapodás (ismét a martfűi példát idézve) csupán, építési igazgatási feladatokról szói. és nem érinti a községrendezési terveket. fejlesztési elképzeléseket. Az építési szakemberek véleményét segítségét mégis több esetben kérik ezekben a kérdésekben is. Gondosabban olcsóbb Az építési körzetek előnye egvéb szempontból is kézenfekvő. Korábban sok he] ven — olykor minden rossz szándék nélkül — a szabálytalanságok sorát követték el az építők. Engedély nélkül és rossz hetven építettek például garázsokat. Ennek most eleiét lehet venni. Nagyobb gondot lehet fordítani a szakszerűségre. Rákócziúifalun példáiul korábban senki sem foglalkozott azzal, miért repedeznek a házak. Néhány kőműves műnké iáinak szigorúbb ellenőrzésével. megfelelő alap, lábazat és tetőszerkezet megkövetelésével megszűntek az ilven hibák. Igaz. néhánvan megjegyezték: ..Mit kötözködik a tanács?”. — de a végén belátták, hogv inkább kerüljön néhány ezerrel többe a ház mintsem tízezreket költsenek a hibák kijavítására. A kézzel fosható előnyök ellenére árnyoldal ai is vannak az építési körzetek 1- rehozásának. Ahol például helyben is tudnának szakembert beállítani, nem egyértelmű az új módszer helyeslése. Van olvan helv (Tiszaroff. Tiszabum). ahol a körzet létrehozásával sem túrinak elég szakembert biztosítani. A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztáiliva ezért keresi a körzetesítés fejlesztésének új lehetőségeit. S. B. Konkurrenciával a kontárok ellen Gondok és eredmények Mezőtúron Az V. ötéves tervben a megyében az eav lakásra jutó szolgáltatás értéke évente 1235 forint volt. Mezőtúron 1130 forint. Ez a szóm ió közepes színvonalú ellátást takar. A szolgáltatások 60 százalékát helvi és megvei vállalatok. szövetkezetek. 33.3 százalékát kisiparosok látják el. A fennmaradó hányadot más megyei székhelyű szervezetek képviselik. Tervciklusként 750—850 családi ház épül a helvi állami gazdaság építőipari szolgáltató részlege és a Haidú-Bihar megvei Szol- gáltatóipari Vállalat közreműködésével. A tanács termelés- ellátásfelügveleti osztályának munkatársai most javasolták, hogv ez a két cég vállalja el a kisla- kásépítők számára a zsalu- zóanvagok. az állványok a kisgépek kölcsönzését is. Jövőre a városban megoldódik a gépkocsiitulaidono- sok mindennapos gondia. A Városgazdálkodási Vállalat 3 millió forint megvei támogatással 4.5 millió forint költséggel gépkocsi iavító- gyorskarbantartó műhelyt épít. ahol - gépkocsi-mosást, kerékcentírozást. zsírozást, fényszóró-beállítást, is vállalnak maid. A két helvi téeszen kívül eddig csak néhány kisiparos foglalkozott ezekkel a. szolgáltatásokkal, de a szövetkezetnek nem volt elegendő a kapacitásuk. a kisiparosok pedig nem vállalhatták a drága műszerek beszerzését. Az úi. 5000 négyzetméter alapterületű, évi 46 ezer üzemóra teliesít- ménvű szerviz a iövő év második feléiben nemcsak a mezőtúriak. de a környékbeli eépkocsi-tulaidonosok igényeit is kielégítheti. A KUNSZÖV két évvel ezelőtt megnyitott cinőiavító szalonja munkaerőhiány miatt nehéz helyzetbe került. A bezárására mégsem került sor. mert a tanácsi dolgozók felkeresték a martfűi cipőgyár helvi telepének nvug- díiasait. akik segítségévei ma már elláthatja a szalon a feladatait. A Patyolat vállalat 1983-ban nyit a bérfe- hérnemű-vegytisztító félvevőüzlet helyett egy szalont A Vasipari Vállalat az olai- kályha-iavítást vállalja évek óta az áfész pedig az ólai és a gázpalack házhozszállítását. és ígéretük szerint bevezetik szolgáltatásként az úi bútorok otthoni összeszerelését. A GELKA- tól minőségi szolgáltatást várnak a mezőtúriak, megnőtt az igény a színes tele-, víziók garanciális iavítása és a központi antennák felszerelése. karbantartása iránt is. Nagy gondia a városnak, hogy szemüvegek, fényképezőgépek. optikai cikkek javítására nem találtak eddig vállalkozót. Kevés az üveges. a bádogos és szódagyártóra ds nagy szükség van. Az úi rendeletek hatására megnőtt a szakemberek vállalkozókedve, egyre többen váltanak ki iparengedélyt, munka mafliletti szolgáltatásra iogosító működési engedélyt. A konkurren- cia versenyre készteti akisiparosokat. a rossz munkát végzők nem tudnak megélni. Tavaly év végén alig kétszáz kisiparos volt a városban. Azóta úiabban csaknem ötvenen kezdtek szoü- gátatói tevékenységbe. Kisipari szolgáltatóház építéséhez közművesített telket és 200 ezer forint támogatást nyújt a városi tanács, de az úi piactéren létesítendő épület alapozására csak 1984—85-ben kerülhet sor. A kevés lakossági panasz is arra enged következtetni, hogy a szolgáltatásokat vállaló szervezetek és szakemberek iól látják el feladataikat Mezőtúron. B. I. A Tárná mentén Gazdát cseréld ingatlanok A Tárná szabályozásával, a vasút nyomvonalának átépítésével úi vasúti megálló épült ^Jászdózsán. A régi vasútállomás és a hozzá tartozó szolgálati lakások, raktárak a Magyar Államvasutak tulajdon ából átkerültek a helvi községi tanács kezelésébe. Ezek az épületek jelentős fenntartási költséget igényelnének. a település költségvetéséből. ezért a végrehajtó bizottság hivatalosan felértékeltette a szolnoki Ingatlankezelő Vállalattal, és eladásra jelölte ki őket. A 2-es számú őrházat a benne élő sokgyermekes család kívánia megvásárolni, vételi szándékukat részletfizetési kedvezménnyel támogatja a vb. A többi épületre a helybeli Tarnamenti Termelőszövetkezet ielentkezett vevőként. hasznosításukkal melléküzemágat létesít. Az adás-vétel lebonyolítására az OTP jászapáti fiókja, illetve az MTVB Jászberény Járási Hivatala kapott megbízást. TartósítAiizemek az álészeknél A megye fogyasztási szövetkezetei közül ebben a tervidőszakban a mezőtúri és a szolnoki tervez jelentősebb élelmiszerfeldolgozó tevékenységet. Mezőtúron a lakosság jobb ellátása céljából már elkészült egv 100 tonna kapacitású tartósítóüzem. amelyből savanvúká- poszta. csemege- és cseresznyepaprika. ecetes zölddiny- nye kerül az üzletekbe 40 kilós műanvaghordókban. valamint fél- és egykilós fóliatasakokban. A Szolnok és Vidéke Áfész egy kihasználatlan épületben kezd hasonló vállalkozásba. Az üzem amelynek egv szezonban 200 tonna kapacitása lesz. várhatóan ez év végén megkezdi a termeié ist. Reklám nélkül - a SKÁLÁRÓL Amikor megnyílt az első, a budapesti SKÁLA áruház, valósággal elkápráztatta a vevőket nagy méreteivel, szokatlan módszereivel, áru- bőségévell, és nem utolsó sorban: példátlan reklámözöné- vfL De nemcsak a vásárló- közönség kapkodta a fejét, hanem a szakma is, az egész áruházi kereskedelem, amelynek akkori állóvizét felkavarta a szinte mindent másként csináló SKÁLA. Voltak akik kétkedéssel, mások rosszalással fogadták az áruház módszereit, offenzív üzletpolitikáját. Ám a szövetkezeti kereskedelem számára a SKÁLA — amely maga is szövetkezeti áruház — vonzó példaként szolgált. Ezzel magyarázható, hogy azóta a SKÁLA emblémája, a piros-kék „S” betű, az ország számos áfész-áruházára felkerült. 1979 júliusában egyesítették a SKÁLÁ-t a szövetkezetek nagykereskedelmi vállalatával, a SZÖV- ÁRU-val, s hozták létre a SKÁLA-Coopot. A közös vállalatnak 217 tagja van, ebből 180 fogyasztási szövetkezet, a többi ipari és mezőgazda- sági szövetkezet, illetve állami vállalat. A SKÁLA-Coop két éves működéséről októberben jelentést hallgatott meg a Minisztertanács. A jelentés számbavette a SKÁLA-Coop sikereit, de felhívta a figyelmet a vállalat működésében tapasztalható, nagyrészt a gazdálkodási hiányosságokra is. Mindenek- < előtt arra, hogy a szövetkezeti vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd: idei első félévi eredménye elmaradt a tervezettől. Ennek egyik oka, hogy szervezete túlságosan tagolt, adminisztrációja nem naprakész, továbbá, hogy erejét, meghaladó raktár- és óruházépítkezésekbe és más vállalkozásokba kezdett. Ezek az újabb vállalkozások nem ismeretlenek a vásárlóközönség előtt. Ilyen például az S-modell hálózat, amelynek keretében egyelőre öt bolt működik az országban. Az S-modell üzletekben kis szériában készült, különleges divatcikkeket árusítanak, nem éppen olcsón. Mert az áruházinál magasabb árrésbe azt is bekalkulálták, hogy ezekben a speciális üzletekben elegáns a berendezés, színvonalas a kiszolgálás, divattanácsot is kap a vevő. Le.galábbis az eredeti elképzelés szerint; a vásárlók tapasztalatai nem mindig igazolják a meghirdetett programot.-A SKÁLA-Coop együttműködése a kisiparosokkal sem hozott még annyi gyümölcsöt, amennyit az előzetes beharangozás alapján vártunk. Annakidején ugyanis elmondották, hogy hiánycikkek gyártására kérik fel a kisiparosokat, nagy tételek átvételével ösztönzik őket arra, hogy a SKÁLA-Coop- nak dolgozzanak, sőt, az alapanyagok, esetleg a gépek beszerzésében is segítségükre lesznek. Ez az ígéretes együttműködés a gyakorlatban még nem alakult ki. Eredményes volt viszont az, hogy létrehozták a Kooperációs Irodát, amelynek célja a nemzetközi árucsere fejlesztése. Együttműködési megállapodást írtak alá szovjet, jugoszláv, dán, iraki, tunéziai áruházakkal, illetve kereskedelmi szervezetekkel, s ezek árui, ha nem is nagy választékban, de már megjelentek az áruházakban. A SKÁLA-Coop kezdeményezései közül a legnagyobb sikert az Expo aratta. A kőbányai vásárváros területén — tehát a télen kihasználatlan helyein — diszkont — azaz engedményes óruházat üzemeltettek, ami nemcsak, a magyar, hanem a szocialista országok kereskedelmében is úttörő lépés volt. Nem véletlen, hogy azóta több állami vállalat is igyekezett a példát követni, vagyis olyan áruházat nyitni, amely egyszerű körülméhyek között, alacsony költséggel üzemeltethető; ezért egyes termékek árából engedményt adhatnak. A SKÁLA-Expo mellett nyitották meg tavaly a kereskedők áruházát. Ennek előnyeit a vásárló csak közvetve tapasztalhatja. A nagykereskedelmi vállalatok ná- ■ liunk meglehetősen nehézkesen szolgálják ki a boltokat; jóval a rendelés időpontja után szállítanak, általában akkor, amikor a „túrajárat” esedékes. Vagyis a boltos nem akkor jut utánpótláshoz, amikor éppen kifogyott az áruja. Ezzel szemben, ha maga megy a nagykereskedelemhez, azaz felkeresheti a kereskedők; áruházát, nyomban elszállíthatja — vagy elszállíttathatja —, amire szüksége van. Most, amikor mind több üzlet működik szerződéses és bérleti rendszerben, különösen nagy az igény a gyors kiszolgálásra, a bolti árukészlet haladéktalan feltöltésére. A SKÁLA-Coop kezdeményezése nyomán az ország számos pontján nyitottak más vállalatok is ön- kiszolgáló nagykereskedelmi áruházat, amit általában kereskedők áruházának neveznek. Mindebből már összeállhat az a kép, amely a SKÁLA- Coopra jellemző: az új, korszerű kereskedelmi módszerek bevezetése, a vállalkozás szelleme, az. ötletek sokasága, amely rövid idő alatt felkavarta és versenyre késztette szinte az egész kereskedelmet. Igaz, a mérleg másik serpenyőjében bőven vannak negatívumok — a budapesti áruház színvonala megnyitása óta csökkent, a SKÁLA- Coop nem tudja a tagszövetkezetek megfelelő áruellátását biztosítani, a fogyasztói érdekvédelemre is nagyobb gondot kellene fordítaná ■— mégis elvitathatatlan érdem, hogy a szövetkezeti vállalat felgyorsította a kereskedelem fejlődését. G. Zs. Csinosodik, a nagyközség Kunhegyes belterületén — a Rákóczi út elején — a Középtiszai Állami Gazdaság építési üzeme egy 30 lakásos. többszintes OTP társasházat épít. A tervek szerint az első 12 lakásba a jövő év májusában költözhetnek a tulajdonosok. Szabályozzák a Kakat-ér lefolyástalan, holt ágát. Az idén. kétmillió forintot fordítanak a munkálatokra, amellyel előreláthatóan a következő évben végeznek. Képünkön a Csokonai és a Vörösmarty utca közötti mederszakaszt mélyíti egv lánctalpas kotrógép.
