Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. NOVEMBER 22 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pillantás a rönktérre Aggodalmak a fűrésztelepen „Szeptember közepe óta komoly gondokkal küzd a Fűrész-Lemez- és Hordói na- ri Vóliaillait szolnoki gyáregy­sége” — a nehézségekről Kántor György igazgató be­szélt így. november közepén, pedig látszólag semmi oka nem volt oanaszkodmi. A ke- reitfűrészek telies erővel dol­goztaik és az előző hetekben. hóniaiDokibajn ás Legfeljebb műszaki hiiba miatt álltak meg. Munka van. A fűrész- tetenieknek; mégis szorongást okoz a bizonytalanság. A van nem elég — Érdekes helyzetben va­gyunk — magyarázta el az iigazgató. — A laikus nem veszi i tiszte. de alaoanyaa- hiánv hátráltat ia a munkáit Hiány? Az utóbbi hetekben mindig vollt átlaaosan tíz napra elegendő nőnk a tele- pen. Ma ds van három nanra elegendő készletünk. ez azonban alig ér valamit. És hogy mikor ion a következő szállítmány ? ... A szakemberek szerint a telén normális munkáiéhoz körülbelül egyhavi készletre van szükség. Ekkor biztosít­ható. hogy a fűrészek terv­szerűen dolgozzanak. Ha az alapanyag csak néhány nao- na elegendő, akikor túl gya­kori az átállás, mert azonos méretű rönkökből kevés van. Két-háirom órát ds igényel a keretfűrészek átállítása. Különben ds a telenen levő rönkök mérete sem nevezhe­tő Ideálisnak. Többségük vé­kony. feldolgozásuk során túl sok hulladék, illetve mel- léfctenmétc keletkezik. és amelyik fűrészáru első osz­tályúként adható el. annak niaev része .is úgynevezett keskenv. olcsóbb áru. A nehézségek miatti gaz­daságii 'gondokat könnvű szá­mokban kifeieznl: a telten tervéi szerint 350 tonna rön­köt keltene nanonta felvág­ni. ám az átlóé, a iól sike­rült első félévben is. csak 328 tonna volt a hiamtediik negyedévben bedig (annak eHarrhe. hosv az. ewik ke- retfűrész leállását fúrórák- kiall és vasárnapi munkával al.temsúlyozitákl csupán 296 köbméter. A1 gyáregység szeptemberben 2.5 millió fo­rint nyereség helyett 1.2 mil­lió forint veszteséget produ­kált — Persze, ezekről a szá­mokról hallva azt is tudni kell. hogy a veszteség az ed­dig élteit időszakban a fű- résziteleo dolgozóit nem ká­rosította — mondta el Gu­lyás Laios művezető, a gyár­egységi pártalaoszervezet titkára. — A munkások többsége telies ítménybérben dolgozik, keresetük mégsem lett kevesebb a szokásosnál. Éppen ez magyarázza, hogy zúgolódás eddig még nem vollt. Ennyi azonban csekély víeasz. Csekély, merít Gulyás Gá­los szerint egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy vala­ki meg ne (kérdezné: ..Mikor lesz végire elegendő rönk?” Miért az aggodalom', ha az idén' eddig mindig volt mi­ből termelni ? Az egyik ok nyilvánvalóvá válik Szabó György keretfűrész mellett dolgozó géokezeflő szavaiból: Vékony törzsek — Mlvél az azonos mére­tű rönkökből egyszerre csiaik kevés van a tárolótérben, a szokásosnál gyakrabban kell éitálldtianii. a fűrészeket. A nésvóránfcénti. úgynevezett ..soannolást” a normába be­építették. maraansás azonban gyakran kőtáranként vaisvunk kéovtetenek az úi mérethez igazítani a fűrészt,. Ezt a fél— órás állásidőt nedis csiaik alaoórabórben fizetik ki — ■száz száziatekot kapunk, mi- köziben állta1 álban 120 száza­lék .körül iár a teliesitmé- nvünk. . . Számításaink sze­rint havonta 3—400 forinttól esünk el. A keresetek változatlansá­gáról írottaknak mindez nem mond ellent. A szeptemberben végi« álló 1-es sz. gép miatti kiesés pótlására szervezett túlórák — az igazgató sze­rint — a iövedetemtoiesés pótlására is szolgáló vasár­napi műszakok megakadá­lyozták a fizetési borítékok vékonvodását. És a szakma saiátos bérezési rendszere is baFfesztlként szolgált: esiv köbméter, kis átmérőiű rönk (elvágása után a munkások­nak több bér iár. mintha vastagabb fatorzzsel dolgoz­nának. ..Szerencsére” mosta­nában vékony rönkből van Boríték ma—és holnap A munkások azonban nemcsak a ma kézihez kapott forintokról gondolkodnak. — Érthetetlennek tűnhet — magyarázkodott Tarián Ferenc keretfűrész-ikezelő — hogy műstziakkezdésWar első pillantásunk a rönktárotó térre esik. Hiszen végered­ményben nem is károsod­tunk. és tudiuk. ha napokig nem lesz munkánk, akkor is megkapjuk az átlagkerese­tünket. Ezeken a dolgokon kívül azonban az is eszünk­be fűlt hogy hiába nem vál­tozik pillanatnyi keresetünk, ha a telep termelése és nye­resége csökken. Már most ..félve” isomdoluinik a nálunk 13. havfi fizetésnek számító nyereségrészesedésre... De niemqsak erről van szól Most kevesebbet termelve kere­sünk legalább annyit, mint régen! Hiába tudiuk. nem dolgozunk kevesebbet .— a vállalat a fűrészáruért kan pénzt vevőitől, és ha ebből nem tudunk "’eset. vaev a kért minőségűt készíteni, ak­kor később nekünk nem lesz miből fizetni Meglehet, rö­vid időin béliül zsebünkön érezzük a röniktároiló üresisé- eét — Ilyen körülmények kö­zött óriási teher nehezedik a gazdasági vezetőségire és az én válilaimira is — gondolko­dott el az alapszervezet, párt- titkára. Nem agitálni kell az embereket, hiszen teszik a dolgukat, önbizalmat keres­ve. bíztató szóértt keresnek meg — pedig csak azt tudom mondani, amit má<r ők is hallottak. A vállalati köz­pont mindent megtesz a fo­lyamatos termelés érdeké­ben.. Az aztán már más kér­dés, hosv végül is bánv va­gon érkezik az ioarváaánv- ra... Persze — legyintett némi beletörődéssel — a ha­sonló krízisekhez hozzászok­hattunk. Három év óba csak az időnkénti bőség feledteti él az itt dolgozókkal, ihoev rmilven üresen látni a rVik- taneit. V. Szász József A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formá­kat lehetővé tevő és szabályozó rendeletek. Vállalatok leány- vállalatot alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti szak­csoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkaközösséget alakíthatnak — megnő a kisvál­lalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettest a kisvállalkozásoknak a gazda­ság egészében várható szere­péről kérdeztük meg. — Az új vállalkozási for­mák életbelépésével mennyi­ben változik a gazdaság egé­sze? — Hangsúlyozni szeret­ném, hogy nemcsak a kisvál­lalkozásokról Van szó: a cél egész gazdálkodási rendsze­rünk megújítása: Javítani kell a hatékonyságot, a közi­ponti és vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használ­ni a társadalmi munkaidő- alapot. És ez a megújulás el­sősorban a szocialista szek­tor üzemeihez kapcsolódik. — Miért van, s miért most van erre szükség? — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fej­lődtek. A szervezeti rend­szerben viszont azóta sem történt lényeges változás, az elmaradt a követelmények­től... Az államosítástól nap­jainkig a bekövetkezett szer­vezeti változások nagyon ha­tározottan a centralizációt erősítették. Ez objektív ten­dencia: világjelenség. Bizo­nyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyol­dalúvá. a gazdaság objektív mozgásához képest túlzottá, erőltetetté vált. Ez az, amit úgymond vissza kell „gom­bolnunk”. Magyarországon egy üzemben átlagosan ki­lencszer annyi ember dolgo­zik, mint például Ausztriá­ban, hússzor annyi, mint Svájcban, Dániában vagy Belgiumban ... Szükség van tehát a szervezeti változá­sokra és ezen belül a rugal­mas, gyorsan alkalmazkodó kisvállalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differen­ciáltabbak, egyedibbek lesz­nek; ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott ter­mékekkel nem lehet kielégí­teni. Változnak is az Igé­nyek, mégpedig gyorsan, és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdaságunk növeke­dési üteme visszafogott; le­hetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend ke­retein belül kell kihasznál­nunk. Miért éppen most ke­rül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátarto­zik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új formák kiala­kításának kérdéseire keres­ték a választ. — Mit várhatunk a válto­zásoktól? ■ — Arra számítunk, hogy fokozatosan csökken a hiány­cikkek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgálta­tások területén is. Jobb fel­tételei lesznek a lakossági pénzeszközök termelési célú felhasználásának és — azok számára, akik részt .vesznek a vállalkozásokban — a fel­halmozásnak is. Létrejönnek a töredékmunkaerő haszno­sításának ésszerűbb keretei: ennek többek között az ötna­pos munkahét bevezetéséből adódó több szabad idő ad je­lentőséget. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglévő „fusimunka” fokozatosan le­gálissá, szabályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni célok gyorsabb el­éréséhez ... Ami pedig a nagyüzemeket illeti; jó szel­lemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formá­ban működő gázdálkodó egy­ségek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolatok jöhetnek létre, összefoglal­va: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szektorában is! — 'Említette, hogy a szo­cialista itáliaiatok szerveze­tében is lesznek változások. — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centra­lizáció a valós érdek, ott to­vábbra is azt támogatjuk! A mérce egyre inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek kö­zött érhető el a legjobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének meg­újítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztőmurtká- nak is az eddiginél sokkal inkább részévé kell válnia a vállalatok életének. Nagy je­lentősége van a vállalaton belüli döntések decentrali­zációjának, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. Ki­terjed a szerződéses rendszer, bérbe lehet adni eszközöket, gazdagodik tehát az együtt­működés a vállalatok között. — Egyesek félnek az új vállalkozási formáktól, pon­tosabban a társadalmi köz­érzetet féltik a változástól... — Alapvető tulajdonviszo­nyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg, és nem is fog megjelen­ni. ami meglevő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adna! Akik a társadalmi közérzetre hivat­kozva félnek a kisvállalkozá­soktól, azoknak azt felelhe­tem: a társadalom közérzete akikor a legrosszabb, ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, meg­van az egészséges konkur- rencia, ott a kisiparosok sem tesznek szert indokolatlanul magas jövedelemre. A kis­vállalatok és ezen belül a nagyobb számú kisiparosok közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a meg­rendelők, a piac ellenőrző szerepét, és szüntetheti meg — a ma nem ritkán előfor­duló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Persze, akadhatnak kiugró­an magas jövedelmek. De ez nem lesz tipikus. És ha va­laki napi 10—12 órás megfe­szített munkával magasabb jövedelemhez jut. az nem is baj! Sőt, az állami vállala­toknál is jobban kell diffe­renciálni a dolgozók jövedel­mét, a teljesítmények alap­ján. — Jövedelemszabályozás. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőb­ben bírálják majd-^el. mini az állami vállalatokat... Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter­helyettessel — Erre nagyon határozot­tan és egyértelműen vála­szolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvonás mértéke, ha­nem objektív lehetőségeik, teljesítményük hozza ked­vezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe a vállalkozási for­mákat és az egyes vállalko­zásokat. Eltérő mégoldások, eltérő szabályok lehetnek, de a követelmény minden szer­vezeti formával szemben azo­nos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költ­sége, rugalmassága valóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükből, szervezeti; ifór- májukból következik. Ez Ob­jektív előny, amit nem ^fe­lülről juttatunk” nekik, vi­szont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuk­nak, hogy ezt az egész nép­gazdaság számára kamatoz­tassák. És az esetleges aggá- lyoskodóknak arról sem sza­bad megfeledkezniük, hogy a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak minimális hitelt... Ha pedig nem jól végzik mun­kájukat, akár csődbe is jut­hatnak. . — A kisvállalkozásoknak úgynevezett egyszerűsített könyvvitelt kell vezetniük. Nem lehetne-e esetleg ha­sonlóan egyszerűsíteni a nagyvállalatok adminisztrá­ciós kötelezettségeit is? — Szeretném leszögezni, hogy a megbízható, sokolda­lú adatszolgáltatásra a jö­vőben is szükség lesz. A nagyvállalatoknál nem csök­ken az adminisztrációs köte­lezettség. Ha azonban a kis­vállalkozások egyszerűsített könyvvitele beválik, ennek tanulságait figyelembe véve talán a nagyoknál is léphe­tünk majd... — A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korszerű termelőeszközök üzemeltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó ré­szében már jellemzők. Nem visszalépés-e a korszerű gé­pek' mellől elvonni a szak­embereket? — Ahhoz nincs elég erő­forrásunk, hogy a gazdaság valamennyi területét kor­szerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes vagy kisvállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azon­ban a korszerűség fogalmá­val is: nálunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelen­tette. Másrészt az sem biz­tos, hogy az ezeken a kor­szerű berendezéseken dolgo­zó munkások termelése min­den esetben a társadalom számára legfontosabb szük­ségleteket elégítette iki. Meg­győződésem egyébként, hogy nem lesz általános szakem­ber-elvándorlás: három-négy év alatt talán száz-kétszáz­ezer ember átáramlására számíthatunk... és, ha ők rugalmasabban, a társadalmi igényekre érzékenyebben végzik majd munkájukat, ak­kor érdemes volt változtat­nunk. Mindamellett azt is ki kell jelentenem, hogy a ha­tást folyamatosan figyelem­mel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok valósulnak meg, eltö­kéltek vagyunk a változta­tásra. Muck Tibor A Göngyölegellátó Vál­lalat sza.joli gyáregységé­ben az idén helyeztek üzembe egy új francia gyártmányú ládagyártó gépsort. A júliustól tel­jes üzemben működő automatikus berende­seken jelenleg naponta 8 ezer szabolcsi almalá­da készül A Tisza Cipőgyárban az exportra kerülő lábbelik a műhelyekből a raktá­rakba kerülnek, ahol kartonozzák, címkézik és útnak indítják őket a világ minden tájára

Next

/
Thumbnails
Contents