Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

XXXII. évf. 272. szám. 1981. november 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bruno Kreisky és Lázár György vezetésével Magyar— osztrák hivatalos tárgyalások a Parlamentben Tegnap a Parlamentben megkezdődtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások. Képün­kön; a két tárgyalódelegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár vezeti (Teleíotó — KS) GZ3 H rádió és televizii jövő heti műsora 5—6. oldal Hazánkba látogat Szpirosz Kiprianu Losoncai Pálmák, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására a közel jövőben ha­zánkba látogat Szpirosz Kip­rianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezetben már évtizedek óta foglalkoznak klumpák, azaz fapapucsok gyár­tásával. Havonta 10—12 ezret is készítenek a sokak által ke­resett cikkből: Jelénleg az egyik győri cipőipari szövetkezet 5 ezer párás megrendelésének teljesítésén dolgoznak Hat év alatt megtérül Harmincötmilliós korszerttsités a szolnoki keltetöiizemben IDEJÉTMÚLT TECHNOLÓGIA, NÖVEKVŐ FELADATOK Átalakítás közben a keltetés zavartalan ALKALMAZKODNI TUDNAK A KERESLETHEZ A hivatalos látogatáson Magyaroirsaágioin tartózkodó Bruno Kreisky, az Osztrák Köaitársaság ' szövetségi kancellárja tegnapi prog­ramját tiszteletadással kezd­te: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkál díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékmű­vét A koszarúzási ünnep­ségen az osztrák kormányfő Púja Frigyes Kolumbiában Púja Frigyes külügyminisz­ter tegnap közép-európai idő szerint az esti órákban meg­érkezett latin-amerikai kőr­útjának utolsó állomására, Kolumbiába. Fogadására a bogotai repülőtéren megje­lent Carlos Lemos Simmonds külügyminiszter. Ott volt Vass Miklós, hazánk bogotai nagykövete. A nap folyamán külügy­miniszterünk megkoszorúzta Simon Bolivar szobrát. Ezt követően a külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások. TOT-ülés Jelentés a kongresszusi előkészületekről A termelőszövetkezetek IV. kongresszusának, előkészüle­teiről készített jelentést vi­tatta meg csütörtöki ülésén a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A. december 11—12-én Bu­dapesten megrendezésre ke­rülő tanácskozás előkészüle­tei országszerte befejeződtek — állapította meg a tanács­ülés. Az elmúlt hónapokban tízezernél több munkahelyi közösségi tanácskozáson és küldöttgyűlésen csaknem 60 ezren mondtak véleményt a TOT 'kongresszusi irányelvei­ről. és javaslataikkal kiegé­szítették azt. A javaslatokat a területi küldöttközgyűlése­ken is -megvitatták; az orszá­gos tanács most felmérte; hogy a megyed javaslatok, észrevételek kellő súlyt kap­tak-e a kongresszus elé ke­rülő dokumentumokban. A termelőszövetkezetek IV. kongresszusán 500 küldött vesz részt, őket a területi szövetségek tisztújító köz­gyűlésein választották meg. kíséretében levő személyisé­gekkel! együtt jelén, volt Randé Jenő. hazánk bécsi nagykövete. A program ezután az Or­szágháziján iflcxlytatódiatlt A délelőtt megkezdődött ma­gyar—osztrák hivatalos tár­gyalásokon Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár ve­zeti a két tárgyalócsoportot. Moszkvában tegnap a Szov­jetunió XI. ötéves tervének, valamint jövő évi tervének és költségvetésének elfoga­dásával véget ért a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának, ülésszaka. A három napon át tartó tanácskozáson a küldöttek a Legfelsőbb Tanács két házá­nak, a szövetségi és a nem­zetiségi tanácsnak küliön-kü- Lön megtartott ülésein vitat­ták meg a tervjavaslatokat. A vitában 47 küldött szólalt Az első munkaülós előtt a két kormányfő négyszem­közti megbeszélésen találko­zott Lázár György dolgozó­szobájában. Ezután a Minisztertanács üléstermében folytatódott a tanácskozás, amelyen a két kormányfővel együtt részt vett magyar részről Marjad (Folytatás a 2. oldalon) fel, tette meg észrevételét, módosító indítványát Ezek­nek. valamint az ülésszak több mint egy hónapig tartó előkészítése során, a Leg­felsőbb Tanács állandó bi­zottságainak ülésein elhang­zott javaslatoknak kiegészí­téseknek a figyelembevéte­lével emelte tegnap törvény­erőre a szovjet parlament az ötéves és a jövő évi tervet. Ennek értelmében a Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1985-ig 18 százalékkal nő. A VL ötéves tervben az 1981. évi, várhatóan mint­egy 26 ezer tonnás, baromfi­hús-termelés megduplázását tűzték ki célul a megye ba­romfitartó mezőgazdasági nagyüzem«. A libahizlalás megyei hagyományait, a liba­hús értékesítési és feldolgo­zási lehetőségeit, valamint néhány gazdaság jó tenyész­tési-tartási adottságait, ta­pasztalatait figyelembe vé­ve, az ágazat komplex fej­lesztésében nagy jelentősége van az úgynevezett lúdáru- termelés növelésének is, A középtávú üzemi ter­vekben előirányzott terme­lésfejlesztés alapvető felté­tele, hogy a baromfitartó gaz­daságok a tevékenységüket integráló termelési rendsze­rek, megfelelően összehan­golják a tenyésztojást ter­melő törzsállományok és a baromfihizlaló férőhelyek számának valamint a kelte­tőüzemi kapacitásoknak a növelését. Az utóbbit szol­gálják majd a Szolnok me­gyei Baromfikeltető és Ter­melő Közös Vállalat szolnoki telepén jövőre kezdődő kor­szerűsítések amelyekről no­vember 6-i ülésén határo­zott a vállalat igazgató ta­nácsa. A korábban naposlibát és húshibrid naposcsibét is elő­állító, de áz utóbbi években már kimondottan lúdtojás keltetésére „szakosodott” üzem rekonstrukcióját sür­gette, hogy huszonöt éve ugyanazokkal a gépekkel dol­goznak Az 1956-ban, az ak­kor még tanácsi keltetőként működő telepen üzembe he­lyezett, tízezres Gergely-féle keltetőgépek kapacitását né­hány éve, ügyes újítással öt­ven százalékkal megnövelte ugyan az üzemi kollektíva, de a következő években je­lentkező igényeknek már semmiképpen nem tudnának eleget tenni a jelenlegi tech­nológiával. Amíg ugyanis az idei keltetési szezonban 838 ezer, a tervidőszak végén már csaknem másfél millió naposlibát igényelnek majd a keltetőktől a megyei fel­dolgozók részére hizlaló gaz­daságok. A lúdtojást legnagyobb mennyiségben előállító zagy- varékasi, mezőhéki, öcsödi és jásztelki termelőszövetkeze­tek a várható igényekhez igazodva, 1985-ig a jelenlegi 33 ezerről 67 ezerre gyara­pítják a tenyésztojást terme­lő lúdtörzsállományukat. Lesz tehát „alapanyaga” a szolnoki keltetőüzemnek a 35 millió forintos korszerűsítés után is, amelyhez 24,5 mil­lió forint hitelt igényelt a vállalat, és amelyhez előre­láthatóan a jövő év derekán kezdenek hozzá. A korszerűsítési munkák Idejére a vállalat dolgozói kitehetnéik a telep bejáratá­nál a táblát: az átalakítás alatt a keltetés zavartalan. A két ütemben megvalósuló re­konstrukció során ugyanis úgy biztosítják a folyamatos termelést, hogy jövőre is, 1983-ban is, csak az év első hat hónapját kitöltő kelteté­si szezon után végzik az át­alakítási, szerelési munká­kat. Belga szakember irányí­tásával az idejétmúlt Ger­gely-féle gépeket folyamato­san kicserélik a korszerűbb, nagyobb kapacitású, belga gyártmányú, Petersime típu­sú keltető berendezésekre. A rekonstrukcióhoz mini­mális épületberuházásra, csak kisebb belső átalakítá­sokra lesz szükség. A meg­levő épületben „helyezik el” ugyanis az új technológiát, amely a mostani 230 ezer helyett 354 ezer lúdtojás (Folytatás a 3. oldalon) IKARUS Amerikába. Űj piaccal bővült az IKARUS. Nemrégiben kezdték meg az IK—286 típusszámú csuklós városi autóbuszok sorozatgyártását, amelyeket az amerikai piacra szállítanak. A szép kivitelű, speciális felszerelésekkel ellá­tott járművekből az idén száztizenöt darabot kapnak a megrendelők. A képen: az Amerikába exportált buszokat az IKARUS mátyásföldi gyárának egyedi gyáregységében készítik Legfelsőbb Tanács — Véget ért az ülésszak Elfogadták a Szovjetunió XI. ötéves tervét

Next

/
Thumbnails
Contents