Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 17 r Elénk eszmecsere a közművelődésről Befejezte munkáját a Magyar Népművelők Egyesületének vándorgyűlése Kocsis Zolién zongoraestje Varázslat—felsőfokon Két napon át Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági« Központban tanácskoztak az ország népművelői; a művelődési 'házakban, munkahelyeken, a kulturális irányításlbain dolgozó közművelődési szakemberek. A fiatal, alig kétéves múltra visszatekintő Magyar Népművelők Egyesülete II. ván- , dorgvülésének adott otthont szomibaitom és vasárnap a megyeszékhely. Az egyesület több mint ezer tagja közül hiáromszázjötvenen vettek részt az eszmecserében, amelynek Középpontiéban ez alkalommal az értelmiség társadalom és közművelődés összefüggései álltak. A kérdéskör nem véletlenül került napirendire, hisz művelődéspolitikánk célkitűzéseinek megvalósításában ielen- tős feladatok várnak az értelmiségre s a feladatok megvalósításában, igen fontos szerepet betöltő népművelőkre. Dr. Huszár Tibor tanszék- vezető egyetemi tanár Köz- művelődés és értelmiség címmel, szombaton megtartott előadása nyomán élénk vita bontakozott ki a szekcióüléseken. A művelődési otthonokiban. az irányítási és tájékoztatási apparátusban. valamint a munkahelyi közművelődésben dolgozó szakemberek szombaton délután és vasárnap dé’előtt elsősorban azokat a kérdéseket tekintették át. amelyek az értelmiség közművelődési munkákban való részvételét Ihhtározrta még. E melletti megvitatták saját szakterületük aktuális feladatait. A szekcióban végzett munkáról vasárnap számoltak be a szakemberek. A munkahelyi művelődés szekciója a vállalati, üzemi művelődé«' rendszerét, formáit vizsgálva elsősorban a lakóhelyi közművkflődésd intézményekkel, az állami, társadalmi szervezetek képviselőivel a gazdasági szakemberekkel váló hatékonyabb kapcsolatok, a vállalati, oktatási, közművelődési rendezvények^ szervezettebb, tervszerűbb megvalósításának szükségességét hangsúlyozta. Ugyancsak fontosnak látta a munkahelyi művéltr dés tartalmi. strukturális kérdéseinek tisztázását Az irányítási szekció többek között az intézmények irányítási mechanizmusának vizsgálatára. az integráció ésszerűségére hívta fel a figyelmet. A tájékoztatási szekcióban többek között azt állapították meg. hogy nem történt előrelépés a sajtószervek jobb. tartalmasabb információ-ellátásában, esetlegesek az információs csatornák. A művelődési otthoni szekcióban alakult ki talán a legélénkebb vita- Érin tették a népművelők értelmiségi funkcióit, a társadalmi, gazdasági fejlődéssel való lépéstartás, az önképzés szükségességét. Javasolták a népművelői képzési rendszer felülvizsgálását. valamint hogy a népművelők az eddigieknél nagyobb aránvban képviseljék szakmájukat a különböző társadalmi, politikai szervezetekben, tömegmozgalmakban. Valamennyi szekció kifogásolta a Kiváló Népművelő kitüntetés odaítélésének jelenlegi rendszerét. Kérte az egyesület javaslattevő, véleményező jogát a kitüntetés adományozásakor. Ugyancsak egyöntetű vélemény aílakiult ki arról, hogy a továbbiakban. a népművelő szakos főiskolai hallgatóik is tagjai lehessenek az egyesületnek. A Magyar Népművelők Egyesületének II. vándor- gyűlése dr. Gyarmati Kálmán elnök zárszavával ért véget. Elmondta, hogy a vándorgyűlés betöltötte feladatát. Élénk eszmecsere alakult ki az értelmiség és a közművelődés kapcsolatairól. a különböző szakmai kérdésekről. A résztvevők hasznos javaslatokkal, észrevételekkel segítették a további munkát A Magyar Népművelők Egyesülete II. vándorgyűlése résztvevőinek adott szombaton este hangversenyt Kocsis Zoltán, a népszerű pianista. aki azon kevesek közé tartozik, akik objektív látásmóddal varázsolják élővé, igazzá — ebből következően minden pillanatban meggyőzővé — a kottaképet. Műsorát ma élő jeles zeneszerző. Kurtág György Játékok című sorozatának válogatott darabjaival indította. Az 1973 —81 között folyamatosan íródott Játékok rendkívüli zenei leleménnyel egyetlen életmozzanatot (Birkózás, veszekedés) egyetlen ötletet (Keringő C-ben. Harangok) jelképet (Virág az ember. Csomók), vagy zenei problémát (Felhangok) állítanak premier oianfoa. Kurtág játékos alapötletekből kibontott darabiai közül a könv- nvebbek gyermekek számára íródtak, s a gyermek lehetetlent nem ismerő fantáziavilágát és zeneszerző pályatársak (Paganini. Jeney) szellemét. valamint Pann Laci sportolói habitusát idézi —e vonatkozásaiban rokon Bartók Gyermekeknek sorozatával — úiflaita hangszereléssel, hangzásvilággal. A felnőtt koncerthallga iVrnak még szokatlan. riasztó — a zongorázni tanuló ifiúság iavaré- szének már nem — a tenyérrel. tenyerekkel, uiicsomók- kal. ököllel vaev alsókarral megszólaltatott zongora. A művész előadói felelőssége, komolysága azonban a székben mnnasrztalt mindenkit. Jó lett volna a tételek címét közvetlenül azok elhangzása ejétt hallani. A Bartók Gyermekeknek sorozatából eljátszott darabok hangzó életképpé, zenében megelevenedő népi játékokká váltak Kocsis kezében. Játékának az adott különös értéket hogy valamennyi darabban (függetlenül azok felépítésben vagy technikai egyszerűségétől, nehézségétől) a zenei kifeie- zés legadekvátabb. külsőségektől mentes lehetőségeit kern« te. s hozta felszínre és élvezhettük végtelenül fegyelmezett. de egyúttal szabad ritmuskezelését.. Különösen szép volt a Csillagok, csillagok... kezdetű népdal fényből, melegségből és drámából szőtt mikrovilága. Rokonszenves művészi magatartás az övé. amely nem akar feltétlenül elkápráztatni. s mintegy népművelő szerepeit vállalva ..kis/’ műveket. nem kifejezetten koncertdarabokat is játszik. E szempontból nézve is telitalálat volt Kocsis meghívása. A Bartók-darabokkal nagy kontrasztot képező Liszt Bales i llagzat! megszólalása meg- Lepte a hallgatóságot, s mire felocsúdott, már véget is ért a darab. Ez a sötét, szikár, a futamok ünnepi ruháiába nem öltöztetett mű az indulat és belső feszültség ellenére visszhang tálán maradt. A Villa d’Este ciprusai (Liszt) díszesebb és sűrűbb zenei szövetével már eltalált a hallgatósághoz. Ezt a művet Kocsis olyan személyes, az emberi hangot idéző zongora hangon látszotta, hogy hatása alól senki nem tudta magát kivonni. Mindig ki- váratta velünk is — azt a gondolatnyi kis időt ami a zene tagolásához, természetes lélegzéséhez szükséges (s így feszítette ki azt a láthatatlan hálót, ami az egész formai építményt összetartja) és így adta meg a hallgatóságnak is azt a lehetőséget, hogv appercipiálhassa, feldolgozhassa magában egv gondolati egység lezárását, s egy másik újrakezdését. A nagyobb zenei lélegzetvételeket időnként meg is nvúi- totta. mintegv kivárta hogy az előadó gondolati szféráiéból kicsussziaot hallgató figyelme . vissza zökken ien. A Villa d’Este szökőkútiai- ban (Liszt) bizonyította, hogv a zene mélyére látó. láttató előadásmódnak a feltétele — a muzsikusi tehetségen túl — a technikai manuális problémák feledtetése. ugyanakkor bizonyította azt is. hoav a liszti zjongoraeffektusok legtöbbje (a leheletfinom hárfafüggönvök. a dübörgő akkordok, oktávfutamok és az éneklő billentés) önmagukban is kifeiezéshordozók. Briliáns és elegánsan könv- nyed tudott lenni. De Kocsis iátéka több volt még ennél is. Ez az interpretáció kitörölte belőlünk az öregedő Liszt lengő, ősz hajú képét s helyébe az ifjú titán lénett. Nem is az Este grófok villáiénak szökőkúti airól szólt ez az ‘interpretáció. hanem 1 ászt érzelmeinek szökőkút- iát. a zeneköltő önvallomását idézte. Az érzelmeknek micsoda kavargása, zuhataga volt az előadás! S hogv mitől vált drámaivá ez a — sok előadó felfogásában csak a virtuozitás csillogtatását szolgáló — mű az Kocsis személyes titka. E titok nyitja művészi ereiében, rendkívüldségében reilik. amit magyarázni már nem lehet és nem is érdemes. Kocsis kezében nem csak a hangszer, hanem maga a zene is ..csak” eszköz volt személyes mondanivalóia kibontására. A második félidőben, mint egv mesemondó, pillanatok alatt Chopin álomvilágába kalauzolta hallgatóságát. A hat keringőt a romantikus érzések teljes felSzabadult- ságával. ugyanakkor a rendteremtő értelem szigorú kontrolljával iátszotta végig. Az ifjúság minden heve. életöröme ott tombolt ezekben a keringőkben. minden édeskés felhang vagy önmarcangoló érzelem nélkül. Gyengéd és álmodozó tudott lenni, megéreztetve azonban a choDinii zene markánsabb jellegét is Mennvi lényegeset megtudtunk Chopin ke- ringőjéről! Ugyanaz a dallam felhangzott úgy is mint valós báltermi zene. úgv is mint átélt érzelmek álomszerű felidézésének eszköze, vagy mint tovatűnő álomkép. melynek helyére ismét a valós pillanatnyi érzelem, gondolat zenei képe lép. Chopin Polonéz-fantáziájá- nak (Op. 61.) lassú bevezetésében minden hang értelmet nyert.: felmegy a függöny, kezdődik az előadás. Ebben a műben volt leginkább tet- tenérhető Kocsis objektív látásmódja. szív és értelem egyensúlya. A mű nem pusztán az érzelmek, hanem a gondolatok fűzésének, vívódásának hordozóiévá vált. A művész ráadásszámmal. Cho- pin-keringővel búcsúzott e forró hangulatú estén közönségétől. A népművelők és azok a boldog kevesek, akik még befértek a megvei művelődési központ színháztermébe. egy életre szóló élménnyel térhettek haza. Milyen ió lenne Kocsis Zoltánt úira hallgatni a szolnoki zeneszerető — s bátran mondhatjuk zeneértő — törzsközönséggel együtt. Labáth Valéria Eskütétel Gólyabál a főiskolán A hét végén rendezte meg a hagyományos gólyabálját a jászberényi Tanítóképző Főiskola KISZ- bizottsága a Déryné Művelődési Központban, ahol 115 * elsőéves tette le a „gólyák” esküjét” —nzs— ABLAK A VILÁGRA? Eszperantó irodalmi kör Szolnokon Az első összejövetelre gyülekeznek a most alakuló eszperantó irodalmi kör tagjai. A színhely: a szolnoki Verseghy Könyvtár zeneterme. Az asztalon kisebb könyvhalmaz; ki-ki kedvére válo- gathat-vásárolhat az olcsó, eszperantó nyelvre fordított novelláskötetekből és a társalgási könyvekből. A résztvevők — egy kivétellel — mind régi ismerősök. Mindannyian lelkes eszperantis- ták. Az idősebbek — ők vannak többen — régen a Ság- vári művelődési házban gyűltek össze rendszeresen, mostanában a Zagyva-parti nyugdíjasklubban találkoznak egy kis eszperantó tere- ferére. — Mi a célja az irodalmi klubnak? — Mindannyian tapasztaltuk eddig is, hogy olvasással igen jól bővíthető a szókincsünk. Itt irodalmi művek felolvasásával, fordításával tanulunk és megbeszéljük az olvasottakat. Irodalmi ismereteinket is bővítjük, s a könyvtárban igen értékes irodalmi anyag áll rendelkezésünkre eszperantó nyelven — mondja Szabó József, a Magyar Eszperantó Szövetség Megyei Bizottságának titkára. — Miiven eszperantóra fordított irodalom kölcsönözhető a könyvtárból? — kérdezzük Nagy Mária könyvtárost. — Gyűjteményünkben van például a Kalevala, Krilov meséi, Madách Az ember tragédiája, Sánta Ferenc Húsz órája, Brechttől a Koldusopera, Böll munkái, Gárdonyi és Jókai több regénye, Ady-verskötet és sok antológia. Az első irodalmi foglalkozás megkezdődik: az előadó dr. Sornodi László, a téma: Karel Capek. Cseh József biztos nyelvtudósával hívja fel a figyelmet magára: — 1971-ben egyedül kezdtem el eszperantóval foglalkozni. Először csak nyelvtant tanultam, beszélni szinte egyáltalán nem tudtam. Azután részt vettem rengeteg országos rendezvényen: kirándulásokon, kiállításokon, eszperantó szilveszteren. Nagyon sokat jelentett számomra, hogy jelen lehettem az Egyetemes Eszperantó Szövetség több nyári kongresz- szusán, Stockholmban, Koppenhágában, legutóbb pedig Brazíliában. Eszperantó nyelvű filmeket, színházi előadásokat láttunk. A Magyar Eszperantó Szövetség keretén belül C kategóriájú, azaz felsőfokú vizsgát, majd állami nyelvvizsgát tettem. A rádió I hullámhosszán I A könyvespolc felé Ha iól válogatok, s iól figyel a hallgató, akkor számára megvalósul a „nyitott rádió — nyitott könw”. Mert — és ez jelentős értékek képződését segítheti elő — számos olvan programra bukkanhatunk a rádió műsorai között, amelvek a legrövidebben talán ígv jellemezhetők: a könyvek könyvespolcok felé mutatnak. Csak két kiragadott — ió — példát a közelmúltból. A „Diákkönyvtár...” a kuruc kor nép- és műköltészetéből közölt „ínycsiklandó” mutatványokat. s mindezt -ötlete- s«.n egészítette sok-sok történelmi adalék. A műsor cé’H — bevallottan is —- kedvet csinálni az olvasáshoz. Az olvasáshoz, ami — video-korszak ide elektronikus tömegtájékoztatás oda — ma is a legfontosabb kulturális tevékenység Lehetne részletezni, mit is tettek a ..Diákkönyvtár.. szerkesztői közreműködői a rendelkezésükre álló egv óra alatt. Meglepődve tapasztalhattuk: semmi különöset. Mindössze a lényegre koncentrálva tették, amit tettek. Vagyis: felvillantottak minden fontos szint a XVIII. század eleiének irodalmából, a hallgatóra (a leendő ol- vp-i-q) bí^va a további árnyalatok üel fedezését, ami nem mellékes — föltételezi a XX. század több szerzőiének olvasását is. Bárány Tamás miniatűr esszét ..érő” iegvzete egv ol- vasmánvélménv természet- raizát bontotta ki. A szerző sokszor olvasta Mikszáth Beszterce ostroma című regényét más-más korban, s mindig más lelkiállapotban. Meghökkentő, hogv a iogv- zet nemcsak a regénv különböző olvasatairól számolt be. hanem arról is e°vszers- mind. hogv miiven erővel kénes életükbe (amelyik iává részt szürke hétköznapokból áll) belehasítani. ..beleavatkozni” egv olvasmány erős élménye. Röviden A közelmúltban — .meglehetősen rossz adás-idő- Dontokikal — hangzott el a rádió nagyszabású vállalkozása. az ..Élő történelem” című sorozat. A hét végén megkezdődik a 8 részes műsor ismétlése. Egv korábbi jegyzetben mór utaltunk rá: érdemes meghallgatni mindenkinek. akit érdekel hazája közelmúltiának töntéHonvédelmi filmnapok Ma délután 3 órakor kezdődik a honvédelmi filmnapok Szolnok megyei rendezvénysorozata a szolnoki városi Helyőrségi Művelődési Otthonban. Az ünnepélyes megnyitó után a Katonai Stúdió új filmjeinek díszbemutatójára és filmankétra kerül, sor. Ugyancsak itt nyílik meg a Katonai Stúdió munkájáról készült kiállítás-, valamint a „Filmforgatás 1980—81” című MAFILM fotókiállítás. November 18-án a repülőtéri Helyőrségi Művelődési Otthonban délután 4 órakor •bemutatják a XII. moszkvai filmfesztiválon ezüstérmes Ideiglenes paradicsom című magyar filmet. A bemutató vendégei: Kovács András filmrendező és Zöldi László, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. November 25-én a Helyőrségi Művelődési Otthon sci-fi klubjában délután 4 órakor vetítik a Transzport—1916 című magyar filmet. A bemutatót követő beszélgetésen részt vesz Szurdi András filmrendező és Kucz-ka Péter író. Az elsőévesek bemutatkozó műsorából
