Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
1981. OKTÓBER 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Budapesti pártkildöttség utazott Varsába Maráfehy Lászlónak. az MSZMP Poliitáikai Bizottsága ta^üáinak. a BudaDesti Pártbizottság efllső titkárának vezetésével a Varsói Pártbizottság meghívására tee- nau budaiDestti Dártkül'dött- séc utazott a lencvel fővói- rorfra. A küldöttséeet a Ferihegyi reoü lőtéren Sotnoevi Sándor, az MSZMP Közooinr- ti Bizottságának taieia. a Budauesti Pártbizottság titkára búcsúztatta. Jelen vollt Tadeusz Pietraak. Langyel- orszáE budanesti nagykövete. A deOteeáoiót a varsói remi- lótéren Stanislaw Kociodek. a Varsái Pártbizottság első titkára fogadta. Mit tud a finnországi fcirtfirészgép? Faipari bemutaté lászárukszálláson Az Alföldet ugyan fában szegény vidéknek tudjuk, mégis több mint negyven Duna—Tisza közi, illetve tiszántúli termelőszövetkezet képviseltette magát azon a faipari bemutatón, amelyet — a TSZKER közreműködésével — a finnországi Kaution cég tartott kedden és szerdán a jászárokszállási Kossuth Termelőszövetkezet fatelepén. A bárhol üzembe áUítható, villannyal és traktorral egyaránt meghajtható, különböző méretű vágókorongokkal felszerelt masinát — amely a gyártók tájékoztatása szerint harminc köbméternyi fa feldolgozására is képes egy-egy nyolcórás műszakban — nagy érdeklődéssel figyelték a jelenlevők, s a bemutató után élénk eszmecsere alakult ki a látottakról. Némelyek soknak találták a 800 ezer forintos vételárat, a működtetéshez szükséges négy-öt embert, s felvetették, hogy túl sok az üresjárat: sokat kell forgatni, tisztogatni a vágóasztalra tett rönkfát, miközben a motor jár, fogyasztja a drága üzemanyagot vagy villamos energiát. Mások viszont úgy találták, hogy a bemutatott gépnek a vonzó tulajdonságai nyomnak többet a latban: az például, hogy az erdőben és a fatelepen egyaránt használható, ráadásul viszonylag'rövid idő alatt üzembe állítható, továbbá, hogy a jelenleg forgalomban levő keret- fűrészekkel szemben a közszemlére tett berendezés szé- lezni is tud. Mint megfontolandó érvet, a TSZKER képviselője elmondta, hogy a feldolgozatlan fa eladása egyre nehezebb, s amennyiben sikerül is, a gazdaság jelentős haszontól esik el. Egy példával érzékeltetve: amíg a kérge- zetlen fa köbmétere 850 forint a piacon, addig a kérgezettért 1200 forintot is elkérhetnek. — Ezt és egyéb tényezőket figyelembe véve, a bemutatón résztvevő gazdaságok mintegy negyede határozta el, hogy vásárol a finn gyártmányú körfűrészből. ____________________- fcJ S ikerrel zárult a készletbörze A vártnál sikeresebben zárait teanao a közlekedés i vállaltatok őszi marketine- börzéie. A budaoestbi Metbró klubban megrendezett kész- letváséran ezúttal 60 vállalat köztük a lenatrvobbak — MÁV. a Volán, a Ilun- ßarocamdon és a Posta — mintegy félmiEiárd forintnyi számára felesleges készlettől kívánt ..megszabadulni”. Az elmúlt három nara- bam legalább ezren keresték fed a börzét zömében ioar- vólHalatok és szövetkezetek anvaabeszerzői. de sok magánszemély. kásíTMiros is vásárol» az eladásra kínált sokszázféle alapanyagból és alkatrészből. (Folytatás az 1. oldalról) klet elégít ki. és része a hazai háttéroiamak. Hangsúlyozta: a fejlődés fő irányát hazánkban a nagyüzemi gazdálkodás ie'.enti. e mellett azonban nem mondhatunk le a kisegítő tevékenységéről sem. A mezőgazdasági bizottság vitáidban is nagy hangA vitában Csókási Zoltánná (Csornaiad m.). a szegedi Szalámigyár és Húskombinát szakmunkása rámutatott: a húsipar és a mező- Bazdaság kapcsolata ió. de ugyanez még nem mandhöi- tó el a zöldség- és gyümölcstermesztők. illetve a feldolgozók kapcsolatáról. Molnár Frigyes (Bács-Kiskun. m_) nyugdíjas, a Hazafias Népfront Országos Titkárságának tagia arról a, sokoldalú munkáról szólít amelyet a kertbarátok és kistermelők társadalmi szövetsége. valamint a kertbe - ráikörök végeznek. Javasolta. hogy a kormányzat tekintse át az egész kertészeti vertikum helyzetét. Indítványozta. hogy az országgyűlés tűzze napirendire a szövetkezeti jogszabályok végrehajtásának értékelését. Ladányi József (Borsod m.). a Borsod megyei Tanács elnöke elmondta, hoev üzemeik termelésének további növekedése megköveteli a támogatási rendszer fejlesztését. Szükséges a termőföld fokozottabb védelme 5s^ a parlagterületek hasznosításával jelentős mértékben gyarapodhatna a termelés. Kadlecsik Miklós (Fejér m.). a kálózi Vörös Lobogó Tsz szaHöiánvftóia az ágazat állóeszköz-álflamánvának részbeni rekonstrukcióiát esetleges pótlását sürgette felszólalásában. A legolcsóbb. tehát iárhaltó útként a megfelelő alkatrész-készletezést iedölie meg. Klaukó Mátyás (Békésm.1. a Békés megyei Tanács nyugalmazott elnöke elmondta: míg az elmúlt tíz évben lényegesen növekedett a betakarított takarmány menv- nvisése. ezzel nem arányosán sőt aüe nőtt a tárolóterület Megemlítette, hogy indokolatlanul nagy eltérések vannak az egyes mező- gazdaság üzemek között. Ezek oka nem mindig a termőföld minősége közötti különbség, gyakran a vezetés. az irónvítás nem működik megfelelően Szabó István (Hajdú m.). az MSZMP Központi Bizottságának tagja a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke kiemelte: az agrártermelés és a fogyasztás elért színvonala politikai rendszerünk stabilitásának egyik tényezőiévé vált. Az is nagy jelentőségű, hogy az elmúlt évtized végképp megérlelte parasztságunk azonosulását az agrártermelés szocialista rendiével. formáival és módszereivel. Leszögezte: pártunk az utóbbi negyed században fellépett és küzdött a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés fontosságát tagadó dogmatikus nézetekkel szemben épp úgy. mint a mező- gazdaságot túlértékelő, ipar- ellenes kispolgári szűklá tó- körűséggel E politika nyomán fejlődő visznvok között újabb és mélyebb tartalmat kapott a munkás-paraszt szövetség. Egyértelműen megállapítható: az eddig elért eredményeket társadalmi tjeliesítménvnek tekinthetjük. A termelési szerkezet átalakítását. az export-irányultságot kijelölő párt- és kormányhatározat további fejlődési perspektívát nviit s alkalmat ad a mezőgazdasági élelmiszertermelés adottságainak kiaknázására. Egyértelmű. hogy a mezőgazdaság meghatározói továbbra is a nagyüzemek, s az általuk integrált háztáji kisegítő súlyt kapott a földhasználat és a földvédelem, A többi között megállapították: jelentős feladat, hoev az ország földiének mintegy 11 százalékát kitevő, termelésből kivont területet ahol csak lehet, mindinkább hasz- nosícsaik mezőgazdaság cétl- iaiira is — mondotta Cselőtei László. gazdaságok fontos kiegészítői a nagyüzemek teljesítményeinek. A TOT elnöke határozottan leszögezte: a gazdálkodás természetes veleiáróia- ként fogjuk fel a differenciálódást. Ez jelentős hajtóerő. de nehézségeket is okoz ez utóbbinak felszámolása szintén egyike napjaink fontos kérdéseinek. Befejezésül az MSZMP (Központi Bizottsága nevében a beszámolót elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Czene Árpádnak (Nógrád m) a ceredi Ceredvölgve Termelőszövetkezet áeazat- vezetőiének választókörzetében valamennyi termelő- szövetkezet úgynevezett kedvezőtlen adottságú, ennek ellenére az utóbbi három évben nem volt veszteséges tsz. A magyarázat: a szakmailag hozzáértő vezetés, a jól szervezett alaptevékenység és a tisztességes jövedelmet biztosító kiegészítő tevékenység az ösztönző ár- és szabályozási rendszer, valamint a megfelelő technikai háttér. Szilágyiné Broali Erika (Borsod m.) az ároktői Dél- Borsodi' Termelőszövetkezet konfekcióüzemének művezetője elmondta: a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak azokban az üzemekben, ahol sikerélményben van részük, a fejlődés lehetőségei — és nem utolsó sorban a lakás is adott. Kasó József (Baranya m.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója szólt a kemikáliák felhasználásáról, s mint mondotta, az agrokémiai tárházközpontok további fejlesztéséből, a költségekből a nagyüzemek mellett nagyobb részt kellene vállalniok a kemikáliákat gyártó cégeknek és a kereskedelmi szervezeteknek is. Schmidt Ernő (Vas m.), a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezér- igazgatója rámutatott: Vas megyében módszeresen foglalkoznak a gyep-szántó váltógazdálkodással, ám a szántóművelés csak akkor gazdaságos, ha azt 4—5 éven át lehet folytatni. Sajnos, ezt a jelenlegi földtörvény egyik előírása nehezíti. Turcsek Ferenc (Pest m.), az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa kifejtette: továbbra is a kelleténél nagyobb területet köt le a szá- lastakarmány-termelés — mondta —, s a legelők kihasználására sem illik rá a kielégítő jelző. Szabó Imre (Heves m.), a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke arról szólt, hogy Heves megyében egy évtized alatt 11 ezer hektárnyi területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből országos jelentőségű beruházások céljára. A földterület csökkenését jelentős részben sikerült ellensúlyozni a termőföldek mind teljesebb körű megművelése, a parlag-, területek hasznosítása révén. Pásztohy András (Somogy m.), a memyei Űj Barázda Borics László, a 13-as számú választókerület képviselője), a lászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet mező- gazdasági gépszerelője hozzászólását azzal kezdte, hogy Szolnok megyében a képviselőcsoport ülésén a közelmúltban tárgyalták meg a megye mezőgazdaságának helyzetét. Ezen a tanácskozáson — mint említette —, a jelentősebb témák között szerepelt a melioráció fontossága. Megyénkben úgy értékeljük — hangsúlyozta —, hogy a központi szervek kedvező döntése alapján nagyobb lépésekkel haladhatunk ez évtől a talajok védelmét, termőké pess égüki fokozását szolgáló meliorációs munkákkal. Mintegy 360 ezer hektár 'belvízzel veszélyeztetett terület található szű- kebb hazánkban, melyből a szakemberek véleménye szerint 100 ezer hektár sürgős beavatkozást igényel, ha ezen a földön gazdaságosan kívánnak termelni. Az elmúlt években a belvíz átlagosan évente 150 millió forintos kiesést okozott Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek; amely szélsőségesebb időjárás esetén elérte a 300 millió forintot is. Ez a veszteség mindenkor a gazdálkodó üzemek nyereségét csökkentette, ami egyértelműen mérsékelte a népgazdasági eredményt is. Ezután Borics László így folytatta: — Nálunk a legtöbb kárt a belvíz okozza. A területek belvíztől való mentesítése növelné a termelés biztonságát, az ehhez kapcsolódó területrendezés, talajjavítás emelné a termésmennyiséget, Tsz főágazat-vezetője elmondotta, hogy a megyében a jó, vagy jobb eredményt elérő gazdaságoknál a növény- termesztés, az alacsony jövedelműeknél az állattenyésztés irányába tolódik el a termelési szerkezet. A fogyatékosságok legfőbb oka, hogy nem alakul ki kellőképpen a tájkörzet adottságait kihasználó termelés, jórészt a kellő ösztönzés hiányában. Kosár István (Tolna m.),a bátaszéki Búzakalász Tsz kombájnos gépszerelője felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében nem mindig járnak el körültekintéssel a tervezők és az építők, emiatt a mező- gazdasági termeléstől vonnak el egyébként hasznosítható területeket. amely elsősorban a gabonánál jelentkezne. Megyénkben ennek végrehajtására az üzemek tennivalóikat térségenként összehangolva készülnek, illetve az idén munkájukat már meg is kezdték. Amikor a vízről szólok, hogy kárt okoz a gazdaságok termelésében, akkor szólni kell arról is: a víz a növénytermesztésnek nélkülözhetetlen feltétele. A Tisza-Il. vízlépcső megjelenésével sok gazdaság az állam támogatásával berendezkedett a termelést fokozó és annak biztonságát növelő öntözésre. Az utóbbi időben a vízdíj megállapításánál ezek a gazdaságok hátrányosabb helyzetbe kerültek, mintha korábban nem tettek volna semmit. Majd Borics László szólta termelés másik alapvető feltételéről, a gép- és alkatrész- ellátásról. Megemlítette a megye mezőgazdaságában eddig elért eredmények nem választhatók el a műszaki- technikai korszerűsödéstől, amely az utóbbi években végbement a népgazdaság ezen ágazatában. A gépesítettségben elért színvonal, a gépellátásunk helyzete — mondta — alapvetően összhangban lévőnek látszik a termelési célokkal. Vannak azonban gyengébb pontjai mind a gépellátásnak, mind az alkatrészellátásnak. Majd így folytatta: — Ezen a helyen nem azért szólok erről, hogy másokat bíráljak, hanem azért — a mezőgazdasági termelés műszaki feltételeit nagymértékben lehetne javítani azzal, hogy a zavartalan alkatrészellátás nem kényszerítené az üzemeket sok esetben gazdaságtalan, pazarló intézkedésre. Amikor ezek az eszkpzök kiesnék a termelésből, ennek következtében agrotechnikai hiányosságok is keletkeznek, amelyek a szorgalmas, hozzáértő embereik sikerélményét rontják. Weibl Elemér (Veszprém m.), a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Társaság er- dőmémöke elmondotta: a megyében a közös terület 25 százalékán mostoha körülmények között dolgoznak ,a szövetkezetek. Magas színvonalú, átgondolt _ vezetői munkával, a támogatások ésszerű felhasználásával, a helyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával e területeken is jelentősen csökkenthető a hátrány. Szántó Sándor (Szabolcs- Szatmár), a nagyecsedi Rákóczi Tsz üzemágvezetője tíljékoetatta az országgyűM lést, hogy a megye termelőszövetkezeteiben mintegy 1400 egyetemi és főiskolai végzettségű szakember dolgozik. Többségük tevékenyen részt vesz a közéletben is. Szívesen megállapodnának a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben is. Mivel ott csak kevesen részesülhetnek állami támogatásban. nlem maradnak huzamosabb ideig A képviselő javasolta: a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium állapítsa meg a megyéknek folyósítható támogatás összegét;, és azok a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai szükség szénát osszák ék A miniszter válasza A felszólalásokra Váncsa Jenő miniszter válaszolt. A kedvezőtlen adottságú gazdaságokról elmondotta, hogy a feszültségeket érzékelve a MÉM szakemberek bevonásával komplex intézkedéssort dolgozott ki. Utalt arra is — miként a vita jól tükrözte —, hogy nagy a jelentősége a mezőgazdaságban a személyi kérdéseknek, a szakemberellátásnak. Ezért — minden gazdasági nehézség ellenére — a minisztérium biztosítja — ösztönzi —, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemekbe megfelelően felkészült és a gondok megoldására képes mezőgazdászok kerüljenek. Kitért a kertészeti ágazat problémáira is. A termelés színvonalában, eredményeiben, fegyelmében e területen lelhetők tel a legnagyobb különbségek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közeljövőben az Állami Tervbizottság elé terjeszti a nagyüzemi zöldségtermesztés-feldolgozás, konzerválás egész vertikumának ügyét. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásról szólva megállapította, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan inkább a tárolóhelyek szűkössége, szállító járművek viszonylagos hiánya okoz gondot. Sokan felvetik — mondotta a miniszter —. hoev a termelői és a fogyasztói ár között óriási különbségek (vannak. Am senki sincs abban akadályozva, hogy a termelő is közvetlenül eljusson a piacra. Bejelentette) hamarosan jogszabály jelenik meg, amely — az idén először — az úgynevezett állami célcsoportos beruházási kereteket kiterjeszti a mezőgazda- sági üzemekre is. A meliorációról, a földvédelem, a föld- javítás ügyéről szólva leszögezte: az utóbbi öt esztendeinél is nagyobb az állami támogatás. Az országgyűlés a mező- gazdasági és élelmezés ügyi miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. A parlament őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Ferer.cné, az országgyűlés alelnöke — befejeződött. A képviselők pénteken 10 órától — az elfogadott napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről szóló törvény végrehajtásának megvitatásával folytatják nuinr kájukat Parlamenti jegyzetünk Országos mozgalom csírái bontakoztak ki a megyénkben akkor, amikor nemrégiben az erősebb és a pat- ronálásra szorulóbb gazdaságok vezetői tárgyalóasztalhoz ültek — több alkalommal is. Ezeknek a tanácskozásoknak a témáihoz kötődik Szabó Istvánnak, a tegnapi országgyűlésen elhangzott hozzászólása. Az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, többek között megjegyezte, hogy a gyenge szövetkezetek kategóriájáról szólva már nem emberi elesettségre kell gondolnunk — mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. A közösből, a háztájiból és más forrásokból származó személyes, de főleg családi jövedelmek nem maradnak el sokkal a jól termő körzetek népességének jövedelmétől. A vállalati gazdálkodás és azon belül nem ritkán az egyszerű újratermelés feltételeinek hiányáról vagy viszonylagos szűkösségéről van szó — mondta Szabó István. Mások felszólalásában is szó esettárról, hogy időnként biztatni kell az említett kategóriába tartozó mezőgazdasági üzemeket, a kezdeményezésekre, a kockázatvállalásra. Nem azok az elvárások a gyengébb termőhelyi adottságok, a kedvezőtlen gazdálkodási körülmények között dolgozó termelőszövetkezeteknél, mint például a miniszteri expozéban is megemlített tiszaföldvári Leninnel szemben, ahol az idén hektáronként 6,8 tonna búzát takarítottak be. Jogos viszont a követelmény ezeknél a gazdaságoknál, amely szerint a felzárkózáshoz még több vállalkozásra, kezdeményezésre, esetenként az innováció iránt még nagyobb fogékonyságra van szükség. Mezőgazdasági szakemberekkel beszélgetve e témáról, az országgyűlés szünetében elhangzott, nem elegendő például az, hogy a termelőszövetkezet árbevételét stabilizáló melléküzemág kialakításánál — jónéhány gazdaság foglalkozik mostanában ezzel a kérdéssel megyénkben is — egy variációbein gondolkodjon a tsz vezetése, ötletekért, a tudományos eredmények vagy a melléktermékek hasznosításának jó példáiért nem kell messzire menni. Az utóbbira megemlítette a miniszter a Hőgyesi s a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságokat, ahol szárítás nélkül tartósítják nagy mennyiségben a kukoricacső-darát, amely sertéseknek szolgál tápanyagul. Tehát ha ötletért nem is muszály messzire, de érdemes legalább a szomszédba menni. Nem csupán „érdemes”, a valamikori „presztízsfalak” — gazdaság és gazdaság között — lebontása ma már elengedhetetlen, úgyszólván elemi követelmény. H. J. A beszámoló vitája Szolnok megyei képviselő felszólalása
