Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

1981. OKTÓBER 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Trófeavilágrekord

Vilácrekordvárománvos eímszarvasacancsot bírált az Orszí"os Trófea- bíráló Bizottság. A nem mindennani vadászszerencse az NSZK-beli Werner Petnickhez szegődött. amikor szeDtem- ber közeDén Somogy medvében a Kvótái vadásztársaság nusztaková- csl erdejében elejtette a szarvast. A rekordméretű trófea súlva 16.04 ke. doh tsz ám a nedie 271.99. A viláere’-ord címet nemzetközi zsűri ítéli maid mee

Százhúszan a névjegyzéken

OTP-lakások elosztása Szolnokon

Gyorsmérleg a nyári egyetemekről

Elkészült a TIT nyári egyetemeinek gyorsmérlege. A 23 témában 20 városban megrendezett kurzusok sikeresek voltak; az előadásokkal kísért foglalkozások népszerűségét jelzi, hogy azokon csaknem 3300-an vettek részt, ötszázzal többen, mint tavaly. A magyar hallgatók mellett csaknem ezer, szocialista országbeli, és mintegy félszáz, nyugati államokból érkezett, hallgatója volt a rendezvényeknek.

Az idei programokra mindenekelőtt a tartalmi fejlődés volt a jellemző, jelentős mértékben korszerűsödött azonban az ismeretterjesztés formája és módszere is. A korábbiaknál jóval több szakmai vitát, kerekasztal- beszélgetést, ankétot rendeztek, és általánossá váltak a kiscsoportos foglalkozások.

Először fogadott vendéget a győri üzemszociológiai nyári egyetem, s az érdeklődés igazolta a kezdeményezés helyességét. Száz hazai üzemi középvezető vett részt rajta. Két nyári egyetem jubilált idén: 25 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a soproni és 15 esztendeje a keszthelyi georgikon nyári egyetem. Mindkét kurzusnak népes hallgatósága volt: Sopronban 214, elsősorban az NDK-ból érkezett vendég ismerkedett országunk környezetvédelmi problémáival, látogatott el természetvédelmi területeinkre és nemzeti parkjainkba. Keszthelyen csaknem másfélszáz, főként a szocialista országokat képviselő hallgató tanulmányozta a magyar takarmánygazdálkodást.

Szolnok város Tanácsénak Véereihaitó Bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta az idén átadásra kerülő OTP- társasházi lakások leendő tulaidonosainak név jegyzékét. A testület döntése előtt a tanács épületében kifüggesztett névsort bárki megnézhette Kifogást, észrevételt senki sem tett. íev került a névjegyzékre 80 la- kásdigénvlő és 42 minőségi lakáscserét kérő szolnoki lakos neve. A tanács iakásel- osztásá tervében meghatározott arányok szerint történt a néviegyzék összeállítása: 68 százaléka fizikai dolgozó és 71 százaléka 35 éven aluli.

Ez volt az első olyan OTP- lakáseloszitás. amelynél alkalmazták az űi rendelkezések álltai biztosított saiátos kedvezményeket. Egv minisztertanácsi határozat uevanis lehetővé tette, hoeiv azok az igénylők akik tanácsi bérlakásra jogosultak ugvan. de bérlakásra sokáig kellene várniuk, állami támogatással OTP-lakáshoz juthatnak, ha vállalni tudják a vásárlással iáró többletköltségeket. Nem korlát'an lehetőségről van szó. A me?vei tanács állapítja meg a keretösszeget. Ez a szám ezúttal 20 volt. Mégis csalk 13 igénylő került a jegyzékre Elsősorban a munkahelyeken múlott. hogy a városi tanács nem tudott teljes mértékben állni ezzel a lehetőséggel. Ugyanis a kétszobás lakás után járó 80 ezer. vagy a 3 szobás lakás esetében a 100 ezer forint állami támogatásnak az a feltetele. hogy ezzel az állami hozzáiárúlással

csökkentett lakás árának 20 százalékát a munkahely kamatmentes hitelként: biztosítsa a bérlakásra jogosult dolgozójának. Aki tehát csak akkor kerülhet a névjegyzékre. ha a hitelt a munkáltató vállalja, és ezt a lakásügyi hatóság tudomására is hozza. Tulajdonképpen korlátozott számban ugvan. de a munkásilaikás vásárlásához hasonló kedvezményeket biztosít az új rendelkezés a bérlakásra jogosult nem fizikai dolgozóknak. S ezt a lehetőségiéit ki is kellene 'használd ni.

A jegyzék összeállításánál az ifiényiogoeultság sorrendje volt a döntő. De emellett figyelembe vették a lakásgazdálkodás egyéb szempont iáit is. elsősorban a minőségi cseréknél. Az úi 3 szobás otthonokat azok a nagyobb lakásra jogosult cserét kérők kapják meg. akik ki tudják fizetni a magas vételárakat!. A szervezett cserék révén megüresedett kisebb alapterületű lakásokat pedig azok az úi igénylők fcaoiák. akiknek ez is hosszú távú megoldást jelent. vapv csalk a kisebb lakás vásárlásának anvaigi feltételeit tudják vállalni.

A lakásig! irwlők között sok vidéki és a város környéki községekben élő lakos is volt. A lakásügyi társadalmi bizottság úgv foglalt állást, hogy közülük, tekintettel a korlátozott lakásépítési lehetőségekre csak a rendkívül indokolt kérelmek teliesíté- sét iavasolta.

K. K.

Valóban nincs rá szükség?

Avagy: egy „bölcsődebusz" az elmúlás előtt

Tiszaburai

változások

Gyarapodás lakossági segítséggel

Tiszabuna 2 ezer 900 lakosának idei, tervezett társadalmi munkaértéke 1 millió 400 ezer forint, amit augusztus végéig már 70 ezer forinttal túl is teljesítettek a helybeliek.

Az oktatási intézményeknél kezdve: az egykori iskola helyén tavaly megnyílt a 75 személyes óvoda. Az átalakított létesítményben a szülők, a szocialista brigádok az idén parkosítottak, feltöítötték az udvart. A foglalkozótermek-, be berendezéseket, játékokat készítettek a szülői munkaközösség tagjai, a munkahelyi kollektívák. Szeptember elejére az óvoda udvarán — társadalmi munkában — elkészült az új, közlekedési park, amelynek létrehozásában a puszitataskonyi Szociális Foglalkoztató Petőfi Sándor és a tiszaburai Lenin Termelőszövetkezet Papp Sándor szocialista brigádjai jeleskedtek.

Régi panasz rendeződik azzal; hogy a község központjában végre kialakították az új piacteret. Az eladótér mintegy 100 négyzetméter alapterületű, amelyet lebetonoznak. Jelenleg az új piactér körül a szakemberek a terepet rendezik az októberi megnyitó előtt. Ugyancsak kedvező változás,, hogy a település központját átszelő Kossuth utat három méterről hat méter szélesre bővítették. Lakossági segítséggel tovább gyarapodott a járdás utcák száma. Az Ady Endre úton, — mintegy 250 méteren — készült el a beton-gyalogút Ilymódon Tiszaburán már csak a település széli Móricz Zsigmond utcában nincs járda, bár a járdaépítéshez szükséges anyagokat már oda is kiszállították.

Űev van az már. hoav az úi lakótelepeken lévő zver- mekintézménvék általában rövid időn belül kicsinek bizonyulnak. mert egymás után. épülnek az úi lakóházak, 'és az úi, otthonokba áltálában fiatal házaspárok költöznek gyerekkel vagy gyerekre várva. És mivel a gyermekintézmények falai nem gumiból készülnek — befogadóképességük nem „nyújtható” — és mert általában későbben készülnek él. mint a lakóházak, a szülőknek vállalniuk kell a többletfáradt- ságot. vagyis hoav a gyerekeiket a város másik részén lévő óvodába, bölcsődébe vigyék, ahol van hely a számukra:. Nem könnyű ez sem a szülőnek, sem a gyermeknek. de egyelőre nincs mát. mást tenni.

Tulajdonképpen e gondon akart könnyíteni1 Szolnokon a városi tanács vb egészségügyi osztálya, amikor nyár v^mén megállapodott a Volán Vállalattal abban hoev bölcsődebuszt indítanak a Széchenyi lakótelepről az Abonyi. a Vörös Csilla*?, a Vosztok úti bölcsődékig, hogy a csöppnyi emberkékkel ne kelljen a mamáknak, a papáknak a rendes menetrend szerinti járatokon öszr- szezsó tolódva. átszállással utazni. Űev számolták, körülbelül’ 35—40 család viszi- hozza maid íev • apróságát a bölcsibe és haza mert a busz reggel 6.40-kor indul a lakótelepről. és 17.30-kor meev vissza a Vosztok útról á Széchenyi lakótelepre. Erről a döntésükről — mint ahogyan aZt a tanács osztályán elmondták — írásban értesítették a szülőket. Őszintén szólva mi is örömmel fogadtuk akkor eat az intézkedést, mert úgy véltük.

valamivel kénvélmiesebb lesz így a csalódok sorsa

A minap aztán telefonhívást kaptunk a városi tanács vb egészséeügvi osztályáról. Értesítettek, hogy a Volán jelezte: megszünteti a böl- csődés járatot, merit a szülők nem veszik igénybe. Reggelente mindössze négy kicsi utazott mamájával, ők is csak az Abonyi úti bölcsődéig. Néev gyerekért pedig — bármennyire is jogos az ieénv — egv iáratot fenntartani nem érdemes.

Tulajdonképpen ezzel le is zárhatnánk a bölcsődebusz ügyét; maghalt, elmúlt, mert nem szerették! De úgy hiszem. ennél többről van szó.

Talán nem lenne érdektelen megtudni, miért nem vették igénybe a szülők a járatot? Lehet, hoav az írásos értesítés ellenére is vannak. akik nem tudnak a létezéséről.? Vagv: rosszul választották meg az időpontot, esetleg tíz perccel korábban kellene indítani, hoav a szülő is még időiben beérjen munkahelyére? Vagv: valóban inkább a menetrend szerinti járatokon utaznak szívesebben a szülőik, esetleg a többségnek már van salát személygépkocsi ia ds. és azzal viszik a gyereket ? Számunkra ezek egyelőre nvitott kérdések, amelyekre nem lenne érdektelen választ kapni. Esetleg úgv hogy a körzeti héofrantffeázottjséig —1 a Volánnak a tanács illetékes osztályával együtt — összehívja az érintetteket és közösen megbeszélik a bödícső- debusz iiavét

Ne temessünk el időnap előtt egv ióbb sorsra érdemes kezdeményezést

V. V.

A Jászboldogházi óvodások legkedvesebb Játéka az udvaron felállított színesre mázolt tereuiá- ró autó. A kimustrált Járművet a hel.vi termelőszövetkezet ajándékozta az óvodának

A

mikor négy évvel ezelőtt az érettségije után Ceglédről B. Andrea Karcagra került adminisztrátornak — meg a nagymamájára vigyázni, aki egyedül élt egy háromszobás kertes házban —, ez a tény kiváltotta a helybeli férfiemberek érdeklődését. Ha a szép nő végig sétált a Kossuth téren, még a leghűségesebb férj is vetett felé egy sanda pillantást, mert mi tagadás. Andit bőkezűen elhalmozta a természet feltűnően észrevehető bájakkal.

Természetesen a harmadik X-be lépő nőcsábász Doktor is beállt a próbálkozók közé. Róla tudni, kell: mindössze annyi köze van a medicinához, hogy két éve pár fogát kiütötték, bár a helybeli kórház baleseti sebészetén remekül sikerült a „rekonstrukció”. Csak egy forradás ragadt a szája szélére, rá pedig az elnevezés, mivel többször igyekezett irányítani a személyzetet, az ápolókat: mit. hogyan tegyenek a gyógyulása érdekében. A Doktor felépülése után ott folytatta, ahol abbahagyta: tovább kedvelte a nőket. Pedig a szövege rendhagyó volt. Ilyeneket mondott: imádlak, mint kannibál a misszionárus oldalbordáját,

A „végzetes” túrós csusza

kellesz nekem, akár a fakanálnak a rántás, követlek, mint aratást a cséplés. És aratott is a „belépőkkel”, ámbár a leszólítottak feleharmada rögtön, elküldte oda. amit itt most édes anyanyelvűnk védelme érdekében nem részletezhetek.

Andit szórakoztatta is, meg bosszantotta is e tolakodó szöveg, és néhány heti ismétlő ostromlás után igent mondott egy cukrászdái meghívásnak, majd később moziba is elment vele néhányszor. Mindamellett a rutinos lovag még a barátai előtt is elismerte: apuskáim hiányos a felkészültségem, mert semmire nem jutok a nővel. Nem is tudom, mi lesz a folytatás.

Pedig a folytatás már készülődött Z. Jóska személyében. A 25 éves, jámbor üzemmérnök Hajdúszoboszlón dolgozott, noha a lakása Karcagon volt. Jóska a számok birodalmában otthonosan mozgott, de a női szívek körül csak botorkált. Végre segített neki egy péntek esti bevásárlás. A torony-presszó melletti új ABC-ben a lány tele cekke- rekkel egyensúlyozott, miközben hogyan, hogyan nem —, de Jóska mögéje lopakodott.

— Ha megengedi, segítek — hajolt le 186 centijével a lányhoz, mire ő a szeme villanásával egyezett bele. Nem így reagált a közeledésére a bolgár őszibarackbefőtt, és Jóska reszkető 'kezei közül kiperdülve ezer darabban hirdette a földön a tömegvonzás tényét.

Az egyik eladóval közösen, égővörös arccal takarították össze a romokat, és egyféle — ennél már rosz- szabb semmi sem lehet — jelszó szellemében a lány kávéra hívta tartózkodó lovagját a nagymama, lakásába. A beszélgetést mind a mai napig nem jegyzik a kezdő szerelmeseik kéziszótárában. hiszen Jóska szókincse ott jószerével felmondta a szolgálatot. Andi magában jót kuncogott a fiú sutaságán, és megegyeztek abban,

hogy jóbarátként találkoznak, ha szükségét érzik.

Ennek leginkább Józsi érezte szükségét, és még az sem zavarta, hogy esetenként a Doktor is el-eljárt a lányhoz. Sőt, amíg ők moziban ültek, kitakarított! A jutalom egy diszkrét puszi volt, és főtt étel: mert a főzés számított Andi hobbijának. Ki tudja, meddig tart ez a különös háromszög, ha Andrea fülébe nem jut az, hogy a Doktor bizonyos gyermek- tartási perben nagyon is érdekelt. Még aznap kitessékelte, és utána Jóskának túrós csuszát készített. A langaléta srác potyogó köny- nyek között nyelte az eledelt.

— Ennyire örülsz, hogy kiadtam az útját? Vagy ízlik? kérdezte a lány.

— Kitűnő — hajolt a maradék fölé a fiú, mire újra telemerték a tányérját.

Másnap reggel Jóska már nagybetegen kelt, sőt ki kellett hívni az orvost, mert nem javult az állapota. Kórházi ápolás lett a dologból, ahol a lány a legelső látogatási napon kibőgött szemekkel kereste fel a lábadozó fiút

— Azért hullott a könnyed, mert rossz volt? — tuda- kolózott.

Bólintás.

Andreát ez az áldozatvállalás teljesen levette a lábáról. Ráborult a takaróra és zokogott. Jóska nem tudván mit kezdeni a helyzettel, Andi karját' simogatta.

— Ha felgyógyulsz: elveszel?

— Mimi... Micsoda? — hebegte a fiú, mivel életében először kérték meg a kezét.

— Mondom, elveszel, ha kiengednek innen? — szipogott a lány.

— Ahan — hümmögte jobb híján Jóska, ment az isten üzemmérnöke se tudja, mit kell ilyenkor mondani.

Azóta hárem szilveszter

műit el, és a közvélemény egy része ma sem érti, hogy ez a csinos nő hogyan mehetett ehhez a hórihorgas fiúhoz. Ráadásul irigykednek rájuk, mert egy szóváltás nem sok, de annyi se akadt a házuk táján. A nagymama is boldog, hiszen a dédunoka, Editke már kétéves.

Ami a jövőt illeti, erről Andi beszélt.

— A pici kétéves, és mire letelik a gyes, szülök még egy babát Ügy számíts Jozsó, hogy megint te leszel szívern a kivitelező — mutat élete párjára, miközben gyorsan kipenderül a konyhába, mert zenél a kotyogó.

Jóska hátradől a fotelban, arcán mosoly, tekintete szinte sugározza: bízd csak rám, anyukám, a minta már kész, ő sem lesz alábbvaló a nénjénél. Néhány pillanat múlva szólal csak meg.

— Látod, ezért jó a mi házasságunk, mert tökéletes a munkamegosztás. A feleségem dönt, én meg végrehajtom. Egyszerű az egész, nem igaz?

Nevetve koccintunk a sörrel a további boldogságukra, pedig ha jól tudom, ezzel az itallal nem illik koccintani.

D. Szabó Miklós