Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

12 Családi magazin 1981. OKTÓBER 4. Buga doktor: A gyümölcsről ősszel Sohasem időszerűbb a gyü­mölcsfogyasztásról beszélni, mint most, amikor bőven van választék. Pár évtizeddel ezelőtt a falu népe termelte, eladta, esetleg megette a gyümölcsöt, de az már nem érdekelte, hogy a gyümölcs­fogyasztással kapcsolatosan melyek a legfontosabb kér­dések. De a mai ember ér­deklődik utánuk: mit, mikor, hogyan és miért ? Milyen gyümölcsöt fogyasz- szon az ember? Mindent! Kezdve a korai cseresznyé­től, a dinnyén, a szőlőn, a körtén, szilván át egészen a dióig és a tavaszig elálló téli almáig. Egyes helyeken az tartják, hogy a bőséges gyümölcsfo­gyasztás nem tesz jót. Főleg az eper, a sárgabarack és a ritka gyümölcsök, a’ naspo­lya, a berkenye és az áfo­nya fogyasztása káros. Az igaz, hogy egyes érzékeny embereknek allergiás kiütést okozhat valamelyik, de ez az érzékenység egyéni. Az is igaz, hogy a cukorbetegek­nek nem jayasolt a szénhid­rátgazdag gyümölcs. De az egészséges ember mindent bátran megehet, mert a gyü­mölcs nemcsak csemege, ahogy egyesek — elsősorban a falusi férfiak — hiszik. Mikszáth írja: „Májusban cseresnyét kell enni, augusz­tusban szilvát, októberben szőlőt. Át kell érezni az örö­möket, amelyeket az évadok nyújtanak ...” Tehát mindent idejében! Nem akkor, amikor még rit­kaságszámba megy, amikor még primőr, mert az — két­ségkívül — drága. De vár­juk meg az őszt, amikor megjön a bőség ideje, akkor olcsóbb. Persze, az sem he­lyes, ha valaki rohadtat, ku- kacbsat vesz. De az például nem igaz, hogy Lőrinc után már nem jó a dinnye. Az is tévhit, hogy reggel nem jó a gyümölcs. Bizony jó. Több igen tekintélyes, példásan táplálkozó tudós reggelizett éveken át gyümölcsöt. Az sem áll, hogy gyümölcsre nem szabad vizet inni. A legtöbb gyümölcsben sok a víz. Ezért utána aránylag rit­kán szomjas az ember, de ha megszomjazott mégis, igyék bátran. Azt ma már mindenki tud­ja, hogy a piacon vásárolt gyümölcsöt bő, csurgó víz­ben meg kell mosni. A bajt a legritkább esetben okozza maga a gyümölcs. Legtöbb­ször a rátapadt kórokozó, vagy egyéb ártalmas anyag. A háztájon termelt, saját ke­zűleg szedett gyümölcsöt is feltétlenül meg kell mosni. Vajon miért? A növényvédő szerek használata elterjedt. Közöttük a szerves foszfor­savak idegmérgek, de a kló­rozott szénhidrogének is ár­talmasak, ha le nem mos­sák. Főleg a gyümölcs szá­rával ellentétes behúzódás- ban, a hajdani virág csésze­leveleinek helyére, a gyü­mölcs küldőkébe rakódik és szárad legvastagabban a permet. Ott kell legjobban kimosni. No és a légy meg a szél! A légy a trágyadombon, pi­szokban, szemétben mászkál, és a fertő/őképes kórokozó­kat ráviszt a fán élő gyü­mölcsre. A sz.él meg ráhord­ja az utca porát, piszkát, aminek legfeljebb csak a nagyját mossa le az eső. Miért egviink gyümölcsöt? Mert jó, tápláló és mert a legtöbb 11163 gyümölcsben C-vitamin van. Legtöbb a friss csipkebogyóban és n fe- keteribizkében. De a földi­eper a fán termő eper, a málna, a sárgadinnye, a birs­alma es a sárgabarack is ko­moly mennyiséget tartalmaz. Hány lépést tesz naponta a háziasszonny? m Ésszerűen, könnyebben Világszerte — így hazánk­ban is — lépések történtek a nők házimunkájának meg­könnyítésére. Napjainkban egyre több készülék, gép, be­rendezés kerül a háztartá­sokba, és fontos, hogy ezeket az újdonságokat rendeltetés­szerűen használjuk. Az ALUFIX edényben nem sül le az étel, zsiradék nél­kül készíthetők az ételek, gyorsan és könnyen tisztít­ható. A kuktában gyorsan elkészíthető az ebéd, a va­csora, és az ételekben több vitamin marad, mint a ha­gyományos edényekben fő­zött ételekben. A korszerű hűtőszekrények nagy segíti ségiet jelenítenek az ételek tárolásában. Megkönnyíti a második műszak munkáját a lábbal bekapcsolható HAJ- DÜ padtóápalágép, amely több művelet elvégzésére al- kalmas. A korszerű háztar­tási gépek mond segítséget jelentenek a végeláthatatlan háztartási munkákban. A cél az ember legkisebb terhelése mellett — gépek, és berendezések segítségéved — a legjobb teljesítményt el­érni. Ennek a gépeken kí­vül is sokféle módja van. Szinte lényegtelennek lát­szik, hogy a fűszerek, faka­nalak, fedők és lehetőleg a lábosok is a tűzhely közelé­ben legyenek elhelyezve. Ha elgondoljuk, hogy a távolab­bi helyen elhelyezett fűsze­rekért, edényekért, fakana­lakért hány lépést tesz meg naponta a háziasszony, máris rájövünk, hogy ésszerű szer­vezéssel milyen sok lépést, fáradságot takaríthatunk meg. Ugyanez vonatkozik az egyéb, főzésihez szükséges holmikra, anyagokra is. A háziasszony munkáját könnyíti, ha a tűzhely mel­lett van egy kis rakodóasz­tallka, amelyen elkészítheti a főzéshez szükséges nyers­anyagokat Ennek több elő­nye vám: főzés közben azon­nal kéznél vannak a nyers­anyagok, és nem kell értük távolabb menni; a konyha mindig rendes, mert minden a helyén van; az asztal üres, így mindjárt teríthet is valamelyik családtag, ha a konyhában étkezünk; ha a rakodóasztalnak, fiókjai is vannak, sok minden elhe­lyezhető benne, amire a fő­zéshez szükség van. A falra elhelyezett polcok is hasonló célt szolgálnak. A naponta szükséges felszerelé­seket helyezzük rá (például kávéfőzőit kenyérszeletelőt teafőzőt gázgyújtót, stb.). A polc alá akaszthatjuk a fo­gókesztyűket a háziasszony kezének kímélésére), vala­mint az emlékeztető füzetet amelybe azokat az élelmisze­reket vagy holmikat Írjuk fel, amelyeket meg kell vá­sárolnunk. így nem fordul elő, hogy valamit elfelej­tünk, és kétszer kell elmenni a közértbe A faeszközöket is felakaszthatjuk a polc alá a falra. • A galuskaszaggaitó egyik felét ráfestett színes virágokkal díszíthetjük. Minden háztartásban ezer­féle lehetőség van a házi­asszony munkájának köny- nyítésóre. Javaslatom: ha van egy kis idő, gyűljön ösz- sze a család, és mindenki mondja ed, szerinte hogyan lehet ügyes megoldásokkal egyszerűbbé és eredménye­sebbé tenni a háztartási munkát. Elsősorban a házi­asszony tehermentesítése ér­dekében __ F ási Katalin Pozderka János; Esik az eső... Esik az eső. süt a Nav Még ilv’ csudaboaarat! Ördög veri feleségét. Hozzáváa egy mozsarat. No. annak se kell aztán [több Viszonzásul a rézüstöt Csavia kedves féri. [urához — Az dörög oly’ nagyokat. Hogyan tanította repülni a gólya a rókát? A róka már minden csalafin­taságot kitanult, csak repülni nem tudott még. Elment hát a gólyához, hogy ellesse tőle a tudományát. A gólya nyakon ragadta, és íelszállt vele a le­vegőbe. — ..Hát ez igazán könnyű!” — gondolta a róka. és odaszólt a gólyának: — Elég! Elereszthetsz! A gólya eleresztette, a róka pedig röpült lefelé, egyenesen egy íatusikóra. — TCri ki. ostoba! — för- medt rá, de a tuskónak esze ágában sem volt kitérni. A róka nagyot nyekkenve rázuhant, és kinyüitott tárókkal elterült. Azóta egyetlen rókának se jutott eszébe, hogy repülni ta­nuljon. Tizenévesek figyelmébe ajánljuk ezt a motívumot. A mexikói lovas- figura könnyen, gyorsan ráhímezhető egyszínű, minta nélküli puló­verek. pólóingek, trikók elejére. Tetszés szerint színezhető, bár egyetlen élénk színből Is jól hat. A vékonyabb vonalakat szár- öltéssel, a vastagabbakat láncöltéssel, a pontokat pedig laposöltéfc- sel készíthetjük. Az eredeti kétszerese az Itt láthatónak, tehát dup­lájára kell felnagyítani B. K. Tavasztól őszig, ősztől tavaszig Mindig divatos, praktikus és jól hordható a kötött mel­lény. A divatváltás, az előre­jelzések csupán a fomalmeg- választásra, a nyakki vágás­ra, a derék—csípő közötti hosszra tesznek utalást. Nos nézzük a „legújabb”, több évre előre megkomponált meliényke titkait: vegyünk 40 dkg Firenze fonalat (leg­divatosabb és legjobban ki­használható színek: acélkék, drapp), 3-as, 3,5-es körkötő­tűit. Paitentminta: 1. sor: 1 si­ma, 1 fordított váltakozásá­val dolgozunk, 2. és minden továbbá sár az előző sor si­ma szemeire sima, a fordí­tott szemeire fordított sze­meket kötünk. Alapminta: 1. sor: 3 sima, 1 fordított, 2. sor: 1 sima, 1 fordított, 3 sí­rná, x-tffl ismételni. A sor végén 1 fordított; 1 sima. E 2 sor ismétlődik. Körbekötés esetén: 2. sor: (folyamatosan a munka színén dolgozunk) 1 fordított, x 1 sima, 3 fordí­tott, x-itől ismételni. A sor végén 1 sima, 1 fordított Szempróba: 16 szem x 22 sor = 10 cm. Munkamenet: a munkát a derékrészen, 3-as kötőtűvel, 176 szemre kezdjük, körbe­haladó sarokkal, patentmin­tával 6 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sortól, 3,5-es kötőtűvel, körbehala­dó sorokkal, alapmintával dolgozunk tovább. Kezdéstől számított 42 cm elérése után. megjelöljük az elejetoözép- poratot, és e jelzés felett, 6 szemet simán, lustakötóssel kötünk, 3 cm magasságig (1 sor sima, 1 sor fordított). Ez­után elválasztjuk középen, és mindkét oldalon sima sze­meket kötünk. Az * oldalszé­leken, mintás résztől számí­tott 37 cm elérése után, a kar alatti részen (mindkét oldalon azonos magasságban, a középrészen) 24 szemmel lustakötés-minítás szélrészt kötünk, 3 cm elérése után középen lefogyasztunk 14 szemet A pántrész mindkét oldalszélén 5—5 szemet (ele­je, háta, kamkivágás) folya­matosan iustatoötessel kö­tünk. A hátrész középrészén, kezdésitől számított 63 cm el­érése után, az eleje-nyakki- vágásihoE hasonlóan, 6 szem­mel' lusitakötéses pántrészt kezdünk, majd 3 cm elérése után kettéválasztunk, és a hátrész munkadarabját ez­után két külön vállrészda­rabbal folytatjuk. Kezdéstől számított 71 cm elérése után, minden befejező részen azo­nos szemszámumk. van, és azonos a magasság. A vóll- sziélen, az összeülő széleket egymás mögé illesztjük, és a munka színén, szemet-szem- be öltéssel összedolgozzuk; kb. 60 cm hosszú szálat hagy­va, a fonalat elvágjuk, mer- kelőtűbe fűzünk. A tűvel beszúrunk a hátoldal, váli- széléhez eső első szemébe, és a szálra húzzuk, a tűvel be­szúrunk az eleje vállszél 1., 2. szemébe, és- a szálra húz­zuk. A fonalat szembőség­nek megfelelően meghúzzuk. A tűvel beszúrunk a már le­vett hátoldal 1. szemébe, a hátoldal kötőtűről levesszük a soronkövetkező első sz>e- met A fonalat összehúzzuk, szembőségűre igazítjuk. Ez­zel a technikával igen szép, egyenletes, vastagság nélkü­li összedolgozást, összevar­rási készíthetünk. P. V. Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet Ellesett pillanat a szeptember végi nyárból, amikor az egész csa­lád együtt indult bevásárolni (K. E.) Fáradtság ellen: légzőgyakorlat Ha hosszabb időn át ugyan- abhan a testtartásban kell dolgoznunk — különösen ké­nyelmetlen pózban —, bár­mikor bekövetkezik az úgy­nevezett holtpont, amikor is szinte óLmos fáradtságot ér­zünk. Ennek, kiküszöbölésé­re mutatjuk be és ajánljuk a következő légzőgyakorlato- kat, amelyeket a felfrissülés érdekében a munkahelyün­kön is elvégezhetünk. Mind­egyik gyakorlat tízszer is- métlendő. 1. ÜUő helyzetben kezün­ket a csípőre helyezzük, fe­jünket hátrahajtjuk, könyö­künket hátraszorítjuk és be­lélegzünk. Utána fejünket le­engedve, hátunkat lazítva ki- lélegzünk. 2. Fogjuk meg jól az ülő­hely szélét, hátunkat elkere­kítve, emeljük fel az egyik térdünket, és mélyen léle­gezzünk be. Majd kiegyene­sedve, lábunkat a padlóra helyezve kilégzünk, s a má­sik térd emelésével folytat­juk. 3. Álló helyzetben mélyen előrehajolunk, karunkat szé­les ívben hátralendítjük, majd könnyedén a térdünk mellé engedjük, és alaposan kilégzünk. Utána kiegyene­sedve, karunkat fejünk fölé a magasba emelve, mélyen belélegzünk. 4. Terpeszbe állunk, s a felsőtest elfordításávai jobb karunkkal kétszer hátraru­gózunk és belélegzünk. Majd előrehajolunk, és jobb ke- -zünkkel a bal lábat meg­érintve könnyedén utánabil­lenünk s kilégzünk. Ezután a bal karral ismételjük a gyakorlatot. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents